Uristen, hogy lehettem ilyen csolatasu, hogy meg az sem esett le

Az aramkor megepitve, kimerve, klappol minden (igen, legalabb az 50Hz-ben igazam volt )

Kerdes:

En csak az egyik kondit raktam bele, igy is kb 500ms a kesleltetes. Annyi azert eleg kene, hogy legyen a felmagnesezodeshez, nem? (25 periodus a halozatrol)

1 kondival 500ms? Nekem 2 kondival 3-4 másodperc.

Hat, 1 masodpercnel mindenesetre kevesebb...
Merni nem mertem semmit, csak a rele-tekercsen eso feszultseget, az 20V-ra all be.
Ja, mindez trafo nelkul, gondolom trafoval kicsit novekedhet a kesleltetesi ido, ha az elejen elcummantja az elektronokat...

3-4 sec viszont nekem soknak tunik, annyi ideig folosleges futeni az elotet-ellenallasokkal, nem?

Trafó nélkül nem próbáltam. Nekem mindegy, had melegítsen, tél van...

Szervusztok! A kérdésem az lenne(miután még nem építettem tápot) hogy egy 2X14V-os 40W-os trafóhoz szükségtelen-e a lágyindítás? Őróla volna szó:
Bővebben: Link
előre is köszönöm a segítséget

Igen szükségtelen.

Sziasztok!

A lágyinditást meg kellene oldanom egy másik dologra.
Egy kisebb számitógépteremben, ha elmegy az áram, majd visszjön, leveri az automatát. Már ki lett cserélve lassabb karakterisztikájúra. Erre milyen megoldást javasoltok?

(Itt nem a trafó remanens indukciója okozza a problémát, hanem a sok kapcsitáp, elején a Graetz+pufferelkóval.)

"Egy kisebb számitógépteremben, ha elmegy az áram, majd visszjön, leveri az automatát" - számítógépekhez használj szünetmentest! olcsóbb mint a winyók cseréje, vagy esetleges táp-megszaladáskor a szénné égett belsőséget cserélni, nem beszélve az adatvesztésről.

Filléres áru ma már egy szünetmentes!

nekem otthon egy AEG gyártmányú van, két noti lóg rajta meg a hálózati eszközök, van benne túlfeszvédelem ethernetre és koaxra is, all-in-one

Na ne már! Húsz szerverre olcsó egy szünetmentes?
Egyébként azzal együtt levágja.
A szerverek zöme szünetmentesen van, a monitorok, switch-ek, és pár, alárendelt szerver van közvetlen hálózaton.

Állítsd be úgy a gépek BIOS-át, hogy a tápfeszültség megjelenése után is kikapcsolt állapotban maradjon !
Így a gépeket egyesével fogják majd a tanulók visszakapcsolni, és nem lesz majd túlterhelés.
Ha viszont azért kell megcsinálnod, hogy egy kis pénz álljon a házhoz, akkor nem marad más hátra, mint a hálózat fejlesztés:
a vezetékeket a falban nagyobb keresztmetszetűre kell készíteni és a biztosítást is ahhoz igazítani.
Nem tudom, most milyen biztosítót raktűl be, de ha "B" helyett "C"-t, az helyes , de "D"-t nehogy betegyél !

Szia! Ha húsz szerverre volt pénz, legyen szünetmentesre is! Ez most komoly, egy szünetmentes nem plusz, nem elvárás, kötelesség!

Hülyeséget írsz. Attól hogy a gép nem kapcsol be, a puffereknek fel kell töltődniük, ugyanúgy megvan a hirtelen áramlökés. Utána meg már indulhat a gép (hisz az alaplap indítja tápfesz jelenlétében), mert már beállt a táp az üzemi viszonyokra.

Szerverekről van szó, amelyek beidulnak,
be kell hogy induljanak áramszünet után.

De vissza az eredeti kérdéshez, próbálom újrafogalmazni:
A sok kapcsitáp áramszünet visszatérte utáni áramlokés leveri az automatát. A pufferkondik töltése, EZT kellene korlátozni. Kb 10 szerver van UPS-en, úgy tünik, az UPS sem korlátozza (eléggé) az áramlökést.
Sok lehetőségem nincs az áramlokés mérésére, tesztelésére, a szervereknek folyamatosan kell menniük.
Évente egy-két áramszünet van, persze mindig éjszaka, hétvégén, amikor a kézi visszakapcsolás nehézkes.
(Nincs éjszakai üzemeltető személyzet(re pénz))

Lehetne csinálni egyfajta lágyindítót ekkora teljesítményre is. A megfelelő teljesítményű előtétellenállás lehetne egy vagy több, összesen 1...2kW-nyi izzólámpa, amit egy időzített (és/vagy ferszültségfüggő) mágneskapcsoló áthidal...

A másik megoldás, ami teljesen korrekt lenne:
Gépenként kell 1-1 lágyindító, amiknek az időzítése eltérő, így 2..3 másodperces időkülönbséggel indulna egy-egy gép.... Illetve akár egyetlen vezérlő is elég lenne ami müködtetne 10db mágneskapcsolót (v. akár triakot) amik sorban és egyesével indítják a gépeket.

Egy ilyen lágyindító mit csinál a feszültséggel?

Az izzólámpa ellenállása hidegen esetleg töredéke az üzemi ellenállásának, 1-2kW felfutása esetleg másodpercig is eltart, biztos, hogy ebből gondolod a lágyindítót megépíteni?

Bocs láma vagyok a témában... be tudok forrasztani egy ellenállást rajz alapján, de nem tudom mit csinál

Majd egyszer megmutatom, mire való ezeknek az olcsó sz.roknak a túlfeszvédelme.

Az ilyen (in-rush) áramok korlátozására szoktak beépíteni az egyébként a tápokban is jelenlévő NTC termisztorokat. Praktikusan ekkora áramokra elegendőt nehéz összelegózni, a cikk eredeti témájában lévő megoldás akár alkalmas is lehetne neked. A linkelt, primer oldali tápellátással bíró relés megoldás tökéletes, időállandónak viszont lényeges, hogy rövidebb érték kerüljön beállításra (fontos, hogy a készenlét magára találása után a gép idnítása már behúzott relével történjen, a készenlét viszont már 90V környékén elindul!). Az ATX tápok bemenetén párszáz µF kapacitás található, átlagosan 220-330µF (soros eredőben). Ahány táp van, annyiszor veszed alapul. A kismegszakító árama a korlát, amivel töltődhetnek, ellenállást tehát ehhez az áramhoz számolsz, a szükséges időállandó pedig a 0,7*R*C érték lesz. A relé valami ipari kivitelű cucc legyen, a cikk nem említi, de a soros kondenzátor "X" kategóriájú legyen, ellenállások nagyobb feszültségre alkalmasak, az időállandót alkotó kapacitások pedig lehetőleg minél nagyobb feszültségűek. Sőt, mondanám azt inkább, hogy a relé ellátása, időzítése transzformátorról történjék, nagyban növeli a megbízhatóságot (időzítésre egy egytranzisztoros megoldás alkalmas, a relé miatt megfelelő eszközzel és védelemmel), valamint a relével párhuzamosan feltétlenül legyen kapcsoló, amivel lehet az áramkört söntölni és nem árt redundanciára is gondolni.

Az izzólámpa érdekes jószág. Hidegen valóban kisebb az ellenállása, ezért úgy kell méretezni, hogy a kismegszakító elbírja az izzó bekapcsolását. Ezután viszont jópár előnye lesz: Bekapcsoláskor felizzik, majd erősen korlátozza az áramot (nem old le a bizti), azonban amikor a tápokban levő elkók kezdenek feltöltődni az izzószál lehül, és újra lecsökken az ellenállása, ezért a tápok kondijai jobban megközelítik a névleges feszültségüket. Ezután nyilván egy MK áthidalja az izzó(ka)t és ennyi.

De mint írtam, ha egy elektronika egyesével (sorban egymás után) indítja a PC-ket akkor simán elbírja a kismegszakító, mert nem egyszerre kapja meg az összes PC áramtranziensét. Erre vannak gyári megoldások (időrelék a PC-k mellé: mindet más bekapcsolás késleltetési időtartamra állítani és kész is), de egy ilyen vezérlőt sem nagy valami összedobni.
Esetleg lehet spórolni az elektronikával úgy, hogy akkora csoportokra kell bontani a PC-ket, amit még egyszerre be lehet kapcsolni, és csak ezeket a csoportokat kell külön időzítve indítani....

Profi megoldásként még zárlati áram korlátozó fojtótekercs is szóba jöhet, amit időzített mágneskapcsoló iktat ki, a tranziensek lejátszódása után.

A bekapcsolás pillanatában a kondik kb. rövidzárként viselkednek, a soros NTC-k fognak egyedül számottevően korlátozni, és nem várják meg, míg az izzó felizzik, addigra már rég feltöltődnek. Már egy 100W-os körte sem mindig elég gyors a feladatra (viszont ennek még jelentős a hidegellenállása, 38Ohm), efölött csak lassabban felfutó típusok vannak, eredőben töredék ellenállással, ami a soros NTC-nél alig több. Az ellenállásos dolog pont ugyanez, de ott fix az ellenállás. Időzítés meg ugyanúgy kell, azt viszont izzóra nehéz számolni, pont itt viszont elég kritikus.

Na ne már...gondolj bele kicsit jobban. Ha az izzó(k) önmagában nem veri(k) le az automatát, akkor a PC tápok előtétjeként sem fogja leverni...
Az időzítést meg csak egyszer kell belőni.

Na ne már, ki írt ilyet? Mekkora izzó és mekkora automata? Mert itt több kW-os izzóról meséltél, azokat azért nem mindegy, mire kötöd, mikor megindulnak, itthon a kW-os égő lekínálja a 6A-es lomha megszakítót. Az egész kulcsa a méretezés, én írtam rá egy egyszerű, kézzelfogható és pontos méretezést, az izzót legfeljebb kísérletezni lehet, szerinted szerverek körül ez mennyire járható út? Ugyanaz a végeredmény, az izzó semmivel sem indokoltabb, amit írtál az ellenállás-változásáról, az itt gyakorlatilag hasztalan, sőt, hátrányos, hiszen semmi szükségünk ilyen karakterisztikára, a kondenzátor töltését megfigyelve, ráadásul sokkal pontosabban szükséges méretezni. A kivitelezés meg nem sokkal egyszerűbb, mint az ellenállásos móka.

Az elején szerverteremről volt szó, sok géppel.
A korlátozás megoldható ellenállással, izzókkal, NTC-vel, fojtóval, és még sorolhatnám. Mindegyiknek megvan a méretezési módja.
Az izzóknak ismerni kell a hidegellenállását, és az automata tulajdonságait is. Attól még, hogy az ellenállást tartod jobbnak, meg lehet oldani másképp is a dolgot. Az izzók adott esetben pl. kisebb helyen elférnek, de más előnye is van.


Sokszor használtam már áramkorlátnak izzólámpát, olyan helyen is, ahol NTC is volt a körben, és bizony az izzó felizzik az NTC dacára is, akár egy mezei PCtáp esetén is. Tegyél egy próbát ha gondolod.

Az automaták rövid ideig jelentősen nagyobb áramot is átengednek leoldás nélkül. A PC tápok (ha elég sok van belőle) viszont ezt a határt is túllépik. De ha ehez a karakterisztikához nagyjábol paszzoló izzóval van megoldva az áramkorlát, akkor akár kedvezőbb is lehet az ellenállásos megoldásnál. Félreértés ne essék, nem azt állítom, hogy ez az egyedüli, vagy netán a legjobb választás, hanem azt, hogy ez is egy lehetőség. A tényleges megoldás meg a konkrét helyzettől függ.

Személy szerint az időzített, egymás utáni indítást tartom a legjobbnak - mert ezzel biztosra lehet menni anélkül is, hogy elmennénk a túláramvédelem (kismegszakító) áramhatáráig.

A különböző áramhatárolási módszerek közül azonban lehet kőbalta egyszerüségűt is csinálni, ami mindössze 1db 220V AC mágneskapcsolóból áll, és még néhány izzóból, vagy elenállásból. A két véglet (a bonyolultabb időzített indítás - és a kőbaltás módszer) között pedig rengeteg megoldási lehetőség van.

A LEGEGYSZERUBB MEGOLDAS NTC TERMISZTORT SORBA KAPCSOLNI A TRAFO PRIMER TEKERCSEVEL.PL. 27 OHMOSAT.MIUTAN ARAM KEZD FOLYNI A TRAFOBA A TERMISZTOR ELLENALLASA ELENYESZO ERTEKRE CSOKKEN.AZ EPCOS GYART ILYEN TIPUSOKAT.NEZD MEG AZ soselectronic.hu OLDALAT.EN HALOGEN EGOKHOZ SZOKOM HASZNALNI.

Elnezest a termisztornak PTC-nek kell lennie.

Semmi gond Máskor azért hanyagold a csupa nagybetűt. Amúgy másodszor rosszul írtad, NTC kell hozzá.

Ja napot mindenkinek.
Lenne egy nagy problémám amit egy ideje nem tudok megoldani.Használunk egy 4000va-es leválasztó transzformátort ami egy gép elé van bekötve biztonsági szempontból.De elég sürün előfordul,hogy a c32-es kismegszakitót leveri mert akkorát "ránt"a hálozaton.Lehet használni valami lágyinditót elé?
Vagy esetleg bármiféle megoldás is érdekelne.Köszönöm a segitséget.

Kiindulásnak ezt javaslom.

Ebben a témakörben korábbi oldalakon szerepelt ennek a megoldásnak a javaslata is:

http://www.rior.hu/lagyindito-2.html

De engem is érdekelne, hogy van-e olyan kapcsolási rajz, ami nem a kapcsolóval egybe, vagy mögé épített, hanem előtte is működik. Nekem heggesztőtrafó, flex és láncfűrész használatakor is jól jönne. Jelenleg a láncfűrészem előtt van egy szabályzó, amit mindig kézzel kell állítani, és ez macerás. A heggesztéskor még ez sem segít, mert ott nem csak a trafó bekapcsolásakor vág le, hanem a heggesztés megindulásakor is. Egyébként a trafók bekapcsolásakori biztosíték lekapcsolás nem mindig történik meg. Ebből arra következtetek, hogy sok esetben egy null átmeneti kapcsoló is megoldaná. De a heggesztésre nincs megoldásom, csak a fenti link. Ezért ha valakinek van erre is kapcsolási rajza, annak szerintem rajtam kívül sokan mások is örülnének.