Hát, végül is neked lett szánva ez a légrés dolog, meg mindenkinek, hogy ne kínlódjatok feleslegesen pl a légrés méretével.

Uraim,természetesen minden megvalósult gép,kapcsolás,képek sokat segít az itt folyó munkában és had jöjjön minden,ami ide kapcsolódik!
A teljes hidas sem egyszerűbb,ott is vannak buktatók,akár a meghajtó trafót is említhetném,aztán a híd két oldalának időbeni nyitása és zárása egymáshoz viszonyítva,de nem sorolom tovább.Az ilyen gépnek egyértelműen vannak előnyei a kapcsolásból adódóan,ha jól van megépítve.Had említsem meg a teljes hidas rezonáns kivitelt,ami költségesebb az eddigieknél,de szinte agyonvághatatlan,ha jól van megcsinálva.
Kérem Uraim,mutassátok meg a készített gépeiteket,mondjátok el véleményeteket,beszéljetek az építésről,ne tartsátok vissza magatokat!

Szia Vottokar!
Hát igen a hangnem. Azt hiszem, annál pontosabban nem lehetett volna megfogalmazni,mint ahogy te azt az imént leírt hozzászólásban írtad.Pontosan ezért, én ott csak csendes szemlélő vagyok, mert volt részem kioktató hangnemben.A hozzászólásaimban igyekszem a gyakorlatban szerzett tapasztalatokat megosztani azokkal, akikkel eszmecserét folytatok,alkalmasint vitatkozom. De minden esetben igyekszem megőrizni a nyugalmamat, még akkor is, ha értetlen fülekre találok. Semmi nem jogosít fel arra,hogy az ismeretlenség adta lehetőséggel élve bárkit kioktassak. Amit leírok, az maximum tapasztalat-vagy adott esetben vélemény.
A légréssel kapcsolatban:
A légrés léte, illetve mérete igazából arra a ferritre vonatkozik, amit a mintául szolgáló inverterbe, az adott építő beépített. Az a méret csak arra a ferrittípusra érvényes. Te azt a méretet csak akkor alkalmazhatod, ha ugyanolyan ferritet használsz, azaz a mágnesezési jellemzők azonosak. Ha más típusú ferritet használsz, akkor vélhetően más légrésre lesz szükség(ha kell egyáltalán) mint a mintául szolgáló gépben. Ez nem azt jelenti,hogy azzal a légrésmérettel működésképtelen lesz a gép, csak nem lesz optimális az üzeme. Igy előfordulhat,hogy kísérletileg kell a légrés méretét beállítani.

Örülök, hogy egyetértünk. Ilyenkor megbizonyosodom, hogy nem egyedül látom bizonyos szempontból furcsának néhány fórum hangnemét. Jó néhányról pont emiatt ki is koptam az elmúlt pár évben.
A Tubi56-erdgab féle masinában ahogy itt olvastam alapjából kétfajta főtrafót használnak. Vagy többféle pár TV sorkimenő vasból "eszkábált" (és ezt itt nem negatív értelemben írom" fajtát, vagy a Tali BT-s E65/27 3C94 es légrés nélküli E ferritet. Ehhez van a javasolt 0.1mm ami mint Tubi56, mint erdgab, és mint az orosz rajzon fel van tüntetve. Én nem értem 100%-ig a trafók lélektanát (bár anno nekem is vizsgáznom kellett belőle), de hallgatok a tapasztaltabb, vagy rutinosabb fórumtársakra. És természetesen meghallgatom mindegyik oldalt, mert sok mindenből tanulhatok. (ezért is készül az apparát oly lassan..

Más. Ma nekiálltam vasmagokat bontani. A mikrós vizmelegítős módszer nem jött be, de a hőlégfúvós körbemelegítős igen. Sajna a kecsegtető ferritek legalább 1.5 mm-es légrésesek, de a cséve testjük felhasználható. Ha kapok huzalt legalább tudok két verziót egyszerre próbálni.

Ezekért a buktatókért maradtam a "Maci"-nál első körben.
De lehet, hogy a későbbiekben mégis kedvet kapok egy másik inverterre, és ugye akkor mért ne válasszak másik megközelítést. (bár még ez sem működik)
És tényleg szívesen látnák egy jól működő teljes hidas megoldást.
(sajnos anno Tab120L végleges rajzát és a hegesztőgép fényképeit nem tudtam megtalálni a képfeltöltés hiányosságai miatt)

Ottó,egyetértünk! Én is szívesen látnék bármelyik variációból gépet itt a fórumon.Örömmel olvasnék róluk bő építési stb. leírást,jó lenne látni képeket és így tovább.Nem tudom miért nem jönnek és mondják el véleményüket a másmilyen gépet építők,én személy szerint,boldogan fogadnám Őket és azokat is akik a Tubi vagy az általam készített formát alkották meg.

Ezennel felkérem azon Tisztelt Építőket,kik alkottak masinákat,írjanak,jöjjenek ide közénk,tiszteljenek meg bennünket,mutassák meg alkotásaikat,mondják el véleményüket!

Amennyiben valakit az tartana vissza,hogy fél a negatív véleménytől vagy úgy gondolja az Ő készített gépe valamiért nem olyan szép, stb. ,azoknak kijelentem bátorításul,hogy az általam alkotott és bemutatott gépek az ötös skálán az elégséges,az az a kettes értéket érik el!

Fogyasszátok egészséggel. ( Ne az IGBT-ket ! )
Néhány gondolat a rajzhoz:
- azért csak 2db 470u puffer van benne mert nekem bőven elég volt a 120A és ekkora áramnál a harmadik csak 5V-al növelte a tápfeszt ezért feleslegesnek találtam
- a bemeneten lévő 2,5 ohmos NTC PC tápból való, ezt egy relé zárja rövidre a 2 tranyó segítségével kb. 2s után
- az IC lehet UCC2808 vagy 3808 ugyanaz a kettő, de DIP tokosban többnyire csak a 3808 van kb. 500Ft a lomexben
- a frekit (40kHz) a 3K9 és az 5n1 határozzák meg (ezek voltak a fiókban), a kondi értéke nem túl kritikus 1n és 6,8n között legyen, csak megfelelő ellenállás kell hozzá
- a kis BD-k melegszenek, a venti levegője elég nekik de lehet rá tenni egy pici hűtőfület
- a tesztverzióban a meghajtótrafót PC vasra tekertem, 7m volt soronként a két középső IGBT-é természetesen fordított menetiránnyal és a primert raktam középre, tehát: sz1-sz4-p-sz2-sz3 kifelé haladva a csévén
- a HGTG-ben van belső dióda ezek mellé nem kell a rajzon látható, nekem IRG4PF50WPBF volt abban nincs. Egy 3A-es gyorsdióda van mellettük de a HER608G a biztos, az 6A-es
- az első főtrafóm E55 volt, de abba nem sok huzal fér melegedett is rendesen, kell az E65
- egyik trafóba sem kell légrés és nem kell mellé sehova RC-tag sem
- a főtrafó szekundere lehet szimpla is, de ekkor graetz kell a kimenetre ami 12db 60APU04 (nem olcsó), érdemesebb a 2 szekunderrel bíbelődni
- a fojtóm a szokásos szimpla sorkimenő H formába rakva 15 menettel
- az áramjel a 0,064 ohmról jön, ekkora értéknél kb.40A amit a poti és a 33 ohm csökkent, így szabályozható a kimenőáram kb.120A-ig
- az SMD-k rendesen melegszenek, nyákból csináltam nekik egy fél gyufásdoboznyi méretű T idomot amit a gép ventije hűt (majd ha lesz neki ventije)
- az SMD a kis induktivitása miatt kell, de lehet próbálkozni rövid ellenállás huzallal is (nekem elfogyott)

Szia!
Üdvözöllek itt a fórumon és köszönöm a rajzot.Látom,mégis csak sikerült megalkotni a gépet működőképesre,örülök neki.Jól látom,hogy Tab gépe alapján készült?Az SMD ellenállások annyira melegszenek,hogy külön hűtőt fabrikáltál hozzá?Általánosságban milyen a gép,gondolok itt ív fogásra,hegesztésre,melegedésre és ami még eszedbe jut,persze csak akkor,ha van kedved és akarsz róla írni.

Igen az ötletet Tab gépéből merítettem. Most már nincs időm írni majd talán holnap. Nem tudom mit mondhatnék még róla ha konkrét dolgok érdekelnek kérdezzetek. A főtrafó huzalain (ez alul volt méretezve) és az SMD-ken kívül nem melegedett semmi. Az IGBT-k bordája langyos volt, a fojtó valamivel melegebb 1 pálca után hűtés nélkül.

Igen az SMD-k rendesen melegszenek ami érthető mert átfolyik rajtuk a teljes primer áram. Ez a megoldás sokkal egyszerűbb mint az áramváltós, de hátránya hogy nem lehet átfogni vele a teljes tartományt (szerintem nem is kell).
Ha mondjuk 20-25A-es hegesztőáramra lenne szükség (de nincs), ahhoz 0,1-0,12 ohmos sönt kellene (ez 8-10 db 1 ohmos párhuzamosan) ami viszont 100-120A-nél már lefolyna a nyákról.
A HGTG-vel szerintem simán vinne 180A-t is, de egyrészt erre nincs szükség, másrészt kisebb sönt kellene hogy ne forrjon fel, de akkor lehet hogy csak 70-80A lenne a minimum áram (ki kéne számolni).
Az enyém a kettő közti kompromisszum mert első sorban vékony lemezekhez kell, de néha viszont kell a 90-100A is a szerkezeti acélokhoz.
Próbáltam rutilost, bázikust, viszi mindkettőt. A pálca átmérőjéhez ajánlott áramértékeket valamelyik ESAB katalógusból loptam.
Az ívfogás nem tökéletes, ebben lehet hogy a nyitóüzemű jobb mert ott 100V csúcs van a kimeneten nem pedig 60.
Szép varratot lehet csinálni vele, de nekem a trafóval sincs bajom csak a súlya és a mérete.

Kösz az újabb infót!
Látom,továbbra is egy sarkalatos pontja a gépnek az smd halmaz,mint "ott a fórumon" is sok szó esett róla.Jó jó a megoldás,de amint Te is írod,nem tökéletes,de használható.Nincs ezekből az smd-ből nagyobb wattszámú,ami jobban bírná a terhelést?Gondolom nincs,mert akkor raktál volna bele olyat.

Egy ilyen egyszerű gépnél minden nem lehet tökéletes.A lényeg,hogy építettél egy gépet,ami működik és használható s ahogy szavaidból kiveszem,aránylag meg is vagy elégedve vele.Fogadd elismerésemet és használd egészséggel!

Én azt szeretném kérdezni, hogy a meghajtótrafódon az 5x7 menet, az milyen vastagságú huzalból van? Előre is köszi.

Igen emeli a feszt is!
De azt tegyük még hozzá, hogy nem ezért kell igazán a puffer kondi, hanem azért, hogy simább egy feszültség legyen és a hegesztő áram ne rángassa a hálózatot hanem a pufferekből vegye el a hegesztéshez szükséges energiát! Kompenzálja a hegesztés következtében okozott áramerősség változásokat stb.

Ez ebben a formában tökéletesen igaz. +még csökkenti az egyenáramú tápkör belső ellenállását, ezzel egyenletesebb és biztosabb szabályozási reprodukálhatóságot biztosítva.

A meghajtótrafómon a huzal 0,6-os.

Miért szerinted ezek a dolgok nem függnek össze?
Üresjáratban sima lesz az egyenfeszed, hegesztés közben viszont majdnem mindegy hogy 2 vagy 3 kondi van bent mert ilyenkor a 320V-ból kb. 250-270V lesz (kialakítástól és terheléstől függően) és ezen a plusz 1 kondi 5V-ot emelt megmértem. Vagyis messze nem lesz sima 3-al sem és ugyanúgy megrángatja a hálózatot hidd el.

Igen. Ebből is látszik, hogy az idevaló kondenzátort nem kapacitásra kell méretezni, hanem arra, hogy a kondi kibírja a rajta átfolyó áramot. Ezek a kondik 3...5 A effektívet bírnak ki, felette már melegedni kezdenek. Ha túl kevés a kondi ( illetve túl nagy áram folyik át rajta ) akkor esetleg felrobban... nem túl jó. Szóval két kondi eléggé határeset. De ha tekintetbe vesszük, hogy nem egyhuzamban hegesztesz, akkor elmegy.

szerintem minél nagyobb kapacitású kondit használsz annál kevésbé fogja rángatni a hálózatot! hiszen van akkor honnan elvenni a hegesztéshez szükséges energiát.
Ezeknél az invertereknél nem is igazán az a lényeg, hogy mennyire simít.
persze csak szerintem!
Én ezután is 2x680µF vagy 3x470µF fogok használni, de 130A feletti gépnél akár 5x470µF fogok alkalmazni és nem véletlenül!

Hát, ahhoz, hogy ne rángassa a hálózatot, akkora kondi kellene, hogy azt már akkumulátornak hívnák...

Egyébként meg egy ilyen szerkezet borzasztó áramot vesz fel a hálózatból. Valójában semmi köze a szinuszhoz, mindössze hegyes tüskékből áll össze. Az erőművek, oszloptrafók nagyon nem szeretik ezt, mert nagyon rossz a teljesítménytényező és a hálózaton nagyon nagy veszteséget okoz az, hogy nem szinuszos a felvett áram. Mindegy, mert úgyis velünk fizettetik meg.

" ...5x470ľF fogok alkalmazni " - bölcs gondolat, nem olyan drága egy ilyen kondi és nem is olyan nagy.

Csak körül kell nézni gyári gépekben! Ami 80A körüli abban 2db 470uf van általában! Az ennél erősebb gépekben arányosan több van a legtöbb esetben egy db 1500µF vagy 2200uF

Nem azt mondtam hogy a több kondi nem jobb, hanem azt hogy felesleges.

A kondik kapacitása is számít de az ESR is legalább annyira, ha nem jobban. Nem tudom a kondijaim mit bírnak, de hegesztés után is hideg mindkettő. Beletehetnék ötöt is, de minek.

Bocsi,hogy beleszólok, de ha megnézed egy ilyen gép gyári adattábláját, látni fogod hogy a cos fi értéke 0,95-0,98 között mozog a kialakítás igényességétől függően. Tehát igen kevés a meddőenergia igénye. Nem véletlenül írtam néhány hozzászólással ezelőtt,hogy az egyenáramú kör belső ellenállása fontos tényező. Ez viszont a kondenzátorok ESR értékétől függ. Az ESR érték viszont a kapacitással függ össze. Természetesen itt nem kiszáradt elkókra gondolok,hanem optimális esetre. Azaz minél jobb az egyenáramú kör puffereinek ESR-je, annál jobb a cos fi és ezzel együtt az egyenáram simasága.

Jó. Akkor próbáld ki a következőt. VEGYÉL KI egy kondit és terheld meg a névleges árammal, de ne hegesszél, hanem műterhelést tegyél rá. Aztán nézd meg 20 perc múlva a kondit, hátha már van rajta valami érdekes...

Csak egy kérdés: te tudod mekkora az ESR értéke azoknak a kondiknak, amit betettél? Úgy kb? És, hogy ez miért jó hogyha kicsi? Elárulom neked, a hálózati oldalon való felhasználás esetén nincs jelentősége annak, hogy ez egy LOW ESR, vagy csak egy normál kondi.

Csak megjegyezném,hogy ilyen gépekben,mint a heg.inverter is,a 0,5µF/w az általánosan elfogadott ,javasolt, minimum érték.Eltérni persze el lehet,de ............ ,mindenki maga tudja.

Igen, csak én nem a cosfi-ről beszéltem, vagyis az áram és a feszültség közötti szög cosinusáról, hanem a teljesítménytényezőről. A kettő egymással mégcsak köszönő viszonyban sincs! A fázistényező, vagy cosfi SZINUSZOS feszültségre és áramra vonatkozik. Vagyis, a felvett áram és a rákapcsolt feszültség alapharmónikusát jelenti.

Sajnos, a felvett áram a gyári gépekben sem színuszos, - még a legdrágábbakban sem - hanem valami hegyes tüskeszerűség, aminek óriási felharmónikustartalma van. Az lehet, hogy ennek az alapharmónikusa - vagyis az 50 Hz-es összetevő nagyjából fázisban van a hálózati feszültséggel, de ez a gyakorlatban semmit nem jelent, legfeljebb annyit, hogy alapharmónikus meddőteljesítményt nem vesz fel a gép. De a felharmónikusokból bepótolja.
Tehát két, különböző fogalomról beszélünk. Nézz utána, a terminálforumon, de itt is eléggé ki lett tárgyalva a dolog. A topic neve: Aktiv PFC

Egyébként, láttál már olyan gépet, amire rá van írva a teljesítménytényező értéke? Annak kellene ráírva lennie, hogy PFC: ... vagy Power Factor Correction. Meg egy 1 alatti szám. Mondjuk 0.98. És az még nem is olyan jó. Szólj, ha láttál egyet, tedd fel ide a linkjét...

Némi tévedésed még van, az egyenáramú kör belső ellenállása csak addig csökkenthető az ESR kis értéken tartásával, míg a kondi ki nem sül egy adott értékig. Ez nagyon kicsi. Egyébként, a belső ellenállása a körben levő ellenállásoktól függ, amiben például a hálózat soros ellenállása is benne van. Meg a graetz diódáinak dinamikus ellenállása, meg a drótozás, meg a kötések átmeneti ellenállása, stb.
Az ESR-re nem lehet rámondani, hogy a kapacitástól függ, miután a kettőnek egymáshoz vajmi kevés köze van. ( van, de ez így értelmetlen ), hanem a kondi mechanikai kialakításától, nézz meg egy katalógust e célból. Egyébként, egy metálpapír kondinak sokszorta kisebb a kapacitása mint egy elkónak, ennek ellenére kisebb az ESR-je...
Gondolom, az előbbiekből érthető, hogy az ESR-nek, meg az egyenáram simaságának semmi köze a cosfi-hez.

Elnézést kérek, hogy megint ellent kell mondanom neked, de az az igazság, hogy nekem ez a szakmám, méghozzá nem is akármilyen szinten. Kicsit nehéz megállni, ha azt látom, hogy sületlenségeket írtok le. Megpróbálok segíteni, kicsit helyretenni a dolgokat. Én tudom, hogy nagyon szép dolog építeni, akár tárgyi tudástól meg nem zavart elmével, de azért néhány dolgot csak meg kellene tanulni az építkezés közben. Lehet, hogy egyeseknek csak az a céljuk, hogy legyen egy saját építésű gépük, de azért remélem, hogy vannak olyanok is, akik nem akarnak ennél a pontnál megállni és többet szeretnének tudni erről a gyönyörű szakmáról. Ha van ilyen, akkor nyugodtan keressen meg privátban. Annak csakugyan nincs értelme, hogy folyamatosan vitatkozzak olyan dolgokról, amik nekem triviálisak, mások meg úgy hiszik, meg azt olvasták az orosz neten, stb. És akkor még az alapfogalmakkal sincsenek tisztában, de nekiállnak két különböző dologról vitatkozni.Tehát, ha úgy gondoljátok, akkor inkább nem szólalok meg... végül is, lehet gépet építeni lelkesedésből is...

Szia Katt!
Nagyon köszönöm az információkat a különféle teljesítménytényezőket illetően, de bevallom neked töredelmesen, eddig csak egyféle cos fi-t ismertem, és az a cos fi azt döntötte el,hogy mennyi energia alakul hasznos munkává és mennyi haszontalan hővé abból a szinuszos villamos energiából amit az áramszolgáltatótól megvásárolunk.. Elnézést az egyszerű fogalmazásért, de tudod ez egy HOBBIelektronikai fórum ahol a gépépítők egy része pusztán kedvtelésből, vagy csak azért hogy kipróbálja a képességeit-azaz hobbiból épít gépet, több-kevesebb sikerrel. Tudom mi az aktív PFC azt is tudom, hogy ma már egyetlen gyártó sem gyárthat(na)enélkül magas kapcsolási frekvenciával működő azaz a hálózatot páratlan számú felharmonikussal megterhelő berendezést. Ennek ellenére építenek, mert első a bevétel. Azok a gyártók akik ezt komolyan veszik, nem gyártanak 40-60 ezer forintos invertereket. Hobbiból építő amatőrök pedig egyhamar nem is fognak. AZ ESR-el kapcsolatban nem azt állítottam,hogy csak és kizárólag a kapacitástól függ,ez számomra is világos, csak azt írtam hogy az inverter kapcsoló fokozatát tápláló egyenáramú körben szereplő kondenzátorok összkapacitásának igenis van köze ahhoz,hogy mekkora az eredő ESR értéke. AZ elkó-MP kondi összehasonlítása ebben a kontexusban értelmetlen. Ugyanis MP kondenzátort soha nem láttam még ilyen alkalmazásban energiatárolásra használni.Véleményem szerint egy inverternél az elkók elsődleges célja az adott feladathoz szükséges energiamennyiség biztosítása akkor is,amikor a hálózatnak nullátmenete van, azaz az inverter nem állhat meg néhány ms-ra a nullátmenet környékén. Abba most ne menjünk bele,hogy a feszültségnek vagy az áramnak a nullátmenetére gondolok(cos fi).Az egyenáram simasága szerintem attól függ,hogy az adott kondenzátor terhelés hatására egységnyi idő alatt mekkora töltésmennyiséget veszít, illetve ennek a töltésmennyiségnek a pótlására mennyi időre van szükség. A sületlenségek írásáról nekem az a véleményem, hogy az ami neked az elektronika területén triviális , lehet hogy Erdgab kollégának a saját szakterületén ugyanúgy triviális. (remélem nem orrol meg érte amiért Őt hoztam példaként, ugyanis róla pontosan tudom hogy nem villamos végzettségű szaki). Természetesen maximálisan tiszteletben tartom a szakmai kvalitásodat,örülök , ha valaki igyekszik a dolgokat a helyére tenni, de ha lehet,ne azon a módon,mint ahogy a terminál fórumon szokás. A tanár se hülyézi le a tanulót,ha valamit nem jól tud, hanem ellátja helyes információval(legalább is régebben ez volt a szokás).Tehát arra kérlek,ha időd(és kedved)engedi, javítsd csak ki a helytelen megállapításokat,információkat jó tanár módjára, azaz a hibás információról mondd el hogy hol sántít, és add meg a helyes információt mellé.
Üdvözlettel: Major István

Helló!



Nem a magas kapcsolási frekvencia okoz gondot, hanem a diódás csúcsegyenirányítás ami nagy elkóbankot töltöget.
A hálózat felől az elkőkba csak akkor tud áram folyni amikor a bemenőfesz meghaladja az elkók feszültségének a szintjét. És ez csak a bemenőfeszültség csúcsainál lehetséges.

Ilyen probléma kialakulásához elegendő egy diódahíd meg egy nagy pufferkondi amit folyamatosan pl egy sima ellenállással terhelünk.

Tehát nem kell ahhoz kapcsüzem, hogy zavarokat okozunk

Gondolom ezt te is tudtad csak hogy mások fére ne értsék

Nos, igazán tudom értékelni a békítő szándékodat, de sajnos én néhány dolgot másképp látok. Pl ezt:

"Bocsi,hogy beleszólok, de ha megnézed egy ilyen gép gyári adattábláját, látni fogod hogy a cos fi értéke 0,95-0,98 között mozog a kialakítás igényességétől függően. Tehát igen kevés a meddőenergia igénye. Nem véletlenül írtam néhány hozzászólással ezelőtt,hogy az egyenáramú kör belső ellenállása fontos tényező. Ez viszont a kondenzátorok ESR értékétől függ. Az ESR érték viszont a kapacitással függ össze. Természetesen itt nem kiszáradt elkókra gondolok,hanem optimális esetre. Azaz minél jobb az egyenáramú kör puffereinek ESR-je, annál jobb a cos fi és ezzel együtt az egyenáram simasága."

Nekem ez kifejezetten kioktató stílusnak tűnik és ehhez semmi köze a terminal fórumnak. Azt ajánlom, hogy más hozzászólásán is próbálj nézelődni, ne csak az enyémen...

Akkor most megpróbálom tárgyilagosabban. Amit leírtál a meddőenergiáról, az nem alakul hővé, hanem visszamegy a hálózatba. Hővé csak annyi alakul belőle, amennyit az áram effektív értéke hő formájában a kábeleken ébreszt. Kicsit nézz utánna, hogy mi a kölönbség a hatásos, a meddő és a látszólagos teljesítmény ( energia ) között.

A PFC-nél nem az a követelmény ne terhelje páratlan számú felharmónikussal, hanem, hogy ha lehet semmilyen rendszámú felharmónikussal ne terhelje. Vagy ha lehet, akkor minnél kisebb mértékben. Ha nincs felharmónikus összetevő, akkor csak szinusz alakú áram folyik. Vagy fogalmazhatjuk úgy is, hogy ha az áram nem szinusz alakú, akkor vannak felharmónikus áramok is, ami a kábeleket melegíti, hiszen az is áram és így veszteséget okoz.

Pedig, a jobb inverterek betápján, közvetlenül a híd betáp pontjaira odatesznek egy MP kondit. Kicsit nézz körül ebben a topicban, biztosan találsz néhány mikrós kondit ilyen helyen... És ugye egy kondenzátor mindenképpen energiatároló... még ha kicsi is a kapacitása, hát kis energiát tárol. Viszont azon a helyen nagyon lényeges a szerepe...

A javaslatoddal semmi bajom, ha valaki megkérdőjelezi a mondanivalómat, amiből az derül ki, hogy esetleg ő nem jól tudja, vagy máshogy tudja. Tehát, ha kérdez! Azt viszont már nehezen viselem, ha a fenti idézetnek megfelelő stílusban próbálnak kioktatni!

Ez bizony így van.

Már megbocsáss,de azt hiszem félreértettük egymást. Az,amit én az általad idézett szövegben az ESR-ről leírtam, az igazából csak az inverter működése szempontjából tartottam fontosnak leírni. A cos fi-re vonatkozó megállapításomat fenntartom, mégpedig azért, mert a véleménykülönbség köztünk az inverterbe beépített kondenzátorok összkapacitása és az inverter terhelhetősége közti összefüggés mentén alakult ki.
Ezt te írtad:
"Ezek a kondik 3...5 A effektívet bírnak ki, felette már melegedni kezdenek. Ha túl kevés a kondi ( illetve túl nagy áram folyik át rajta ) akkor esetleg felrobban... nem túl jó. Szóval két kondi eléggé határeset."
Tehát ha több kondit építek be, az egyes kondikra jutó töltő-kisütőáram kisebb lesz. Emiatt a terhelés következtében kevesebb töltésmennyiséget veszít egy-egy kondi, tehát kevesebbet is kell pótolni ahhoz,hogy a hálózati feszültség csúcsértékét elérje. Ez számomra azt is jelenti,hogy ha üzem közben kisebb a különbség a kondenzátortelep kapocsfeszültsége és a hálózat csúcsfeszültsége között,akkor kondenzátortelep töltésére a hálózat felől kevesebb áram szükséges.Tehát a hálózatból felvett áramnak nagyobb része fordítódik "hasznos munkára". A berendezés a hálózatból az adott munkához szükséges energiamennyiséget mindenképpen felveszi,de ha tárlókondenzátor kapacitása kevesebb,akkor a hálózatot több illetve magasabb csúcsértékű felharmonikus árammal terhelem,mintha magasabb kapacitású kondenzátortelepet alkalmaznék.Ezt én így tartom logikusnak, ha nem így van akkor rád vár a feladat,hogy kiokosíts. Valamikor úgy tanultam,hogy az erőművek által előállított látszólagos teljesítménynek a munkára fordított része a hatásos teljesítmény ,a veszteség pedig a meddő teljesítmény, -nagyon leegyszerűsítve. Ha egy gyártó ráírja a gépének az adatlapjára hogy cos fi=0,98, akkor én ezt az adatot nem felharmonikusok meg hálózatot terhelő zaj szempontjából fogom értékelni,hanem úgy hogy a berendezésbe befolyó feszültség és áram közötti fáziskülönbségről kaptam egy egzakt viszonyszámot. Ez a viszonyszám arra enged következtetni,hogy a gép teljesítménytényezője egész jó. Azaz-nagyon leegyszerűsítve- az erőműnek nem kell sokkal több energiát előállítania számomra,mint amit munkára akarok fordítani.

Szervusz!
Lehet hogy én is félreértelek:
- Az addig igaz, hogy a kondikat azért nem szabadna túl alacsonyra választani, mert a túl nagy effektív töltőarám miatt túlmelegedhetnek és hamar tönkremennek, azon túl, hogy az egyenirányított feszültség hullámossága is túlságosan megnövekedne.
- Viszont minél nagyobb a kondi, annál kisebb az egyenirányított feszültség hullámossága, ez azt jelenti hogy rövidebb ideig tud áram folyni a hálózat felől a kondikba, mert csak rövidebb ideig alacsonyabb a kondik feszültség a hálózaténál. Rövidebb idő alatt nagyobb csúcsáramok kellenek, hogy ugyanazt a teljesítmény átvigyük! Ezért a hálózatot terhelő effektív áram és felharmonikusok értéke is nagyobb lesz ugyanakkora kimenő teljesítménynél.
A nagyobb csúcsáramokat a Hálózati Szolgáltató a hálózatveszteség megnövekedése miatt sem szereti, mert a hálózaton a veszteség az áram négyzetével arányos.
- cos fi: Az erőműnek csak a hatásos teljesítményt kell fizikailag előállítania. A probléma itt a meddő árammal van, ami nagyobb mint a hatásos és a hálózaton és a generátorok tekercsein a veszteség -mint írtam az előbb- az áram négyzetével arányos (P=R*I^2) ezért az energia szállítás veszteségei megnövekednek!

Csak azért szólok bele, mert kettőtökön kívül más is olvassa és mivel alapvető dolgokról van szó, nem jó ha téves elképzelések terjednek el.
Üdv. P István