Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Sajnos nem enyire egyszerű a csöves hang titka, mint amit ez a szabadalom bemutat.
Ez limiterként is működő, ami a kivezérlési csúcsokban igyekszik úgy lekerekíteni a jelet, mint ahogyan azt, hite szerint a csövesek csinálják.
Át lehet, néhány gyártó meg is tette, de ezek közül a legtöbb egy gyenge hangefeknek sikerült. A legtöbb házimozi rendszeren ott van a természetes hangzás effekt, meg a másik 30. Elvileg egy jó függvényt kell csak találni, ami leképzi a megfelelő torzítást. Mondanom sem kell, hogy nem is olyan nagy feladat a digitáls technikának kösznhetően.
Persze félre ne értsetek, nem azt mondom, hogy egy olcsó házimozi rendszer lenne az űdejó, de ott is van példa arra, hogy a nemlíneáris torzítások nagyon pozítívan is hathatnak a szubjektív hangminőségre. A csöves erősítők titka szerintem 100%-ban ez. Egy híres konstruktőr mondotta is egyszer, hogy a jó hang feltétele, hogy a jelútban legyen egy transzformátor... (Bizony vannak olyan dolgok, amiket a jelútba téve döbbenetesen javítják a hangminőséget. Erről több kísérlettel meggyőződtem.)
"Ez sok zenénél lehet hogy pozitív hatású lesz, de nem mindnél."
Ez így is van. Nem mondtál újat. A valóság is azt mutatja, hogy egyes erősítő hangkaraktere tökéletes ehhez a műfajú zenéhez, más zenéken meg silánynak hat. Ez már megint engem igazol... Bele kell törődni, hogy gyakran a jobb roszabb és fordítva... Abba is bele kell törődni, hogy aki jó erősítőt (vagy hangsugárzót, állványt hangszedőt) akar konstruálni az valójában tökéletlen, ha tényleg jól szól. A nemlíneáris torzításoknak teljesen máshatása van a hangképre, mnt a líeárisoknak(hangszínszabályzás). Nemlíneáris torzításnál egy új, még nem létező jel/ hang(ok) adódik a felvételhez és máris megvan a felbontás, meg a soha nem hallott részletek... 
Van egy erősítőnk, ami 0.001% alatti thd-t tud. Hangsugárzóval terhelve, komplex jellel meghajtva(zenével) a visszacsatolási ponton a hibajelet megmérve igazolódik, hogy tényleg hibátlanul adja vissza a kimenetén a jelet.
Összehasonlítjuk egy csöves ketyerével, ami még egy 1KHz-es jelet is képtelen normálisan visszaadni és a csöves cuccnak fényévekkel jobb, sokkal valósághűbb hangja van, mint a gyakorlatilag tökéletes erősítőnek. Ez miért van? Ha nem az átviteli hibák miatt, akor mi a francért? A másik gép, ami nem hibázik, biztos meg van átkozva, vagy diszharmónia van az aurájában (ez lehet csak a másik magyarázat) 
Sziasztok!
Látom megint hangtisztaság is szóba jön  Szeretnék érdeklődni,hogy mivel tudom megnézni a gépen egy wav-nak vagy flac-nak,hogy a magas frekvencián lévő részek tiszták-e? Mindenképp csak meghallgatás útja? Mert az nem elég,mivel mindenki másképp hall. Köszönöm!
Ezután a kitérő után,kanyarodjunk most már vissza a
Idézet: világából, az erősítőépítés sokak által kedvelt gyakorlatához. „ampokkultizmus”
A szakirodalom is foglalkozik ezzel a kérdéssel, de kicsit másképpen látja ezt a problémát (nyilván Ők is tévedhetnek). Sipos Gyula bátyánk valaha (a HiFi erősítők építése c. művében) azt írta, hogy a mai (a '80-as években) félvezetők elérték azt a szintet, hogy elektroncsövekkel már nem érdemes foglalkozni. A 2008-as RT Évkönyvben meg töredelmesen beismerte, hogy a félvezetős erősítők általában rosszabbul szólnak. Ott hosszan fejtegette az okokat, amiket itt már mi is átbeszéltünk. Nem tudom, ki olvasta ezt a cikket, szerintem érdemes elolvasni, a szakma tulajdonképpeni kudarcérzése fogalmazódik meg benne.
Imi!
Abban a hsz-ben, amire most hivatkozok én is írtam a Sípos 30 éven át tartó rögeszméjéről egy kicsit...
Abszulut reális problémákat feszegetsz, amiken érdemes töprengeni. Az előző 522470-es hozzászólásomat akár most is írhatnám, úgy hogy nyugodtan számold ide. Mivel műszakiak vagyunk a marketinget kihagynám. Hogy a hifi, meg high-end nem fedi egymást, az nálam eddig még nem merült fel, de elfogadom. Én a tiszta vizet a pohárba szisztéma híve vagyok. A véleményem, sajnos csak példákkal tudom illusztrálni. Vagyis ha pl. egy játékfilm nézése közben látsz egy attraktív tájat, akkor eszedbe jut, hogy a valóságban az a táj, pl. nem pont olyan színes? De ha egy marslakónak azt állítod hogy a földi táj az pont olyan, akkor azt átverted. A francia impresszionista tájképfestészetről már ne is beszéljünk. Valósághűség, színmélység, felbontás. Aztán egy ilyen vászonért mégis milliókat adnak. Pedig pontosságban hol van ez egy fényképtől? Átverésről még sincs szó. Mind a kettő lehet művészet. Kérdés, hogy mit várunk, mit kapunk.
„ampokkultizmus”
Ez tetszik! Pentagrammot az előlatpon, vagy a trafó alatt próbálta már valaki? Visszakanyarodva a dolog "materiális szubsztanciája" felé találtam egy fasza kis IC-t, ami tök olcsó is. TDA 8653 A TDA 7375 kiváltására tökéletesnek ígérkezik. Olcsóbb, nagyobb a tejesítménye. 2x40W 2Ohmra. Mégsem egy elterjedt típus itt az építgetők körében. Próbálta már valaki?
Hát igen jól kfejtetted a téma lényegét!
Egy adatlapot honnan lehet szedni a TDA8653-hoz? Sehol nem találok semmit...
Tessék, hogy én is hozzátegyek valamit az oldalhoz. A szabadalmak amúgyis 20 év alatt járnak le, hogy a műszaki fejlődést a jogok ne akadályozzák. Ez volt az egyik kedvencem.
A 20 év eltelt, legyen közkincs, próbáljátok ki ti is. Teljesen biztos, hogy mai pénzben több millió Ft-ot dob egy átlagos erősítő hangján. Macera volt a legközelebb az igazsághoz, ezt hát neki ajánlom. Idézet: „Nemlíneáris torzításnál egy új, még nem létező jel/ hang(ok) adódik a felvételhez és máris megvan a felbontás, meg a soha nem hallott részletek... ” Simpi hozzászólását olvasva jutott eszembe ez a kiragadott részlet a korábbi hozzászólásodból. Én azt vettem észre (csak a fülemmel, hisz ezt szinuszjeles méréssel nem tudom demonstrálni), hogy a frekvenciamenet teljes linearitása ellenére (mind a csöves, mind a félvezetős készüléknél), bizonyos dolgokat a csöves arányaiban másképpen ad vissza. Bizonyos dolgokat sokkal "feltűnőbben" adja vissza, a félvezetős olyan, mintha kezdő előadó volna, és nem mer kiállni "olyan nagy arccal" a színpadra. Pedig ezt nem indokolja semmilyen "púp" az átviteli görbében. Sipos azt fejtegette, hogy a félvezetős erősítők belvilágában létrejövő folyamatok, amit a valóságost jobban megközelítő többjeles mérésekkel leleplezhetők, pontosan ilyen jelenségeket produkált, miszerint megváltozott időről időre a bemenő jelek aránya a kimeneten. Vajon ez nem lehet egy olyan probléma, ami a félvezetősök egyik "gyenge pontja"? Szerk: Annyit tennék még hozzá, hogy a csövesnél elállítgatott munkaponttal lehet javítani-rontani a hangminőségen, de semmiképpen sem tudunk több nem hallott részletet "varázsolni" a kapott hangba, mint amennyi jól beállított állapotában volt.
Nem vagyok veled hajlandó vitatkozni. Neked csak csípi a csőröd hogy valójában, amit jónak hallasz, az szemfényvesztés, átverés és nem vagy képes ennek tudatát befogadni. Azt hiszed, neked olyan jó hallásod van, hogy ezt észre tudod venni? Kösz de ne áltass a rezonáó álványoddal, melynek a "zaja" a zenéhez keveredve még soha nem hallott részleteket hoz elő....
Ha szerinted téves a véleményem, akkor gyerünk,adjál másik magyarázatot! Na, miért szól jobban egy mérve valójában sokkal rosszabb dolog. Miért léteznek olyan dolgok, amiket a jeútba téve valóságosabb lesz a hang? Te csak a képzelt minőség iránti gényességedet próbálod itt védeni, nem vagy képes elfogadni, hogy becsapható vagy, nem azt hallod jónak, ami tényleg az. Én legalább megpróbáltam az egész "okkult" marhaságra egy mindent racionálisan és logikusan, teljes egészében feltáró ésszaerű magyarázatot adni. Ezt még senki nem tette meg itt.
Szerintem megtaláltad a lényeget a festészet hasonlattal.
Impresszionista hangfestészet vs hiperrealista ábrázolás. És így el is érkeztünk odáig, hogy teljesen hiábavaló erről az egész "dologról" vitatkozni, és bizonygatni, hogy melyik a jobb: nincs értelme! Eljutunk az ízléshez, esztétikai érzékhez...
Én azért hajlok arra, hogy akár ne ítéljem el az "átverést" sem. Maradva Macera brilliáns hasonlatánál.
Mert milyen alapon ítélnék el egy absztrakt, vagy impresszionista festményt illetve hoznánk pariba egy hiperrealista festménnyel.... Melyik a jobb? A kérdés feltevés is értelmetlen ebben a viszonylatban. Azon vitatkozni, hogy: "neked mér' az tetszik jobban???, hiszen ennek kéne tetszeni" elég vicces. Persze sokan próbálják a hibás döntéseiket védeni, megindokolni a több milliós -esetleg fölösleges- kiadást,... Én kimondom: a sznobizmus itt is kikerülhetetlen témakör. És vagy bevallja valaik, legalább magának, vagy nem. Én bevallom: a sznobizmus a hobbim mostanában.  Idézet: „Eljutunk az ízléshez, esztétikai érzékhez...” Hanyszor, de hanyszor mondtam mar ezt az elmult evekben ...  Onnantol kezdve, hogy egy muszakilag tisztessegesen megtervezett es megepitett erositoje van az embernek (legyen az csoves v. felvezetos) a meresi eredmenyek nem igazan szamitanak. Erdemes (es sztem kell is) alapveto mereseket vegezni az elkeszult DIY erositon, hogy igazoljuk a helyes muszaki tervezest, de hangminosegre a meresekbol nem lehet kovetkeztetni. Vagy az erositohoz (es szobankhoz) keressuk meg a megfelelo hangsugarzot vagy az adott hangsugarzohoz a megfelelo erositot. Es igy tovabb... Igazabol sztem izles kerdese az egesz ha muszakilag megfelelo a reprodukcios lancban minden elem. Na es akkor nem is beszeltunk még a felvetelekrol ... de mintha ezt mar mondtam volna a korabbi hozzaszolasomban.
Na jó, de a "Igazabol sztem izles kerdese az egesz ha muszakilag megfelelo " kijelentéssel kígyó a farkába harapok , vagymi.
Mert ugye mi az, hogy műszakilag megfelelő és honnatól már nem csak műszakilag megfelelő? Szerintem ennek a határvonalnak a kereséséről szólna ez az egész dilemma. A műszaki paraméterek definiálatlanságáról... Hogy csak az alapokat kaparásszuk: 20Hz tól 20kHz??? vagy 17 től 35? miért nem 30 tól 16? És ezzel szintén bezárul a kör, mert ezt nincs joga senkinek sem ezt meghatározni. Szerintem
Nem hinném, hogy bárki is áltathatja magát azzal, hogy érzékszerveink becsaphatatlanok, hiszen akkor nem volna mozi, TV. A '90-es évek második felében vásároltam egy MiniDisc készüléket. A hangját csak hosszas figyelés után tudtam azonosítani, a felvétel megdöbbentően hasonlatos volt a CD hangjához. Utánaolvastam, és akkor vált nyilvánvalóvá, hogyan csap be (az egyértelmű volt, hogy tömörít). A lényeg az, hogy az erősítőn visszahallgatva az átlag felhasználó nem volt képes "kiszúrni", mit hall. Ugyanakkor az eredeti, és MD (digitális) másolatról készített magnófelvétel közel sem volt már egyforma, a MiniDisc-ről készített sokkal gyengébb lett. Tehát, a fülünk is nagyon könnyen becsapható, csak gondos pszichoakusztikai kutatások kell megelőzzék, ahol pont azokat a módszereket dolgozzák ki, ahogy ez megtehető.
Nem kell ennyire komolyan venni a muszakilag megfelelo jelzot. Lehet ugyan szabvanyokban v. eloirasokban meghatarozni bizonyos muszaki parametereket de nem hinnem, hogy ennek tul sok ertelme lenne. Ezt hagyjuk meg a hazimozis vilagnak ahol mittudomen milyen szabvanynak kell megfelelnie mittudomen melyik keszuleknek, hogy bizonyos tanusitvanyt kapjon ... mindegy.
Visszaterve a peldadra: 20Hz -20kHz-ig? vagy a tobbi atvitel amit irtal: nem definialtad milyen tureshataron belul ertendok ezek az atvitelek. Nem hataroztad meg milyen torzitas ertekek kozott ertendok ezek az atvitelek vagy milyen teljesitmenyre ervenyesek ezek az atvitelek. Szoval ennek igy nincs ertelme. Egy tisztessegesen megtervezett erosito akkora savszelesseget, teljesitmeny savszelesseget, olyan torzitasi adatokat, stb. fog produkalni aminel tok mindegy milyen a konkret ertek mert ugysem 200Hz-2kHz-es lesz a +-3dB-hez tartozo teljesitmeny savszelesseg ami mar igen komolyan elszinezi az eredeti felvetelt vagy epp egy nevlegesen 100W-os erosito 50W-os leadott teljesitmenynel nem 20%-os THD-t fog produkalni ami nagyon nagy (elfogadhatatlan) torzitasi adat. Viszont tok mindegy, hogy 50W-nal 0.06% vagy epp 0.2% a THD. A megfelelo szora nincsenek konkret ertekek. Ez mindig az adott erositotol es talan egyeb korulmenyektol is fugg (pl. a rakotott hangsugarzotol). Ugyanigy minden mas elemre a lancban lehet azt mondani, hogy ha megut egy bizonyos szintet (ami nyilvan nem egy eles hatarvonal hanem a parameterek osszessegebol adodo hatarsav) akkor nem igazan szamitanak a konkret ertekek. Sokkal inkabb az szamit, hogyan tudnak egyutt "dolgozni" a lancban az elemek. Ezzel a magyarazattal még mindig a farkaba harap a kigyo?
Azért nem egy elterjedt tipus "TDA 8653" nem nagyon forgalmazzák, archívból találtam róla adatot, de a teljesen vele megeggyező : TDA8560Q 2X40W_2Ohm_12V
de van itt fóruma is keress rá.
Igen pont ez a lényeg, de legalább már tudjuk az igazságot és fény derűlt a dolgok valódi arcára.
Szerintem a lényeg, hogy ezzel is képben legyünk. A festészetes hasonlat kiváló és szerintem teljes analógiában van a mostani témával.
"Egy erősítőnek még mindíg csak erősítenie kell a bemenő jelet. A cél az hogy a kimeneten a feszültség pont olyan legyen mint a bemenő, csak nagyobb feszültségamplitudóval.
Ennyi! Ha ezt sikerül majd elérned akkor meglesz a tökéletes erősítőd." Már rég sikerült elérnem, de mindegy... Nekem meg ne osszál itt, mert fogalmad sincs, hogy idáig mit sikerűlt elérnem. Már túl vagyok azon, hogy a quaddal meg az alexanderrel játszak! Túlvagyok az összes itt leírt tapasztalatodon, amiket te még nem értessz.
Márt többféle megoldást kidolgoztama tökéletes erősítőre, ami a valóságban kivont hibajel mellett (zenével vezérelve, hangsugárzóval terhelve) bizonyította, hogy tényleg az eredeti jelet adja vissza. Csak ugye a szubjektív összehasonlítás más erősítőkkel teljesen más eredményt hozott. A tökéletes erősítőknek a szubjektív hangminősége nem volt az élmezőnyben, messze nem.
Ekkor kezdett bűzleni a dolog, hogy nem a tökéletes jelhűség a szubjektíven jó hangminőség záloga. És az ellenkezője sorozatosan igazolta magát. Ebből fakad a jelenlegi véleményem. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
! 
