Márpedig ez a szakma pénzbe kerül, ha valaki nem rendelkezik óriási raktárkészlettel. Ezen nincs mit elmélkedni. Az alapokhoz meg pláne befektetések szükségesek, főleg, ha nem akarod magad szanaszét szivatni pl. egy JDM égetővel. Mert az megépíthető valószínűleg 100 Ft-ból, de olyan szívásaid lesznek vele, hogy az eddig nem ősz hajszálaidat kezdheted félteni.

Jobban járnál, ha megpróbálnád értelmezni a profibbak tanácsait és el kéne hinned, hogy csak a legjobbat akarják neked (is).

Szia,

ha az olcsóság a fontossági lista első helyén szerepel nálad (amit teljes mértékben megértek), akkor először próbálkozz watt által kiötlött WLPT_Vpp_mini -vel, ennél szimpatikusabb (anyagilag is) áramkört nehéz találni szerintem, ha valami nem működik, akkor watt biztos segít, vagy használd a keresőt (ha jól emlékszem volt akinek már nem ment elsőre).

Egyébként azért is érdemes foglalkozni olyan oldalakkal (jelen esetben trudnai által linkelt Microchip Pickit2 hivatkozásra gondolok), ahol drága eszközök vannak, mert nagyon sok érdekességet találhatunk még ott (például user's guide -ok a demo boardokról, amiben szerepel az adott panel kapcsolási rajza, ezek mellett találhatóak még itt nyílt, mindenki számára elérhető példaprogramok, amik sok esetben megkönnyíthetik a tanulást, ilyen a Low Pin Count Demo Board, vagy a 44-Pin Demo Board példaprogramjai). Szóval, azzal, hogy átsiklasz valaki segítőkészsége felett, az lehet, hogy a Te károdat fogja okozni elsősorban, a másik fél pedig vagy "lenyeli", vagy többet nem segít.

Szia!

Nagyobb frekvenciákon általános lesz az a megoldás, hogy a két "hideg" réteg - felület lesz kívül, a zavarjelek kibocsátásának csökkentésére (EMC). A táp réteg - terület jó szűrés mellett ugyanúgy viselkedik, mint a föld réteg - terület.
Ami szokatlan lehet, hogy a felfogatásnál, méréseknél jobban kell figyelni, nehogy zárlatot okozzunk.

Szia.

Majd ha lefutotta azt a pár kört, amit én is, JDM legyártása, hopp nem működik, 1 nap szívás a semmiért, pár kidobott ezres, aztán esetleg egy LPT mini, nekem az se ment, (nem jók az I/O portok a gépemen feltehetően) és már majdnem ott tart pénzben hogy egy gyári Pickit2 kijött volna, akkor jön a gondolat : "lehet nem is sznobságból mondták"

Tanuláshoz amúgy a debuggolás is elengedhetetlen szerintem. Aki azt JDM el megcsinálja, azzal kezet rázok.

Debuggolni lehet szimulátorban is, nem elengedhetetlen a tanuláshoz. Én is csak azóta birnék debuggolni, mióta megvan az ICD2, de azóta is alig használtam ilyen célra. Valamelyik nap is az oszcillátora szivatott egy PIC-nek, azt hiába debuggoltam volna...

Énis nemrég kezdtem PICezni, egy RGB ledes fordulatszámmérőt csináltam havernak(PWM, CCP, interruptok.. stb), és debug nékül megbolondultam volna
Nem elengedhetetlen, de hasznos.

Milyen szimulátort tudsz ajánlani egyébként?
Van olyan, mint a multisim, hogy rendes áramköri környezetben is lehet szimulálni? MS10 el csak az a baj, hogy csak a pic16f84 van benne....

Gyanítom, hogy potyo az MPLAB beépített szimulátorára gondolt.

Egyébként létezik külön ilyen program, PIC Simulator IDE néven.

Köszi, ezt az utóbbit akkor még megnézem valamikor.

Az MPLAB szimulátora nagyon jól használható. Nem olyan "összekattintgatom és start" stílusú, de mindent le lehet vele szimulálni

Valami proteus nevűt is emlegettek itt már többször.

Igen a Proteusban van sokféle pic. (10F, 12F, 16F, 18F, 24F, AVR, 8051, ARM, meg még a fene tudja mi) Meg perifériák is akadnak, LCD, soros terminal, szervó motor, stb.

Heló mindenki!

Az lenne a kérdésem, hogy analóg jelet hogy tudnám lekezelni PIC-el? Pl. egy poti értékét.
Sajnos nem találtam hozzá magyar nyelvű leírást, így elég nehéz boldogulni.
Ha lehet, akkor egy részletesen dokumentált példa progit kérnék. Vagy valami linket, ahol magyarul vannak meg a dolgok.

Köszi mindenkitől a segítséget!

Milyen nyelven programozol ? Milyen PIC ről van szó ? Mit értesz analóg jel alatt ? Csak feszültséget szeretnél mérni, vagy zenét digitalizálni ?

Elsődleges forrás az adatlap. Barátkozz meg az angollal, mert senki sem fogja neked az adatlapokat lefordítani!

Másodlagos forrás a PIC Referencia kézikönyv (te tudod, hogy a mid-range vagy a PIC24F/H kategória érdekel...)

Utána jöhetnek a tankönyvek (www.mikroe.com vagy a Kónya-könyv).

Példaprogramokat is lehet nézegetni, de azokból nem fogod megérteni a fentiek nélkül.

Ja, és az angolhoz:
Translate Google
SZTAKI szótár
Angol-magyar informatikai szótár

Ezek olcso dolgok! PICkit2 kifejezetten hobby celokra valo, ezert olcso (a maga 40-45 euro kornyeki araval). A kovetkezo kategoria az ICD2 ill ICD3, most mar a PICkit3 is (100-300 euros arak korul). Utana jonnek a RealICE (kb 4-500 euro) ill. ICE4000 (2-2.5 ezer(!) euro kornyeken + a hozzavalo headerekkel mar mehetsz egeszen 4 ezerig is akar)

Amugy PICkit2 klonok: Szerintem itt a forumon tobben segitenenek abban, hogy kuldenenek neked felprogramozott 2550-est, vagy akar kesz kitet is ossze szerelten vagy csinald-magad csomagban az osszes szukseges alkatresszel beleertve a kimaratott panelt.



Nem valoszinu, de ha mar ennel a peldanal tartunk az sem valoszinu svajci bicskaval csinalnam, hanem minimum vennek egy sziket meg nehany erfogo csipeszt... a tobbi mehet a konyha asztalon

Jól van. Jogos valamilyen szinten. Az olcsót úgy értettem, hogy valami pár száz forintos, otthon összerakható cucc lenne nekem jó, mert havi kb. 1eFt-os zsebpénzből kicsit nehéz össze spórolni rá.

Fejezzük be az egészet!


Mennyiből lehetne így megúsznom, akár csak a felprogramozott 2550-est, vagy az egész eszközt?
Te tudsz ebben segíteni?

Zenét digitalizálni, huh, az jó lenne, de én még nagyon kicsi vagyok hozzá tudás szinten. ASM-ben "próbálkozok". 16F887-es PIC-et. Egyenlőre csak annyit akarok, hogy a poti egyik vége tápfeszen van, másik testen és az állítható leágazás pedig a PIC-re menne. Végül is a potival előállított feszültség osztó értékét szeretném mérni.

En sajnos nem Mo-n elek igy csak nehezkesen tudnek segiteni. Nem szeretnem mas f..val verni a csalant de Watt es Szilva mestereket kerdezd meg hatha ok tudnak segiteni. Viszonyt 1eFt az nem sokmindenre elegendo. A PICkit2 klont is min 3-4 eFt-bol lehet kihozni. A 877-es pedig dragabb, mint a 887-es es kevesebbet tud, tehat inkabb ez utobbira vadasznek.

Azonban egy otlet: PIC nelkul is el lehet kezdeni tanulni! Pl MPLAB, benne az MPASM es MPSIM teljesen ingyenes... Azokkal meg lehet tanulni programozni a PIC-et. Masik, hogy lehet a Watt fele parhuzamos programozoval jobban jarnal, mint egy JDM-el. Harmadik, hogy tapot en pl ugy csinaltam magamnak egy kidobott PC-bol -- sokmindennel lehet sporolni ha az ember nagyon akar Amugy a kidibott PC alaplapjarol szepen le lehet kapni a nagy teljesitmenyu FET-eket -- bar azokhoz meg lehet illene egy illesztes a PIC fele mert annak mar lehet tul nagy a kapacitasa. De ha ugyes az ember meg az azokhoz szukseges kisebb teljesitmenyu FET-eket is le lehet kapni az alaplaprol...

Igy nez ki egy "alaplap" az "alap lap" nelkul

Egy atalakitott PC/ATX tap -- ez sincs ingyen mert kell bele banan ...las...

Ha nem gond, akkor tovább néztem a képeket!
Gratula a páka állomásodhoz! Tetszik nagyon! Milyen kijelző van rajta és miket iratsz ki rá?

Az egyre több sikertelen LPT és COM égetők utánépítése arra vezetett, hogy keressek valami biztos megoldást. Ezért korrekt illesztésekből kiindulva nagyon egyszerű égetőáramköröket építettem és próbáltam ki annak reményében, hogy megtalálom a megoldást. Előre vetítem, hogy sajnos ez nem sikerült eddig, és nem az áramkörökben látom a hibát.
Csatoltam két rajzot, amelyekről szó van.

Nos mindkét égetőáramkör működik a WPB égetőmmel LPT és COM porton is, hibátlanul, természetesen 18F-ekkel, amiket a program támogat.
Az LPT-s működik az oshonnal, a 16F ésa 18F-es verzióval is.

Viszont egyik áramkör sem működik a WINPIC800 és az ICProg égetőkkel("friss" verziók). A hardware check mindkét említett programnál tökéletesen követhető, és a kellő eredményt adja a vonalakon, még sem ismeri fel a PIC-eket(18F2321, 18F2550, 16F627A), amikkel próbáltam.

Kimondható, hogy az egyszerű égetőkkel ezek a programok bizonytalanul működnek. Nem tudom az okot, mivel nem én írtam őket, és el sem tudom képzelni mit csináltak másképpen, mint én a WPB-ben és az oshon a saját programjában. A sebességre sem lehet fogni, mert a WPB gyorsabb, mint amit a fals olvasások közben mértem, és egyébként is növeltem az időket, ahol lehetett, eredménytelenül.

Ha láttok valami megoldást, jelezzétek! Köszi!

Az a paka a Szilva fele paka vezerlo panel, sot olyannyira, hogy o rakta nekem ossze (ezuton is koszi Szilva!). Az ATX tapot mar en alakitottam at hozza, ill nekem szerencsem volt mert a -12 ag ezen eleg eros volt, hogy ujra tekercseles nelkul megusszam. Aztan kesobb egy elolapot is kapott, ime egy hirtelen meritett cikkecske errol:

Elolap keszitese nyaklemezbol

A kijelzo amugy egy HD kompatibilis, 1x16-os. Sajnos hattervilagitas nelkuli. Ebben a vezerlo panelben egy nagyon preciz PID hofok vezerles tortenik, gyakorlatilag a pakat +-1 - 2 fok pontossaggal tartja meg akkor is ha a paka hegyet hirtelen vizbe martod (mar ameddig a futotest birja ellensulyozni a veszteseget. 4 fajta vezerlesi modok kozott lehet valtogatni, hofok beallitas van meg benne, ill ki/be kapcsolas. (kikapcsolaskor az ATX tapot elaltatja mint ahogy a PC is teszi). Ja es minderre soros porton lehet kinyerni a hofok adatokat elemzeshez ill RS232-on megvalositott bootloader vnan rajta (bar azt hiszem az en valtozatom bootloader nelkuli).

Nem azért, mert mániákusan szeretem a MOSFET-eket, de talán egy próbát megérne, hogy a BC182-k helyére kipróbálsz pl. BS170-eket. A környezet (soros ellenállás a G-n, felhúzó a D-n) tulajdonképpen maradhat is, azt meg sem kell változtatni.

(A telítésbe vezérelt bipoláris tranzisztor elég "lomhán" kapcsol ki, nehogy valami ennyire apró részlet legyen az ok! Egyébként Saját szemmel is láttam már borzasztó jelalakot egy ilyen "inverter" kollektorán emiatt a jelenség miatt, és pont ennek elkerülése végett szeretem jobban ilyen helyekre a MOSFET-eket.

A lomhaság még a MAX232-nél is fennállhat, bár annak elvileg totem-pole jellegű kimenetei vannak, de az adatlapról én emlékszem mindenféle jelváltozási sebességekre és maximális bitrate-ekre.)

Köszi a tippeket, megpróbálom! Ehhez még be kell szerezzek FET-eket, de majd a legközelebbi rendelésnél meglesz.

Amit írsz a kikapcsolás lomhaságáról, lehet benne valami. 7407-el felépített áramkörök működnek, tehát valami ilyen jellegű probléma lehet. Próbáltam a bázisokat lehúzni, de azt se lehet bármekkora ellenállással, mert a bemeneti impedanciák végesek.

Az RS232-vel nem lesz gond, mert egy olyan áramkörben, ahol 4066 van utána, jól működik. Igaz ott is van egy tranyó, úgy hogy itt se tiszta még minden...A FET-re kíváncsi vagyok!

A tranyók kikapcsolását lehet gyorsítani úgy hogy nem vezéreljük annyira telítésbe ? Tehát pl nem 1k, hanem 10k van a bázison ?

Igen, lehet, de nem úgy szokták, mert az példánytól függne, hogy mekkora bázisellenállás kell.

Inkább olyasmit szoktak, hogy pl. egy Schottky diódát tesznek a B és C közé, amivel nem engedik a B potenciálja alá a C-t. Ha megnézed egy LS TTL kapu kapcsolási rajzát, akkor abban "Schottky-tranzisztorok" vannak (általában zögletes S-re hasonlító a rajzjelen a bázis vonala), amik pont így készülnek: a bipoláris tranzisztor B-C átmenetén záróirányban egy Schottky-dióda van.

Egy másik módszer, hogy a kikapcsoláskor a bázisból "erővel" kihúzzák a töltést, azaz pl. egy másik tranzisztor van a B-E között, ami pont a kikapcsoláskor nyit ki, ezáltal rövidre zárva a lezárandó tranzisztor bemenetét.

Még drasztikusabb esetekben akár negatív feszültséggel megrántva a bázist zárják le a tranzisztort. Ezt a technikát alkalmazzák pl. a PC-s tápok a teljesítménytranzisztorainál, Ott a vezérlést trafó viszi át, így alakítják ki a bipoláris (plusz a nyitáshoz, mínusz a záráshoz) vezérlést.

Sziasztok !

Biztos láma kérdés ,bevallom nem olvastam el az egész topicot ,de amire rákerestem nem hozott eredményt.

12f509-re szeretnék szoftveres PWM -et írni.
A lényege ,egy led "fel és lefutása" lenne.
(tanulni ,mert azért ennél bonyibb a dolog ,de a többit kikövetkeztetem)
A baj az ,hogy fogalmam sincs hol induljak el.

Gugli most nem a barátom ,vagy csak nem jól szólítgatom ?

Segítsetek légyszi ,ha tudtok !

Köszönöm !

Üdv : István

Találtam egy doksit, amiben látható a "Schottky-tranzisztor":

Advanced Schottky Family

Sokat tépelődtem, hogy érdemes-e FET-ekkel felépíteni egyenként az áramkört. A tranyók telítési problémáját is csak további alkatrészekkel lehete megoldani, ha egyáltalán sikerülne.

Amit szeretnék, az egy olyan égető, ami a legkevesebb alkatrésszel felépíthető és megbízhatóan működik, PC-től függetlenül. Persze a PC-k már eddig is sok borsot törtek az orrom alá, mert ami nálam simán működik, másnál nem biztos. Ilyen az aktív alkatrészeket nem tartalmazó LPT_Mini is. Sajnos nagyon függ a PC alaplapjától.

Ez elvileg egy olyan áramkör, ami talán nem függ ennyire tőlük, mivel a bonyolultabb felépítésű égetők alapjaira épül. Csatoltam a rajzot, ami minden égetőprogrammal hibamentesen működik, ami mostanában nem volt elmondható, mert pl. az IC Prog nem bírja mindegyik égetőmet, de ezt simán viszi.

Azt hiszem megírom az LPT_mini cikk folytatását is, ha már leteszteltem rendesen.
ui. Ha valaki meg akarja építeni, olvassa el az említett cikket, mert ezt az égetőt meg kell tanulni használni, mivel a Vpp-t kézzel kell kapcsolni!

Ez tényleg annyira egyszerű, mint a százas szög. Nehezen tudom elhinni, hogy ha a 7407-eket olyan valamivel helyettesíted, aminek a paraméterei hozzák a 7407 kapuk paramétereit (jelszint, sebesség), akkor ne működne úgy is. 7406-tal ebben az áramkörben is gondjaid adódnak?

Én még azt nem értem, hogy miért kell kézzel kapcsolgatni a vpp -t. Ez egy kezdőt csak megzavar. Az égető programok nem adnak erre ki jelet ? (Én eddig csak JDM- et használtam, nálam ment kifogástalanul, meg gyári PicKit2 -t)