Sziasztok!

Vettem egy RFT EO 213 szkópot.
Hibája, hogy az A sugár függőleges eltolás potija széthullott, és a fókusz poti szára eltört.
Ezek a potik cserélhetők hasonló, fémházas kivitelűekre?

Fókusz potinál(2.2M) nagyfesz van, alapdolog hogy műanyag száras legyen, átütés szempontjából mekkora feszültséget kell kibírnia?
Baj, ha multiméterrel 1.688 M - et mértem rajta?

A másik poti(A sugár függőleges eltolás) 4.7k, de megmérni nem tudtam mert széttört.
A másik csatornáét is kicserélem biztos ami biztos alapon.
Kérdés: a poti csere előidézhet bármilyen pontatlanságot, rendellenességet?

más:
Sokan említettek "teljes elkó cserét" a régi szkópok kapcsán.
Kicsit furcsán fog kinézni ha álló kondikat teszek be.
Azon kívül okozhat bármiféle rendellenességet ez a fajta "felújítás"?

Tessék:http://data.hu/get/1902391/c1-94cpl.djvu.html" target="_blank" rel="nofollow" >Bővebben: Link

Szia!

Lehet kapni fekvő elkókat is, de az NDK-s elkók viszonylag jó minőségűek, úgyhogy szerintem ne cserélj kondikat.
A potik legyenek nagy átmérőjűek, hosszú pályájúak. A poti csere nem okoz pontatlanságot, hisz ezek csak a sugár eltolására, fókuszolására valóak.

Köszönöm szépen a válaszokat.

Kezdő hobbi szerelő lévén pár aprósággal még nem vagyok tisztában, sajna gugli nem a barátom.

Az egyik, hogy létezik-e "igazi kétsugaras oszcilloszkóp"?
Évekig abban a hitben voltam hogy a két-(három-négy-) sugaras szkóp csőnek ugyanennyi elektronágyúja van.
Egyik nap vígan olvasgatom a frissen vásárolt(és 2 poti miatt darabokra szedett) RFT EO 213 szkópom leírását, mire elérkeztem a kétcsatornás mód működéséhez. A könyv szerint egyetlen elektronsugárra épül, és fűrészciklusonként vagy 50kHz-es frekin(ALT vs CHOP mód) kapcsolgat az Y fokozatok kimenetei között...

Másik kérdésem, az eltérítő(TV vs. szkóp).
Már-már ovis korom óta tudom hogy miért nem jó szkópba tekercses eltérítő.
Egyedül azt nem értem, hogy TV-ben miért ez az egyeduralkodó, mikor fölösleges súlyt ad a készüléknek,és a réz tekercs sem túl olcsó. Ráadásul a tekercs és az őt meghajtó elektronika hibájából adódik többek között a konvergencia hiba, színhiba és társai.
Miért nem lemezes eltérítőrendszer működik a TV-kben?
Nekem első tippem az volt, hogy ne lehessen a TV-ket oszcilloszkóppá vagy radarrá alakítani...
A másik, talán ésszerűbb válaszom az lenne, hogy az elektronágyú majdnem olyan hosszú mint a képcső másik fele, ami nagy méretű TV-knél tekintélyes súlyt és helyet foglalna el.

Üdv!
Létezett valóban valódi kétsugaras szkóp, két elektronsugárral, de azok igen drágák voltak, és nemigen lehet velük találkozni. (EMG nek is volt)
Azonban sokkal egyszerűbb az elektronkapcsolós megoldás, és a mérések legtöbbjéhez elegendő is.
Létezik a TV szerű megoldás is, elektromágneses eltérítéssel, többnyire akkor, ha nagyméretű kijelzés szükséges, de nem olyan közvetlen módon, mint az elekrosztatikus eltérítésnél. Ti. az elektromágneses eltérítést nem lehet olyan magas frekvencián működtetni a ma ismert eszközökkel, mint amire szükség lenne.
Nem kell gondolni semmilyen összeesküvés elméletre, mert olyan nincs, meg lehet oldani a feladatot mind a két eltérítéses mődszerrel, csak másképp. A mai digitális szkópokban is "TV" -s módszerrel működik a kijelző, sor, oszlop, kivilágítás. A Te egyszerő szkópodból is lehet radarkijelzőt készíteni. (de a radarnak nem ez a lényege), megfelelő ügyességgel TV -t is nézhetsz rajta színesben (zöldben).
A televíziózás kezdetén a TV képcsövek is egyszerű szkópcsövek voltak.

Na igen, azt a részét régóta tudom hogy miért nem tekercses eltérítése van a szkópoknak.
Azt viszont máig nem tudom megfejteni, hogy már a korai, 50-60-as évekbeli tévéken miért kezdték el a tekercses eltérítést alkalmazni, és miért tudott akkor és mind a mai napig jobb lenni mint a lemezes?

Még arra volnék kíváncsi, hogy működne-e egy monitoron az, hogy leszedem az eltérítő tekercset, helyére pedig lemezeket teszek?
Nem 2-3cm2 - es darabokra gondolok 5cm távolságra, hanem olyanra ami az elektronágyú végétől egészen a vastagodó részig teljesen rásimul tölcsér alakban, és a szomszédos(X1-Y1-X2-Y2) lemezek határainál van egy kis vágás, műanyag bilinccsel pedig odaszorítom?

Persze, ilyen megoldásnál felejtsem el a fókuszt és a geometriát, na meg biztos nem 10V-os eltérítő feszültségek kellenek majd, főleg egy nagyobb tévénél.
Sőt, azt hiszem TV nem is lenne jó, mert az elektronágyú végén már vastagodik, míg egy monitoron még "odébb van az".

A két képcső eltérő konstrukció, az úgy nem megy, hogy a nyakára teszel két lemezt.
A katódsugárcsőben a lemezek benne vannak a csőben, egymáshoz nagyon közel, a függőleges lemezek a katódhoz közelebb, az érzékenység miatt. Az eltérítés szöge is kicsi, ezért hosszabb sokkal a katódsugárcső.
Én a 30' -as években használt TV -re gondoltam. (a 39 -es olimpiát TV -n közvetítették)
Úgyhogy ahogy elgondoltad, úgy nem fog menni a kis elektromos térerősség miatt.

Na igen, én is a térerősség miatt aggódtam a kb. 20-50x lemeztávolság miatt.
De hát ott a feszültség, azt még lehet növelni sokszáz vagy akár 1000V-ig is, igaz? A mai technika és félvezetők talán meg is engedik.

Persze mindezt csak elméleti síkon képzelem, mert ha működne is, megépíteném a megfelelő fokozatokat pár évnyi guglizás és jónéhány áramütés után, abból a pénzből és fáradságból lassan egy digitálisat is kihozhatok...

Apropó, az olimpia nem 36-ban volt véletlenül?

Sziasztok!

Gondoljátok csak meg, mekkora elektrosztatikus térerősségre van szükség ahhoz, hogy fél méterekre térítsünk el elektronsugarakat(amik jó nagy energiájúak). Jó nagy teljesítményű erősítőkre lenne szükségünk. Sokkal egyszerűbb egy diszkrét frekvenciára hangolt elektromágneses eltérítést alkalmazni, mint elektrosztatikusat. Fontos különbség még, hogy az elektrosztatikus eltérítésnél az elektronsugár irányt vált, míg a mágnesesnél "kanyarodik", így az ernyőátmérőhöz képest sokkal rövidebb nyakhossz is elegendő.

Köszönöm szépen, én is valami hasonló akadályra számítottam.
Legalább addig is valami hasznosat fogok csinálni, max ha nagyon-nagyon unatkozom és az életemet is meguntam akkor nekilátok...

Bocs, igazad van 36 az a 39. De már előtte is volt TV.
A másik, hogy a megfelelő térerősséghez az 1 mV bemeneti feszültséget kell jópár kV -ra erősíteni.
kadarist: ha a lemezek nem rövidek, hanem hosszúak, és a lemezek közti tér nem homogén, az elektroszatikus térrel is lehet "kanyarítani", de minek.

Még annyit hozzáteszek, hogy a tévéknél az antennajelből "készített" három világosságjellel van vezérelve a három színhez tartozó katód. A maximális katódfeszültség 200Volt körül szokott lenni, itt teljesen le van zárva a cső. Testpotenciál körüli katódfeszültségnél van maximális sugáráram. Ezért van az, ha a katódtápfesz megszűnik, akkor "világít" a képcső.

Az eltérítőfeszültségnek-áramnak nincs köze az antenna által vett jelnek, hisz akkor is van raszter (homogén fény), ha csak hangyafoci van.

Lehet kanyarítani lemezekkel is, de tényleg minek. A mágneses eltérítés sokkal hely és energiatakarékosabb.

A konvergencia és színtisztasági hibának köze nincs a mágneses eltérítéshez. Ezeknek a jelenségeknek ahhoz van közük, hogy nem egy pontból indul ki a három színhez tartozó elektronsugár. hanem háromból. Ezt a három kezdő irányt kell párhuzamosítani, "összehajlítani", vagy latinul konvergálni, hogy aztán egy pontban találkozzanak az ernyőn.

A konvergencia és színtisztaság beállítására szolgáló szerelvény a képcső nyakán lévő gyűrű alakú mágnesekkel történik

Kis fejlemény:

RFT EO 213 szkópomba végre megvettem a potikat.
A fémházas nagyon drága volt,így műanyagosat vettem, csak hogy haladjunk a korral.
Nem is a fémház, hanem a strapabíróság ami meg fogja sínyleni azt a kb 800Ft-os árkülönbséget(egy rendes fémházas majdnem 1000Ft).

Lényeg hogy kicseréltem az Y1 és Y2 eltoló, ill. a fókusz potikat.
Összeszerelés után ferde lett a vonal, most vagy azért mert avatatlan kezekkel forraszgattam, rakosgattam a paneleket, vagy mert 4k7 helyett 5k0 potikat kaptam a kereskedésben.

A "geom." és az "asztigm." feliratú potikkal kezdtem játszani a végfokpanelen, de nem hozott eredményt.
Olyan mintha a fókusz potit tekergettem volna.
De legalább ezekkel tűélesre tudtam venni a képet...

Végül az ágyúcső elforgatása hozott eredményt, a pontosság egy kis bátorságot is adott hogy bekapcsolt állapotban piszkáljam szegényt.

kérdéseim:
- Miért nem hozott eredményt a "geometria" poti csavargatása? Mivel lehet beállítani az egyenes csíkot?
-Baj ha melegednek a végfok tranzisztorok? Fél órás burkolat nélküli üzem után kb. 95°C-osak lettek.

Üdv!
Valóban, a három potméter állítgatásával a fókuszt állítgatod, csak a képcső más más területein. Ha adsz a szkópra jelet, akkor láthatod, hogy ha középen tűéles, akkor a széleken pacni. A potmétereket úgy kell beállítani, hogy lehetőleg mindenhol egyforma legyen a sugár fókusza, egyforma, lehetőleg vékony jelet rajzoljon.
A vízszintes vonal ferdeségét csak a katódsugárcső mechanikus forgatásával tudod vízszintesbe állítani, mert az eltérítő lemezeknek kell fizikailag vízszintesen, és függőlegesen állniuk.
A végtranzisztorok melegedni szoktak, de a 90 fok azért túlzás, mérj rajtuk áramot, feszt. (kell disszipálniuk szegényeknek rendesen)

A korábbi hozzászólásokat visszanézve láttam hogy a "geometria" potival lehet vízszintesbe hozni. Mivel ez nem segített, maradt a "paraszt" módszer, az ágyúcső kézi elforgatása.

Már csak azt nem értem, mitől fordult el, mikor rendesen rögzítve volt? Egy szekrényben pihent darabokra szedve, csak az előlap, az X és Y panel ill. a fényerő-fókusz potik lettek kiberhelve. Ill. az Y panelt is jól szét kellett kapnom a potik kibányászásához...

Szia!
Lehetséges, hogy nem volt megfelelően rögzítve a cső, így könnyen elmozdulhatott... Amire te gondolsz, hogy a sugár vízszintbe hozása, arra egy "TR" (trace rotating) nevű trimmer szolgál, amely a CRT nyakán lévő tekercsen átfolyó áramot szabályozza. Vagyis, ilyen beállítás csak akkor van, ha a csövön van egy sokmenetes tekercs is, máskülönben a mechanikai vízszintbehelyezés marad. Ilyen tekercsek négyszög ernyőjű szkópcsövek esetén fordul elő, mivel ott nem lehet a katódsugár- csövet forgatni!

Köszönöm.

Nagyjából most oké a szög.
Olyan kisebb problémém van még, hogy a csík nem éri el a kép széleit, összesen kb. 8mm hiányzik.
Ezt mivel lehet állítani?

Gondolom nem a végfoknál kéne az ilyet, mert elromlik az időtényező...

Hor Gain ha van ilyen, a vízszintes eltérítő fokozat erősítését kellene növelni, helyreállítani.

Köszönöm, megtaláltam az X panelen.
De ez nem rontja el az időzítést?
Értem azt hogy egy osztásnak megvan egy időtényezője amit a kapcsolóval állítok.

más:
Bár szét tudtam húzni, de amikor nagyobb frekis módba kapcsolok, kicsit jobbra tolódik az egész.
Van valami balance állító?

Az időzítést nem, de az eltérítést kalibrálhatod, hogy egy kocka 1 egység idő legyen az időkapcsoló állásának megfelelően. Ehhez az kell, hogy az időalap nyújtó potméter (magnifier) valamelyik szélső, vagy biztosított állásban legyen, (a reprodukálhatóság miatt) és egy belső trimmerrel beállítod az erősítést, vagy fűrész frekvenciát. (esetleg mindkettőt)
Az a jelenség, amit úgy érzékelsz, hogy jobbra tolódik, az azt jelzi, hogy a vízszintes differenciál erősítő nincs kiegyenlítve, ezért a bemeneti hibafeszültség az erősítés növelésével nagyobb eltérítést okoz. A vizszintes erősítö diff erősítőiben (az emittereknél) kell lennie egy DC Bal. trimmernek, ezzel állíthatod a hibafeszültséget minimumra. (ha működik)

Megtaláltam ezt is. Hiányos ismereteim szerint úgy állítottam be a munkapontot, hogy X módra váltva azt nézegettem, hogy a vízszintes pozicionáló poti mikor nincs hatással a fénypont pozíciójára, és e két szélső érték közepére állítottam be.

Sajna a fénypontot nem tudom a képernyő közepére vinni(szinte kiesik a jobboldalon, csak a pozicionálóval tudom a látható részre kényszeríteni). Csak nagyon extrém beállítások mellett(és rossz munkaponttal) lehet valamelyest javítani rajta. Ez összefügghet azzal, hogy az R2026 közelében van egy átforrasztás-átkötögetés, amit a megboldogult előző tulaj végezhetett el.

Apropó.
Van egy banándugós kimenet az X panelen. Elvileg 1kHz-nak kell lennie, 1V-os feszültség mellett.
Na most kb. 0.9 V körül mérek(bár még multiméterrel nem néztem), és lehet h. a freki se az igazi...

Ja és a frekvencia is lehet hogy nem 1kHz hanem több, kb. 1.6kHz körül lehet.
Négyszögjel, de nem szimmetrikus. kb. 2x hosszabb a pozitív ág mint a nulla.

Ezért hálózati 50Hz-re hangoltam be.

Frekvenciát lehet mérni frekvenciamérővel, vagy 1 kHz -et adsz külső generátorból, és ütteted a hitelesítő gen jelével, az 50 Hz is jó de magasabb frekik mérésénél már nem elég pontos. Az nem érdrkes, ha nem szimmetrikus.
A feszültséget pedig úgy hitelesítheted, hogy multiméterrel ellenőrzött 1 V egyenfeszt kapcsolsz a függ erősítőre DC állásban, és az erősítés állító trimmerrel beállítod az 1 kockát. Ehhez állithatod a hitelesítő generátor amlitúdóját. Ha nincs DC bemenet, akkor 50 Hz Miltiméterrel mért értékét átszámolod csúcs feszültségre.

Sajna a beépített hitelesítő generátort abszolúte nem tudom külső eszközzel mérni, a multimétert pl. nem érdekli az 1V-os csúcsfeszültség(asszem min. 2V kell neki). Ezt egy tranzisztoros fokozattal még megpróbálom.

A feszültségét sem tudom kimérni, mert a multiméter effektív feszt mér, azt is csak szinuszos feszültségnél.
A kitöltési tényezőt azért le tudom olvasni a szkópon, de egy 10000Ft-os Maxwell multiméter biztosan nem számol vele jól.

Szerintem az lesz, hogy fogom az LC mérőmet, átkapcsolom freki kijelzésre(kb. 200kHz), és annak jelét adom be a szkópnak. A feszültséget pedig DC tápról egy multiméter segítségével állítom be.

Nem is azt mondtam, hogy multiméterrel mérd a hitelesítő generátor jelét.
Hanem, hogy a szkóppal végezd el az összehasonlítást, amire beállíthatos a hitelesítő generátort.
Persze a multiméterre ráadsz 50 Hz hálózati feszt, 0.707 mV -ot, aminek a csúcsértéke pont 1 V, + - egy kocka (a hálózati fesz eléggé színuszos) és ehhez tudsz viszonyítani.
Ha csak nagyobb váltófeszt tudsz mérni, akkor átszámolod, és a csúcs értékeket hasonlítod össze.
A frekihitelesítésre jó a módszer, csak túl nagy a frekikűlönbség, hibát fog okozni.

Köszönöm, valószínű az lesz. Egy trafó kimenetét lemérem, számolgatok a gyökkettővel, és azt viszem a szkópra.

Egy ajánlott módszer a múltból:

A trafódra rátehetsz egy 10 - 100 kohm potmétert, és olyan feszültséget állítasz amilyet csak akarsz, ami kényelmes.