Jó, legyen egy hosszúlépés!

Az elgondolásodhoz kell egy nagyáramú és nagyfeszültségű félvezető kapcsoló (FET/IGBT) és egy vezérlés. Ezt még kiegészíted egy megfelelő induktív energiatárólóval ("fojtótekercs") és már a célnál vagy.

Igaz az alapötletedhez lassabb FET/IGBT (olcsóbb) is megfelel.

Azért nem árt több párhuzamosan kapcsolt félvezető sem, hogy alacsony legyen a csatorna ellenállás, valamint a hálózati megszakító pillanatnyi túlterhelhetősége miatt a lekapcsolási áramot szerintem fel lehet vinni 25-30A-ra legalább, de utána üzem közben is ezt illene tudnia kis veszteséggel Tekercsre nem igazán gondoltam, mert ez nem PFC-nek készül, de lehet bele azt is kotyvasztani. Mivel itt csak félhullámonként egy kapcsolás van, kapcsolási veszteségről valóban nem beszélhetünk. Lenne egy másik előnye is, ez ugyan is programozható, beállítható különböző nagyságu automatákhoz indításkor, lejjebb lehet venni a lágyindítást ha kell, akár 4-5 fokozatot is ki lehet alakítani.

Ha a kismegszakítók lekapcsolását akarod kiküszöbölni akkor nézd meg ezt: Kismegszakítók
Ebből lehet kalkulálni mekkora maximális áram engedhető meg az idő függvényében a lekapcsolásig, nagyon tanulságos.

Uraim!
Több hozzászólás gondolataira írnám,hogy az IGBT vagy fet alkalmazását mpisti és fejohn1231 említette néhány hozzászólással előrébb a vezérelt egyenirányító alkalmazása pedig a fórum elején vetődött fel (had ne keressem vissza,többen is voltak) a kimeneti egyenirányító kapcsán.Látom,hogy a szakemberek azért erősen gondolkodnak a megvalósításon,sajnos én csak keresgélni tudok a neten,hátha lelek valamit,de mihelyt látok valami kapcsolás formát,azonnal beszállok a "kísérletezésbe" ahogy erőm engedi.Addig is folytatom a saját kísérleteimet,hogy még jobb gépet alkothassunk.Antistick és hővédelem már van,ezt bővíteném a hotstart és arcforce funkciókkal.Egyszer már próbáltam,de akkor nem működött,azóta "okosabb" lettem s ha időm engedi,folytatom.Ha még ez a fesz védelem is összejönne akkor már 6 "funkciós" lenne a gép! A linket megérte beraknom,sok hozzászólás született és még lesz is!

Üdv mindenki!
Nagyon nagy balfék voltam! Ma megjött az alkatrész az inverteremhez és össze is raktam. Müködött de véletlenül összeérintettem az egyik IGBT két lábát és letiltott az egész! Csak a hővédelem világít. A G és C láb ért össze. Lehet hogy mind a négy IGBT elszált??? 100w-s izzóval élesztettem a gépet.Akkor is bentvolt mikor összeértek a lábak...
Köszi előre...

Szia Gábor!
Az "arc force" funkciót milyen szinten ismered működéstechnikai szempontból? Azt bizonyára tudod,hogy innen már csak egy lépés a CC/CV tudású gép? Ezt már csak meg kell spékelni egy kimeneti váltóirányítóval, meg egy nagyfesz gyújtóval,és kész a közel milliós értékű multifunkciós inverter,amely tudja a kimeneten az AC/DC üzemmódot,+a CC/CV karakterisztikát.

Üdv mindenkinek!

Kicsit elhavaztam az utóbbi napokban, sajnos ez van, meg aztán az LTSpice is viccelgetett velem, amikor próbáltam összehozni valamit. Röviden: egy 555-ös timer monostabil üzemmódban nullátmenetre indul, és lefedi 10 ms-os félperiódus időt. Teljesen nyitja az igbt-t. Az 555 4-es lábára mehet a túlfeszültség komparátor kimenete, ha a lábat leviszi, akkor a timer leáll, és leállítja az igbt vezérlését. Ha a legelején fel tudjuk futtatni a kitöltési tényezőt, akkor a lágyindítás is megoldott. Azon még gondolkodni kell. Egyenlőre ennyi amit gondoltam, véleményezzétek.

Merd meg ezt az ellenallast.
MFeri

Köszi a gyors reagálást!
Az ellenállás jó, azt mérek ami rá van írva. (27Kohm)

Szia Csabee!
Olvass vissza az 516852sz. hozzászólásban le vagyon írva,hogy "illik" éleszteni egy javított gépet. Ott történt utalás a 100W-os izzón keresztül történő élesztés problémájára. Attól a pillanattól,hogy a 100W-os izzón keresztül a pufferkondik feltöltődtek,a 100W-os izzó már csak attól véd meg,hogy egy akaratlan félrenyúlás következményeként kialakult zárlat az automatát ne verje le. De a gépedet sajnos nem védi. Képzeld el, hány Joule energiát szabadítottál a végfokra amikor összezártad a gate elektródát a kollektorral,ugyanis a pufferkondikat simán rásütötted a végfokra. Ezt én is 96000 Ft tanulópénz megfizetése után (2db MG75Q2YS11 IGBT modul Angliából hozatva 6 évvel ezelőtt)tanultam meg,egy életre. Ha csak a meghajtókört tesztelted volna az IGBT-ig bezárólag, ez a mozdulat semmi problémát nem okozott volna a gépnek. Felteszem ide egy nagyon egyszerű IGBT teszter kapcsolási rajzát, ezt én kb. 1,5 óra alatt egy "döglött" egérbe építettem bele.Az egér középső kapcsolója látja el az SW1 funkcióját. Ami lényeges, teszt előtt az alkatrész összes lábát egy pillanatra rövidre kell zárni, hogy a Gate elektród parazita töltése ne okozzon félrevezető eredményt. Ugyanis ha a Gate elektródán pozitív töltés marad,az alkatrész bekapcsolva marad,és azt a jelzést kapod,mintha zárlatos lenne.

Igen, ez vigasztaló... Ha az ember tudná hogy elesik, akkor leülne...
Szerinted elszált mind a négy IGBT?

Az imént megírtam a válaszom, de az a ***** szerver azt mondta hogy lejárt a bejelentkezési időm, emiatt a válasz eltűnt valahol a net útvesztőjében.

Tehát a válaszom: Szerintem csak az a két IGBT szállt el,amelyik ágban csináltad a bakit. Szerencséd akkor van,ha nem csak 4 db IGBT-t rendeltél,hanem mondjuk hatot, mert akkor valószínűleg azonos gyártótól és azonos szériából származó IGBT-vel tudod cserélni a halottakat. Arra mindig figyelj,hogy egy áramkörbe (tehát alsó és felső ágba)mindenképpen azonos gyártótól, és lehetőleg azonos szériából származó kapcsoló elemeket (IGBT; FET) tegyél,mert a különböző gyártók azonos típusjelölésű félvezetői is jelentős szórást mutatnak egymáshoz képest. Ez viszont terhelés alatt komoly probléma forrása lehet.

Szerintem az 555 kimenetével az impulzusgenerátor fokozatot is tiltani kellene addig,amig a kondik teljesen fel nem töltődtek. Ez azért lenne fontos,mert csak akkor lenne vezérlőjel, amikor a pufferokon minden OK. Az IGBT-t egy relével érdemes lenne áthidalni ha a kondik feltöltődtek, vagy ide egy sokkal combosabb típus kell, ugyanis folyamatos(DC) vezetés üzemmódban a névleges áramnak csak kb. 30%-a van megengedve.
Az elmúlt néhány napban néhány jó ötlet felvetődött, a tiéd is az, érdemes lenne megépíteni őket,és szimulálni a valós körülményeket.

Igen, a technika ördöge már csak ilyen...
Közben kioperáltam az IGBT-ket és a négyből három halott azaz, totál zárlatos! EZ VAN
Köszi a sok infót...

Szia Freddi!
Szerintem a lágyindítást csak bekapcsoláskor érdemes alkalmazni,mert ha valaki a gépébe Hotstart áramkört épít az nem fog működni ha üzem közben a lágyindító megszólal. Az EP System gépekben a lágyindítás késleltetése nincs 0,1s mégse veri le még a 10A-es automatát sem. Hegeszteni viszont ennél kisebb automatáról nem nagyon lehet.

Ha így van,akkor a megmaradt 4.-ik IGBT-t is bontsd ki,mert lehet hogy nem zárlatos,de hogy megváltoztak jelentősen a paraméterei az biztos. Nehogy a javítást követően emiatt menjen újból tönkre a géped!

Persze, mindenképp 4 újat fog kapni ha megint lesz fölös 5000-forintom
Ezt az egyet meghagyom vésztarcsiba...
Remélem többet nem nyúlok mellé...

Nem akarom elvenni a kedved, de ez nem jó ötlet. Amikor ilyen nagy durranás van, az is szokott kapni, ami látszólag épen maradt. És a következő használatkor újabb halottakat eredményezhet. Szerintem rakd félre, de csak önálló alkalmazásba próbáld, és akkor is tesztelni kell. Ez van. Mindemellett az egész gépet igbt-k nélkül is tesztelni kell, mert a nagy áramok nagy indukcióval jártak, és több helyen is okozhat kárt, tehát mindent alaposan átvizsgálni, és tesztelni sem árt.

Igen tudom, de sajnos akkora gyakorlatom nincs az inverter javításba! Tehát kellene valaki aki fogná a kezem és vezetne a sötétbe...
Erre nem nagyon vállalkozik senki...(gondolom)
IGBT-k nélkül Vissza ált a gép és megint működik minden.46khz és a 312V is rendben. Azt viszont nem tudom, hogy ha tekerem a potit akkor minek kell változni és ezt hol és hogyan kell mérni...
Na, ezért lennék én nehéz eset...
Rendeltem 6db talán felépül a rendszer. A puding próbája az evés és ha működik elsőre akkor megpróbálok hegeszteni. Ha megy akkor megy, ha nem akkor nem...
Majd péntek este kiderül...
Köszi a sok jó tanácsot

Legalább anyit meg kéne nézni, hogy a primer oldalon záróirányba a diódákat leteszteled legalább névleges feszültséggel. Adatlapon lehet róla nézni záróirányu szivárgási áramot. Ha ennél jóval többet mérsz, akkor az kapott. Ellenálláson keresztül meghajthatod, pld egy 100-150k-n keresztül. Csak lassan, odafigyelve, pláne, ha nem leválasztva csinálod. (a nagyáramu diódákra gondoltam, de a gate részt is letesztelheted, értelemszerüen adatlapon nézd, hogy hány V-al kel a kisebeket)

Nem akarom ismételni magam, hogy indításról van szó, számtalanszor leírtam. Olvass vissza ha gondolod. Azt is írtam, a vezérlést tiltani kell indításkor. Így nem tudok beszélgetni, ha a saját szavaimat kell állandóan ismételni. Na még egyszer az automatáról: világos, hogy különböző automaták vannak, és ha ellenállásos lágy indítót csinálsz, kis automatát esetleg levágja, de egy félvezetőst úgy állítasz, ahogy akarsz, beállíthatod kisebb és nagyobb automatához is (indításról beszélek). A túlfeszültség kezelés meg az üzemtől független, bár ugyan az a hardver látja el ezt is. Ettől függetlenül mindkettő végrehajtója ugyan az az igbt/fet pakk. Fetekhez ajánlott kihasználni a 15V-os gate meghajtást, mert így is csökken a veszteség 12V-os vezérléshez képest. A fet meghajtók is mind min. 18V-os tápot tudnak, pont ezért, hogy a 15V még beleférjen az üzemi tartományba.

Amelyik gépről azt írtad, hogy pillanatok alatt feláll és soha nem veri le az automatát, szívesen megnézném a rajzát. Én úgy sejtem, hogy ez van benne, amit felvetettem. Azt sem véletlenül hangsúlyozom, hogy ez plusz pénzbe kerül, és több félvezetőt kell használni hozzá. IGBT-nél minimum 2V átmeneti feszültségessel kell számolni. Fetekkel ez lejjebb szorítható. Nem mindegy, mert ezt el is kell disszipálni, ami nagyobb borda és hűtés, emellett a "hőtartalék" is kevesebb. A tirisztornál is probléma egyébként, hogy túl sok feszültséget ejt, a vezérlési nehézségeken kívül. Amit írtál, hogy statikusan kis áramot bírnak a félvezetők, ez igaz. De impulzusban sem jó nagy áramokkal használni, mert ha megnézed az átmeneti ellenállását nagy áramnál (jelleggörbék az adatlapokon), rájössz, hogy egy-két plusz félvezetővel a felére csökken a disszipációd, amit elfűt, ez kisebb borda, nagyobb üzembiztonság, nagyobb pillanatnyi túlterhelhetőség, ami adott esetben annyit jelent, hogy nem kell halott félvezetőket cserélni, a leállási veszteségekről nem is szólva. Tehát egy kis túlbiztosítás némi pénzért, és sokkal nagyobb biztonság. Az elveszett postod: időnként tedd át valamibe a postot, jegyzettömb, szövegszerkesztő, de főleg az elküld gomb előtt. Sokszor én is szoktam menteni, már nekem is volt ilyen.

fejohn1231: Nem ismerem az 555-öt, így nem tudok nyilatkozni. Én nagyon ritkán használtam, és már nagyon rég. Ami a lényeg a vezérlésnél: a nullátmeneti reset indítja a nyitást, az U vagy I érzékelés leállítja a következő nullátmenetig. Ha csak rövid időre jelenik meg a tiltó jel (pld. I), a vezérlés akkor is stabil ki állásba kell hogy kerüljön a következő nullátmenetig. A lényeg a nullátmeneten van, tehát ha a freki eltér az ideálistól, akkor sem tud nullátmenet előtt bekapcsolni. Ez esetlegesen kiverné a biztosítékot a túl nagy áram miatt, ha úgy kapja el. Az sem mindegy, hogy adott esetben egy aggregátoron a freki belenghet, és ez nem okozhat problémát a vezérlésnél. Ha nincs időzítés a kikapcsolási vezérlésen, biztosan nincs hibás vezérlés, csak nullátmenetre resetel és indul újra. Egyébként örülök hogy belefolysz, mindenki írja meg nyugodtan az elgondolásait. Ha lesz időm majd igyekszem rajzolni, de nem ígérem. Sajnos nem nagyon van.

Köszi az anyagot. A lágyindítás csak az egyik feladat. Erdgab-ék felvetették a túlfeszültség védelmet (agregátor), aztán próbálom hozzátenni a gondolataim. Ha jól néztem, a B kismegszakító a névleges áram háromszorosát, a C az ötszörösét, a D a tízszeresét tudja, és mindezt egy teljes színuszhullámtól. Félhullámnál rövidebb túlterheléssel pedig még ezeknél az értékeknél is nagyobb a levehető áram. Ez akkor akár egy 15A-es kismegszakítóra is 50A impulzusáramot jelent, ez már elég jó. Így nem csoda, ha néhány jó gép pár tizedmásodperc alatt feláll, ahogy mpisti írta. Szerintem hasonló technológiát használhatnak.

Valamiről még nem beszéltünk a megvalósításnál, kell egy áram érzékelő sönt is. Az előbb számolgattam kicsit. Ugy veszem, hogy folyamatos áramnál (mivel ekkor is a söntön folyik majd az áram üzem alatt) 20A-al legalább illene számolni, erre 0,01 ohm -nál 2W adódik, szerintem ekkorát kéne használni majd. Ez 200 mV-ot ejt. A gyári söntöknek elég jó ára van, úgy hogy ezt majd le kell gyártani, én vékony réz lemezre gondoltam, a két végén egy-egy ráforrasztott 1,5-2mm vastag szintén réz csík, és ott rögzíteni, valamint csatlakoztatni. A bemérése akksiról megoldható.

Folyamatos egyenáramnál: P= I^ * R =20 * 20 * 0,01=4W
De mondjuk k = 33,3% (1/3) kitöltési tényezőnél (az egyszerűség kedvéért) és 20A átlagáramnál a csúcsáram 60A akkor: P = I^ * R * k = 60 * 60 * 0,01 *1/3 = 12W!
De csúcsegyenirányításnál még ettől is kisebb lehet a kitöltési tényező az alacsony folyási szög miatt!

De itt is lehet áramváltót (50Hzre méretezve) alkalmazni még a graetz előtt, aminek a paraméterei jobban kézben-tarthatóak: kis veszteség, nagyobb értékű és könnyebben beszerezhető söntellenállás, a szintillesztés az érzékelő elektronikához megoldott...

Szia Csabee!
Terheletlen állapotban csak a poti csúszkán tudsz mérni feszültség változást. Ha a gépet műterheléssel teszteled,akkor a meghajtó áramkörön,a terhelés által felvett változó áramnak megfelelő változó impulzus kitöltési tényezőt kell tudni mérni, de ezt inkább már szkóppal illik vizsgálni.A terhelőáram növekedése nagyobb kitöltési tényezőt is kíván. Azt jó lenne tudni,hogy a gyártó mekkora maximális kitöltési tényezőt enged meg az adott géptípusra,mert ha azt túlléped pl. maximális áram beállításakor akkor könnyen elszáll néhány pillanat alatt a géped. Azt tudom,hogy max. 46% volt a kitöltési tényező,amivel eddig találkoztam. Ennél csak kisebbet ajánlanak a gyártók. A jellemzőérték az 42-44% között szokott lenni. A gyakorlatról annyit,hogy ha sose kezded el,sose lesz rutinod. Sajnos ha nincs aki segít akkor a következmény az, ami miatt ez a hozzászólás sorozat született. Így interneten keresztül csak lassan csöpög az információ-sajnos. Ha nincs megfelelő eszközparkod inverter javításhoz, akkor bátorság kellett ahhoz hogy bevállald.

Köszi a javítást 4W-ra ! Igen, áramváltót is alkalmazhatunk. Nos a számolásom éjjel kettő körül pedig már nem tökéletes, ez tény ! A számokhoz meg ragaszkodjunk ! Ami a méretét illeti, ez még egy vállalható disszipáció, ennél nagyobbat senkinek sem ajánlok, ha ezt választja. A disszipációt meg azért kell 20A-ra számolni, mert folyamatos üzemnél is itt folyik az áram, tehát bírnia kell azt is. Tudom, hogy fázishasításnál (kitöltési tényező csökken) kisebb a disszipáció, de nem baj ha leírtad. ígyekszem mindent úgy írni, hogy mindenkinek érthető legyen mindig, annak is, aki nem ért annyira hozzá. Én relét nem javasolnák üzemre (rövidrezárni a fet/igbt pakkot), mivel akkor alkalmatlanná válik az egész túlfeszültség védelemre.

A működés szimulálható a vezérlőnek a visszacsatoló ágak meghajtásával, ehhez egy szabályozható segédtáp kell. A topicba pedig egy rajz, hogy valaki tudjon segíteni, hol hajtsd meg és mennyivel. Szkóp mindenképp kell hozzá.

Ha a graetz és a puffer közé teszed a söntöt (hogy tudd érzékelni az elkó töltőáramát), akkor hogy lesz folyamatos az áram rajta? (hacsak nem három fázissal kalkulálsz)

Szia Freddi!
"Én relét nem javasolnák üzemre (rövidrezárni a fet/igbt pakkot), mivel akkor alkalmatlanná válik az egész túlfeszültség védelemre."

Igazad van, ezt ebben a formában nem gondoltam végig.
A túlfeszültség védelem ilyen elvű alkalmazása valóban kizárja relé alkalmazását a lekapcsolási idő lassúsága miatt.
Én az árammérésre LEM gyártmányú HALL effektus elvén működő mérőváltót alkalmaznék.
1.olcsó, egy 80A-es típus sem drágább 3000Ft-nál .
2.nem kell hőveszteséggel kalkulálni
3.jól használható,- a mérendő paraméterrel arányos feszültségjelet ad,amit nem kell erősíteni a felhasználáshoz, direkt komparálható.
4.egyformán alkalmazható egyen vagy váltóáram mérésére.
A hátránya,hogy tápfeszültséget igényel.

Ez meg valószínűleg csak elírtad: "Tudom, hogy fázishasításnál (kitöltési tényező csökken) kisebb a disszipáció" Helyesen: nő a disszipáció! Ha az átlagáram ugyanakkora.