Firkáltam kicsit,lehet,hogy nem tetszik,azért nézd meg.
Két kondit is rajzoltam,lehet így,de akkor 2 db. 1µF vagy egy (valamelyik) 2,2uF.

Bocsánatot kérek vottokar az előző hozzászólásom mellékletében lévő rajz rossz! Már későn,elküldés után jöttem rá.Most mellékelek egy másikat,talán ez már jobb,nézd meg,hátha ihletet ad.

Bocsánat, most értem csak haza. Azonnal nyomtatom az asztali gépen és utána már sasolom is. Amúgy is én tartozom köszönettel, hogy foglalkozol a "problémámmal".
Amúgy két darab 2µF 400V-os Siemens MKP kondenzátorral rendelkezem. Azon elmélkedtem, hogy mindkettőt felapplikálom az IGBT panelra. (a több jobb elvét vallva) Remélem ez nem okoz gondot?

Szia Vottokar!
Vigyázz,nem biztos hogy a több jobb. Ezeknek a kondiknak a feltöltési és kisülési idejét is figyelembe kell venni. Az eredeti terven is 400V-os típus szerepelt?
Bevallom,egy kicsit kevesellem a 400V-os változatot.

Szia Mpisti! Akkor nem jól okoskodtam. Én úgy gondoltam,(de akkor eszerint rosszul) hogy ez a 2u2-es kondi pufferfeladatot lát el az IGBT-s panelon. Akkor pedig a paraszti eszem szerint nem árt a több.
Az erdgab féle "maci" invertert szeretném megépíteni. Jelentéktelen módosítások csak a táp részben vannak. A hegesztő inverterben szinte teljesen ugyanazokat az alkatrészeket használnám, amik a terven szerepelnek, kivéve az IGBT-t, ami SGW30N60HS lesz, de ha jól emlékszem ezt pont te ajánlottad, mint alkalmas típust. Ezen a konkrét rajzon 2u2 630V-os kondenzátor szerepel. Viszont több orosz oldalon szereplő rajzban (ami ehhez igencsak hasonlít, mert ha jól tudom a "Maci" is ottani rajz honosított verziója) találtam 2u2 400V-os vagy 2 darab 1u 400V-os kondit feltüntetni. Valamint itt elkészült példányok fotóján is volt már 400V-os MKP kondenzátor az IGBT-k mellett.
Ha minden igaz, vannak itthol 1u 630V-os kondijaim. Ha mégis az a jobb szerinted, akkor megy bele abból kettő.

Én anyitt mondanák az (erdgab féle "maci" inverter )
ha követed az ott leirt dolgokat akkor tuti
hogy fog müködni.
Én megépitettem és elsőre sikerült.
Utánna ráérsz alakitani, ha ez tökéletesen müködik.

Mivel ilyen hegesztő inverterek területén nem rendelkezem tapasztalattal, ezért ahogy írtam az általam végrehajtott módosítások jelentéktelenek. Szerintem a változó paneltervek, és a változatos transzformátor, fojtó készletek sokkal jelentékenyebb változásokat okozhatnak a működésben, mint az általam elkövetendő módosítások. (IGBT csere mpisti által ajánlott típusra, és 400V-os kondenzátor alkalmazása tubi56 féle által épített apparátba, és terveken). Természetesen megfogadom az okosabbak tanácsát és megy bele a 2* 1u 630V (csak találjam meg a második példányt is)

Amúgy az éjjel erdgab fórumtárs módosításainak segítségével elkészítettem az IGBT panel módosított terveit. Ha ismételt ellenőrzés és esetleges figyelmeztetésetek után nem találok(unk) benne hibát, akkor megcsinálom. Jó lenne már haladnom a projecttel.
(utólagos engedélyét kérem tubi56 mesternek a képei belinkeléséért)

természetesen a képeket nem tudtam átküldeni.

Te most melyik változatot építed? A kapcs rajz a mosfetes! A nyák meg az IGBT-s?
Vagy a kettő keverékét építed?
Itt van egy utóbbi változat!

Nem keverem össze a FET-est és az IGBT-ést. (járt utat járatlanért nem akarok elhagyni) Az általad készített hegesztő inverter fényképét és a kapcsolási rajzot csak azért illesztettem be, hogy mutassam, hogy nem csak a 2u2/630V-os kondi szerepelhet a teljesítmény körben, és nem légből kapott ötletem volt a 400V feszültségtűrésű és/vagy több darabos kondenzátor.

Ha jól vettem ki anno erdgab fórumtárs "Maci" tervének létrehozásában tőled sok segítséget kapott. És az általad készített hegesztőinverterek gyakorlatilag szinte egy-az egyben "Maci"-val azonosak. Ezért gondoltam, hogy akkor, ha a te valamelyik inverteredben szolgálhatott 400V-os kondenzátor, akkor az a "Maci"ba is jó kell, hogy legyen.
Mindehhez hozzáteszem, hogy egykori műszerész oktatómmal is váltottam pár szót a dologról, mikor az alkatrészeket összeszedtem. Szerinte is elégnek kellene lennie a 400V-osnak is ide, de ő nem inverterek javításával foglalkozik. Ezét is hallgatok az itteni ebben szakavatottabb kollégák szavára.

Nagyon szépen köszönöm a kapott paneltervet. Sajnos az én inverteremben levő borda elrendezés miatt ez nem alkalmas nekem. (ezért is kell összehoznom egy másikat) Van benn egykét elég hosszú pálya, de igyekeztem minél kevesebb kanyargást beletenni. Az illesztőtrafó meg csavart vezetékekkel lesz bekábelezve, lehetőleg minél rövidebb úton. (de az a terv még nem is készül)

Örülök,ha a paneltervvel tudtam segíteni és megköszönném,ha a végleges változatot feltennéd,megnézném és menteném is engedelmeddel, a paneltervek közé,hátha kellhet még valamikor.Bipoláris kondenzátorból a 2,2µF/400V berakhatod nyugodtan,a kb. 310V ki kell bírnia,az MKP típus meg biztosan kibírja.Ennek a kondinak nagy vonalakban egyetlen feladata van az áramkörben,jó irányban módosítja a nagy puffer elkó halmaz ESR értékét,"segít" a grécnek a feltöltésben és üzem közben is belejátszik az energia kivételbe,ezt az okosabbak tollából idéztem.Érdekes dolog,állítólag mérések igazolják (olvastam),hogy egy adott kapacítás értéket megvalósítva több vagy egy darab kondenzátorral,a két megoldás nem teljesen egyenértékű még akkor sem,ha mondjuk µF értékre teljesen egyformák is.A magyarázat az ESR értékek másságában rejlik,mint azt tudjuk,ezen érték nagyban befolyásolja mint a feltöltést mint a kisütést és ezen szakaszok idejét,ebből adódóan az energia áramlást.Visszatérve a bipoláris kondihoz,az eredetinek mondható rajzon 1 darab 1µF/400V kondi van,a rajzot mellékelem.Ezt is össze lehet rakni több darabból,nincs akadálya és elhelyezhető akár több helyen is,akár megosztva is,nem szentírás,hogy az IGBT-k nyakán kell lenni.Anno valóban Tubi volt a tanító mesterem,rengeteg önzetlen segítséget kaptam tőle és aztán az első gép után jöttek az ilyen-olyan kísérletek,volt amit közösen végeztünk s a végén kialakult egy rajz amit Maci néven ismertek.Tubival mindketten ezen rajz fő vonalait követve építgetünk,kisebb-nagyobb eltérésekkel, pl: más táp,más elrendezés,más,de használható alkatrészek stb.,ezekről már mindketten írtunk a fórumban.

Valóban jó a 400Voltos kondi! Nekem már van olyan gép amiben 2 éve működik és eddig még nem volt gond vele!
Az sem nagy baj, ha oldalanként teszel 1-1 µF 400V kondit! Kissebb és jobban elhelyezhető! Az nem kritérium, de jobb, ha az IGBT-k közelébe helyezed el őket a vezetékelések miatt! Egyébbként a táp modulon is elhelyezhető lenne, de én inkább az IGBT nél ajánlanám minél közelebb!

A nyák terven még gondolkodni kéne egy kicsit, hogy hosszú megkerülő vezetések ne legyenek rajta pl.hurok!

Akkor most bajban vagyok, mert a táppanelon is elhelyeztem már egy 1µF 400V-os kondenzátort a négy elko mellé. Azt hiszem meghagyom mindkét kondenzátor helyet a panelon, és majd eldöntöm, hogy mit is rakok bele. ( ha végre megtalálom azt a nyüves második 1u 630V-os Wima kondit, akkor szerintem azokat)
Sajnos ez az egymással szemben elhelyezett két hűtőborda megnehezíti az optimális alkatrész elhelyezést. Bár már jó pár verzió megszületett, még mindig nem vagyok vele én magam sem teljességgel elégedett. Főleg a HFA15TB60-asoknál levő hosszú fólia csíkok nem tetszenek. Ekkora frekvencián ez már gondot is okozhat.

Ha végre eljutok oda, hogy megszületik a végleges rajz, akkor természetesen közlöm itt a fórumon. Rengeteg segítséget kaptam már itt, és ezt próbálom viszonozni is. Hátha valakinek pont valamelyik kreálmányom segít.
Addig is közlöm az utolsó finomított verziót. (a vezetékezés még mindíg nem tetszik)

Megjegyezném hogy még nem építettem hegesztő invertert. Ilyen téren a szaktudásom kimerül Trafós-Diódás Awi gép Hf gyújtásában,[quote]
Szervusz ShadeW !
Valami AWI megoldásban gondolkozom én is . Első nekifutásban az Erdgab és Tubi géppel gondolkoztam megoldani az alapokat,már el is kezdtem építeni , de másképp is megoldható biztos .A pálcás és az awi gépek karakterisztikája eső jelgörbéjű.Innen jött az ötlet .Kíváncsivá tettél .
Küldök egy privát -ot.
üdv zombre

Kicsit elszúrtam a felső az idézet .
Az alsó hozzászólást írtam én . De már nem enged
módosítást, az szerkesztője .
üdv zombre

És ehhez a változathoz mit szólsz?

egymással szemben elhelyezett hütőbordához egy lehetséges változat! Bár ez egy másik kapcsolás ahol az irfd fet helyett tranzisztor van és a snubber körben nincs dióda csak két 18R ell. párhuzamosan és egy 2.2nF ! talán irányadónak jó!

Erdgab:
El kell ismernem, hogy sokkal jobb, mint az enyém. Ha megengeded felhasználnám....

Tubi56:
Nagyon szépen köszönöm. Innen is "lopnék" ötleteket.



Az a baj, hogy már vagy 6 éve nem építettem semmit. Ismét vissza kell szoknom a paneltervezéshez.

Hát akkor uccu neki ne kíméld magad!

Bocsánat Gábor barátom,hogy ismét belekotyogok a nagyok dolgába, de a vita tárgyát képező kondinak az IGBT-k lábaihoz minél közelebb kell lenni . Ugyanis nemcsak az a dolga,hogy a pufferek ESR értékét javítsa, hanem elsősorban az,hogy az IGBT(vagy FET)teljesítményt kapcsoló lábai és a puffer funkcióját betöltő kondenzátorok közti vezetékszakaszon(vezetősávon)ne tudjon létrejönni parazita rezgés,amely a kapcsolóelem hibás ki-vagy bekapcsolásához vezethet. Elviekben 50kHz körüli frekvencián puffernek is tekinthető lenne funkció szempontjából.A kapacitása szempontjából ezért döntő dolog az inverter frekvenciája.Azaz, kifordítva: a kapcsolási frekvenciától(és a vezetékszakasz hosszától) függ az alkalmazandó kapacitás.
Tehát ugyan az kapcsolás más kialakításban elkészítve néhány alkatrész szempontjából optimalizálandó. Ez nem jelenti azt,hogy az adott projekt ne lehetne elsőre működőképes, de egy esetleges meghibásodás okaként ilyen apróság is előfordul.

Valami effélétől is tartottam, amiről mpisti írt. Nehogy könnyű legyen az utánépítő ember élete. De sajnos olyan szintű műszaki (elméleti és gyakorlati) tudással nem rendelkezem, hogy az esetlegesen elkészülő panelomhoz és a kapcsolási rajzhoz tudjak kondenzátor értéket számolni. Így marad az adott értékű kondenzátor(ok) beépítése minél közelebb az IGBT-khez. Na nem dumálok, dolgozom.

Ne aggódj,a gyári prototípusok is csak közelítő értékre vannak számolva. Megépítés után a melegtesztnek nevezett nyúzópróbán ellenőrzik egyes áramköri részek működését,hőtermelés és zaj szempontjából. A leg szükségesebb korrekciókat(korántsem az optimálisra való törekvéssel)elvégzik,és mehet a termék a boltba.
Ezek az átlag gépek. A komolyabb gyártók természetesen optimális működésre törekednek, de csak a géphez mellékelt specifikáció keretein belül.
Ja,és nekik rendelkezésre áll az ehhez szükséges technikai háttér.

A képek szinte egyformák, csak az egyiken a vezetősávokat vastagítottam.A gyári készülékekben melyik megoldást alkalmazzák ? Előre is köszönöm a választ.

A mi "csapatunkban" a melegtesztet Erdgab és Tubi56 fórumtárs által elvégzett simítások és optimalizálások jelentették a "Macin". A sorozattesztet meg az azóta született utánépítések. Remélem, hogy belátható időn belül én is pozitív eredményekkel tudom a munkát előrevinni.
Amúgy elkészítettem egy olyan tervet, ami már nekem is nagyjából tetszik. (köszönet erdgabnak). Ha átmegy a teszteken, akkor azt hiszem ez marad.

Szia Árpád!
A gyári gépekben az általad vegyszertakarékosnak nevezett megoldás a jellemző,annyi különbséggel hogy kétoldalasan valósítják meg,de a két oldal rajzolata nem azonos! Valamint törekednek arra hogy a puffer kondenzátoroktól számított vezetősáv hossza mindkét oldal IGBT tranzisztoraikoz azonos hosszon menjen.Ezen belül pedig arra,hogy ne legyen "legközelebbi" illetve "legtávolabbi" IGBT a tápponthoz képest. Ezért néha elég érdekes fóliarajzolatokkal lehet találkozni gyári gépeknél.

Igen, igazad van, a Tubi és Erdgab volt az, aki az építés és a beüzemelés tapasztalatait önzetlenül megosztotta itt a fórumon mindenkivel. Azt hiszem ez a hozzáállás volt a döntő sok elektronikát kedvelő fórumlakónak abban,hogy belevágjon a hegesztőinverter építésbe.
Ezért csak köszönet és hála nekik.

Természetesen hozzájárulok,kérned sem kell,örülök,hogy tetszik és megtisztelsz.Néztem a módosításodat,szerintem jó lesz.

Kedves Pisti barátom,köszönet a hozzászólásért,én erre hirtelen nem is gondoltam,mert nálam a gépekben kb.10-15 cm hosszúak ezek a táp vezetékek és el kell mondanom,hogy az első két gépben én is az IGBT-k nyakára raktam a kondit,míg a harmadik gépemnél megosztva helyeztem el őket,itt 3 db alkotja a 2,2µF értéket.Egy 1µF kondi került a pufferek mellé a másik 1µF és egy 220nF egymás mellett az IGBT-k nyakán van.Talán a rossz megoldásokból még ez a jobbik,ez a megoldás helyhiány miatt született.Pedig a rajzot megnézve,nem a semmiért rajzolták a 2,2µF kondit oda és nem az elkók nyakára.Jó,hogy valódi szakemberek is vannak itt,akik jártasak az építésben (az elromlott gép javítása is építés),a gyakorlatuk nagy mint az elméleti tudásuk is s felhívják a figyelmet a hiányosságokra (ami nekem van bőven) akarva akaratlanul tanítanak.Pisti Te tudod miért írtam ezeket,aki nem tudja az nézze meg a profilomat.A következő hozzászólásodban is van amit meg kéne szívlelnünk,mert eddig nem sokat foglalkoztunk az "első és utolsó" IGBT-vel.
Köszönet!