Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
A porvas nem melegedett, de a meghajtó fet igen és a lemágnesezéshez tartozó zéner is!
Nagyon kicsi volt a primer induktivitása, ezért nagy áram folyt a FET-en, azért melegedett. A visszamágnesező zener ugyanezért, nagyon nagy volt az áram, ahonnan meg kellett enni a zenernek a vasban tárolt energiát. Úgy lehet a legegyszerűbben elképzelni, hogy kicsi volt az Al-je a vasnak. Vagy túl nagy a légrés benne. Nem erre a célra való az a vas.
Azt biztosan tudom, hogy a hegesztőgépekre a Hegesztés Biztonsági Szabályzata(HBSZ) tartalmaz instrukciókat. A hálózati transzformátorokra régen az MSZ9229 szabvány előírásai voltak az irányadók, de ez már azt hiszem visszavonásra került. Amikor ezeket a vizsgálatokat éves rendszerességgel csináltam, akkor a vonatkozó előírásokat minden esetben egy hegesztőmérnök barátom prezentálta, mivel ezt a munkát neki kellett volna elvégeznie a munkaszerződése szerint(!)- de neki se megfelelő eszköze sem pedig affinitása nem volt a feladathoz. 4 éve már nem végzek ilyen jellegű vizsgálatokat, de az MSZ-EN 2364-et átlapozom, biztosan találok rá hivatkozást , vagy előkeresek egy régebbi vizsgálati dokumentumot, abban biztosan megtalálom a megfelelő szabványszámokat(ott hivatkozásként szerepelnek).
Fejből már nem megy, 4 év kihagyás sok idő, a napi feladataim teljesen más jellegűek már. Bocsi Sanyi!  Én csak a jelalakot néztem!Azt hittem hogy 30kHz környékén járattad. A Fronius Transtig 1400 100kHz-en megy. A meghajtót fel tudod ennyire húzni? Kiváncsi lennék az eredményre.
Köszi. Ezek nagyon fontos dolgok lennének, nem véletlenül találták ki őket!
Azért jó a második ábra (erZener3.gif), mert az a mostani E25-ös magra simán megtekert trafó jelalakja, a rossz ábra (ECZener3.gif) meg a múltkori EC30-as magra tekert bifiláris trafó jelalakja, amit én rossznak minősítettem. Csak a különbség miatt linkeltem mindkettőt. Amúgy a mérést természetesen az általad leírt módon (anód GND, katód szkóp mérőcsúcs) végeztem.
A ferrit köszörülést én síkköszörű gépben gondoltam, ez ezredmilliméter pontosságú sík felületet képes létrehozni. Csak a ferrit megfogása kérdéses. Gépsatuban eltörne, azt meg nem tudom, hogy a mágnesasztal megfogná-e kellő erővel. (lehet, hogy jövő héten kíváncsiságból megpróbálom) Akkor a következő alkalommal megmérem a késleltetést, és nem a fel-lefutási időket sasolgatom. (remélhetőleg szombaton) Sajnos csak max 1kV-os jelet tud kiadni a számomra elérhető szigetelésvizsgáló. Ezzel vizsgáltam ezt a trafót is. Ez végtelen ellenállást mért (vagyis 3G felett). Más eszköz meg még ismeretségi körömben sincs. Azért mivel ez 1kV-al méri a szigetelési ellenállást, jóval több infót ad, mint egy mezei multiméter. A további magyarázatot nagyon köszönöm, így azért többet értek az egészből.
Szia!
Mivel a gépet saját célra készíted, csak magadnak tartozol felelősséggel a megfelelő kivitelezésért. Az 1kV-os vizsgálati feszültség megnyugtató eredményt produkál, emiatt nem kell aggódni,hiszen korábban már írtam a vizsgálat mikéntjéről, amely szériagyártásba és kereskedelmi forgalomba kerülő termékekre vonatkozik. Ha 1kV-on nincs ellenállás esés és nincs pattogó hang a trafóban akkor az bőven jó.
Ez így van. A saját biztonságod érdekében. Nem az a baj, hogy esetleg megráz az áram, de ha mondjuk elrántod a könyöködet és mögötted van egy éles, kemény valami, akkor már kész a baleset, aminek a hatása egy életre szólhat... innentől el lehet képzelni sokkal cifrább eseteket is. Jó-jó, leföldeled a dobozt. De a legritkább esetben szoktunk arról meggyőződni, hogy az a védőföld mennyire jó? És, ha pont leszakadt, elszakadt valahol? Na ezért kell nagyon gondosan megépíteni az olyan részeket, aminek a galvanikus leválasztás is a feladata. Tehát: trafóban kúszóút, nyákon kúszóút, sose spórolj a szigeteléssel, meg a távolságokkal. Nem ettől lesz olcsóbb, vagy kisebb a berendezés, hanem attól, hogy ügyesen van megtervezve!
Itt vannak a szkóp ábrák!
50,100,150KHz
Nem értem miért nem megy fel
Egyszer volt nekem is ilyennel dolgom, és ha jól emlékszem a következőket kellett tennem. Képszerkesztő programban pl photoshopban készíts róla réteg másolatot, az eredeti réteget töröld, és mentsd el így szerintem jó lesz.
Már jó! Csak kattincs rá! Az volt a baj, hogy nagy a terjedelme, de már megy! Köszi!
Szia!
Köszönöm a képeket! Azért az látszik, hogy 100kHz-en és a felett már nem az igazi a vezérlőjel. Sem az oldalmeredekség, sem a sarkok nem az igaziak. Ettől függetlenül attól a vastól az szép teljesítmény. Az lenne az igazi, ha a szkópernyőt 1-2 jelalaknyi jelhossz töltené ki,akkor sokkal pontosabb képet kapnák a jel valódi alakjáról. Még egyszer kösz!
Ez egy 55KHz jelalak 2.5uS idővel! E20-as trafóval légrés nélkül!
Szerintem ez sem csúnya, de ferrit gyűrűvel is kipróbálom még egyszer, azzal valahogy jobbnak tűnt, legalábbis szimetrikusabb volt a két oldal
Na ugye?
A bal felső sarki rádiusz eddig nem látszott . Ezért jobb a szkópot úgy beállítani,hogy lehetőleg egy, max. kettő görbe legyen látható. Ez a lekerekedés akkor lenne zavaró a működés szempontjából,ha a kezdete a kapcsolóeszköz bizonytalan működési tartományába esne(a biztos bekapcsoláshoz szükséges minimális feszültségérték alá). Abban az esetben a feltöltési idő megnőne.
Hát ez az!
Az lenne az igazi, ha a bal felső rész is sarkosabb lenne! Ezért akarom megpróbálni ferrit gyűrűvel vagy esetleg még szóba jöhetne fazék mag is nem gondolod?
Sziasztok . Azt szeretném kérdezni , hogy a Ge Lee által feltett teljes hidas megoldásnál nem lehet-e másképp megoldani az áram szabályozást mivel én háromfázisú egyenirányító hidat tettem be és mivel a rajzon össze van kötve a fő áramkör a vezérlő áramkörével a potméteren keresztül ... nem szeretném ha az első próbálkozásnál meg "bacogtatna" az áram valamely formában (szóval félek) . Örülnék valamilyen más megoldási javaslatnak .
Idézet: „Azért az látszik, hogy 100kHz-en és a felett már nem az igazi a vezérlőjel. Sem az oldalmeredekség, sem a sarkok nem az igaziak” Ezt nem is lehet látni az ábrákon, csak egy függőleges vonalat húz, nem lehet a fényerejéből következtetni a sebességére, a törések stb. meg nem is látszik a fel/le futásban. (Khm. a sarkokat meg le kell húzni a wcben, nincs semmi jelentőségük.) Tubi56: Fölösleges PC szkóppal nézegetni, mert nem látszik szinte semmi a be, ill. kikapcsolásból.
Hússzú műanyag tekerős poti nem jó?
 Egyébként fogsz egy áramváltót, egyenirányítod 4148 graetz-el, leosztod és szűröd a feszültséget, és úgy adod az UCC-nek.
Szia Pimi!
Ha az a felfutóél függőleges lenne, lehet hogy a kanyar a tetején jelentőségét veszítené. De ez nem függőleges és így a vezérlőjel sem négyszög. Szerintem. Attól a pillanattól kezdve,hogy belép a PWM szabályozás, azonnal jelentősége lesz ennek a kanyarnak.
Pontosan! De azt azért tegyük hozzá, a főtrafóval kell sorba kötni ezt az áramváltót...
"Attól a pillanattól kezdve,hogy belép a PWM szabályozás, azonnal jelentősége lesz ennek a kanyarnak. "
Éspedig, írnál valamit erről?
Sajnos, pimivel tudok egyetérteni. Ezeknek az ábráknak vajmi kevés köze van a valósághoz...
Az, hogy sarkos, vagy nem sarkos teljesen lényegtelen. A valóságban nem ilyen lekerekített, hanem túllövése van... nem véletlenül kell odatenni azt a zenert a gate-emmitter közé... Az, hogy a két kimenet mennyire szimetrikus, teljesen lényegtelen. Az a lényeg, hogy az IGBT-k bekapcsoljanak. Ha van egy trafós meghajtás, nem tudsz olyan rossz tekercselési metodikát kitalálni, hogy az ebből eredő aszimetria bármilyen problémát okozzon. Legalábbis, ebben a kapcsolásban biztosan nem. Még az sem jelent gondot, hogy az egyik IGBT mondjuk 1 us-al később kapcsol be, mint a másik. Legfeljebb az áramszabályozó ezt is kiszabályozza. Nagyon szépek ezek az ábrák, de semmire sem jók. Nem azt kell nézni, még PC szkóp esetén sem, hogy mennyire egyformák az ábrák, hanem azt, amit már korábban Ottónak leírtam. Tehát, a késleltetéseket. Valójában, majdnem mindegy, hogy milyen vasat használsz, meg lehet mindegyikkel csinálni jóra, legfeljebb az egyikkel kicsit gyorsabb, a másikkal kicsit lassabb lesz. Ha ferrit gyűrűt használsz, abba nem tudsz légrést tenni, tehát, esetleg a késleltetési idők hosszabbak lesznek, de attól még menni fog, legfeljebb nem lesz az ideális.
Hát nem tudom biztosan igazad van, de azért csak jó, ha az ember látja a jelalakot, hiszen itt a fórumon igen csak sok csúnyácska jelalakot láttam már! Mert az illető nem tudta, hogy kell kinéznie! Arról nem is beszélve, hogy azt is látni, ha nem helyes a tekercselés ( egyik a másikhoz képest fordítva van tekerve)!
A ferrit gyűrűbe nem is kell légrés egy két gyári gépbe UTK nak nevezett műanyagtokos kütyü van a belsejébe ferrit gyűrű ami nincs elvágva és áramváltóként működik! Porvas gyűrűvel pedig egyáltalán nem jó nagyon terheli a meghajtó fetet a kimeneti fesz is sokkal alacsonyabb, mint az E20-as ferrit trafóval, amiben szintén nincs légrés vagy ferrit gyűrűnél ami egyébbként a legjobbnak tűnik jelen esetben! Persze lehet, hogy több menettel ugyanott lennék! Ezért próbálgatok most egy-két variációt, hogy mások is láthassák a különbséget! Az meg pláne, nem igaz, hogy nincs jelentősége annak, hogy a két oldal legyen lehetőleg egyforma, hiszen akkor a nyitó feszültség is módosul ami károsan befolyásolja a két oldal működését az egyik oldali IGBT jobban kinyit mint a másik! A többiben igazad lehet, de én nem is ezzel foglalkoztam, hanem a különböző trafók működésével! Ha nem kell vagy nincs rá igény nem baj, majd eljátszadozok magamnak! Azért még teszek egy képet fel a toroid trafók helyes tekeréséről kezdő pont stb.
Biztosan igazad van! Egyet értek veled, de ez nem erről szólt, hanem a különböző anyagú és fajtájú trafók különbségéről! Azt próbálom fejtegetni, hogy milyen trafót érdemesebb használni! Ha nincs rá igény, majd eljátszadozom a magam szórakoztatására!
Nekem számít, hogy a két oldal a lehető leg szimetrikusabb legyen és lehetőleg egyforma fesz. hajtsa mind két oldalt! Egypár IGBT már elszállt ez miatt itt a fórumon egy két után építőnél! Jó pár gyári gépben UTK van ami szintén ferrit gyűrűs áramváltó és nincs elvágva! Az E magokba sem kell légrés kivan próbálva viszont az E-I magba kell! Próbáld ki te is! Én már sokad magammal próbálgattam ezt és erre jutottunk! Egyébként egyet értek! Idézet: „Pontosan! De azt azért tegyük hozzá, a főtrafóval kell sorba kötni ezt az áramváltót...” Hát ezt meg, hogy kell érteni? Sorba kötni?
Következetesen áramváltót írsz, pedig a szóban forgó feszültségváltó transzformátor!
A trafóba ahhoz, hogy rendesen trafóként működjön, egyáltalán nem kell légrés. A légrés csak a trafó mágnesezőáramát, - ha úgy tetszik üresjárási áramát - növeli meg. Ez elvileg a trafó szempontjából felesleges, csak feleslegesen melegíti. Mégis van olyan eset, amikor kell bele a légrés azért, hogy a FET kikapcsolása után nagyobb legyen a mágneses energia a vasban, mint légrés nélkül. Ez kizárólag akkor kell, ha a szekunder oldalon levő áramkör ezt használja ki. Tehát, neki van szüksége erre a mágneses energiára, vagy a leépülése folytán létrejövő lemágnesező áramra. Azok az IGBT-k biztosan nem attól szálltak el, hogy aszimetrikus volt a vezérlésük. Nyílván, nem akkora aszimetriára gondolok, hogy az egyik gate 12 V-ot kap, a másik meg 7-et... Mi az az UTK? Ki tudsz rajzolni egy olyan gatemeghajtást, ami ferritgyűrűvel megy? |
Bejelentkezés
Hirdetés |
