Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
 
Témaindító: Gabi, idő: Aug 12, 2005
Lapozás: OK   56 / 564
(#) mpisti válasza mpisti hozzászólására (») Aug 2, 2009 /
 
Még egy melléklet. Csak az ötlet kedvéért.
Pimi9-nek igaza van, másképp is megoldható valóban .
Nekem hirtelen ez az IC jutott eszembe, ( erdgab hsz-a derítette ki hogy rosszul emlékeztem a típusra- sajnos)
Régen dolgoztam vele igazi ipari minőség (volt).

TCA 965-2.pdf
    
(#) pimi9 válasza p_istvan hozzászólására (») Aug 2, 2009 /
 
PFC valóban jobb lenne, de ilyen telj.-re (hatalmas kis veszteségű, nagy telítési áramú tekercs, brutál félvezetők, a nyák is kritikus) az ára és az elkészítési ideje több lenne mint a hegesztőé.

A tirisztor egy járható út, zavarkibocsájtás meg érdekli a teheneket ha agregátorról megy. A hálózaton meg nem fog akkora túlfesz. előfordulni, hogy műk. lépjen a védelem.
(#) Freedomocska válasza pimi9 hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
Megint csak kérdezni tudok fontos ,hogy minden egyes elektron áthaladjon a PFC tekercsén ? Nem lehet "párhuzamosan" bekötni ?-azaz a főáramkör marad graetz -puffer kondik . A puffernek mindig van egy töltöttségi állapota és amíg alacsonyabb a szinusz hullám fesz értéke addig a fő áramkör graetz-en nem folyik áram csak a PFC "töltögeti" -mihelyt viszont eléri-meghaladja a kondenzátor pillanatnyi feszültség értékét akkor főleg a főáramkör graetz-én keresztül töltődik majd ha megfordul a helyzet megint marad a PFC-n keresztüli tovább töltés .Így szerintem nem esne annyira a feszültség és nem is kellene teljes teljesítményre méretezni a PFC-t . Talán még javulna a cos-fí is még ha agregátorról van is szó . És bocs ,ha nagy hülyeséget írtam-kérdeztem . Tudom nehezen érthető is amit írok mert nem vagyok szakember és pontosan sem tudok fogalmazni .
(#) p_istvan válasza Freedomocska hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
Elnézést, hogy csak így beleszólok!

A PFC lényege az lenne, hogy ne legyenek a csúcsnál nagy áramok, hanem gyakorlatilag folyamatos legyen a hálózat igénybevétele, ebből az következik, hogy ha a csúcsfesz közelében a "párhuzamosan kötött graetz" tölt az csak kimenő teljesítmény töredékével fogja tehermentesíteni a PFC-t.
Továbbá így a túlfeszültségre sem ad megoldást.

A túlfeszültségre történő lekapcsolás sem az igazi, mert gyakorlatilag lehetetlenné teszi az aggregátoros üzemet.
Legegyszerűbb szerintem az lenne, ha a heggesző inverter lenne a túlfeszültség elviselésére felkészítve: az alkatrészek megfelelő feszültségtűrése és a maximális kitöltési tényező visszaszabályozása a feszültség növekedésekor (ami megakadályozza a trafó telítését, és a túl nagy áramokat).

Az alacsony feszültség igazából a vezérlés miatt kritikus, de ez könyebben kezelhető megfelelő méretezéssel, és ha a vezérlés tápfeszültsége mégis cselkezd csökkeni, akkor kell csak automatikusan kikapcsolni.

Üdv. P István
(#) zombre hozzászólása Aug 3, 2009 /
 
Szia erdgab ! vagy VALAKI aki ....
Kérdéseim a következők .
1, A megépített készülék mekkora áramot vesz fel a 220 voltos 50Hz hálózati oldalon .
Azért kérdezem mert nálam nem szempont a könnyű hordozható kivitel egy fekvő PC -házba fogom szerelni és szeretnék belerakni egy kis automatát . A Maci 130 Amperes készülékre gondoltam .
2, Hogyan állítod be egy készüléknél a kivehető maximális áramhatárolást .
Mivel látom a potmétert beskáláztad.
Az UC3845 ic-nél a 3 lábon mérhető feszültség ? figyeléssel vagy hogyan lehet tudni mikor mennyi a kivehető áram ?
3, Nem szeretném off- olni a topikot . AWI hoz szeretném használni . De nagyon szeretnék egy AWI-s szerkezetet össze hozni ezért nem szempont a kis méret . Az alapja a Maci 130A lenne , és egy FROWIG ST2 vel kiegészítve . A további kérdéseket itt tehetem fel büntetlenül vagy egy újabb fórumba ?
köszönettel zombre
(#) Freedomocska válasza p_istvan hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
Én az alacsony feszültség problémáját próbáltam magamban elképzelni -- a megfutásnál gondoltam ott van a varisztor és levezeti a felesleget és persze terheli az agregátort . Viszont arra gondoltam a forgó részben van annyi lendületi energia ,hogy még bírja + energiával amit a PFC levenne akkor amikor a főáramkörben a graetzek-diódák már nem vezetnek az alacsonyabb feszültség miatt . Az én úgy építettem fel magamban alacsonyabb feszültség-magasabb áram míg az automatika vagy röpsúlyos szabályozó nagyobb teljesítményre vált a meghajtó motoron--hogy mennyi ez a holt idő nem tudom. A PFC -t nem lehet máshogyan használni csak ha teljes teljesítményt átengeded rajta ? Igazából nem nagyon értek hozzá csak mivel kezembe került pár darab ilyen kis kütyü hát utána néztem mit is jelent ez a "három betű"....Azt hámoztam ki ,hogy a beállított feszültség értékig tölti fel a kondenzátort a táp fesz értékétül függetlenül --ami nekem van itthon az 230 V hálózatiból állít elő 120 V-ot . Ha jól vettem ki akkor legalább a vezérlés tápfeszültségének stabilan tartására jó lehet --vagy nem ? Igazából nem tudom-ti biztosan jobban tudjátok.
(#) pimi9 válasza Freedomocska hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
A PFC csak úgy megoldás ha a kimenő feszültséget a maximális bejövő fölé választod.
Így mind a 230V-os hálózatról, vagy az akár 500V(?)-os agregátorról is kb. 600V DC-t állítana elő a PFC.
(De ehez brutális kivitelezés szükséges 3kW-ra)

Idézet:
„Legegyszerűbb szerintem az lenne, ha a heggesző inverter lenne a túlfeszültség...”

Ezt már három oldallal ezelött leírtam

Az a bökkenő, hogy olyat kéne csinálni, ami lehetővé tenné hogy egy sima inverter is működhessen agregátorról.
Azt kéne csak megakadályozni, hogy hegesztés után, amikor a terhelés hirtelen lecsökken, akkor ne kerülhessen túlfesz. az inverterre.
(#) p_istvan válasza Freedomocska hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
A varisztor nem arra való, hogy az aggregátort rövidrezárjuk a túlfeszültség esetén.
Egyébként is a letörési feszültsége nem olyan határozott és meredek, valamint nem is olyan pontos mint egy zénernek.
Nagyon rövid idejű (néhány ns), több kV-os impulzusok elnyelésére való. Több másodpercig (generátos túlfesz) tartó folyamatos terhelés elviselésére nem alkalmas.
Általában néhány Joule elnyelésére alkalmasak. erre a célra legalább 5-10 kJoule-os varisztor kellene...

A PFC egyik fontos jellemzője, hogy a bejövő egyenirányitott, de nem szűrt, félszínuszokból álló változó egyenfeszültséget nagyobb frekvenciával folyamatosan (a bejövő szinusz hullámot követve) konvertálja a kimeneti feszültség értékére. Nem csak a szinuszhullámok csúcsainál, mint egy sima dióda+puffer elkós egyenirányitásnál. Ezért a hálózatot kisebb csúcsáramokkal terheli. És mellékesen stabil kimenőfeszt állít elő.
(#) p_istvan válasza pimi9 hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
Egyáltalán kb. mennyi ideig tart egy ilyen túlfeszültség és mekkora a nagysága? Egyszeri impulzus vagy csillapodó lengés?

Most látom csak, hogy írtam a "hegesztő" szót, elég szörnyű...

(#) pimi9 válasza p_istvan hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
Annyi ideig, amíg az agregátor vissza nem szabájoz, eléggé típusfüggő. Én olyan két pásodpercre saccolnám.
Amíg nem szabájoz vissza, addig kb. 500V AC van a kimenetén.
(#) mpisti válasza p_istvan hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
A túllendülés illetve a terhelés bekapcsolásakor fellépő feszültséglengés -ahogy pimi9 is írta- erősen típusfűggő
de elsősorban fajtafüggő.
A szinkron generátoros(egyenárammal gerjesztett forgórészű) áramfejlesztők viszonylag jól kezelik a hirtelen terhelésváltozást, itt inkább a frekvencia változása a fő probléma, a feszültség változását a gerjesztésszabályzó elektronika jól kezeli, a lengési periódus hossza 50-150ms közé esik, a túllendülés mértéke sem több mint 15-25% . Ennél a fajtánál a szabályozás beállása csillapodó lengés.
A komolyabb dilemmát a sokkal puritánabb elrendezésű aszinkron generátoros áramfejlesztők okozzák, ennél ugyanis a generátor egy rövidrezárt forgórészű aszinkron motor, amelynek -háromfázisú kivitel esetén- a gerjesztését delta kapcsolású kondenzátor végzi, de a"generátor" tekercse csillagkapcsolású. Egyfázisú kivitel esetén a "segédfázis" tekercs látja el a gerjesztőtekercs feladatát, ezzel van párhuzamosan a gerjesztőkondi.
Ezeknél a túllendülés a terhelés levételekor illetve a feszültség csökkenés mértéke a terhelés belépésekor szinte egyedi. Ez attól függ, hogy az adott frekvencián hogy rezonál a tekercs a gerjesztőkondival. Ezért szélsőséges értéket is felvehet a kapcsain a feszültség. A tapasztalat szerint átlagban 30-35% körül van a túllendülés, de a bekapcsoláskor fellépő feszültségesés akár 40% is lehet. A feszültségcsökkenés időtartama függ a terhelés típusától erősen induktív terhelésnél(induló motor) akár le is törhet a feszültség, de ohmos vagy enyhén induktív(pl inverter) terhelés esetén kb. 1-2 tized másodperc alatt felveszi eredeti értékét. A túllendülés időtartama a terhelésszabályozás kialakításától függ elsősorban, de erről már korábban írtam.
(#) Freedomocska válasza pimi9 hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
Ezt én így nem értem - a magyarázatban úgy volt ,hogy a PFC kimenetén levő kondenzátor feszültségét figyeli és csak a megadott feszültség értékig tölti fel azaz független a bemenő feszültségtől azaz az agregátor 600 V-ból is csak pld 320 V-ig "tuningolja" a kondenzátort utána leáll de az én "párhuzamos" felvetésemre pont nem lenne igaz mivel én csak az alacsony agregátor feszültségnél gondolkodtam PFC-ben . ...Nagy fesz: van egy "inverteres hegesztő" barátom (persze ő sem elektromos szaki) aki említette ,hogy a szervizben gyakran cserélik a varisztorokat is az inverterekben javításkor. Máshol pedig pedig azt olvastam ,hogy a varisztorok állapota (a fém oxid vagy mi a szösz) minden egyes komolyabb túlfeszültség levezetés esetén romlik --a kettőt összevetve a varisztor "élete" is véges.---Az eddigi értelmezésem alapján akkor FC jó a segéd táphoz az alacsony fesz kivédésére,varisztor jó a fesz csúcsok levágására,a főáramköri graetz -be helyezett két optotirisztor pedig a hosszabb túlfeszültség eseténi gyors kikapcsolást valósítja meg ?
(#) Freedomocska válasza p_istvan hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
Ez a "mellékesen stabil kimenő feszt állít elő " -jó dolog de ha jól tudom vannak ugyanezen az elven működő fesz szabályozók is (nem tudom mi a nevük) amik pld 10-30 V DC-ből állít elő stabil 15 V-ot .Persze ugyanúgy tekercs is kell hozzá mint a PFC-hez .
(#) p_istvan válasza mpisti hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
Kösz a kimerítő választ!
(#) p_istvan válasza Freedomocska hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
"buck-boost converter" a nevük.
(#) p_istvan válasza pimi9 hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
Tehát, ha jól értem a problémát, akkor a feladat egy gagyi aggregátor és szintén egy védelem nélküli hegesztő inverter közé egy szabályozó áramkör készítése, ami megvédi a hegesztő készüléket a túlzott feszültségkilengésektől.

A lekapcsolgatás nem megoldás hiszen az aggregátorok egy részének normál üzeme a feszültségingadozás terhelésváltozás esetén (ívfogás, ív megszakadása) és a kikapcsolás a hegesztést hiúsítaná meg.

Ha kezelni akarjuk a kilengés mindkét irányát, mindenképp valamiféle szabályozásra van szükség, viszont lehet, hogy csak arra az egy-két másodpercre amikor extrém módon lecsökken vagy megnő a feszültség, egyébként a graetz+puffer működne...
(#) erdgab válasza zombre hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
1. Nem mértem pontosan,2,5 pálcánál kb. 8-12A, 20-25A automatát tehetsz.
2. A potméter alsó ellenállásának az értékével.Eredetileg itt 510 ohm ellenállás van a 150-160A kimeneti áramhoz.Lebutítva a 820 ohm ellenállással kb. 130A áram vehető ki (Tubi mérése),persze a zárlati áram ennél nagyobb.A skála részben egérmozi és csak tájékoztató jellegű,ha pontos értékeket akarsz akkor műszerrel kalibrálni kell!
3. Miért ne kérdezhetnél (?) s ha tudunk válaszolunk is.
A moderátor úgyis figyelmeztet,ha nagyon eltérnél a témától,meg fogod találni a határt.
AWI-hoz nem tudok hozzászólni sajnos.
(#) mpisti válasza zombre hozzászólására (») Aug 3, 2009 /
 
Azt a FROWIG ST2-vel történő kiegészítést kifejtenéd bővebben? Ha van fénykép róla tedd fel, kíváncsi vagyok rá, ha lehet a belsejéről is készíts képet.
Köszi!
(#) zombre válasza erdgab hozzászólására (») Aug 4, 2009 /
 
erdgab !
Nem gondolom hogy a 20-25 amperos automata jó lenne .Mivel sok helyen csak 16 Amper-os automata van a háztartásokban, így a 20-25 Amper-os soha nem jelentene védelmet az inverter számára .
A legkisebbet kellene belerakni ami még elviszi . Szívem szerint 10 Amperos -t tennék bele ha elég . Azért hiányolom a biztit mivel egy jó kis szerkezet és rá van bízva a villanyóránál lévő akármilyen nagyságú automatára.
De lehet hogy nem is kell bele csak én gondoltam rá, meg az Oroszok.
Az UC3845 ic 3as lábán is terhelésfüggően változik a bemenő fesz ami az áramváltón T T keresztül csatolódik be Aminek a 9,1 Voltos zener határolja a maximumát. Azt gondoltam hogy itt lehet beállítani a kivehető max áramot .
(#) zolee1209 válasza zombre hozzászólására (») Aug 4, 2009 /
 
Ki kellene próbálni egy C10-es automatával... A "C" annyit tesz, hogy jobban bírja a kezdeti hirtelen áramlökéseket, nem úgy, mint egy "B"-s... Ha a 10A kevés, akkor C16-tal kellene megpróbálni!
(#) zombre válasza mpisti hozzászólására (») Aug 4, 2009 /
 
szia mpisti !
Arra gondoltam hogy egy AWI hegesztő berendezést veszek házi használatra. És a neten fellelhető infókat megtekintve arra az elhatározásra jutottam hogy szívesebben csinálnám mint venném . Sikerült vennem egy FROWIG ST2 Awi egységet . Ami egy FRONIUS WTU 205 -el volt egybe épitve , ez egy dinamó. De már láttam ugyan ezt az AWI egységet FRONIUS WTU 305 el is egybe épitve .
a 205 ös az 200 AMPERT tud
a 305 ös az 300 AMPERT tud
Tehát azt a 130 Ampert vagy még többet is kiszolgálna az AWI egység gond nélkül.
DE sajnos nincs meghajtó áramköröm hozzá . Ami tudna szabályzott egyen betápot bíztositani az AWI egység számára .Így gondoltam az erdgab féle inverter-re mint meghajtóra. Az awi egységben van nagy frekis gyújtás is szikraközös kivitelű . Erre vonatkozóan is lenne kérdésem hogy a gyújtás által keltett nagyfesz nem teszi tönkre az inverter egyen irányítóját ?

(#) zombre válasza zolee1209 hozzászólására (») Aug 4, 2009 /
 
szia zolee1209 !
Sajnos még nem tartok ott hogy próbáljak valamit is .
Még csak a gyűjtögetés fázisában vagyok ill a mechanikus elrendezések tologatások stb. Egy régebbi fekvő pc házba
lesz beépítve majd a szerkezet.
(#) mpisti válasza zombre hozzászólására (») Aug 4, 2009 /
 
Szia!
A fényképet nem ok nélkül kértem.
Kíváncsi voltam arra hogy mi van ráépítve a gyújtóra. Gondoltam hogy bármilyen régi, a Fronius kitesz magáért.
Nos , ahogy vártam rajta van a kezdőáram főáram és feltöltőáram,valamint a gáz után folyás szabályzó.
De ez valószínűleg tirisztoros szabályzóhoz készült, tehát mint az invertert, mint az adaptert alkalmassá kell tenni arra,hogy összeilleszthető legyen,próbáld meg, rajzold ki, és tedd fel ide. megpróbáljuk az illesztést ,talán menni fog. Egyébként kellő illesztéssel nem lesz probléma a nagyfeszültség miatt.
(#) zombre válasza mpisti hozzászólására (») Aug 5, 2009 /
 
Nem akarlak elkeseríteni de én ebben nem találtam semmilyen teljesítmény félvezetőt sem tirisztort se triakot se tranzisztort . De nem is hiányzik belőle semmi , komplett
nyoma nincs a gányolásnak a kiszerelésnek .Gyorsan elmondom a kapcsolást .A + az csak át szalad a dobozon nem történik vele semmi . A - -t megszakítja egy nagy áramú relé ,majd egy soros tekercs melyben egy reed relé lehet de ezt csak találgatom mivel ki van öntve .Ez lehet az áram érzékelője innen tudja hogy megindult a hegesztés és leállítja a nagy frekis gyújtást. Még egy soros fojtó tekercs ami ferritvasakra van tekerve . Egy snubber RC tag a föld fele.És az utolsó légmagos tekercs amire rátekertek pár menetet a nagyfeszültségű gyújtást itt transzformálja rá
és itt a kimeneti csati.A vezérlés a mágnes szelepet vezérli az argonhoz és a nagyfesz leállítást gondolom .
Idézet:
„Nos , ahogy vártam rajta van a kezdőáram főáram és feltöltőáram,valamint a gáz után folyás szabályzó”

Ezt hogy végzi ? én úgy láttam hogy az 5 - 200 A szabályozást a dinamó végzi el amit potenció méterrel lehet állítani amit a képen látni lehet .Sajnos nem tudom hogy karakterisztikája megfelel e az AWI-hoz az erdgab féle inverternek . mert itt nem kell nagyobb fesz mivel a gyújtást másképp állítja elő. Majd lerajzolom és be szkenerelem .De ha sikerülne akkor jó kis kiegészitése lenne a MACI 130- nak
(#) zombre válasza mpisti hozzászólására (») Aug 5, 2009 /
 
Még egy pár kép ami lemaradt.
(#) mpisti válasza zombre hozzászólására (») Aug 5, 2009 /
 
Nem tudsz elkeseríteni, nem is gondoltam, hogy az adapter tartalmazza a tirisztoros kört. Az adapter csak a potikat tartalmazza, a többi a dinamóban, vagy másik Fronius áramforrásban van. Ők úgy szokták csinálni,hogy egy adapter több géptípussal kompatibilis,tehát ebben csak a kezelőszervek vannak,valami csatlakozóra kivezetve.
Azt az illesztő áramkört,ami ezt az adaptert alkalmassá teszi a maci géppel való együttműködésre, neked kell megépíteni.
Ennek az áramkörnek tartalmaznia kell az inverter áramának be-ki kapcsolását végző egységet, jobb esetben a fel-lefutás idejét és áramát szabályzó egységet a munkaáram szabályzóval együtt,valamint a gáz elő-utánfolyást szabályzó részt.
Az inverter áramának be-kikapcsolása nem azonos az inverter hálózati áramának be-ki kapcsolásával! Ezt az áramszabályzó körben kell megoldani az UC 3845 megfelelő lábain(lábán) egy tiltó jellel.Miután ez az adapter az áramot a maci gépről kapja,ami áramgenerátoros jellegű,így a karakterisztikáért nem az adapter ,hanem az inverter felel. A siker csak a kitartásodon és az elektronika terén szerzett ismereteiden múlik.
(#) sector99 hozzászólása Aug 5, 2009 /
 
Sziasztok !

Vannak nekem "gyűjtésből" IRFP 260N fetek(200 V 50 A) és STTH 6003 diódák(2 X 30 A). Az lenne a kérdésem, hogy ezekre a félvezetőkre alapozva át lehet e dolgozni valamelyik rajzot ?( a tervezéssel kapcsolatos elméleti tudásom az úgy a nullával egyenlő...) Nekem egy 100-130 A-es gép tökéletesen elegendő lenne.

KÖSZÖNETTEL ELŐRE IS !
FET
Dióda
(#) mpisti válasza sector99 hozzászólására (») Aug 6, 2009 /
 
A fet felejtős,a dióda használható.
(#) Freedomocska hozzászólása Aug 7, 2009 /
 
A vezérlő panellal majdnem kész vagyok de nincs 1N4148 -as diódám- azt szeretném megtudni jó-e helyette az UF4005 -ös (az egyik "high-speed" a másik "ultrafast"--én meg nem tudom igazából mi a különbség a két kifejezés között ). Vagy esetleg még milyennel helyettesíthető ?
(#) mpisti válasza Freedomocska hozzászólására (») Aug 7, 2009 /
 
Írj egy postacímet,küldök neked 80-100db-ot a 4148-ból, természetesen ingyen.
A "high speed" azt jelenti, nagy sebességű; az ultrafast pedig azt hogy ultragyors.
Az ultragyors alkalmazását javasolnám kapcsolóüzemű alkalmazásban, mint pld. az inverterek.
Ha az adott alkatrész adatlapját (datasheet) megnézed, azon a gyártó szerepelteti hogy az adott alkatrészt milyen alkalmazásra javasolja.
A legtöbb alkatrész adatlapja az alábbi linkeken elérhető:
alldatasheet.com és datasheetarchive.com.
Ami még kell,azt elé írjátok, nem kell talán mondani hogy mi jár elé.

Következő: »»   56 / 564
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem