Sipos azt fejtegette, hogy a félvezetős erősítők belvilágában létrejövő folyamatok, amit a valóságost jobban megközelítő többjeles mérésekkel leleplezhetők, pontosan ilyen jelenségeket produkált, miszerint megváltozott időről időre a bemenő jelek aránya a kimeneten. Vajon ez nem lehet egy olyan probléma, ami a félvezetősök egyik "gyenge pontja"?
Szerk: Azt hiszem, rosszul linkeltem, inkább bemásolom.

Jó volna látni az idő, meg az amplitúdó rasztert is, meg a bemenő jelet az alatta lévő sugáron, ha van ilyen. Következetes a jelenség, v. statisztikus, stb. ...? Szóval nyomozás.

Adott egy végfok, amire ha ráakasztok egy megfelelő trafót, akkor búgás van a végfok kimenetén, de ha a dióda hidat kiiktatva labortápról adok neki feszültséget, akkor minden rendben, semmi búgás. Egyébként szkóppal nézve a kimenetet kb minden második, de lehet, hogy minden félperiódusban ? van egy-egy kilövelés, az egyeneshez (nulla DC a kimeneten) képest (sajnos a szak kifejezéseket ide nem ismerem).
Feltevésem, hogy az egyenirányításnál szedhet össze valami zavart amit tovább erősít a végfokozat. Ha ez így van, akkor esetleg a diódák átkötése kondival segíthet a problémán?
Hogy tudom kiszámolni hogy milyen frekvenciájú a búgás a kimeneten, és hogy hozzá mekkora kondit kell tegyek a tápra?
Namost lehet hóót b..romságokat írtam, de jelenleg jobban nem tudom elmagyarázni.
Szóval ha diódahíd nélkül próbálom akkor tökéletes, csak a diódák megfelelő lábaihoz csatlakozok a labortápról, diódákkal meg búgás.
Ja és még valami földhurok szerintem nincs, mert csak egy végfokot próbálok indítani, bár attól a nyákon még lehet mondjuk...
Remélem valaki tud erre valami magyarázatot adni.

Hogy egy kicsit érthetőbb legyek.
Szkóp beállítások: 10mV és 2ms

Kösz, pedig koncentráltam és pislogtam hogy mi a furcsa benne, már a módosítottban,... köszönöm a segítséget én el ba...tam volna.

Próbálj meg a 4db 10-47nF-os ker. kondikat ráforrasztani a hídra, és nézd meg. Sok időt nem vesz el.

33nF-ot próbáltam már a két váltóra, de semmi változás nem volt, ezért is kérdeztem, hogy lehet az adott frekvenciához kiszámolni a kondit.

A képletet én sem tudom, ezek az értékek vannak gyakorlatban a graeceken. Ha a híd benne van és úgy csatlakozol rá külső tápról, és nincs búgás, akkor a trafó körül kell kutatni a hibát. ( mégis lehetséges lenne a földhurok?)

Remélem nincsen igazam, de ha kapacitív csatolás eredménye az a búgás akkor akár rázhat is a cucc. Mindent vegyél le, csak a táp és hangszóró maradjon rajta.

Jó, de ahhoz fel kell mennem Pestre haprohoz.

Csak egy végfok panel van, egy darab trafó, és egy hangszóró, meg arra kötve a szkóp. A végfok még a generátorra van kötve.
A kapacitív csatolás az nekem a be és kicsatoló kondit jelenti. Ez így igaz?
Mit jelent pontosan az hogy az hiba?

Én is azokra tippelek, de ez egy általánosan használt 1N5408. Mindenképpen kicserélem. Szerinted mire cseréljem? Valami schottky-ra, vagy még primitívebbre mint ami benne van?
Olyan nem lehet, hogy túl melegítettem beültetésnél, és valamelyik meghalt közülük?

Mégegyszer köszönöm a segítséget és akkor a végleges
rajzok.
Ha valaki megépítí akkor ezt, ne az előző kapcs. alapján.

A kapcsolási rajzot lehagyta a rendszer szorry, pótlom.
Na nem offolok ezzel a végfokkal többet, nem egy High End. :no:

Ezért vagyunk. Több szem többet lát.

Lenne nekem is egy kérdésem. Ha 67VDC tápfeszem van, akkor elég ezeket az ellenállásokat kicserélnem?

Szia ! ez a 67DC az üresen annyi vagy terhelve ? Mert ha csak üres járatban ennyi akkor amikor ráakasztod az erősítő paneleket lefog menni 1-2 Voltot az meg mindeggy hogy 63 vagy 60 a tápfesz . Szerintem semmit sem kell változtatnod az értékeken , de majd a tőlem jobban hozzáértők megmondják ?

Köszi Laci! Az üresjáratiba lesz 67V (48VAC).
Végül is a 3,3KOhm-osakat kellene 3,8-ra cserélnem.

A labortáp, ugye stabilizált kimenettel rendelkezik. Az u.n. trafós, kétutas, v, "Gréc" kapcsoláson meg, puffer kondi, meg a terhelés függvényében, ott a "rippli". A szkópon is 10ms. (100 Hz) a periódusidő. Szerintem ezt hallod. Én megnézném, hogy a meghajtó fokozatok tápján, bemenetén is ott-e a kimeneten látott frekvenciájú jel, és milyen szinten? Az előző fokozatok tápjai megfelelően vannak-e szűrve? Ha túlmagyarázom, akkor elnézést, de ha a teljesítmény fokozatot meghajtó fokozatok tápján lévő 100 Hz.-es jelet pl. 60 dB.-el akarod csillapítani, akkor az erősítőben lévő tápszűrők, mint alul áteresztő szűrők töréspontját 0.1 Hz-re kell választani, az f= 1/2πRC képlet alapján. Lehet kísérletezni, és a szkópon rögtön látod az eredményt.

Szia!

A meghajtó fokozat bemenetén és tápellátásában nincs semmiféle zavar, viszont a meghajtó fokozat kimenetén már ott a hibajel. De honnan kerül oda azt nem tudom. Igaz nagyon kicsi az a jel. De épp elég ahhoz, hogy a végfokozat felerősítse ezt a hibát.
A diódákat is kicseréltem graetz hídra, és semmi változás, ha a generátort mint bemenet lezárást kicserélem egy 100k potira, akkor akkor a hiba jelalakja a következő lesz mint a csatolmányon, szóval egyre borzasztóbb.
Az előbb a mérő fejen az osztás 10X -en volt, most 1X -re tettem, és ez a pontos képe most 10mV/2ms-on.
Jelenleg tanácstalan vagyok.

A képletbe az n mit jelent?
Akkor ha jól értem a képletet, akkor 0,1= 1/2*n*R*C
vagy 1/(2n*R*C) vagy 1/(2(n*R*C))?
Nem baj, hogy ha mélyrehatóan magyarázod, úgy van rá esély, hogy megértem.
Magyarán itt RC tagot számolok ki, amivel a brummot tudom csökkenteni?

Hapro! az nem n hanem pi. (Thomson-képlet) És az első variáns. / 1/ (2*pi*R*C) /

Úgy néz ki megoldódni látszik, illetve csak lokalizáltam a problémát. Új nyákot kell készítenem...sajnos.
Valamit nagyon elbeltáztam rajta, mert a rajta lévő tápot megépítettem külön az asztalon (jó nehéz volt két kondi meg egy graetz), azt rácsipeszeltem, és szinte tökéletes lett. Egy kicsi brumm még mindig van rajta, de ezt betudom egyenlőre a mostani rossz vonal vezetéses nyáknak. Majd az újjal meglátom mi lesz a helyzet.

Tényleg ...(és tényleg el kell mennem már szemészetre)

Akko mégis csak fránya brumi maci költözött bele.

Szia!
És ez? 22W-hoz elég ez a 25W sinus hangfal? Szerintem ez is relális teljesítmény ami a hangfalra rávan írva.
Köszi!

Az "n" az a "PI" 3.14... (Word, beszúrás, béna).
A tápegység kimenetein, +-, ott a jel? Ha igen akkor mégis csak ott van a zavar forrása. A meghajtó fokozaton a teljesítmény tranyók meghajtó fokozatait érted? Nem biztos, hogy a bemeneten keresztül kerül a zavarjel az erősítőre. Előbb, utóbb az e.k. rajzot is fel kéne tenni.

Nemrég beszélgettünk KD mesterrel az erősítők relatív hangminőségéről. Sajnos komoly szóváltás kerekedett a dologból, sőt.... No mindegy, nem ez a topik témája. Akkor csak céloztam rá, hogy Sipos Gyula - akit nem hiszem, hogy be kéne mutatni itt bárkinek - már többször írt a témában. Legutóbb a 2008-as Rt Évkönyvben publikálta a HiFi erősítő minősítéséről c. cikkét. Ebből ollóztam ki egy jellemző részt, amiben azt fejti ki, hogy szerinte miért nem egyszerű jó erősítőt építeni félvezetővel. Természetesen ez az írás is egy véleményt tükröz, mit ahogy KD mester véleménye is a sajátja. Nem hinném, hogy bármelyikről is nekünk kéne ítélkezni, véleményünk pedig - egy nyilvános fórumon - nekünk is lehet, ami nem kell, hogy megegyezzen egyik olvasott kifejtéssel sem.

Hasonló a helyzet, az 1800 Ft kikiáltási áru hangszóróhoz. Megjegyzem küllemre az nekem jobban tetszik. (6 ohmos terhelésnél kisebb lesz az erősítő kimeneti teljesítménye mint 22 W ugy kb 16 W. Látszólag mondhatnánk akkor minden oké, ha tényleg korrekt módon írták rá a teljesítményt) A 3000Ft-s ny-német hangfal egy kicsit jobb, mert az talán le is adja a 25 W-t, igaz kevésbé esztétikus. A németek jobban betartották a müszaki paramétereket. Kezdetnek megvehető, ha a poti 50%-ának megfelelő ellenállást kötsz a bemenetre. 30-40-50W-s 3 utas jobb lenne, de többe kerülne és ha tönkremegy az IC, legyilkolhatja a hangfalat. Akinek kevés a pénze az szerintem megveheti, akinek sokkal több az azt fogja bánni, hogy megvette. Nekem kicsit más a véleményem, mint Szamocának.(Az orosz hangfallal kapcsban igaza van)Tiéd a döntés. Jobb lenne vásárlás előtt kipróbálni. Internetes vásárlás zsákbamacska. Járhatsz jól és kevésbé szerencsésen.

Szia!
Köszi!
Szerintem 25W-os hangfal kibírja a 22W-ot, hogyha nem ugrik feljebb néha a teljesítmény de én inkább ezt a németet venném ,s vagy esetleg ezt a Jamót, vagy ezt, de sztem a jamo jobb, de mit jelent az hogy 4-8 ohm impedencia ,az hogy lehet?
Köszi!

Hát a második Régi ORION-nak néz ki nemcsak hogy öreg de új korában is 25W volt a maximum amit a hangszorók ki birtak. Inkább a JAMO ha beleszólhatok a 4-8 Ohm ot gondolom a teljesítmény fügvényében gondolták, minden hangfalnál változik különböző terhelésnél, a JAMO ezt rá is írta.