Sziasztok.
Lehet hülye kérdés lesz, de inkább megkérdezem.
A trafót megszabad érinteni anélkül h megrázzon, v a külső fém burkolatban nincs benne feszültség?
Köszi. üdv.

Szia!
A vasmagra érted?
Mert abban nem szabad fesznek lenni

Magára az egyész transzformátorra, hogy van e olyan "szabad" pont rajta, amit megérintve megrázhat?

Köszönöm a választ. Így már biztosabb vagyok a dolgomban.

Hát... nagyon határeset. szerezz két 12V/25W-os izzót, kösd sorba őket , és tedd rá a 21V-os részre. A feszültség egy két voltot eshet csak, az áramerősségnek 2A körülinek kell lennie. Teszteld így 15-20 percig (felügyelet mellett). Ha a trafó nem melegszik túlságosan (kézzel fogható, max 35-40 fok), akkor jó lesz.

Sziasztok.Forrasztóállomást szeretnék építeni ehez kellene tarfó ami 24V és 50W teljesítményű.Keresgélek itthon találtam egy régi tv-ből származót de nem tudom az értékeit.Hogyan tudom kideríteni?Am a kivezetése ennek az a két szál amin nincs semmi?Köszi.
Van még itthon egy bontott monitor azt nem lehet tudni hogy ezek mekkora árammal működnek?

Sziasztok...
Kezdeném:
Egy ilyen értékekkel rendelkező HIBÁTLAN trafóm van:
PRI: 0----230V AC 50-60 Hz
SEC: 13,5V AC 2-2,5 A
8V AC 1,7 A
2.6V AC 0,1 A
10V AC 0,3 A ---0--- 20,5V AC 0,1A...
Ez lenne a trafóm...
Ezt szeretém vele meghajtani, plussz egy kivezérlésjelzőt plussz egy ventit...Megfelelőek a méretek?
100w

Jaaa, hogy ez egy toroid? Na ott nehéz lesz megmérni a vas méreteit.

Többiek mit mondanak? át tekerhető úgy, hogy 150W-os legyen az alábbi feszekkel: 2*30V AC / 2,5A, 10V AC / 0,5-1A

A barna-kék drót a 230V, a másik két csupasz a kimenet, de mérni kell, hogy hány voltos. 20V AC üresjárati már elég. A teljesítményhez pedig kell a trafó vasának méretei.

a méretek: A külső átmérője ~ 100mm
A belső átmérője ~ 35mm
a vastagsága pedig ~ 30mm

elvileg ezekre gondoltatok...

Okés.Lemértem sajna csak 15 V,úgy hogy ez nem elég neki.

Szia.Ezt a kapcsolást tervezem megépíteni csak a hőmérő modul nélkül:
http://www.freeweb.hu/pa-elektronika/images/forrasztoallomas_kapcsrajz.jpg

Ehez egy 24V 48W os pákát szeretnék használni.Annyiban kérhetem a te vagy más fórumozó segítségét hogy az ezen az oldalon található transzformátorok közül valamelyik megfelelne e a forrasztóállomás meghajtására?Köszönöm.

http://net-market.hu/elektroart/

Üdv!

Kaptam egy un. Mester transzformátort, aminek 1-63 V-ig változtatható a kimeneti feszültsége. Állítólag valami régi elektrós újságban volt egy cikk, az alapján lett megépítve.
Sajnos a cikk már nincs meg, ezért lenne pár kérdésem a trafóval kapcsolatban.
1. Mekkora terhelhetőségű lehet ez a trafó?
2. Hogyan kell a kimeneti pontokat kötni? (kép mellékelve, elvileg jó is a rajz...banándugós megoldás)
3. Mit felejtettem el leírni ahhoz, hogy választ kapjak a kérdéseimre?

A segítséget előre is nagyon köszönöm!

Itt a kép a rajzról

Szia!
A trafó teljesítménye durván a tekercsben elhelyezkedő vasmag keresztmetszetének négyzete
12cm2 kb 140VA Nos mivel 63V -a szekunder, ezért a példa trafónál 2,2A -ral lehet terhelni.
A "banándugók" helyére pedig egy -egy átkapcsolót (alternativ) kell tenni. Az adott tekercset vagy hozzáadja, vagy kihagyja a kapcsoló! tényleg 1-63V -ig lépsekben kapcsolható! az utolsó tekercs 32V-os.
A rajzon hibás.
Figyelem! a legkisebb 1V-os feszültségen a trafó képes 100A leadására is, de a tekercs csak 2A bír.
Feltétlen kell bizti. Nekem van ilyen, és kiválóan használható mindenre!
A te rajzod teljesen hibás, te 6db trafót rajzoltál, de az 1db lehet 6 szekunder tekerccsel.
lerajzolom mindjárt...

üdv.: Foxi

No és binárisan programozható.

Na megvan!
Ha nincsenek meg a kivezetések, akkor egyműszerrel megméred, hogy mikor adódik össze a két tekercs feszültsége, és megjelölöd a kezdőket.

Azért mert TE még nem láttál ilyet, nem kellenek az építő megjegyzéseid!
üdv.: Foxi

szia!

Igen, tényleg elrontottam, nem 36 hanem 32 V.
Abban is igazad van, hogy 6db szekunder van, csak hirtelen ezt találtam meg a multiban.
Várom a rajzod.
Még egy kérdés így hirtelen.
A graetz egyik kivezetése az 1 voltos szekunder, a másik pedig a 32 volt két kivezetése között ( O O O ) van, amire csak ez a drót megy... ha ezek külön szekunderek, márpedig azok ugye, akkor hogy kéne kötni mondjuk a 16V-ot egyenirányítva?

szia ismét

Most már meg van a kérdésemre a válasz, a rajzról már értem :eljen:
Nagyon köszönöm a gyors választ és a segítséget

Elvileg amit kinéztem termékhez használható lenne a trafó, csak konkrétan nem tudom hogy a ventillátornak plussz a kivezérlésjelzőnek elég áramot tudna-e adni...valaki esetleg valami megoldást tudna javasolni?

Sziasztok.Hogy tudom megmérni azt hogy egy trafó mekkora teljesítményű?

Sziasztok!
Annak idején az iskolában ,ahova jártam ,volt egy rádióamatőr műhely.Mikor megszüntették,el lehetett hozni mindenkinek,amit akart.Én hazacipeltem buszon egy pár trafót egy katonai fa bőröndben.Most előkerültek.Az egyik érdekes,mert E-I magos,de nem "rendesen" van vasazva,hanem úgy,hogy a fele az E magoknak fölfele néz,amin légréssel van rajta az I,a másik fele meg pont fordítva.A tekercsek nagy menetszámúak és vékony huzalból tekertek.Milyen trafó lehet ez?
István.

Első körben, a vas méreteiből lehet számolni. De az csak a maximális kihozható lesz. Másodsorban a secunder vezetékek méretéből is számolható, becsülhető egy teljesítmény. Harmadsorban terheléssel, s az áram-fesz mérésével. Konkrétabbat, konkrétabb adatok ismeretében tudok írni.

Honnan tudod, hogy erősáramú berendezés szerelő, gépgyártás technológus létemre, az elmúlt életem során nem láttam ilyet? Még kacifántosabbat is láttam.

Azért, mert Téged nem érdekelnek az építő megjegyzéseim, mást még érdekelhet, s ezt ki is fejtem bővebben.

Mivel minden egyes tekercset egy két állású ON/OFF - KI/BE kapcsolóval veszünk használatba, vagy iktatjuk ki a rendszerből, ezért ezt digitálisan a 0/1 állapottal is jellemezhetünk. A tekercsek feszültsége egy számsort alkot, ami nem más, mint a kettő hatványai. Ebből adódik a kézenfekvő lehetőség, hogy a tekercseket feszültségüknek megfelelően a bináris számsor adott helyiértékéhez párosítva, az adott kapcsolók állása, s ebből adódóan a kapott feszültség is felírható bináris formátumban.
Példák:
000101 = 5V
000110 = 6V
001010 = 10V
001100 = 12V
001111 = 15V
011000 = 24V

Ha meg akarjuk jegyezni az általunk leggyakrabban használt feszűltségeknek megfelelő kapcsoló állásokat, akkor nagy valószínűséggel a fentihez hasonló kis táblácska készülhet, maximum a 0/1 helyett a K/B betűk állnának.

És ez már a bináris konfigurációja, programozása. Ha meg ezt ráadásul mikrokomputer, vagy egyéb más komputeres alkalmazásban használjuk, ahol az adott laborkörülményeknél a számítógép állítja a feszültséget, akkor egyszerűen a vezérlő kimeneteken keresztül csak egy relémezőt kell vezérelni, s a kimenetre adott bináris szám decimális formája megegyezik a kapott feszültség értékével. Nem kell semmilyen átszámoló táblázat, függvény.

Ugye milyen egyszerűen lehet binárisan programozni! Tovább tartott leírni, mint a feszültségek számsorából meglátni a kínálkozó lehetőséget.

De ugye nincs harag?

Szia!
Persze hogy nincs csak nálam a kapcsolók fölött egyszerűen 1 2 4 8 16 és 32 van.
Ha 5 kell, akkor egyszerűen felnyomom....
nálam a decimális számok összeadása logikusabb...
üdv.: Foxi

Ilyen kivitellel találkoztam én is , nem is egy helyen.

Ebből milyen tápegység lehetne...

Bármilyen. De persze leginkább olyan alkalmazásokhoz, ahol nem az atompontos Feszültség és áramgenerátor a cél. Ez a trafó nem más, mint a változtatható feszültségű toroid trafó leegyszerűsített, házilag is könnyen megépíthető változata.

Alkalmazási példák váltóáramúként: Elekroncső bemérő készüléknél a csőtiposonként eltérő csőfűtések beállítására. Erősítők, tápegységek előzetes tesztelésére, mikor még nincs megvéve/megtekerve a hozzá való végleges trafó. Két ilyen trafóval szimmetrikus táp is létrehozható.
Ha például tekerünk még hozzá egy 64 s egy 128 voltos tekercset is, akkor már a teljes 8 bites tartományban egész 255V-ig is állíthatunk feszültséget. Levalasztó trafó előírásainak megfelelően akár már megfelelően beprogramozva, 230V-os készülékeket is tesztelhetünk rajta jóval biztonságosabban, mint a direkt hálózatból.

Egyenáramú alkalmazásra: Szintén a csövest emelném ki elsőre, ahhol gyakran a megfelelő anódfeszültség beállításához neheten van azonnalt kész szekunderfeszültségű trafó. Illetve a már tesztelendő áramkörben tesztelés során ki-be kapcsolás, s ami a lényeg, trafócsere, vagy egyéb más módszer nélkül lehet állítani a feszültséget, s így figyelve az egyes feszültségeken a cső viselkedését. Ha megtaláltok az optimálist, már mindenféle számitás nélkül azonnal leolvasható, hogy milyen szekunderfeszültségű trafóra lesz majd szükségünk.

Emellett simán tesztelhetől az induktív fogyasztók, amik nemigazán szeretik a fázishasításos feszültségszabályozókat.

Ez csak pár példa volt, amik így hirtelen az eszembe jutottak.

Hello!
Valaki tudna segiteni abban hogy hogyan lehet kiszámolni vagy megtudni hogy mekkora áramot képes leadni a trafóm?
Elöre is köszi!

Szia!
Honnan tudná bárki is megmondani, ha semmilyen adatot nem adsz meg!
Mérd le a vasmag geometriai méreteit, add meg a tekercsen áthaladó vas keresztmetszetét és a vas tipusát, mint: trafólemez, szalagmag, ferrit. Add meg azt is, hogy mekkora szekunder feszültség kell!
(remélem nem valami 50. hozzászólásoddal ezelőtt adtad meg)
üdv.: Foxi