Igen nagyon tetszetősek, főleg az 1,6V/ cella 25C°érték tetszett. De ezeket ugye nem autókhoz gyártották? Fogják bírni a rázkódást, vagy valami puha fészket terveztél nekik? Üdv.

100V*10A -- vs. 10V*100A ||
Ha ugyanazokból az akkukból építenénk ki a pakkot, minden egyéb tényezőt elhanyagolva (cellazárlat belsőellenállás..) egy akkun ígyis-úgyis 10A folyna át, ha sorbavan, ha párhuzamba van, tökmindegy.
Ebből levonható, hogy a figyelmen kívül hagyott tényezők fogják eldönteni melyik megoldás lenne alkalmasabb.
Valószinűnek tartom, hogy a vegyes kapcsolás adja a legjobb eredményt.

Részemről nem elképzelhető mert nem makacsságból kötöm az akkumlátorokat sorba (vagy a kutyát a karóhoz).Gondolkodás közben sorban merülnek föl új és új problémák. Például nem említettem még, hogy az üzemelési és állásidő közben kialakuló az akkumulátorok megváltozó belső ellenállása miatti aszimetria a párhuzamos kapcsolásnál igen jelentős kiegyenlítő áramokat fog létre hozni. Ez fölös energia veszteséget, melegedést eredményez, és hozzáadódik a lemezeket, az elektrolitet terhelő áramhoz, és befolyásolja az akku csoport teljesítményét, élettartamát.
Úgy gondolom a kiegyenlítő áram problémáját mindenképpen komolyan kell venni.
Szerintem megér egy délutánt annak az átgondolása, átszámítása, hogy a soros rendszer milyen előnyökkel jár. Én lehet,hogy elfogult vagyok de csak a motor áttekercselésének hátrányát látom, szemben a méreg drága hatalmas áramokat kezelő rendszerrel szemben ahol még az áramsűrűség miatti melegedéssel (energia veszteséggel is) számolni kell.Ha a melegedés miatt egy csatlakozáson 0,01 ohmot emelkedik az ellenállás akkor 500A-nél 5 V fog esni, és egy kis fűtőtest jön létre a maga 2500W hőtermeléssel. És csak 8-10V fedélzeti feszültség marad. Egy elektromos jármű manapság fő hibája a rövid hatótáv, amit minden csepp elveszett energia tovább csökkent.Szerintem még alkatrész súlyban is jelentős kimutatható különbség van.
Egyenlőre ennyi. Üdv:MM

Ezt ugye csak viccnek szántad?

Valami nagyon nemfrankó a vezérlővel.Megpróbálom leirni a hibát.
Szóval álló hejzetben kiékelt kerekeknél beállitottam az áramkorlátot,ami ugy müködik hogyha elkezdem csavarni a potit megy föl az áram és olyan 60-70A körül elkezd másképp zizeregni a motor.Csavaraom tovább és egyszercsak megáll olyan 200A körül a mutató és hiába adok neki gázt nem megy föntebb az áramerősség.Viszont már itt észrevettem egy érdekes dolgot.Nullárol csavarom a potit,felugrik 20A-ra,csavarom tovább szép lassan és fojamatosan,de nem történik semmi,majd egyszer csak felugrik 50A-ra.Fojtatom a gázadást és semmi,majd felugrik 80A-ra.És igy tovább.Tehát nem folyamatos a szabájtás.
Beültem és megpróbáltam menni vele egy kört és ez volt csak igazán érdekes.Felcsavartam jó félgázig és utánna nem állitottam a gázon.-kocsi elindul és olyan 15km/h-nál megszünik a hajtás és csak gurul.(a gázhoz továbbra sem nyúlok,félgázon áll) majd egyszer csak olyan 4-5 másodperc után ránt egyet és ismét hajt.A szünetek válltozóak,van hogy majdnem teljesen megáll a kocsi és ezt addig csinálja mig el nem veszem a gázt.Ha több gázt a dok akkor csak annyi válltozik hogy nagyobbat ránt.A multheti tesztnél mikor még nemment az áramkorlát,akkor is ezt csinállta csak sokkal nagyobb tempónál.
Na ezt mi okozhatja?Mit nézzek,mit mérjek?
Az alkatrészértékek az álltalad átszámolt értéküek annyi külömbséggel hogy R1 hején egy 1K poti van,kb 700ohmra állitva.

Miért az R1 helyére teszed a potit?
Ha azzal állítod sokkal nagyobb az erősítés átfogása.
használd a 15K s potit, R1 meg legyen 1K (igaz így 270A nál kezdődik a korlátozás, ha sok akkor nagyobb potit tegyél be (P2)).

Mérni csak szkóppal lehetne valamit.
Áramkorlát nélkül jól működik? (komparátor műveleti + lábát tedd a testre, amennyiben elötte ott az 5,1K, és az áramkorlát nem játszik..)

bocs nemjól írtam, ha sok a 275A alsó határnak, akkor az R2=18Kohm-ot csökkentsd.

Ihatár=2,5V/Au, ahol az Au=(R2+P2)/R1
(előjelek nélkül)

mennyi a TL frekije (Ct,Rt)?

Én nem azt mondtam, hogy a sorbakötés rossz. Meg azt sem, hogy a párhuzamos kötés a jó, sőt a kombinációjukról sem mondtam igazából semmit. A fellmerülő problémákról próbáltam írni. Nyílván a soros kötés elkerülhetetlen, mert egy cella 2 V körüli, arról elég nehéz lenne bármit is csinálni.
Szerintem, kb. 120...150 V körüli feszültség kellene, oda még könnyen lehet találni 200V-os FETet, nem is kell olyan sok belőle, egyszerűbb lehetne a gatemeghajtás, stb.
Félhidat kellene használni, így lehetne csinálni 2/4 negyedes hajtás, tehát egyik irányban hajtana, és ugyanabban az irányban tudna fékezni a motor, energiavisszatáplálással. A félhíd felső tranzisztora hajtana, az alsó meg fékezne. Ugyanúgy áram kétpont szabályozással mehetne, ahogy most is csináljátok. Ha jól gondolom, külsőgerjesztésű motor kellene hozzá. A sebváltót meghagynám az autóban, különösen a hátramenet miatt. De meg lehetne fordítani a motor kapcsait mágneskapcsolóval is, persze, csak ha a motoron nem folyik áram. Teljes híddal ez sem kellene, de az már nagyon drága lenne.

Holnap azzal kezdem hogy leteszem az 5-ös lábat testre.Szerintem az áramkorlát kavar valamit.De vajon mit?.Holnap kiderül.
A freki kb 500Hz.
Rt 2,5K
Ct 1uF
Hát van nekem egy ösrégi oszcilloszinkronoszkópom és még müködik is.De a használata fejtörést okoz és nincs meg hozzá a mérőcsúcs sem.Esetleg ha a méröcsúcs pótlására tudnál valami okosságot mondani...

jelen esetben nem kell tökölni a mérőfejjel.
Szerelhető BNC ajjzat (vagy amije van a szkópnak) beleszerelsz egy darab koaxkábelt (olyan hosszú amilyet akarsz, olyan típus amilyen van),
koax végén meg kivezeted a melegpontot meg az árnyékolást pl: krokodilcsipeszekre vagy banándugaszokra (15-20cm es sima vezetékkel)

Kötésre húzol egy zsugorcsövet, hogy dizájnja is legyen (meg ne hajoljanak a forrasztások, eltörik a megeg ere a koaxnak).

Nem kell profi szkóp ehhez, talán még a hangkártás megoldás is megtenné, csak a jelalakok érdekelnek..

az 1µF oszcikondi milyen fajta?

Kedves katt! Én a jelen helyzetbe javasoltam a 120V körüli feszültséget. Ha ilyen nagy fába merném vágni a 35 éves tapasztalás közben kicsorbult fejszémet, akkor 250V körülire választanám a feszültséget. Több oka is van de ezt majd máskor.
120--150V-s feszültséghez legalább 400V-s (600V-t tennék, árban nem sokkal több) tűrésű kapcsoló elem kell. Védődióda ide-oda itt olyan áramok folynak, hogy egy motortekercs vagy bármilyen szakadás olyan nagyságú,teljesítményű tüskét produkálhat ami úgymond monokristályá tudja olvasztani az összes PN átmenetet, kondi dilektrumot.
A vázolt működéshez nekem kell látnom a rajzot mert eléggé vizuális vagyok. A forgásirány váltást meg mindenképpen félvezetővel kell, elektromos sebesség korláttal megoldani. A mágneskapcsolós megoldás sokkal egyszerűbb de én nem vagyok híve, A pogácsák, idővel fokozódó átmeneti ellenállása miatt már sokat szívtam a múltban.
Az energia visszanyerés szép meg jó dolog de, hogy működjön elég bonyolult elektronika kell.

Talán még koax sem kell, de a szkóp kezelését ismerni igen mert különben nem tudja mit lát.

Bocsi elnéztem az oszcillátor értékeit.
Rt=22k
Ct=0.15µF tantál kondi (ax. metall)
Akkor holnap beizzitom az öreg csövest. Most találtam hozzá kezelési utmutatót,valamit csak kinyálazok belőle.
Pontosan hol vagy kiváncsi a jelalakra?
Tudom hülyeség de megkérdezem hogy a motoron lévő shöntös ampermérő nem okozhat ilyen galibát?Természetesen az árammérő kör a műszer után van kötve.

Szerintem, a 120...150 V-os betáp azért jó, mert még nem kell túl sok cellát sorbakötni. Ez az egyik. A másik, hogy az általad védődiódának nevezett alkatrész egy nagyon kritikus eszköz. Az itt használt kapcsolásban normál diódákat, graetzeket tesznek bele, ami még alacsony frekvencián elmegy, de nagyobb frekvencián már nagyon komoly veszteséget okoz. A folyamat így néz ki: vezet egy FET, folyik az áram a motoron. Kikapcsoljuk a FET-et, az áram átkommutál a diódára, tehát, a motor árama nem szűnik meg, semmiféle túlfeszültség nem keletkezik, feltéve, ha nincs a körben szórási induktivitás. Ha van, azt egyenlőre hagyjuk. Tehát, a motor árama a diódán keresztül záródik és csökken, miután a motoron megfordul a feszültség. Ha az áram lecsökkent a komparátor (?) hiszterézisének aljáig, akkor újból bekapcsol a FET, mert a szabályozó úgy látja, hogy kicsi a motor árama. Mi történik ilyenkor? A FET vezet és a dióda is. Akkor fog megváltozni ez a helyzet, ha a diódából az összes tárolt töltés eltávozik. ( Qrr, katalógusadat ) Vagy rekombinációval ( ez nagyon hosszú folyamat ) vagy az áramkörbe kifolyik ( felhasználódik ) Tehát, a FET és a dióda együtt vezet, ami azt jelenti, hogy rövidrezárja a betápot. A tárolt töltés nagysága dióda függő. A hálózati diódákban akár többször 10 uC ( mikrocoulomb ) is lehet, míg szupergyors diódákban még ezen az áramon is elérhető az 1...3 uC töltéssel rendelkező diódák. Nyilvánvaló, az,hogy rövidrezárja a betápot, óriási veszteséget okoz, mert néhány us ideig akkora áramok folyhatnak, ami a FET-eken egyáltalán átfolyhat, mondjuk akár 1...2 ezer A is.Ha nem túl nagy a frekvencia, akkor ez nem olyan nagy átlagveszteség, de a nem túl nagyfrekvenciához magasabb értékű motor induktivitás szükséges, hiszen, kisebb induktivitásnál sokkal nagyobb lenne az áramhullámosság, ezt viszont a szabályozó nem tudja, hanem beállítja a hiszeterézisének megfelelő áramhullámosságot, de ezt csak jóval nagyobb frekvenciával tudja esetleg. Tehát, ha felmegy a freki, akkor az átlagveszteség is felmegy. Ez már elég nagy baj. A fő baj ott van, hogy a 400...600...1000 V-os kapcsolóeszközökben már távolról sincs olyan gyors dióda beépítve, mint a 200 V-osokba. Emiatt ( sem ) érdemes feljebb menni a betápfesszel. Ráadásul fajlagosan tekintve, drágábbak.
Egyébként, az is baj lenne a nagyobb feszültségen, hogy a motor áramának hullámossága ugyanolyan frekvencián nagyobb lenne nagyobb feszültségen, mint kisebben.( hiszen a motor induktivitása nem változott! ) Ha azt akarjuk, hogy ne legyen nagyobb a hullámosság, akkor két dolgot lehet tenni. Vagy megnöveljük a frekvenciát, - ekkor lesznek nagyobbak az előbb említett kapcsolási veszteségek, vagy még egy fojtót kötünk sorba a motorral, hogy nagyobb legyen az induktivitása. Azt hiszem, ez nem egy szép megoldás, mert elég drága egy ilyen fojtó...
A visszatápláásról majd írok a napokban, semmivel sem bonyolultabb, mint a hajtás része, csak kell hozzá még egy FET, plusz a meghajtása. A működése ugyanolyan egyszerű mint a hajtásé.
Hát, a mágneskapcsoló érintkezőit néha meg kell pucolni... semmi sem tart örökké.
Az én fejszém még csak 32 éves, igaz, hasonló témákban edzettem ezen idő alatt. ( inverterek, kapcs. tápok, hegesztő, ZVS,ZCS, stb konverterek tervezése... ) nem is nagyon érdekelt más...

Először az áram meredekségei érdekelnek.
bakold fel a hajtott kerekeket, hogy szabadon forogjanak, iktasd ki az áramhatárolást, és tedd félgázra a vezérlőt.
Így kellene mérni a söntön eső feszültséget.
mindegy, hogy milyen irányba méred, csak írd fel a képhez a mérőirányt (tudni lehessen mikor nől, és mikor csökken az áram).

Ugyanezt meg lehetne mérni fékezett kerekekkel (nem blokkolt, csak fékezett azaz terhelt).

Meglátjuk mire jutok az öreg csövessel.Remélem sikerül és minnél elöbb összeáll a vezérlő mert már nagyon mennék vele egy hosszútávú tesztet is.

Beindult az öreg csöves,márcsak a használatát kell elsajátitani.De kezdésnek csináltam egy kis videót a szkóprol.Ez ugy készült hogy a testcsipesz a vezérlő paneljén volt,a mérőcsúcs pedig a motor után a shönt előtt.Itt most be volt kapcsolva az áramkorlát és jó nagy szorzó volt neki adva és terhelés nélkül forgott a motor.
A motor iditása után hallani egy kis recsegő hangot és a képernyőn is látcik.(ilyen hangot ad ki terhelésen az áramkorlátnál is csak akkor folyamatosan).A potit folyamatosan csavarom,viszont a fordulat lépcsőzetesen nől és ezt is látni a képernyőn.
Nekem kicsit sok az amit látok a szkópon,de ha kikapcsolom az áramkorlátot akkor sokkal egyértelmübb a fetek ki-be kapcsolgatása.
Teszek föl videót mindenröl,de egyenlőre még csak ez az egy van.
Azzal kesztem reggel hogy kikapcsoltam az áramkorlátot és mentem vele egy kört.Tökélletesen müködött.Nem rángat,nem hagy ki a hajtás és bár már most hütőbordák vannak a diódán és a drain sinen is,szerintem nem melegedett annyira mint amikor az áramkorlát be volt kapcsolva és nagyon magas áramértékre volt állitva.
Itt a videó.
http://www.youtube.com/watch?v=BuZn7QKvsGg

Na összedobtam egy átfogóbb videót.Ha nincs bekapcsolva az áramkorlát akkor számomra is érthetőek a jelalakok.De ha bevan,akkor érdekes dolgokat látok a szkópon.Remélem segitesz értelmezni.Nekem eleve ugy tünik mintha a TC meghajtó kimenete azt mutatná áramkorláttal hogy egy cikluson belül töbször is kinyitja és lezárja a feteket.A videón vettem észre hogy mikor megjelenik ez a plussz jelalak,még a motor hangja is megváltozik.Gyakorlatilag megduplázódik a frekvencia.Ha jól értelmezem.
A komparátor IC 7-es lába pedig egyenesen rejtéj nekem.
Ha megfelelően möködne akkor annak kéne történni hogy mikor az IC1B 5-ös lábán eréri a fesz a 2,5V-ot akkor az átbillen és a 7-es lába kiül tápfeszre,amit a TL komparátora fogad és mivel annak 5V a billenési pontja ezért átbillen és letiltja a kitöltési tényezőt.Mikor visszabillen az IC1B-TL komparátor akkor ismét a gázállásnak megfelelő kitöltési tényezővel dolgozik.Ezt jól gondolom???Akkor a 7-es lábon miaz a jel akkor is amikor még el sem érte az 5-ös láb a komparálási szintet?Ezt ugy mértem hogy a szkóp teste a vezérlőpanel testén volt,amérőcsúcs pedig a 7-es lábon.
És itt a videó.
http://www.youtube.com/watch?v=XMUDGNitDtk

Még nem elemzetem ki teljesen, de arra tippelek, hogy nagyon alacsony a kapcsolófreki.
Növeld meg 2-5K ra kb, és mérd meg ugyanazeket (korláttal, korlát nélkül, szabadonforgó motorral)...
(korlát nélkül szabad motorral a sönt jele egy háromszögjel kellene legyen, nem négyszög).

függőleges érzékenységet egy kicsit növelhetnéd a szkópon, nagyobb legyen a látható amplitúdó, meg a bemeneti csatolást áttehetnéd DC csatoltba (most AC csatolt volt)

Hogy érted azt hogy 2-5K?Az Rt ellenállásra gondolsz?De akkor azt csökkentenem kell hogy nöljön a TL frekije.
Az AC-DC csatolásrol irhatnál többet is mert nincs rajta ilyen kapcsoló.Feltettem egy képet az előlapjárol.
Egyáltalán jól mérem a Shöntön eső feszültséget?A Shöntkábel két végére kell tenni az oszcilloszkóp testét és méröcsúcsát?.
Megint hülyeséget irok de ehez a jelalakhoz nincs valami köze a kommutátornak?

Na ilyet se láttam még (vagy inkább már nem láttam )
Nincs bementei csatolás választási lehetőség, legalábbis nem látok rajta.

TL adatlapján megtalálod az oszci freki és az Rt-Ct összefüggés grafikont, arról könnyen leolvasható mekkora R,C kell.
Bocs a pontatlan fogalmazásért, frekvenciára, KHz-re gondoltam.
(5. oldal, f=kb 3KHz, Rt= 5,6K, Ct=100n)

Az áramot jó helyen méred, lehetne fordított polaritással, akkor egyszerűbb követni (mert ugye negatív előjelű...),
tehát a szkóp melegpont a vezGND-re, szkóp test meg a sönt-motor találkozás pontra, ahova az R1 is megy.

Hát nem mai gyerek már az öreg csöves.De én ennek is örülök,mert nemigazán tudnék kölcsönkérni.
Na felhúztam a frekit 2.5KHz-re,de semmit nem változott a hejzet,csak magasabban fütyül a motor.De a Shöntön ugyan az a négyszögjel van,áramkorlát nélkül.
Nemértem mi okozza mikor áramkorlát nilkül mindenhol olyan jelforma van mint amiennek lennie kell.

Próbáljuk ki hiszterézis nélkül:
áramjel erősítő + lábát tedd a földre (ha minden igaz akkor az a 3mas)

Mérést a söntön (az elöbbi bekötéssel vez.testen a szkópmelegpont)
és az erősítő kimenetén (1es láb, szkóp test a vez.testen, melegpont a kimeneten)
és a komparátort üsd ki (5ös láb a vez.testen)
Blokkolt meg szabad kerekekkel is.

A jelet úgy nagyítsd a szkópon, hogy max 3 periódus látszódjon, és nagyobb amplitúdóval.

Mostmár csak holnap délelőtt lessz meg a videó.
A motor kommutátora nem tud ilyan galibát okozni?
Egy pár szóban összefoglalhatnád hogy szerinted mi lehet a baj.

Még nem tudom eldönteni.
Egy olyat is mérj holnap, a blokkolt és a szabad kerekek mellett, hogy dinamikusan terheld a motort, azaz felvétel közben megtaposod a féket, 1-2 gázállásban (ha tudod).
Azt nem értem miért szólal meg az áramkorlát terheletlen esetben.

Egyenlőre ezt a videót sikerült összehoznom.A szkópot nemigazán birtam belőni.Ahoz hogy megáljon a kép kissebb felbontásra kell tenne.Ha ez igy nem jó akkor csinálok másik videót.Mikor a szópot rátettem a hibajel erősitő kimenetére elmosódott egy kicsit a kép,pedig még semmi nem volt bekapcsolva.
A tesztet úgy csináltam hogy a kapcsolófrekit visszavettem 500Hz-re.A kerekek fel voltak bakolva és szabadon forogtak.Hallani amikor elkezdem fékezni őket.A komparátor 3-as lába le volt téve a testre.
Mikor áramkorláttal forgattam akkor már kis fordulaton is elkezdett rángatni (ezt is hallani) és csuda dolgok voltak a képcsövön.
És lövésem sincs hogy miért lehet ez.
http://www.youtube.com/watch?v=lgaZ3bOyrdM

A video második részében az látszik, hogy a hibaerősítő kimenete nagyon gerjed, egészen nagyfrekvenciás jelek lesznek, erre persze össze-vissza fognak kapcsolgatni a tranzisztorok. Ilyenkor szoktak nagyon gyorsan tönkremenni, ha ilyet látsz, nagyon gyorsan kapcsold ki.

Én is valami ijesmire gondoltam.A gate meghajó kimenetén (az első videó) én ugy néztem hogy áramkorláttal töbször is nyitja-zárja a feteket egy cikluson belül.Akkor ez megmagyarázza azt is hogy jobban melegedett áramkorláttal mint annélkül a fet és diódasor.Egyébként a diódák már ki vannak cserélve gyors diódákra.
De fogalmam sincs hogy mivel lehet ezt a gerjedést megszüntetni.(elösször is mi okozza) És azt sem értem hogy a shöntön miért van négyszög.(de mégcsak megközelitőleg sem háromszög).
Amugy tetszet az utoló hozzászólásod.És érdeklődve várom az irásod a visszatáplálásrol.Nem mintha aktuális lenne a dolog.Egyenlőre a sima müködjön 100%.Aztán ha nagyon unatkoznék...

Az utolsó videóban véletlen nem fordítva mérted az áramerősítő Uki-jét? (vez.testen a melegpont?)

Szkóp test=erősitő kimenet
Vezérlő test=Szkóp mérőcsúcs
Mi a diagnózis Dr. úr?H1N1?Gondoltam hogy be kellett volna oltani egy kis R-C vel.
Hát azért annyira nem vicces.Már nagyon mennék egy hosszútávút.