Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   218 / 844
(#) dj.csont hozzászólása Jan 31, 2010 /
 
Hát nem tudom én már kettőt építettem belőle és tökéletes leírás ha valaki beültetési rajzot követi simán meg lehet csinálni és nem is annyira bonyolult de viszont nagyszerű
(#) gydanee hozzászólása Jan 31, 2010 /
 
Sziasztok!
Gondolkozom rajta hogy ezt a tápot jobb lenne megépítenem, ti mit gondoltok, mennyire stabil, és megbízható ez a táp? Utánanéztem itt a fórumon és elég sok utánépítőnek volt vele gondja. Gondolok én itt a panelmérőre, és az áramgenerátorra, stb.
Elég olcsó ez a táp a második verzióhoz képest, és az alkatrészeket is betudnám szerezni, szóval tényleg érdekelne hogy megbízható-e a cucc szerintetek?
(#) dj.csont hozzászólása Jan 31, 2010 /
 
én Ajánlani tudom pl alá vetettem egy 24 órás tesznek nekem át ment Ha ügyes vagy meg tudod csinálni egyből működőképesre nekem másodiknál már csak annyi hibám volt hogy véletlen egy más értékü kondit tettem ezt kicsrerélve minden jó volt akkor is csak kijelzőnél volt gubanc
(#) gydanee válasza dj.csont hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
Értem, már elég rég óta szemezgetek vele... most hogy tönkrement a régi tápom itt a lehetőség.
Olvastam hogy beforrasztás után le kell tisztítani a NYÁK-okat, akkor a korrózióvédelmet hogy oldjam meg?
(#) dj.csont hozzászólása Jan 31, 2010 /
 
én sima gyantás cin-nek forrasztottam a panelmérőt is hozzá teszem nem lett letisztítva és simán megy így is. Amúgy meg lehet kapni olyat hogy kémiai ónozó tn-160 neve aszem ebbe belötyögteted és és meg van korozió védelem
(#) dj.csont hozzászólása Jan 31, 2010 /
 
hozzá teszem ha nem elég a 30V pár alkatrész változtattatásával és egy és egy trafóval orvosolható aminek 36V felett van feszje én 50v /2 A tuningoltam
(#) gydanee válasza dj.csont hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
A kémiai ónozót ismerem, de már régebben elkészült a NYÁK ezért utólag kellene lefújnom. Valószínű TN180-al fújnám le, de ez nem okozhat "átkötéseket" ami megzavarhatja a stabilitását?
(#) dj.csont hozzászólása Jan 31, 2010 /
 
Ha ez ilyen nyák lapbevonó cucc ami védő réteget képez akkor szerintem nem.
(#) gydanee válasza dj.csont hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
Én nem vagyok benne biztos, mert van ennél márkásabb anyag is erre a célra, szóval ha ez nem jó, akkor inkább nem spórolok vele.

Ti mit használtok a korrózió ellen? Láttam én nagyon komoly tápokat összerakva itt a fórumon, mivel vannak a NYÁK-ok lekezelve?
(#) dj.csont hozzászólása Jan 31, 2010 /
 
én pl azt használom amit mondtam és nekem bevált
(#) mex válasza gydanee hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
Ha időtálló dolgot akarsz létrehozni, akkor házi körülmények közt marad a kézi ónozás. Ennél a panelnál nem gond, némi türelemmel megoldható. Hőfokszabályzott pákával minimális mennyiségű ónnal, az előzőleg gyantaoldattal lekent panel gyorsan átónozható. Némi gyakorlattal csilli-villi felületet kapsz, ami időtálló, nem úgy mint a wolfos kémiai ónozó.
(#) gydanee válasza mex hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
Hát igen, az egy biztos megoldás. Állítólag a TN180-nál jobb még a Plastik70. A Kontakt Chemie azért jobb dolgokat gyárt mint a Wolf... Lehet azzal kezelem, ha van valakinek tapasztalata hasonlóval. Eddig körömlakk lemosóval oldottam le a gyantát a NYÁK-ról, ami a forrasztás után ottmaradt, de elég ragacsos felület maradt utána. Ezért nem szeretem a kézi ónozást.

Idézet:
„Ha ezekkel készen vagyunk, akkor denaturált szesszel mossuk le mindkét panel fóliaoldalát, főleg a panelmérő résznél. Ezt azért kell végrehajtani, hogy a forrasztás során a forrasztóónból a panelra olvadt gyanta leoldódjon. Ha ezt nem tesszük, akkor a panelmérő nem fog helyesen működni!”

Ez a szöveg rész az ami, miatt kérdezősködöm.
(#) mex válasza gydanee hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
Ha mindenáron lakkozni akarod, akkor a Plastik 70 a nyerő. A gyantamaradványokat nitróval szélsebesen lehet eltávolitani.
(#) gydanee válasza mex hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
Még annyi hogy szerinted a nitrohígító vagy denaturált szesz a jobb erre a célra? Mert fogytán van a körömlakk lemosóm.
(#) mex válasza gydanee hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
A nitró. Büdös, tűzveszélyes, de nagyon hatásos. Speciel én az erkélyen vagyok kénytelen mosogálni vele, akár -10°C-ban is működik. Lapos edénykében, függőlegesre állitom a panelt, és ecsettel párszor átsimitom a gyantás részt. lecsöpögtetem a felesleget, áttörlöm, és kész.
(#) gydanee válasza mex hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
A szag nem lényeg, mivel vegyszerekkel kifejezetten a szabadban pancsolhatok, csak ilyen hidegben szoktam bent tárolni. És ha hatásosabb mint a denaturált szesz akkor tökéletes.
Nagyon szépen megköszönöm a segítségedet!
(#) mex válasza gydanee hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
Szivesen.
Még annyit: a gyantaoldat is fenyőgyanta, és nitró keverékéből készitem, igy gyorsan szárad, és ha ezután még hajszáritóval kissé rámelegitek, akkor kihűlés után nem is ragad.
(#) gydanee válasza mex hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
Ne ezt megjegyzem! Köszi!
(#) dj.csont hozzászólása Jan 31, 2010 /
 
erre panel mérős dologra vissza térve én ilyen Somogyis cin használok ami tartalmaz gyantát mikor forrasztok vele látszik gyanta panelon lemaratot részeken de csak halványan mint valami bevonat de mind két tápnál ezzel forrasztottam és nem lett lemosva és mind a kettőnél jó nekem panelmérő
(#) mex válasza dj.csont hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
Idézet:
„és nem lett lemosva és mind a kettőnél jó nekem panelmérő”

Egy darabig.... A gyanta kismértékben ugyan, de higroszkóp, és egy idő után vezetni kezd.
(#) proli007 válasza csikinkyra hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
Hello!
Hát igen az IC-nek bent kellett volna lenni.
Az áramszabályzás nem gond, menni fog az is. A lényeg, hogy a P2 potiról jövő feszültséget ICD4 összehasonlítja a shunt ellenállásról jövő feszültséggel. És ha a Shunt-ön nagyobb a feszültség, akkor visszaszabályozza a végfokot.
- Tehát mint írtam, az R1 0,15ohm-on 2A esetén 0,3V feszültség esik. Ezt kell biztosítania a P2 áramszabályzó potinak. Tehát, ha a poti csúszka feszültségét méred a GND-hez képest, akkor ott 0..300mV-ot kell mérni (szabályozni). Ennek a feszültségnek el kell jutni az R7-en keresztül az IC 13-as lábára is.
- Viszont az előző mérésednél, kissé zavaró volt, hogy az IC 14-es lábán -0,11V-ot mértél. Ez alapból nem lehetséges, mert az ittlévő feszültséget, az R31/R37 osztó határozza meg. Ha a tápból akkor 35V is jött ki, akkor is -3,5mV-ot kellett volna mérni. Tehát, vagy a két ellenállás nem 10ohm/100kohm mint a rajzon, vagy valahonnan szivárog oda áram. (Persze ez még nem lenne indok arra, hogy nincs kimenőáram, mert pont ellenkezőleg hat.)
- Gyakorlatilag, míg a kimenőáram kisebb mint a beállított, addig az IC 12-es lábán +5V-hoz közeli feszültségnek kell lenni. Ha az R12 nincs bent és az áramkorlát működne, ez leugrik a -5V közelébe. Ha benn van, akkor beáll egy egyensúlyi helyzet. Ahol IC4C kimenete felhúzza a T2 tranyót bázisát, az IC2D kimenete meg le. Az egyensúlyi helyzet valahol 0..+0,5V között lesz.

Hát ezeket kellett volna megmérni. Viszont nem írtad meg, hogy amikor terhelve a maximális kimeneti feszültség jött ki a tápból, mekkora volt a terhelő áram, és az R1-en mért feszültség. Mert ebből megállapítható lett volna, hogy R1 jó-e. Mert ha annak értéke nem annyi (nagyobb, vagy rosszul van beforrasztva), akkor lehet hogy előbb lekorlátozik a táp.
(Egyébként a megadott alkatrészekkel a táp végárama jóval nagyobbra adódik, de erről majd később, ha többet tudunk.)
üdv! proli007
(#) proli007 válasza lui3 hozzászólására (») Jan 31, 2010 /
 
Hello!
Hát ilyennek nem szabad lenni.. Valami vagy működik, vagy nem. De persze előzőleg be kell állítani és ellenőrizni kell.
De a leírásod alapján arra gondolok, hogy megszakadt, vagy megnyúlott a Shunt ellenállás. Minden esetre a rajzon 1W-os van írva, de oda inkább egy 3W-os lenne jó. Teljesítménytől függetlenül, inkább annak való a 2A áram.
(De én nem követtem az Attila változtatásait, csak az IC reteszelődésébe beszéltem bele. Most is csak azért, mert gondolom tanul a barátunk.)
üdv! proli007
(#) lui3 válasza proli007 hozzászólására (») Feb 1, 2010 /
 
Hello
Igazábol mostmár mindig zálatban van (azt jelzi) 1.1voltot be birok állitani,és utánna jön az áramkorlátozás és már a feszültséget sem állitja 1,1-utánn.A +- 5 voltokat megmértem jo a fötáp 32v jo valami az árammérö résznél lehet de nincs itthon másik ic-m rendelni kell.
A sönt 4db 1ohm párhuzamosam mind 3w-sak egyformák ilyen volt ithon de ettöl mennie kéne.
üdv:És köszi a segitséget ha eszedbe jutna valami várom.
(#) csikinkyra válasza proli007 hozzászólására (») Feb 1, 2010 /
 
Hello!
- Megmértem még egyszer az IC lábain a feszültségeket.(visszaraktam az IC-t )
A 12-es lábon -4V van, ha bekapcsol az áramkorlát akkor 3,24V.
13-ason -26,7mV, áramkorlátnál -0,03mV
14-esen -1,2mV, áramkorlátnál -0,05mV
- 1,9 A-es terhelésnél 0,28V esik az R1-en. Megmértem még a poti csúszka feszültségét és ott a maximális érték 105mV .
- A két ellenállás is jó értékű.
- Azt vettem még észre, hogy ha kicsit megütögetem a vízszintes panelt, akkor felvillan az áramgenerátort jelző LED. Ez normális?
üdv csikinkyra
(#) titike01 hozzászólása Feb 2, 2010 /
 
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni én is töletek.
Megépítettem az attila86 labortáp II.-tipust de van egy kis gondom vele.
A kimeneten 16.7V-nál nagyobb nem jön le, pedig a biztinél a végtranyoknál a 36V megnan.
Terhelésnél amit egy 12V/5W illetve 21W-os izzoval néztem a fesz leesik 0-ra.
A nyákot és az alkatrészeket már több alkalommal ellenőriztem de nem jövök rá a hibára.
Szerintetek mit ronthattam el benne?
Válaszokat és segítséget elöre is köszönöm.
(#) Doncso hozzászólása Feb 2, 2010 /
 
Én azt szeretném kérdezni, hogy alkotó tápját át lehet alakítani FET-es áteresztő fokozatosra? Azért kérdem, mert IRFP 460-ból van itthon bőven, namost két tápnál már 8 db 3055-ára, azért nem mindegy most.
(#) proli007 válasza csikinkyra hozzászólására (») Feb 2, 2010 /
 
Hello!
Akkor visszafelé..
- Ha megütögeted, nem szabad változni semminek. Ha változik, próbáld meg a feszültségeket mérni az áramkorlát pontjain, és akkor ütögetni. Ahol változik, ott hiba van.
- Az R1 ellenállás értéke ezek szerint jó. A rajta eső feszültség megfelelő. UR1/I=R1 0,28V/1,9A=0,147ohm Ezek szerint 2A kimenő áram mellett, majd 300mV esik rajta. Viszont ezt a feszültséget kell beállítani, P2 maximális állása mellett P2 csúszkáján, P1 trimmer potival.
Ha ez megvan, ezt a feszültséget kell ellenőrizni, IC4D 13-as lábán is. A P2 potival beállított feszültség, itt nem változhat semmikor. Tehát sem áramkorlát alatt, sem ha a feszültség szabályzót tekered.
Az IC4D 14-es lábának fezültségének, viszont mindig meg kell egyezni, az R1-en eső feszültséggel. (Ami persze a terhelőárammal lesz arányos.)
De ha 105mV-ot mértél a potin, akkor annak maximális állása mellett, a tápnak már700mA-ig terhelhetőnek kellene lenni..
- Az IC 12-es lábának feszültségei már jók lennének. De csak akkor, ha R12 még nem volt visszaépítve, és ahogy írtad, fordítva kellene hogy legyen. Tehát -4V akkor mikor áramkorlát van (a P2-őn beállított feszültséget, az R1-en eső feszültség meghaladja.)
De a 13-as lábon, nem lehet-26,7mV hiszen az a P2 potiról kapja a feszültséget az meg csak 0..300mV lehetne. Kivétel ha valahonnan áram folyik oda.
Tehát ellenőrizni kellene az R7-C8-P2-R20-IC4A összekötés körüli nyákot. Nics-e valahol egy kis átvezetés.

Az áramkorlát jelzés elég béna áramkör. Elvileg, míg a feszültségszabályzó rendesen működik, addig P3-P5 közös pontján 0V mérhető (csak néhány millivolt lehet, ami működteti az IC-ket) Ha ennek a pontnak a feszültsége elmozdul, akkor a feszültségszabályzó már nem működik. Ha az áramkorlátozó leszabályozza a kimeneti feszültséget, akkor ennek a ppontnak a potenciálja a hiba arányával arányosan elmozdul a + feszültség irányába.
De az R19 ellenálláson keresztül, ugyan ez a "nulla" feszültség mérhető az IC4A 2-es lábán is.
Az IC4A 1-es lábán, viszont szintén a P2-vel beállítható 0..300mV.
A feszültség szabályzó vizsgálatainál (kimeneti feszültség beállításánál) ne legyen soha P2 áramkorlátozó poti minimum állásban. Mert nulla kimeneti áramot beállítva az áramszabályzó, bármikor lehúzhatja, vagy engedélyezheti a feszültségszabályzó működését, az offset hibafeszültség nagyságától és irányától függően.

Tehát ezeket kellene ellenőrizni és az előzőekben általam leírtakat átolvasni, értelmezni..
üdv! Proli007
(#) proli007 válasza lui3 hozzászólására (») Feb 2, 2010 /
 
Hello!
Tekintve, hogy neked az R1 ellenállásod ezek szerint 0,25ohm. 2A esetén, ezen 0,5V feszültség lesz mérhető. Tehát ezt a feszültséget kell ellenőrizni a P2 csúszkáján, annak maximális állása mellett. Ha ez nincs meg, vagy alacsony, akkor a P1-el beállítani. (és elolvasgatni, amit Csikinkyra-nak írtam a működésről és ellenőrzásről..)
üdv! prolli007
(#) proli007 válasza Doncso hozzászólására (») Feb 2, 2010 /
 
Hello!
"Minden lehet", csak éppen át kell számolgatni.
Tehát nem mindegy mekkora a terhelő áram, hány végtranyó lesz beépítve, mekkora a shunt ellenállás értéke.
Mert a Fet Drain "X" áramához szükséges Ugs feszültséget kell biztosítani az R17 ellenálláson. Tekintve, hogy a Fet-ek nyitásához maximálisan a referencia feszültség áll rendelkezésre, ebből viszont le kell vonni a maradék feszültségeket.
- A shunt ellenálláson eső feszültséget, az áramelosztó ellenállásokon eső feszültséget, T2 bázis-emitter feszültségét, valamint R9 ellenálláson eső feszültséget. Ha ez több, mint a Fet nyitásához szükséges minimális feszültség, akkor nyertünk. Ha nem, akkor a referencia feszültséget kell növelni és persze R4/R5 R15/R16-ot újra számolni.
üdv! proli007
(#) Doncso válasza proli007 hozzászólására (») Feb 3, 2010 /
 
Nagyon köszönöm, megpróbálom kiszámolni.
Igazából, az 50V maradna, és egy 7A-re gondoltam, ezt egy 5db áteresztő fettel. A potik pedig 10k/U 10k/I lennének, gamma helipotok, de ezt már beszéltük. El is mondtad az ide tartozó tudnivalókat.
Üdv.: Doncso
Következő: »»   218 / 844
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem