Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » A-osztályú erősítők
 
Témaindító: Dióda, idő: Feb 14, 2006
Lapozás: OK   31 / 137
(#) lamalas válasza highand hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Idézet:
„Ha nem is annyira szélsőségesen, mint a csöveseknek, de ezeknek is loudness-es a frekimenetük hangszóróval.”


Ez nem is feltetlen baj ha olyan hangsugarzot kot az ember az erosito kimenetere aminek az alja is es a teteje is picit hianyos (pl. szelessavu hangszoroval keszult hangsugarzok). Igy az erosito es a hangsugarzo kiegeszitik egymast es egy teljes (linearis atvitelu) rendszert alkotnak! Ezert erdemes behatoan ismerni a sajat hangsugarzojat es erositojet az embernek. Az erosito es a hangsugarzo összhangja szerintem nagyon fontos mozzanata az un. rendszerepitesnek!

Idézet:
„Az a sanda gyanúm támadt úgy 10 éve, hogy mindenki a loudness-i szörnyet szereti, csak nem tudják, hogy azt hallják.”


Azert en nem allitanam, hogy mindenki ... max. eleg sokan. En mondjuk nem szeretnek es nem is akarok senkit lebeszelni a loudnesszes hangzasrol ha neki az tetszik. Fontosabbnak tartom inkabb a megismerest es tajekoztatast, azaz hogy tudjak az emberek mit hallanak. Nem szegyen a loudnesszes hangzas ha tudja az ember hogy azt szereti. A gaz az amikor azt hiszi az ember (es ezt bizonygatja is), hogy teljesen linearis atvitelu a rendszere, valojaban pedig nem az.
(#) bölcsész válasza highand hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
A kimeneti impedanciát hogyan lehet megmérni/számolni?
(#) p_istvan válasza bölcsész hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Szia!
Ezt már október 21.-én kérdezted: Bővebben: Link
Amihez lamalas is fűzött megjegyzést, de talán más jobbat fog mondani...
(#) highand válasza lamalas hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Én inkább arra jelenetre gondoltam, amikor ülnek az emberek egy szobában, kifejezetten azzal a céllal hogy erősítőket hasonlítsanak össze, egy szokványnál kicsit jobb szobahangszórón. Egy ilyen hangszóról azért lehet tudni, hogy 50 Hz alatt nemigen lesz jelentős hangnyomás ( nem számítva a szoba anomáliáit).

Namost összehasonlítják a halál korszerűtlen csöves erősítőt és a full tuti IC-s újat és megállapítják, hogy a csövesnek sokkal jobb a mélye ( kb 3 dB kiemelés minimum a hangszóró rezonanciáján ) csillogóbbak a magasak ( újabb 3 dB , de ezúttal a lekpeszabályzó karakterisztikájára hasonlítva) sokkal nagyobb a dinamikája, ( leklippel, mert nincsen teljesítmény és erre a klipp-ben elszabadul a hangszóró, mert a kimenő impedancia felmegy még jobban, és a membrán a csúcsokban, "belehúz" ) jobb a sztereoja ( a szokvány nem fázisfordító beállításokban az áthallás fordított fázisú lesz, de főleg akkor, amikor a mélyhangok miatt klippbe megy a kimenő trafó ), stb, stb.

Összességében egy agyonequalizált hangot hallasz az IC_s hangja mellett, aminek viszont kevés a mélye ( mert a hangszóró tehetetlenségi mozgása által indukált áramot a szoros visszacsatolás kivonja mélyhangokból ), mert hideg a hangja ( nincsen benne a kellemesen melengető 2. harmónikus torzítás), mert nincsen sztereoja ( mert a hangszóró mikrofonként is működik, főleg a párszáz Hz-es tartományban, és a szoros visszacsatolás miatt a másik csatornából ezért kivonja visszacsatolás ), sziszeg a magas ( mert a bemeneti vezérlő áram, ami az összehasonlító tagra megy, az 100x akkora, mint a csövesnél, és ezért a csoportmoduláció, az 10.000x akkora lesz és ezt már hallani) stb stb.


De a legdöntőbb tényező a hangszóróval terhelt frekvencia menet. Amikor ezt leméred a csövesnél és beállítod ugyanolyanra az IC-nél, akkor egyszeriben alig lesz különbség.

És az A osztály ugyanezekkel a problémákkal kűzd, de a két csoport közé esik. Attól függ, hogy szeretni fogod-e, hogy melyik csoporttól mit örököl a kapcsolása révén
(#) highand válasza bölcsész hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Akaszd rá a hangszóródat és mérd meg azzal a fekiátvitelt, úgy, hogy a műszert közvetlenül a hangszóró csatlakozókra tedd.
(#) bölcsész válasza p_istvan hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Igen rémlik, rémlett, hogy házilag alig megmérhető.
Ezért értetlenkedem kicsit, hogy akor hogyan befolyásolható, optimalizálható ez a paraméter.?
(#) bölcsész válasza highand hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Nekem tetszik az eszmefuttatásod, főként azért, mert lenullázza az audiofil/csöves misztériumot.
Node.
Mire jutnánk egy akusztikus koncert és annak a felvétele összehasonltásával?
Mit találnánk élethűnek? Az "agyon ekvalizált hangzást" vagy a natúr hangzást?
(#) p_istvan válasza bölcsész hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
A lényeg az volt akkor is, hogy a nagyon alacsony kimenőellenállás mérhető nehezen a megfelelő műszerezetség híján!
De a hangsugárzók frekvenciamenetét lényegesen befolyásoló nagyságrendet azért egyszerűbb eszközökkel is egyszerűen meg lehet mérni! (Kb. 0.1 Ohmtól felfelé)
Még akár egy PC hangkártya segítségével is.
Ez a probléma leginkább a nagyon kicsi negatív visszacsatolású (esetleg visszacsatolás nélküli) vagy a SE erősítőknél jelentkezik. És a csövesekre szinte kivétel nélkűl jellemző a viszonylag magas kimenőimpedancia.
(#) bölcsész válasza p_istvan hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Hangkártyával hogyan?
Kösz
(#) Doncso válasza p_istvan hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Idézet:
„De a hangsugárzók frekvenciamenetét lényegesen befolyásoló nagyságrendet azért egyszerűbb eszközökkel is egyszerűen meg lehet mérni! (Kb. 0.1 Ωtól felfelé)”


Az erősítő frekimenet mérése oké, az megy, de hangsugárzó frekimenetet hogy mérsz egyszerűen? Ez érdekelne.
Üdv.
(#) p_istvan válasza bölcsész hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Keress a hangkártyás hanggenerátort és oszcilloszkópokat a neten, pl. ilyet: PC scope
(#) p_istvan válasza Doncso hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Én sehogy, de nem is ez volt a kérdés. Egy másik forumon egy egész topikja van egyébként! Valami méricske* néven....
Meg is van: méricske
(#) Doncso válasza p_istvan hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Igen, ismerem a műszert, nem olyan rég meg is építettem, nincs ezzel gond, nyitottam egy topicot is, az ezzel a mérőezközzel történő méréseknek, de te ezt állítotad :
Idézet:
„De a hangsugárzók frekvenciamenetét lényegesen befolyásoló nagyságrendet azért egyszerűbb eszközökkel is egyszerűen meg lehet mérni! (Kb. 0.1 Ωtól felfelé)
Még akár egy PC hangkártya segítségével is.”


Én meg kíváncsi lennék a mikéntjére, ugyanis kalibrált mérőmikrofon híjján, vagy legalább egy kölcsön mikrofon hijján, aminek ismert a frekimenete, szóval ezek hiányában, nem igen lehet hangszóró frekvencia menetet mérni egyszerűen akár hangkártyával.
Erősítő frekimenet, az oké, ott kinullázod az RMAA-t aztán generálsz egy mérőjelet, átküldöd az erősítőn, majd a kimenetet vissza a hangkariba, onnan az RMAA-ba, majd kiértékeli, no de hangszórót bemérni egy pettyet nehezebb történet.
(#) bölcsész válasza p_istvan hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Ezek megvannak, sőt használtam is őket alap mérésre.
(#) p_istvan válasza Doncso hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Csak Neked megismétlem:
Idézet:
„A kimeneti impedanciát hogyan lehet megmérni/számolni?”
ez volt a kérdés és erre válaszoltam, nem a hangsugárzó frekvencia és impedanciamenetéről, hanem az azt módosító erősítő kimenő ellenállás méréséről beszéltem-beszéltem!
Egy mondatot a szövegkörnyezetével kell értelmezni, olvasd el a hivatkozott hozzászól-lásokat is (okt. 21.)
Egyébként a méricske topikban mintha a mérőmikrofon frekimenetének kompenzálásáról is szó lett volna, de az biztosan állítható sokkal lineárisabb mint a mérendő hangszóró...
(#) Doncso válasza p_istvan hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Jaa, bocs, igazad van. Elnéztem.
Amugy végigolvastam a méricskés topicot, okos kalibráció nem született, csak egy másik mikrofonhoz való kompenzálás, hitelesítés. Az elektret mikrofon 10kHz ig lineáris, úgy ahogy, de utánna sajnos a fene tudja, pont ezzel küzdök egyébként, vagy kellene egy elektret aminek ismert a karakterisztikája, vagy egy komolyabb kölcsön miki, és ahhoz kalibrálni.
Üdv.
(#) p_istvan válasza Doncso hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Nekem is a két egyforma mikrofon egymással való hitelesítése rémlett, sajnos ennél jobbat tényleg csak hitelesített mikrofon segítségével lehet elérni. vagy valami drága mérőmikrofonnal, ami itt nem igen jön szóba.
De valószínű hogy a nagyobb anomáliák kimérése azért megoldható az egyszerű mikrofon<->mikrofon hitelesítés után is, de ezt Ti valószínű jobban tudjátok, ha már használjátok is a "méricskét"
P István
(#) Doncso válasza p_istvan hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Hát, őszintén szólva, itt a mikrofonnál akadtam meg én is, a méricske használata és elve, fejben már megvan, csak a mikrofon miatt állok vele, egyébként egy nagyon jó kis mérő segéd lenne.
Üdv.
(#) highand válasza bölcsész hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Okos, jó kérdés.

Az akusztikus felvételt, hogyan készítjük, hány mikrofonnal, hogyan lesznek egymással keverve a szintek? Máris equalizáltunk, csak nem generálisan, hanem hangszerenként. Nem fogok tudni adni rá jó választ, de elmondom én mit csinálok. Én egy Sennheiser fülmikrofonnal a saját fülemmel veszem fel a koncerteket ( és nem adom ki a felvételeket, mert onnantól balhé) és ezeket hallgatom vissza egy Stax-al többnyire, ha hozzájutok, különben pedig a jól bevált Sennheiser fülesemmel.

Ezen a teszten nincsen verseny, a szoros visszacsatolású, nagy hurokerősítésűekkel élethű a felvétel, a csövesekkel pedig nem az.
(#) bölcsész válasza highand hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Igazából, mielőtt eljutottam oda az írásodban, nekem is rögtön a fülmikrofon jutott eszembe. Elvégre tényleg ez adja vissza a koncertélményt, mert a fülünkkel azzal a kettővel regisztráljuk az élményt.
Király.
Végülis szerintem ezzel megoldódik minden kérdés.
...

(#) lamalas válasza bölcsész hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Idézet:
„Végülis szerintem ezzel megoldódik minden kérdés. ...”


Komolyan? Es akkor vegulis hogy fogod megmerni az erositod kimeno ellenallasat mondjuk 20Hz - 20kHz-ig terjedo tartomanyban pontosan? :miaz:
(#) p_istvan válasza bölcsész hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
"fülmikrofon" --> Az alacsony frekvenciákat nem csak a fülünkkel halljuk, hanem érezzük is, ha tudod mire gondolok...
Magasabb frekvenciákon pedig a fej csontjai is vezetik a hangot, és ez a rezgés nem okoz (jelentős) nyomásváltozást a fülben, de a halljuk és érezzük!
Szóval a fülmikrofon nem azt veszi amit tényleg hallasz/érzékelsz!
Üdv. P István
(#) scooby_ válasza Imi65 hozzászólására (») Dec 17, 2009 /
 
Énnekem sem tetszik túlzottan! De jelen esetben a hangszóró itt ellenállásként szerepel.
(#) highand válasza p_istvan hozzászólására (») Dec 18, 2009 /
 
Idézet:
Szóval a fülmikrofon nem azt veszi amit tényleg hallasz/érzékel



Ebből az egyetlen mondatból kiderül, hogy te ezt még nem probáltad ki. Szerintem próbáld ki. Annyira élethű, hogy ha a párod például veled szemben mosolyog akkor, amikor a felvételen hátulról rád szól, akkor is és önkénytelenül hátra fogsz nézni.

Szóval ne ítélj előre, a pudding próbája az evés.
(#) Imi65 válasza scooby_ hozzászólására (») Dec 18, 2009 /
 
Ne szerepeljen, ha lehet kérni!
(#) bölcsész válasza lamalas hozzászólására (») Dec 18, 2009 /
 
Végülis sehogy! Nincs jelentősége már megint.
Vagy tetszik, vagy nem.
A kör megint bezárul.
(#) bölcsész válasza p_istvan hozzászólására (») Dec 18, 2009 /
 
Hibás logika.
A fülmikrofon (ideális esetben) mindent vesz, ami hozzád eljut. Az egy más kérdés, hogy a füled mit vesz és a csontod mit vesz a hozzád eljutott rezgésekből.
Aztán egy jó hangszóró ugyanúgy rádnyomja a felvételt és akkor jöhetnek a csontjaid és mellkasod.
Ezért élethű szerintem.
(#) lamalas válasza bölcsész hozzászólására (») Dec 18, 2009 /
 
Kár mert pont ez a hozzaallas vezet ahhoz, hogy helytelen kovetkezteteseket vonjanak le az emberek a kulonbozo osszehasonlitasok/tesztek/meghallgatasok alapjan.
(#) Imi65 válasza highand hozzászólására (») Dec 18, 2009 /
 
Idézet:
„De a legdöntőbb tényező a hangszóróval terhelt frekvencia menet. Amikor ezt leméred a csövesnél és beállítod ugyanolyanra az IC-nél, akkor egyszeriben alig lesz különbség.

Ennek lehet némi valóságalapja, de azért mindent nem magyaráz meg (sajnos). Annak magyarázatát miben látod, hogy a csöves hang részletgazdagabb? Ez nem vita kérdése, ezt korábban KD mester is írta, hogy ez valamiféle "jóféle" torzítások következménye (ami számomra nem ilyen egyértelmű), szerinted meg a kimenőellenállás mértéke befolyásolja döntően a hangminőséget. Visznt a kimenőellenállás csökkentése a csöves kapcsolásoknál is lehetséges, sőt, a szakirodalom ajánlja is a hangminőség fokozására. Akkor most mi van?
(#) Mayan hozzászólása Dec 18, 2009 /
 
Én nem értem miért veszekedtek itt folyton ilyen elvont elméleti dolgokon. Ahelyett hogy építenétek jó erősítőket. Építsetek és mutassátok... én többnyire ezt teszem. És egy csomót tanulok belőle. Szívesen látnék itt még egy csomó szép A-osztályú erősítőt, nem csak az enyémet... Azokból lehet tök jó ötletet és inspirációt meríteni.
Következő: »»   31 / 137
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem