Ez kicsit olyan volt mint egy FPGA, csak madzagolós kivitel

Az volna még durvább, ha ezt elektroncsövekből építenék fel, azt legalább még atomtámadás után is használni lehet, persze csak ha nem tartalmaz Si áramkört!

Reléset láttam már, szerintem az is túlélheti.

Az elsőn jól látszik, hogy minden IC mellett ott van a tápszűrő kondenzátor Mondjuk kell is, mert amikor egy órajelre több kapu is vált, akkor csúcsban elég durva áramot ránthat az egész.

Az efféle projektek mindig kettős érzést váltanak ki belőlem. Mégpedig, hogy a készítőjük beteg, de legalábbis megszállot; ugyanakkor csodálom is azt a kitartást és szaktudást, amellyel a kütyüket összerakták.

Mondjuk egy FPGA CPU-t simán el tudok képzelni diplomamunkának (lehet, hogy van is ilyen a neten; FPGA CPU biztos van több is).

Mellékletként felteszek egy képet egy alkatrésztemető 286-os alaplapról. Szépsége, hogy minden IC, amelyről a PC-k alacsony szintű programozásáról készített leírások szólnak, külön tokban megtalálható benne.

Szép darab, nekem egy hasonló lapom van. Egy magyar Proper16 os XT. A magyar mérnökök gondolom anyaghiány miatt, vagy hogy ne legyen kompatibilis a gonosz imperialista számítógépekkel, az ISA buszt nem ilyen szabványos kártyacsatlakozókkal láttál el, hanem valami egyedi tűs (talán valami DIN szabványú) fajtával.
Amúgy nekem is volt mindenféle gépem ZX Spectrumtól a PC szinte összes generációjáig. Hát van fejlődés.

Nincs kedved feltenni egy képet a Proper16 belsejéről? (Vagy ha csak a lap van meg, akkor arról.)

Nem tudom, ismeritek-e ezt az oldalt. Elég jó kis gyűjtemény, bár szívesen olvasnék rajta részletesebb adatokat.

Fényképezőm usb része ledöglött. Csinálok képeket, de szereznem kell egy kártyaolvasót, addig is a CF kártya foglyai maradnak a képek.

Olvastam egy cikket: Újraindítanak egy hatvanéves számítógépet. Ebben szerepelt a dekatron. Most már tudom, milyen csövem is van és mire jó. Aztán ráleltem ezekre az Órák?ra.

Ettől dobtam egy hátast...

Már láttam régebben is Elég sűrű lehet az elemcsere Én úgy oldanám meg mint a 70 évek első ledes digitális karóráinál,hogy nem "eszi" a kijelző folyamatos üzem miatt az elemet hanem meg kell nyomni egy gombot,hogy beinduljon x időre (mint az illuminátor háttér a mai órákban) Bár lehet ez is olyan de nem látni a kezelőszerveket.

Ez is ilyen, a szövegben írva vagyon.

Netes bolyongásaim közepette találtam rá erre a "kis" hangszóróra, amiről tudtam már korábban is, de hogy 881eFt-ért hazánkban is kapható, ez újdonság volt.

Egy 600ashoz volt már szerencsém személyesen is, de ez brutális lehet a maga valójában. Zolikám, ebből egy szub szobába érdekes látvány lenne. Hát még az asszony arca mikor meglátná.

Semmi értelme nem volna, mint műszaki giccs megállja a helyét, de hangszórónak nem alkalmas sajnos.

Ha már hangszóró, akkor egy 70 éves modell. Hallott valaki ilyet szólni? Még a végén építek egyet magamnak, annyira tetszik.

Ez házi gyártmány?

A korához képest szép az állapota, szerintem restaurált. Egyébként 10000-ért kelt el.

Te hallottad szólni annak idején, vagy van Neked egy pár?

Na tessék! Mi van a csöves topikban:Első képen a jobboldali hangszóró

Mivel élő organizmusból is van benne származék (fa, bőr), így a sejtek, selytelmesek. (nekem alázhuzza)

Innen:

Az ígért képek. Régi Proper16 alaplap, noname 286 lap, az ominózus magyar isa busz csati, és egy csoportkép soros párhuzamos kártyával, floppy meghajtó, memoria, és cga kártya.

Köszi a képeket! Zseniális, igazi szocreál cucc ez a Proper16! Nagyon tetszik. Melyik cég gyártotta a prociját? (A képről nem lehet kivenni.) Ha jól látom, az alaplapon a bal alsó 4x9-es IC blokk a RAM? És a 4-ből 3 sor fixen be van forrasztva? Ha a szemem nem csal, akkor egy RAM bővítő kártya is van hozzá. Úgy tippelem, 64kx1-bites IC-kből van kirakva összesen 640kB. Ez nem rossz. Anno egy vagyon lehetett. A kártyacsatit én sem tudom, hogy hívják, de mikroprocesszoros rendszerek szokásos csatija volt anno.

A 286-os lapod már az integrált fajta, ilyen chipsetesből kettőt vagy hármat bontottam. Mindegyiknél lassan kifolyt az akksi és a vezetősávok mentén szétsavazott egy csomó mindent, úgyhogy volt olyan lap, ahol nem sok dolgot tudtam megmenteni. Ha a Te példányodat meg akarod őrizni az utókornak, érdemes leforrasztani róla az akksit, nehogy baj legyen.

Hali,

én a MEV egyik jogutódjánál dolgozom, és van némi infóm erről a Proper16-ról. Régi ismerőseim elbeszélése alapján úgy tudom, hogy az x86 kompatibilis gép fejlesztésének volt az eredménye ez. Az akkori amcsi mérnökök a csipekbe mindenféle vicces ábrát tettek, pl "Hello", mert tudták, hogy az itteniek a MEV-ben szépen elkezdik lemarni, és másolni az ő cuccaikat. Kvázi ezzel üzengettek nekik. Ezt a fejlesztést a hadsereg felügyelte, majd az egész technológia elpusztult a híres tűzben. (sokak szerint szovjet titkosszolgálat volt benne). Az akkori MEV, annak ellenére, hogy a szokásos szoci hatékonysággal bírt, hihetetlenül versenyképes volt a hibrid, vékonyréteg, vastagréteg technológiákkal, csip szereléssel. Itt minden volt, ami a világ elektronikai iparának az élén szerepelt. Irdatlan kutató kapacitással, gyártással. A termékeik k*** keresettek voltak a ruszki piacon is, főleg a BOÁk-ok.

Én kb 2 éve elkezdtem a cégünk által megöröklött szemét feldolgozását, ugyanis az elődök nem jeleskedtek a veszélyes- és ipari hulladék ártalmatlanításában. Ekkor találtam az 50-es évekből ittmaradt HP szkópot, wobblereket, a legjobb márkás cuccokat, mind szétrohadva, meg pár Proper8-ast és 16-ost. Sajna mentek a kukába, 20-30 év egy nedves pincében elég volt. Találtam feljegyzést a beszerzésükről is, talán 1986 v 1988 körül 1.000.000 Ft volt darabja, vagy vmi hasnló elképzelhetetlen ára volt.

A rajtuk lévő ISA csatlakozó meg saját gyártmány volt, ahogy szerintem még egy csomó alkatrész is, azokból is dobtam ki pár 10 kilót.

Szóval ez a gép tudomásom szerint a magyar elektronikai ipar csúcsa volt, a leg******bb anyagok és technológiák felhasználásával készült, saját erőből (a tervezést leszámítva), főleg, hogy akkoriban COCOM listás volt minden jó cucc. Képzelhetitek, hogy mi pénz állhatott a rendelkezésére ennek a cégnek.

A mai jogutódok közül tudtommal már csak a Vishay csinál csipeket, vagy összeszerelést, mi meg a vatagréteg technológiát használjuk fűtőelem gyártásra.

remélem, nem tévedek sokat, a nagyja info régi szakiktól származik.

Teljesen felesleges a vulgáris szavak használata!
Frankye

Hát igen, akkoriban egy C64 is kb 50000 Ft volt. Sok cégnél ezeket a home computereket használták munkavégzésre. (Pl faterom cégénél az üzleti levelezés C64 -en ment EasyScript szövegszerkesztővel, meg sok helyen folyamatirányítások, vezérlések is mentek C64 -en)
Nem is gondoltam, hogy ekkora érdeklődés lesz a cucc iránt, majd fotózok róla este pár közelebbit az érdekesebb részekről. A háza is megvolt, bazi nagy fekvő asztali vasdarab. Még régen 486 -os lakott benne egy darabig, aztán kikukáztam. Tápjáról is raktam fel képeket korábban : Bővebben: Link

Az árakhoz hozzátartozik, hogy a 80-as években a fizetés néhány ( 2..5 ) ezer forint, a kifli talán már nem 40 fillér, a bkv buszjegy nem 1.5 forint, a laposelem 7.20 forint, egy könyv 50 fotint volt.

A Vishay a MEV egyik jogutódja lenne, illetve abból nőtte ki magát?

Nem, hanem a Vishay, mint külföldi vég megvette az egykori MEV egyik részlegét, amelyik csipeket gyártott, vagy elektronikai munkát végzett (úgy tudom). De az is lehet, hogy a HIKI - MEV - Melcom - Interbip szétesés során vált szét, számomra elég zavaros. A Vishay most is itt van melletünk, az egyik nagyobb épületben, az egykori MEV telephelyen.

A mi cégünk egy olyan részlegből alakult ki, amelyik vastag és vékonyréteg technológiát használt (azaz gőzölés- fotolitográfiával + szitanyomtatás vezető kerámiákkal).

Köszönjük a háttérinfókat. Érdekes olvasmány volt. Azt még elárulnád, mi az a "BOÁk"? A MEV a MikroElektronikai Vállalat rövidítése, ha valaki még nem hallott volna róla. Nekem van is néhány MEV katalógusom, illetve pár darab originált HDA 02, 10 és 12 típusú D/A konverterem.

A kártyacsati lehet, hogy saját gyártású volt, de nem valószínű, hogy saját tervezésű. Ma megnéztem itthon, és ugyanilyen típusú csatin SIEMENS felirat volt. Azt meg nehezen képzelem el, hogy ők koppintottak volna rólunk.

A csatlakozó kérdése különben azért is érdekes, mert a szabvány ISA csatihoz hasonló létezett akkoriban a vasfüggöny mögött is. Van itthon egy Videoton terminál kártyarack és abban már ilyen NYÁK-élcsatlakozós megoldást használtak. Bár a csatik fóliaszélessége nagyobb, mint az ISÁé.

Berendezés orientált áramkör.