Ez nagyon hasznos infó volt, végig olvastam!

A villanyóra tudtommal (régen fizika órán így tanutlam) csak a hasznos teljesítményt méri, a meddőt nem. De az áramszolgáltatónak a meddő teljesítményt is adnia kell.

Egy fontos alkalmazást kifelejtettek, és én most emiatt kísérletezek aktív PFC-vel. Ha mondjuk te vagy az áramszolgáltató: szabadtéren motoros generátorról te adod az áramot, akkor nem mindegy például hogy mennyi a teljesítmény tényező. Ha leszimulálsz egy hagyományos diódás, kondenzátoros tápot ohmos terheléssel, akkor láthatod hogy a felvett áram "nagyon ronda", ez mind a generátornak és a hálózatnak rossz.

Az áramszolgáltatóknak mindig is fontos volt a teljesítmény tényező. Ha például nagyon induktív vagy nagy kapacitív terhelések vannak, akkor rezonancia léphet fel, és az nagy galibát tud okozni. Emiatt régóta korlátozások vannak a teljesítmény tényezőre. Sőt korlátozzák a hálózati zajt okozó magas frekvenciákat is.

Nagyobb cégeknél meg egyenlőre nem lehet megcsinálni, mert még nem gyártanak pfc-t mondjuk 200 kW-ra... Vagy 2 MW-ra... tehát, a nagyobb cégek csak a meddőenergia felhasználás után fizetnek. Erre van külön óra. Az, hogy nem színuszos az áramfelvétel, azzal az áramszolgáltató nem nagyon tud mit kezdeni. Egyenlőre... De úgyis be van kalkulálva a hálózati veszteségbe, amit a fogyasztó fizet meg. Az a baj, hogy a nemszínuszos áram miatt az áram felharmónikus összetevőket is tartalmaz. Ezek nem szállítanak teljesítményt ( hatásos teljesítményt ), viszont folynak a hálózati vezetékeken és ott veszteséget okoznak. Ez lakáson, vagy egy cégen belül minimális, de a távvezetékeken már jelentős. Nem baj, azt is velünk fizettetik meg...

Ez alatt mit értesz:

"mert cserében olcsóbbak lesznek a hálózat elmei a kisebb teljesítményigény miatt"

Fázisjavítást alkalmaznak ipari méretekben is. Sőt kötelezően. Bővebben: Link

Megawattokra nem is gyártanak (még) PFC-t, de ha mindegyik fogyasztónál (tipikusan PC-ben) ott van az PFC-s tápegység, akkor megoldottuk ezt a problémát, tehát a megawattos fogyasztású cég meddőfogyasztása kisebb lesz. Az idézeted alatt azt értettem, amit Te is irtál, hálózati elemek: vezetékek, biztosítékok, szakaszolók, fogymérők, mágneskapcsolók, etc., feltételezem, hogy ezek olcsóbbak, ha kisebb teljesítményre vannak méretezve. Szerintem egyről beszélünk.
Kadarist: Vajon melyik az olcsóbb: izmos fázisjavítót használni, vagy PFC-t, minden arra érdemes fogyasztóban? Csak költői kérdés

Hello!
Csak addig költői kérdés, míg be nem vezetik az elektronikus villanyórákat, mert fogadni mernék, hogy az már a meddőt is mérni fogja...
De nekem mint volt erőművesnek ez az "velünk fizettetik meg" kissé pejoratívan hangzik. Mert ha a meddő fogyasztást a fogyasztó okozza, akkor az ebből eredő veszteséget szerintetek az erőműnek kellene állni?

Amúgy az áramszolgáltató számlázási rendszerével én sem értek egyet. Én hatósági árat állapítanák meg és mindenki ezt fizetné. És nem tételesen felsorolva a marhaságokat. És ez vonatkozna minden stratégiai és monopol helyzetben lévő szolgáltatásra.. Mert itt a piac az csak kamuka.
üdv! proloi007

Az elméleteddel csak ott a baj, hogy pl. van villamos vontatás is... pl: metro, villamos, troli... Ezeknél úgy van megcsinálva a tápellátás, hogy van egy akárhányfázisú egyenirányító, ami jobb esetben négyszögáramot vesz fel. De ez sehogyan sem lesz színuszos... Pl: tudtad, hogy amikor a metro komolyabban gyorsít, akkor egy szerelvénybe 4 MW megy bele?

Ehhez képest nevetséges, hogy pfc... meg ugye vannak olyan helyek, ahol a fogyasztásra külön 20 kV-os betáp van kiépítve az alállomástól. Én nem mondom, hogy rossz dolog ez a pfc, de azért ahogy ezt túllihegik, az egyszerűen nevetséges.
Ugyanúgy, mint a villanykörte esete az EU-ban. Az oroszok meg beintettek. Nekik jó a villanykörte. Még szerencse, mert van magyar cég, amit nem kell emiatt bezárni...

Sajnos, attól, hogy pfc-s, a többi alkatrész nem lesz olcsóbb. De gyártják nagyjából ugyanazért a pénzért a pfc-s tápokat, el lehet képzelni, hogy milyen minőségű anyagokból van összerakva. Szerintem, mivel ezeknek rosszabb a hatásfokuk, az lehet, hogy te nem terheled a hálózatot felharmónikus áramokkal, viszont a rosszabb hatásfok miatt többet fizetsz az áramért...lehet ezeken a dolgokon elgondolkodni...

Engem egy olyan pfc érdekelne, ami egy doboz, beledugom a hálózatba és minden fogyasztót ennek a doboznak a kimenetére kötök rá. Tehát, a vasalót, a tv-t, a kapcsi tápot, stb. Ennek a doboznak természetesen szinuszos legyen a kimeneti feszültsége, váltó legyen, ne egyen. Viszont, amit ő vesz fel a hálózatból áramot, az szinuszos legyen! Magyarul egy olyan pfc érdekelne, ami kiszinuszosítja a fogyasztók áramát, anélkül, hogy nekem először a hálózatból egyenfeszt kelljen csinálnom!
Létezik ilyen? Valami elmélet, vagy cikk, vagy ilyesmi kellene...

Üdv!

Vasalónak semmiképp se kell ilyen.

Tartok tőle, hogy nem értetted meg, amit írtam. Esetleg, ha nem érted, akkor olvasd el mégegyszer, vagy kérdezz rá!

Tipp: Passziv PFC, azaz egy szep nagy hagyomanyos fojtotrafo, mindenfele aktiv elem nelkul...Termeszetesen a kapacitiv fogyasztok meddoaramanak kompenzalasara es a kapcsolouzemu tapegysegek tuskeinek simitasara jo csak! Motort nem erdemes rakotni
Es a vasalo is ohmos ellenallas, annak az aramat se merdemes ilyenen atfolyatni, csak a vesztesegeket noveled meg vele.

Látom, nagyon nem voltam érthető. A lényeg az lenne, hogy van egy doboz amit beiktatsz a villanyóra és a kismegszakítók közé. A doboz biztosítaná, hogy pl. egy házban az összes fogyasztó által a hálózatból felvett áram szinuszos legyen. Ha anyu éppen vasal, akkor nyilvánvaló, azzal az árammal nem fog csinálni ez a doboz semmit. De a rezsóéval sem. Viszont a tv-del, meg a fene tudja milyen nem szinuszos áramot felvevő géped árama a hálózatnak mégis szinuszosnak fog látszani. Ebből azért látszik, hogy nem lenne célszerű a vasalónak, meg a rezsónak külön konnektoraljat csinálni a falon...

A fojtóval az a baj, hogy alapharmónikus feszültség fog esni rajta, vagyis csökkeni fog a fogyasztóknak rendelkezésre álló feszültség. Ki lehet hangolni kondival, de ettől még nem lesz szinuszos az áram. Vagy olyan, teljesítményre nagy reaktáns elemeket kell beépíteni, ami irreálissá teszi az alkalmazást. Ráadásul a terhelés függvényében szabályozni kell. Valami elektronikus megoldás kellene, mint a pfc egy kapcs. táp elején.

Hello!

Hát ez pontosan így van, akár passzív, akár aktív áramkörre is gondoltál. De szerintem ezt Te is tudod. "Ismerve hozzászólásaidat", csodálkozom rajta, hogy ilyenen töröd a fejedet. Mert Te is tudod, hogy ilyen szerkezet háztartásban vélhetően soha nem fog létezni, már csak a hatásfok miatt sem..
üdv! proli007

Nem biztos. Egy kapcsitápot már most is meg lehet csinálni nagyon olcsón és akár 95...97 % hatásfokura. Te magad utaltál rá ( ? ) hogy eljön majd az idő, amikor a háztartásokban a villanyóra méri a meddőt is.. aztán fizethetünk azért is.

Szerintem a megoldás nem az, hogy minden berendezés úgy kezdődik, hogy graetz, pfc booster, kapcsi táp, aztán jön a lényeg... Inkább úgy kellene, hogy egy központi szinuszosító legyen, ami az összes fogyasztói áramból szinuszos áramot csinál. Különben egy idő múlva belefulladunk az elektronikai hulladékba...

Sajnos, lehet, hogy ez még nagyon drágának tűnik, - különösen, hogy csak nagyon nyakatekert megoldások jutnak az eszembe, - de biztos lehetne valahogyan egyszerűbben is. Nem beszélve a lényegről: ez egy környezetkimélő projekt, aminek a megvalósítását bizonyos helyeken igen komolyan dotálnák... tehát, ebből már elképzelhető, hogy mindez mire jó... még ha csak egy db készül is belőle... ( azért ez nem annyira visszatetsző, szerencsétlen fejlesztőknek meg lenne fizetve a munkája... )

Hello!
Természetesen igazad van, de..
A gond azért több oldalú. Első, hogy az Ohm-os fogyasztók áramát is át kell vezetni rajta. Ez egyértelműen csak a veszteséget termeli, és a "nagyfogyasztók" többsége azért ez.A 95..97% hatásfok, csak akkor lesz igaz, ha ki is van terhelve. Csökkent terhelés esetén, gyanítom ez jelentősen romlani fog, mert a terhelhetőségét a maximális terhelésre kell méretezni, miközben az átlagos fogyasztás (idő is) ennél lényegesen alacsonyabb... De neked ezt nem is taglalnám.
Az első feladat az lenne, hogy hogyan lehet különválasztani a valós és a meddő teljesítményt, és csak a meddőt pofozni, a valóst meg átengedni.. De gondolom, hogy pld. a Siemens-nél, vagy a Bently Nevadánál, azért töpiznek ilyen dolgokon!

Amúgy most akarnak megszavazni 30milliárd forintot környezetkímélő dolgok bevezetésének támogatásához. Lehet megpályázni.
Van amihez meg nem szükséges PFC..
üdv! proli007

Érdekes probléma, és a megoldása is az lenne.

Ez a dolog most felvetett bennem 1 kérdést.

Pl Pesten a metróknál villamosoknál a felsővezetékekben illetve a síneken olyan 1000V nagyságú DC fesz van.
Vannak a BKV-nek ilyen erőtelepei ahol a hálózati 3f-t egyenirányítják aztán rátolják a DC sínekre.

Kérdésem, hogy ott használhatnak-e ilyesmit (PFC), vagy csak bazi nagy fojtókkal hégyszögesre simítják a bejövő 3f áramát?

Katt!

Közvetlenül szinuszról szinuszra PFC ről még nem halottam.
Mindenesetre 2 léptékben biztosan megoldható lenne.
1. Egy amolyan teljeshidas PFC ami csinálna 400-500 DC-t.
2. Egy bika szinuszos inverter.

A másodiknál felmerülne a kérdés hogy tudna-e elegendő szükséges induktív áramot adni, meg a hatásfoka kielégítő lenne-e?

Tehát lehet több W-ot vesztenél az egésszel, mintha a villanyóra beleméri a feles felharmónikusaidat meg a meddőt is a fogyasztásba.

Hát igen. A lényeg ez:

"Amúgy most akarnak megszavazni 30milliárd forintot környezetkímélő dolgok bevezetésének. Lehet megpályázni. "

Ha jól tudom, a Metró úgy 600 és 900 V között megy. A villamos, troli, kis földalatti 400..800V-ig megy. Mindenhol magasabb ütemszámú diódás egyenirányítót használnak, meg van valami baromi nagy lenkerékkel működő áramfejlesztő ( ? ) több helyen is ( ? ), ami besegít ha túl nagy áramokat vesznek fel túl gyorsan. Egyébként 3f-ról megy. PFC biztos hogy nincs sehol. Szép is lenne...

Hát, az hogy nem hallottál róla, még nem jelenti azt, hogy nincs is. Én sem hallottam róla, azért kérdeztem meg itt, hátha valakinek van róla valami anyaga.

Az inverteres megoldás persze, nagyon kézenfekvő, drága, meg ilyet sose fognak csinálni. Egyszerűbb megoldás kell. ( de akkor lehetne mindjárt szünetmentes is, csak egy akksi kell hozzá )

Egy inverter által biztosított meddő csak attól függ, hogy a bemenetén mennyi kondi van. Ha elegendő, akkor akár cosfi=zérust is tud. Vagyis, egy jó nagy fojtóval ( vagy kondival ) is megterhelheted az invertert, hiszen a meddőenergia a kimenetre tett fojtó és a bemeneti kondi között áramlik oda-vissza. Az, hogy ezt az invertert egy diódás egyenirányító táplálja, nem jelent semmit, ha a bemeneti kondik tudják fedezni a meddőáram igényt.

Jelen pillanatban a villanyórák nem mérik a meddőt, meg a felharmónikusokat, de eljöhet az idő amikor igen. És azt lehet, hogy keményen megfizettetik. És az nem is biztos, hogy csak a wattos veszteség után kell fizetni. De a lényeg nem ez, hanem amit korábban írtam...

Üdv!

Szeretnék építeni egy olyan boost convertert, ami 3kW-on használható (tehát tud maximálisan 4,5-5kW-ot), csak épp fogalmam sincs, hogy hogyan kezdjek hozzá, lévén, hogy az ötletet is cimopata kolléga adta, én pedig nem mozgok otthonosan a témában (még), szóval ebben kérném segítségeteket.

A lényeg az, hogy 650V-ot kellene előállítani 325V-ból, a fenti teljesítmény mellett. Milyen PFC IC-t ajánlotok hozzá (esetleg valami "alapkapcsolás", ami némi átalakítással megfelelhet), illetve hogyan kell méretezni a kondenzátort és a tekercset? (Utóbbinál a vasmag méretének kiválasztására is kíváncsi lennék.)

Előre is köszönet!

Üdv újra!

Vezérlőkből van választék: Bővebben: Link

De ekkora teljesítményre valami olyasmi kellene aminek dupla kimenete van.
Most hirtelen nem találom, de holnapra előkeresem.

Addig is érdemes ezeket nézegetni.
Az adatlapokból sok mindenre rálehet jönni.

üdv

OK, köszönöm szépen, várom!

Itt és itt van egy-egy ilyen extrém teljesítményű PFC, csak kár, hogy semmit sem ír a méretezésről.

Heló!

Megtaláltam az IC-t Bővebben: Link

Mintakapcsolás van benne, bár csak néhány 100W-ra, de a néhány kW-os változás is csak a teljesítményfokozatban különbözne.

Amit belinkeltél elsőnek nagyon jónak tűnik, hatásfokban is elég jó adatai lehetnek.

Abból a teljesítményfokozatot érdemes átvenni.

Létezik ezeknél az egyszerű kapcsolásoknál jobb is. Itt az a baj, hogy egyszer van a graetz, aztán meg a FET, amin keresztülfolyik az áram. De lehet csinálni olyat is, ahol csak két dióda van, meg két FET, a fojtó közvetlenül a váltóoldalon van. Ebben az a jó, a fojtó vasmagja kétirányú mágnesezést kap, tehát, kisebb lehet, a másik, hogy csak egy diódán és egy FET-en folyik át az áram, tehát kevesebb veszteség lesz.
Itt egy cikk erről:

Amit ajánlasz ic-t, azzal az a baj, hogy ON-Time üzemmódban megy, ez azt jelenti, hogy a FET bekapcsolása előtt mindíg megnézi az ic, hogy a fojtón nullára csökkent e az áram. Így persze nem kell bele kis Qrr-ü dióda. De azért több baj is van vele, nagyjából kétszer akkora áram folyik benne, mint egy folyamatos fojtóáramú szerkezetben, ennek megfelelően nagyobbak a veszteségek is, meg kétszer akkora tranyó kell bele. Azért ez már ekkora teljesítményen nagy gond. A másik, hogy az lehet, hogy a bemeneten szinuszos áramot vesz fel, de csak a középértéke lesz színuszos, egyébként meg iszonyú nagy lesz a hullámossága az áramnak, amit külön fojtóval kell eltűntetni. Ekkora teljesítményen nem ez a járható út.

Hm. Igen, ez tényleg jónak néz ki.

De van itt nem egy dolog, ami nagyon homályos. Az V. pontban, a példaszámításnál azt írja, hogy a Ki-t közelítőleg egynek veszi, ekkor viszont a (9)-es egyenlet szerint az 'alfa' paraméter a végtelenbe tart, ebből következőleg az Lr is, a Cr meg 0 lesz.
Szóval azt, hogy hogyan jöttek ki azok az értékek fr-re, Lr-re és Cr-re... el nem tudom képzelni.
Ugyanilyen homály fedi, hogy az Lin fojtó miért lett éppen 450uH, miért épp olyan magra lett tekerve, vagy hogy a C0 miért lett 680uF...

Szép ez az áramkör, de így elég érdekes lesz életre kelteni egy példányát.

Hát, először meg kellene értened, hogy ez mitől működik... vagy ez már megvan? Szerintem, ha elolvasod és megérted a működését, akkor választ kapsz a kérdéseidre is.

Egyébként meg javaslom, hogy valamilyen áramkörszimulátorban próbáld ki először. Ez a dolog nem olyan, hogy itt van egy rajz, összerakom, aztán bekapcsolom és kész...

Pl: hogy miért olyan magra lett tekerve? Gondolom azért, mert a tervezője ezt a magot találta alkalmasnak arra, hogy egy ilyen tulajdonságokkal bíró tekercset csináljon rá. Biztosan meg lehet másmilyen vasra is csinálni. Sajnos, olyan képletet nem fogsz találni, ami megmondja, hogy milyen típusú és méretű vasat használj. Ezt is lehet méretezni a vas tulajdonságai alapján. A kimeneti kondival a helyzet hasonló. Ha tudod, hogy mekkora áram fog rajta folyni és tudod, hogy mekkora hullámosságot akarsz, akkor mi a probléma a számítással?

Nem, még nem értem teljesen, eddig próbáltam minél inkább célorientált maradni, vagyis találni egy olyan áramkört, amit minél egyszerűbben, a legkevesebb elmélkedéssel meg tudok építeni. De úgy látszik, elkerülhetetlen lesz, hogy egy kicsit mélyebben beleássam magam.

Azt viszont továbbra sem tudom, hogy hogyan számították ki az Lr, Cr, és fr értékét a szerzők, ha az 'alfa' paraméter végtelen...

Eme PFC-vel részben meg is oldottad a problémádat.

Ha a szinuszos inverterrel is tartani tudod ezt a magas hatásfokot, akkor akár meg is éri a dolog.

De mielőtt bármibe is belefogna az ember nemártana felmérni, hogy durván mekkora teljesítmény is vész el amit ki kell majd a későbbiekben fizetnünk.

Olvasd el mégegyszer a hozzászólásaimat a szinusz/szinusz pfc ügyében. Meg fogod érteni, hogy a hatásfok egy sokadrangú kérdés... Azért, ha eredményre jutsz, akkor azt nem kell feltétlenül publikálnod...

Természetesen, ha látsz valami linket, azt azért kérném...

Ez lenne az el number one cél?

Még mindig pesszimista vagyok.
Mert ez csak akkor érne valamit, ah mindenki ilyet használna. Sokan az anyagiak miatt nem foglalkoznának vele, sokan meg egyszerűen lesz@rnák.

De azért még foglalkoztat a dolog.

Ha így nézzük, akkor csak a tehetősebb emberek engedhetik meg maguknak. Elég furcsán néz ki a dolog, de a környezetvédelem nagyon drága dolog... Érdekes módon egy komolyabb BMW a sok-sok lóerővel annyit fogyaszt, mint egy Suzuki... csak nincs annyi károsanyagkibocsátása...

Nyílván, nem az a megoldás, hogy van egy pfc, ami csinál 400V-ot, azután meg egy teljeshidas inverter, amit azért jól túl lehet terhelni, mert ugye egy nagyobb sikítót is nem árt, ha el tud indítani. Valami egész más megoldás kell.

De ha már ilyen lenne, akkor lennének hozzá akksik, azt az éjszakai árammal fel lehet tölteni ( akár pl. az ÉMÁSZ kapcsolná be a töltőt akkor, amikor a legkisebb az országos terhelés), nappal meg menne inverterről az egész ház.