Szia!
Nem tűnik el semmilyen fólia. A megszilárdulás után a savasság megszűnik.
De a biztos megoldás a semleges tömítő: Bővebben: Link

Azt te csak gondolod ! Az ilyen cucc még évek múlva is dolgozik!!

Szia! A primer oldalon 7 vezeték van a szekunderen meg 5 kivezetés van.Esetleg olyat nem lehet csinálni ,hogy primer oldalon összekötök 5 vezetéket a hétből ? A képen kék pöttyökkel jelöltem , hogy melyik 5vezetékre gondoltam.
Üdv: Dávid

1. éves ipari tanulók voltunk, még nem ment igazán jól a forrasztás. Pláne nem pillanatpákával, mikor előtte "rendes" (de nem Weller) pákát használtunk. Titokban be is vetettünk többféle folyasztószert, többek között a pasztát is. Sikerült is pár Sokol potit, Junoszty tranzisztort kifogástalanul beforrasztani, a mester még meg is dicsért bennünket. Azonban - ki tudja miért - ősszel már nem volt ennyire elégedett, és a következő kérdéssel fordult hozzánk (szigorúan magázódva, ebből már sejtettük, hogy itt most a szép szavak elmaradnak): B@...ák meg, mi a lóf...al forrasztottak maguk!? 3cm-es körzetben nincs az alkatrész körül fólia...... ÁÁÁÁÁJ!, Pasztávaaaal? Na menjenek maguk a pasztával együtt a bü..s .p.....-ba.
Lehetne finomabban, de ez (valahogy ) így hangzott el!

Szia!
Szilikon tömítőről volt szó, nem folyasztószerről.

Szia!
Tudom, nem kellett volna a válasz gombot nyomni! Ez csak egy kis történet egy anyag hosszú távú "munkájáról", de nem a Siloplastról, hanem a forrasztópasztáról. Bocs, hogy félreérthetően írtam meg.

Mindenképpen szükséges egy ellenállás mérő. Csak úgy lehet megnézni, hogy "ki kivel van és ki kinek a párja". Így ránézésre nehezen lehet megállapítani.

Én is jártam így forrasztóvízzel még "zöldfülű" koromban. Azt vettem észre, hogy mindig benedvesedik a forrasztott felület, hiába forrasztom át újra a kötést. A cink-klorid nedvszívó képessége tréfált meg. Lemostam a sóréteget, és utána nem volt gond a felülettel.

A forrasztopaszta nem eszi meg a foliat.

sziasztok
ennek a csatlakozónak a 3 érintkezőjét hova kössem, ha be akarom építeni ag tápba?

és ugye a két szélső az áram és a külön lévő a föld?

Középső a földelés az egyik szélsőt a fázishoz, a másikat a nullához.

igen,de a földelést hova kössem a dobozában?

Ez attól függ!
Ha a készüléked kettős szigetelésű akkor sehova, semmiképen!
Ha meg földelt akkor valószínű lesz annak megfelelően kialakított hely, ez általában egy fém felületen elhelyezkedő csavar szokott lenni viszonylag közel az aljzathoz.

Mondjuk ennyi kérdésből nem lehet biztonsággal megfelelő választ adni.
Egyáltalán mi az az "ag tápba"?

Igazából ez mind attól függ mi van a vezetéked másik végén.

igazából én semmi extrát nem akarok csinálni.
Ezt egy trafóba akarom kötni, ami 6V-ot csinál és ennyi ilyen egyszerű tápot szeretnék.
(az ag csak hiba volt)

Na most ez is így olyan nesze semmi fogd meg jól válasz.
Akkor én is adok egy ilyet: ha vállalod a felelősséget saját magad és mindenkire aki a közelében lesz a szerkezetednek, akkor kösd be úgy, hogy a két szélső a fázis és nulla, a középső meg a föld. De ha valami kettős szigetelésű dobozban lesz akkor a földet ne kösd be.

szóval szerinted úgy a jobb,ha a földet csak leszigetelem és úgyhagyom

Köszönöm szépen az eddigi segítségedet! Majd megkérdezek egy ehhez értő embert itt helyben , mert ennyire nem vagyok jártas az elektronikában .
Üdv : Dávid

Nem jobb!
De részleteket nem tudok ami alapján állíthatom, hogy így vagy úgy kell (és nem így vagy úgy jobb)!
Írtam, ha kettős szigetelésű, akkor nem köthetsz be földet, ha meg földelt, akkor meg be kell kötni a földet.

Hapro kolléga a kettős szigetelést a műanyag burkolatú adapterek,lámpák,hajvágók,monitorok,pákatrafókra érti
Aminek a megérinthető külső háza NEM FÉMBŐL KÉSZÜLT.
Ha műanyag,akkor az a többségben kettős szigetelésű készülék.
Na ilyen készülékre nem szabad a testet csatlakoztatni(mondjuk azt nem tudom,hogy miért :S).
Ha a készüléked külső,megérinthető háza fémből készült,akkor kötelező a fémházra rácsatlakoztatni a védőföldelést,mert ha valami hiba folytán kijut a fémházra a veszélyt okozó feszültség/áram,és te épp ott nyúlkálsz,akkor baj van.
Ezért kell leföldelni a fémházas készülékeket,mert hiba folytán a védőföld vezeti el az áramot a hibás készülék fémházáról,és lekapcsol a biztosíték.(fázis-test zárlat,mert ugye otthon nagy valószínűséggel valamilyen TN rendszer van,és a védőföld hozzá csatlakozik a nullához,szóval akár nulla-fázis zárlat is,de ez másik téma )

A csatolt képen a kettős szigetelés jelzése látható.
Ha a készülékeden ezt a jelet látod,akkor az kettős szigetelésű,és nem igényel földelést,sőt úgy tudom,hogy tilos is leföldelni.

Ne vegyétek beleavatkozásnak,okoskodásnak,kioktatásnak
Remélem tudtam segíteni

Üdv,Szép Estét
Tomi

Ez így nem igaz. Attól , hogy fém házas, még lehet kettős szigetelt (biztos van dvd lejátszód pl, az szinte mindig fém és mindig kettős szigetelt). A lényeg, hogy ha kettős szigetelésű a készülék, akkor tilos földelni a burkolatot. Ha viszont nem kettős szigetelésű, akkor földeni kell.

Nekünk ezt mondta a mester, de nem láttuk az "eredményt". Mindenesetre biztos csinált valamit, máskülönben nem hordták volna vissza neki a készülékeket.
A röhejes az, hogy még mindig emlegeti, hogy akkor hogy kitoltunk vele.

jolvan megfogtál

Tudom,eszembe jutott,mert (jelen esetben) a DVD lejátszókban a 230-as panel,és minden más panel is belül van kiszigetelve/elszigetelve a fémháztól.
Gondolom távtartókkal oldják meg...

Régen a sósavban oldott cinklemezt is használták folyasztószernek. Na ha azt nem mosták le tökéletesen a forrasztás után, akkor bizony igencsak megette az összes fémet jó sok idő múlva.

Ezt a szert ismerem, ilyet "gyártottunk" házilag. A bádogot (csatornát) forrasztottuk vele, 300W-os pákával. De ez nem szorosan ide tartozik már.

A nevében van a lényeg: kettős szigetelt = kétszeres szigetelés. Minden erősáramú részt kétszeresen elszigetelnek az érinthető fém háztól, így kizárva az áramütés lehetőségét.

Én is használtam ilyet régen, és évek után a réz vezeték szépen kizöldelt tőle
De a gőzét ha beszippantyúztam, akkor az olyan büdös volt, hogy öklendeztem vagy fél percig.

Azaz. A bádogosok is használták. Csak te, és én sem tudhatom, hogy X éve ő mivel forrasztott, mit neveztek neki akkor forrasztó pasztának. Lehetett valami házi mix, ami később mégis gond lett, és megette a forrasztást.

Lehet, hogy a hogy a fenyőgyantát is forrasztópasztának hívják mostanában?

Valóban létezik olyan paszta, amiben igazából gyanta van, adalékolva.