Helló. Vki ha megtudná adni egy táptrafó adatait, ami egy 2x250 W-os végfokot táplál 2x28 V-al, azaz vasmag keresztmetszet, primer drót vastagság+menetszám, szekunder drót vastagság+menetszám,
azt megköszönném

Igen , 2,54 a szorzó. Angol a mértékegységrenszer

Célszerűbb lenne abból kiindulni, milyen vasmagod van, mert egy "elvi" trafóhoz nehéz lesz pontosan megfelelőt találni.
Az pedig nagyon is vitatott kérdés, valójában mekkora trafóteljesítmény, és milyen tekercsrendszer illik egy akármekkora teljesítményű erősítőhöz. Valahol +50% és +100% között van a megoldás, tehát neked 750-1000W körüli trafó kell, és csak javaslom, hogy külön tekercsrendszere legyen mindkét oldalnak. Ez oldalankénti diódahidat és puffereket kíván, viszont nem lesz földhurok.
(Ekkora teljesítményhez a két külön trafót is érdemes meggondolni!)
Nekem nagyon gyanús 250W és 2x28V együtt. Ekkora teljesítményhez, jóval nagyobb feszültségek szoktak illeni. 250W-hoz 8ohmon közel 45 volt kellene, ami 2x28V-ból nem fog menni!

Sziasztok!

Van egy trafóm. Tud 6, 12, 24 voltot, 48 watton. Kipróbáltam 12 volton, egy PIC tesztpanellal, ami egyenfesszel megy, ezt 2 diódával megoldottuk. Elszállt a stabic.
Következőként egy hobbielektronikán közölt forrasztóállomást akartam meghajtani vele. Ehhez 24 volt 2 amper kellett. A kapcsolásában szerepelt egy 2,5 amperes biztosíték. Rákapcsoltam először 12 voltot - a biztonság kedvéért, de egy hatalmas villanással kiment a 2,5 amperes biztosíték.
A tekercsről annyit, hogy az üresjárási feszültsége: 6 voltnál 7, 12nél 14, 24nél 27 volt. És az van rajta, hogy "Ezermester". Látszólagos sérülés nincs a trafón.
Szerintetek mi lehet a trafó hibája?

A trafó valószínűleg hibátlan, máshol van a gond.
A trafó szekunder feszültségéből 2 diódával nem lehet korrekt egyenfeszkót csinálni, ahhoz még puffer is kell, attól viszont nőni fog a feszültség. Esetleg ez árthat a szerkentyűidnek.

Egy pici kis kiegészítést engedj meg nekem (és talán lesz más is akinek hasznos lehet még).
A váltakozó feszültségből, egyenírányítás és pufferelés után, az elméleti egyen maximum = (váltó*gyök2)-0,7. De kimondottan nem szokás ezzel az értékkel számolni, mert egész kis terhelés hatására is tovább esik a feszültség mértéke. A szokásos átváltás (pl. erősítők és egyéb hangtechnikai esetekben) gyök2 helyett, csak 1,35-ös szorzó.
pl. váltó 24V-ból (24x1,35)-0,7=31,7V egyen lesz ha már kicsit meg is terheltük.
Ez is csak közelítés, de abból olyan, ami elég jól igazodik a valósághoz.

Sziasztok!

A segítségeteket kérem!
Egyszerűen sehogy sem akar sikerülnöm a vaskeresztmetszetből kiszámolni a trafó teljesítményét.

Próbáltam három képlettel is:
A = 1,2*gyök P
A = gyök alatt (P*(4*f))
A = gyök alatt P/(1VA/cm4)

Akkora állatságok jönnek ki mindhárommal, hogy hihetetlen, és mindegyikkel más, ha jól emlékszem.
Lenne több, mint tíz db trafóm, amit szeretnék kiszámolni.

Cserébe itt van egy félautomata huzaltáblázat (hogyha beírod az áramsűrűséget kiszámolja az áramot):

Üdv
Marci

Jó közelítéssel a vasgagkeresztmetszet négyzete.

Sziasztok Farkasbi vagyok. Segítséget akarok kérni tőletek mivel én laikus vagyok. A trafó müködése érdekel mivel hentes vagyok és kábítóval vágom a disznót. Van egy régi gyári kábító trafom azt szeretném ujra gyártatni csak érdekelne hogy hogyan lehet egy trafónál az ampert és a vattot kimérni? Multiméterrel?

Bocs, felületes voltam, ez azért egy másik kérdés!

Szerintem vidd el egy trafóshoz a gyári szerkezetet, és kérd meg őket, hogy egy ilyet készítsenek Neked. Villamos szakember felügyeletével állítsd össze a berendezésedet, mert könnyen életveszélyessé válhat, ha valamit nem jól készítesz el.

Szia!

Az egyik képletből pont az jön ki átrendezve, hogy P=A négyzet, de nagyon nem jó eredmények születnek.

Pl van egy 30VA gyári feliratú trafóm, aminek a keresztmetszete 2,7cm2---->7,29VA jön ki 30 helyett.
50VA halogén lámpa trafó: 5,6cm2--->31,36VA
400VA kaposvári: 12,1cm2--->146,41VA
610VA hipersil: 12,5cm2--->156,25VA

Egyik másikból kifejezve a 30VA-ra 1,5VA jön ki
A harmadikból kifejezve a P-t pedig 5VA

A keresztmetszetet így számolom: a*b
Teljesen tanácstalan vagyok.

Szia!

Mindig azt a keresztmetszetet kell figyelembe venni amin a teljes fluxus áthalad. EI illetve M magoknál általában! a vas két széle pont fele akkora keresztmetszetű mint a közepe amin a csévetest van.
Tehát ha véletlenül a vas szélének a keresztmetszetével számoltál akkor: 2.7cm2*2=5.4cm2, 5.4cm2*5.4cm2=29.16W ami már reális értéknek tűnik.
Természetesen így látatlanba csak tippelni tudok.

Pisti

Nem hiszem el, hogy ilyen figyelmetlen vagyok, így van, ahogy mondod. Gondoltam, hogy valami nagyon alap dolgot ronthatok el, azért írtam le még a keresztmetszet számítási módszeremet is

Egyébként a toroid és C magok esetében még mindig nincs megoldva a probléma, mert azokra ugyanúgy hülyeségek jönnek ki. Vagy azoknál olyan sokat jelent az a 0,1-0,2T + gerjesztés?

Nagyon köszönöm az eddigi segítséget.

A részletek feszegetése helyett, alapszabályként mondom neked, hogy nincs olyan egyszerű számítási módszer, ami tutira jó minden vasmaghoz.
Éppen ez az oka annak is, hogy minden gyártó táblázatokba foglalja az adatokat, vasmagfajta, méret, gerjesztés, és még ki tudja mi-minden szerint csoportosítva.
A keresztmetszet fontos, de sok egyéb tényező is van, ami befolyásolja a maximálisan kinyerhető teljesítményt. Pl a vasmag hasznos keresztmetszetén áthaladó "fluxusvonalak" sűrűsége távolról sem egyenletes, kicsit viccesen azt is mondhatnám, elég rosszul veszik be a kanyart (egy dupla keresztmetszetű vasmagnak nem dupla a teljesítménye!).
Tehát azt javaslom, használd te is a táblázatokat, mert ott már a tervezők igyekeztek minden fontos szempontot figyelembe venni. És sajnos még ha pontosan megtaláltad a keresett vasmagodat a méretek szerint, még mindig ott lebeg a gerjeszthetőség valódisága. Ezt azért emeltem ki, mert valahol folytó-tekercset is említesz. Ezek már eleve nem a legjobb vasmagból készülnek, illetve üzemszerűen is vagy 100°C kürüli a hőmérsékletük. Ritkán találni ezekből olyat, amin nincs a festék megbarnulva. Ez a tartós meleg, részben csökkenti a vasmag kedvező mágneses tulajdonságait.

Szia!

Ezekkel a dolgokkal tisztában vagyok, csak eddig szemre saccoltam a trafókat és szerettem volna pontosabban megtudni, hogy mekkorák a trafóim.
A mért keresztmetszetet lefelé kerekítem a lemezek közti szigetelés miatt és a kapott teljesítményt is lefelé, mert a vasmagot nem lehet 100%ig kiautózni.
Tudom, hogy nagyon sok féle vasmag anyag és forma létezik, amiket ráadásul nem is egyforma mértékben lehet gerjeszteni és akkor még nem is beszéltünk a frekvenciáról.
Nagyrészt a rossz kanyar bevétel miatt van az, hogy a nagyon kicsi trafók hatásfoka nagyon rossz.
Folytó tekercset nem említettem, csak halogén lámpában lévő 12V-os trafót.

A vasmag keresztmetszet és teljesítmény jó vagy rossz irányban változik, ahogy nő a keresztmetszet? A vezetékekről tudom, hogy a nagyobb keresztmetszetű nem tud olyan jól hűlni és ezért nem egyenesen arányosan nő a megengedett áramerősség a keresztmetszettel.

Köszönöm a választ.

A vasmag adatlapokat honnan tudnám beszerezni? gondolom van számtalan vas gyártó, ezért nem is gondoltam erre.

Szia!

Az a négyzetes képlet csak EI és M magoknál jó közelítéssel érvényes.
Hiperszil és toroid magokra itt egy katalógus: Bővebben: Link

Szia!

Köszi a linket.
Ugye ebben hipersilek vannak csak? Láttam 1-2 toroid ábrát is, de azokról nem volt táblázat.

Szia!

Igen javarészt a hipersilekről van benne szó! Sajna angol verziót nem találtam..

Sziasztok,
lenne egy elvi kérdésem
a tekercsek melegedéséről azt nem sikerült megértenem, hogy ha van egy trafo mondjuk 230/12-es 5A-es de a primer oldalt nem 230-cal hajtom meg hanem mondjuk csak 115-tel akkor a secunder oldalról miért nem tudok 10A-t levenni, anélkül, hogy elégne a kábel, miért a kábel vastagságon múlik és miért nem működik a p=u*i, tehát ha kisebb a feszültség akkor nagyobb áramot tudok ugyanakkora teljesítménynél felvenni?
Előre is Köszi!

A dolog működik, de nem a Te elképzeléseid szerint. Ha a primer tekercset változatlanul hagyod, a szekundert fele menetszámmal dupla keresztmetszettel tekered meg, a trafód pontosan a Te elméleted szerint teljesít. Alacsonyabb primer feszültségnél sem lesz semmitől kisebb Ohm -os ellenállása a tekercseknek, így a 2X-es terhelőáram 4X-es hőfejlődést okozva bizonyosan leégeti a trafót. A huzalkeresztmetszetet ugyanis a terhelőáramhoz méretezik.

Itt az aprón hirdetett egyik trafót vettem meg. Ami elmondás alapján 1,2kW. A vasmagja szép termetes, és jó nehéz is. A problémám vele annyi, hogy nagyon vékonynak találom rajta a huzalt. 4X nem pontosan emlékszem (és most le sem tudom mérni), de olyan 48-50V körül adhat le. És ehhez 0,8mm átmérőjű réz huzallal tekerve.
Ezt csak én keveslem, vagy ti is? Ha 2,5A/mm2-el számolok akkor messze-messze nem éri a névleges teljesítményét ezzel a huzallal. Este okosabb leszek és pontosabb értékeket tudok írni, de a lényegen szerintem úgysem változtat az a pár voltos eltérés.

Találtam egy tök szupernek tűnő leírást transzformátor méretezésről: LINK

Szia!

Számolhatsz 3-3,5A-el is, de a huzal akkor is nagyon vékony(Kb. 1.6A).

Szia!

Csak EI és M magokra jó, közelítő számítás.

Köszönöm.
Tehát akkor ha 3,5A/mm2-el számolok, akkor az egyébként nem 0,8mm, hanem 1mm átmérőjű huzalon is csak
0,785x3,5A = kb.2,75A
Ez 49,2V üresjárati feszültség mellett. 135VA.
Így jól számolok?
Azért ez a furcsálkodás részemről, mert a trafót állítólag egy 20 éve trafót tekercselő emberke tekerte, és értetlenül állok a dolog előtt.

Az a 4 kivezetéses trafó egyébként csak 2 kivezetéses, azaz 2X 49,2V jön róla. Így ha 1,2kW-ot ki szeretnék venni belőle, akkor áganként kéne tudjon 600+600w-ot mondjuk a névleges 48V mellett. Az a P=UxI-vel számolva is 12,5A.
Ha 12,5A-t kéne tudnia áganként a trafónak akkor ha még 3,5A/mm2-el számolok akkor is legalább 2,1-2,2mm átmérőjű huzallal kéne meg legyen tekerve.

Jól számolok?

Szia!

Az a gond, hogy sokan a mai napig meg vannak arról győződve, hogy egy transzformátor teljesítményét a vas határozza meg. Pedig ez csak nagyon kis részben igaz.
Lehet bármekkora a vas, ha vékony huzallal tekered meg.

Sziasztok rendelkezem egy olyan trafóval amely két 2 csévén helyezkednek el a tekercsek ennek a transzformátornak hogyan számolom ki mekkora teljesítményt tud át vinni?

Szia!

Mérd meg a huzalok átmérőjét, és a huzalvastagságból visszaszámolható a áram, ha megszorzod a feszültséggel, nagyjából megkapod a teljesítményt.