Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Tesla tekercs építése
Nem semmi ahogy beizzItotta a spirál tekercset nem gondoltam volna,hogy 90nf ilyesmire képes,de lenne még egy kérdésem,miért jobb a forgós szikraköz?úgy tudtam az inkább DC-nél előnyösebb.
Mindenhol előnyösebb, mint a statikus, mert rendesen periodikusan kapcsol, és szabályozható menet közben is. Másfelől pedig ilyen alacsony feszültségnél (4,2kVAC) statikus szikraköz esetén ívelni fog a szikraköz, ami azt jelenti, hogy miután ioncsatorna keletkezett, a meghajtást rövidre zárja a szikraköz, és nem tölti a kondit, hanem egy ív alakul ki a szikraközben. Ezért ilyen alacsony feszültségnél szinte kizárólag csak forgó szikraközt lehet használni.
A 90nF csak 1 adat. A másik a feszültség. Van a maxwellnek 5pF-os kondija, ami több tíz kJ-os. A megoldás az, hogy 3MV-ot használnak a töltésére ![]()
Én 10000V-ot adnék neki,sz.nted milyen eredményt érnék el a te tesláddal?
10kV, ez megint csak 1 adat. A teljesítmény a lényeg elsődlegesen, abból megbecsülhető az elméleti maximális szikrahossz. A 2 mot kb 2kVA-es együtt, ezért egy nagyon jó, és olcsó nagyfesz meghajtás. Persze a forgó szikraköz itt precíz kell, hogy legyen a kis feszültség miatt.
Mikor még működött a neontrafóm, a legnagyobb szikra majdnem 90cm-es volt 900W-al.
Ja, és jut eszembe.. egyik ismerősöm megválna a saját 2 motos teslájától, kompletten. Ha kell, megadom az elérhetőségét.
Négy mérőtrafó párhuzamosan,az egyenkénti 630W-ot jelent (amúgy a zárlati teljesItmény felvétel elérheti 6kW-ot is).
Megvenni sz.ntem túl egyszerű,és lehet drága is,sajátkezüleg szeretném megépIteni,az benne az érdekes,na meg a végeredmény.
![]()
A szekunder huzalvastagság mennyire játszik szerepet kisülés látványosságában?, gondolom mint a hagyományos trafóknál ,vastagabb huzal ,nagyobb áramerőség,és fényesebb koronakisülés,de lehet hogy tévedek.
A huzalvastagságtól nem függ közvetlen semmi sem a koronával kapcsolatban. Az induktivitásban, a saját kapacitásban, és a jósági tényezőben van szerepe. Ez nem egy transzformátor, itt két csatolt rezgőkör van. Ha valami kisebb/nagyobb a normálisnál, csökken a hatásfok.
Amúgy kössz a sok információért,teslával annyira nincs nagy tapasztalatom ,azért kérdezősködöm ennyit.
Szóval egy,és ugyanaz lesz ha 0,5-ös helyet,mondjuk 0,2-esből készül el?
Ja és mi a külömbség, a függőlegesen tekert, a vIzszintesen tekert ,és a tölcsér alakú primer közt?
Nem. A csatolási tényezőt elfelejtettem írni. Ha 0,5-ös helyett 0,2-est használsz nagyon könnyen átüt, és elég az egész.
A primerek közt csatolásban, és fizikai távolsági különbség van a tető közt. Nagy teslákhoz spirális vagy helix primert érdemes használni, mert a helikális (rugó) legfelső menete, és a szekunder közt nagyon könnyen létrejön átütés.
Ezek az információk sokat segítenek, de bőven nem eleget. Egy nagy tesla megépítése működőképesre nem éppen egy könnyű feladat.
Hmm,az a baj,hogy nekem,csak 0,38-as a legvastagabb huzalom,amiből van elég a szek. megtekeréséhez,gondolom az még talán határeset,a külső szigetelő bevonatot meg, epoksi gyantával oldanám meg,annak kitűnő a szigetelő képessége ,más hirtelen nem jut eszembe(mellesleg munkába azzal szogtuk bevonni az átütött 110KV-os olajmegszakItók belselyét ,és Ivterelő kamráit is),igaz a teslatekercs végfeszültsége jóval meghaladja a 110KV-ot,meg a nagy frekvencia is veszélyesebb átütés szempontjából.
Nem hiába mondtam, hogy ez nem olyan egyszerű, hogy kiválasztasz találomra értékeket, eszközöket, és már építed is. 6kW-hoz 1mm-nél vékonyabb huzalt nemigen érdemes használni. Venned kell kettős (vagy hármas) zománcozott rézhuzalt, méghozzá 1mm átmérővel, kiszámolva, hogy mennyit (de saccra 400-600 méter). Ez eleve bele fog kerülni majdnem 10 ezer forintba, hacsak nincs valami ismerősöd, aki tud olcsón. Így indul a dolog. Biztosan továbbra is bele akarsz kezdeni?
Az epoxy jó lesz, de nem szabad túlságosan megbízni benne, mert olyan vastag réteget te nem tudsz rávinni, amit át ne tudna ütni. Nem tudom, hogy önmagában az epoxy mennyire UV álló, de mindenképpen olyan adalékoltságúra van szükség, ami UV álló.
Úgy biz'a mond valamit.Elég húzós anyagilag.
![]()
Miért,mi a tuti UV álló,te mit használtál?
Én most műgyantát használtam. De eleve nem lakk, hanem kiöntő gyanta, tesztképpen. De ezek sem UV állóak.
Bocs,de nem igazán értem,hogy keietkezhet a tekercs felületén UV sugárzás,talán apró kisülések során?
A tekercs felületén rég rossz, ha kisülések vannak. Az UV is fény, a szikra fénye pedig megvilágítja a festéket. Ilyen egyszerű.
Értem.Szóval ez ennyire káros lenne?
Sz.ntem sima hegesztékor ,védőmaszk ide,vagy oda,de sokkal több UV sugárzást szenvedünk.
Kissé most szöget ütöttél a fejembe.Szerinted akkor 0,38-assal kár is belekezdeni?
Szervusz!
Én is hozzádobnék némi jótanácsot, ha lehet. A szekunder magasság-átmérő aránya nem mindegy, célszerű 500W-ig 6:1, 500-1000W 5:1, 1000-1500W 4:1 és 1500W fölött 3:1 arány. Tapasztalat szerint az átlag MOT-os tesla 3.4:1 aránnyal elég jól muzsikál. A szekunder méretezése: a huzalhossz a kívánt rezonanciafrekvencia negyede. A drót átmérője ne legyen nagyon kicsi, mert ennek a tekercstípusnak nem jó, ha nagy az ohm-os ellenállása (de volt Teslának egy olyan megfigyelése, amikor a kimenőfesz az ellenállással nőtt, de ez nem az a tekercs), meg a szigetelésre nagyobb terhelést ró az "élesebb" keresztmetszet. A tekercs arányaiból, átmérőjéből és a frekvenciából kiszámolt huzalhosszból kijön a huzalvastagság is, hiszen nem lehet akármennyi menetes. A túl vastag huzal nagyon hosszú tekercset adna... A primer kondenzátor nagysága a táp belső ellenállásának a függvénye, de ne hozza rezonanciába a táptrafót! A kimenő ellenállás a kapocsfeszből és a legnagyobb leadott áramból (amire képes a trafó, jó közelítéssel a rövidzár) számolható Ohm-törvénnyel. A MOT-oknál ez korlátozva van a mágneses sönttökkel, de ez a tarfó olyan fél Ampert elbír. Innen ez legyen egyenlő az Xc-vel (ez a primer kondi kapacitív rezisztenciája). Az Xc=1/(2*Pi*f*C) képlet átrendezéséből kijön a C (az f Hz-ben értendő). (Jótanács, olvastam (Richard Quick), hogy érdemes inkább kicsit kisebbre venni a kapacitást és nagyobbra a primer menetszámot, mert egyfelől kisebb és olcsóbb így a kondi, vagy a kondibank, illetve a nagyobb (pl. spirál) tekercs jobban lefedi erőtérrel a szekundert, így a szekunder nem fog a tetején fals helyen koronázni. A drót meg olcsóbb is. Kisebb kondi kisebb áram is, így kisebb táp is nagy szikrát hozhat, mert a kondik töltése nem viszi le a max feszültséget, kevésbé terhelődik le a táp, kevesebbet disszipál el.) Ha a freki a szekunder frekvenciából ismert, akkor a Thomson-képlet segedelmével a primer tekercs induktivitása előáll. A spiráltekercsre való képlet fenn van a neten, a közönséges helikálisé meg az ismert (μo*n*A) / L. De csatolok iránymutatót is. A frekvenciát csökkenti a tetőkapacitás, erre is vannak fenn a neten iránymutatások, bár angolul. Csatolok egyet. Amire emlékszem, hogy a szekunder átmérőjénél ne legyen kisebb a toroid keresztmetszete és a belső átmérője se legyen kisebb annál, különben könnyebben visszaüt a primerre. A mellékelt doksiból kiszámolható a szükséges méret, ebből a kapacitás is. Ha kíváncsi vagy a szekundered rezonanciafrekvenciájára, akkor egy hangolható szinuszgenerátort egy 0.5 kOhm-os ellenállással köss rá egy szkóp bemenetére, és ugyanerre a pontra (ellenállás-szkóp találkozása) a szekunder alját. Hangolva a generátort, ahol a legkisebb feszültségű jelet látod a szkópon, ott a rezonanciapont. Üdv!
Most néztem, hogy butaságot írtam.
![]() Idézet: „huzalhossz a kívánt rezonanciafrekvencia negyede” Ehelyett: a huzalhossz a rezonanciafrekvencia hullámhosszának a negyede. Elnézést. Ez a negyedhullámú teslatekercs.
Az, hogy a hullámhosszhoz képest mekkora a huzal, igazából nem fontos, sosem számoltam vele, mert az előző tapasztalataim is azt mutatták, hogy felesleges, illetve így is eléggé komplikált összehozni a méreteket és paramétereket megfelelőre, ha még erre rájön a huzalhossz kérdése is, nagy bajban lesz az ember. A kimeneti feszültség pedig egyáltalán nem függ a huzalhossztól, márpedig itt elsősorban az a cél.
Az arány is csak egy alap kiindulás, mert igazából nem nagyon lehet tudni, hogy mikor jó, vagy mikor nem jó. De elsősorban a csatolás az, ami az egész rendszer hatásfokát behatárolja (k=0,2 körüli érték), ami ugye a távolság (primer szekunder távolság) négyzetével arányos.
6kW-os teslát nem tudsz csinálni 0,38-as huzallal. Az legfeljebb 1kW-ig jó, ha duplán zománcozott. De még az sem a legjobb.
Ma szert tettem egy 10,5KV,és 1,2µF-os papír+transzformátorolaj kondira,de sok értelmét nem nagyon látom mert,ha jól tudom teslára 1,2µF sok,esetlegesen még ezt a kondit kisseb fesz.-el meg lehetne próbálni,mondjuk mot-okból Igy veszItene a kapacitásából,igaz ezzel a tesla hatásfoka is csökkenni fog.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |