Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Magyarosítási Mozgalom
Nem veszem akadékoskodásnak, sőt, köszönöm a helyreigazítást!
Én meg mindenképp kérek beszámolót, ha már így felötlött bennem két pislogás között
Frankye ez hallod naon jóóóóó
Nagyon teccett. Ez nagyon jó topiccc.
Köszi, de az a szomorú, hogy ez meg is történt... Sajnos!
Kedves barátom Frankye!
Ez is megtörtént eset, amikoris hazánk fia (lánya) elfelejti az ékes magyart és keveri az angollal. Történt, hogy visszaköltözött Mo-ra egy idősebb asszonyka aki 56-ban került ki amerókába. Nagy köszöntés ünneplés a csepeli lakásán. Egyszercsak vki csönget. Mire a madam:"bocsánat, ki kell mennem, mert valaki ringatja a belemet..." (ring my bell=csengetnek)
No igen...
Bár az igazsághoz tartozik, hogy miután kint töltöttem egy hónapot, és visszajöttem, sok minden angolul előbb eszembe jutott , mint magyarul... Pedig "csak" egy hónapot töltöttem kint. (Igaz, az alatt az idő alatt gyakorlatilag magyar szót nem hallottam, kénytelen-kelletlen rákényszerültem, hogy beszéljek angolul. Több is ragadt rám, mint itthon, évek alatt, a nyelvi képzések során!) No de eltértünk a tárgytól, alaposan!
Ez a csevegelde nekem is nagyon tetszik. Nem baj ha születnek hasonlóan megmosolyogtató kifejezések mint, amilyeneket Kazinczy és kortársai alkottak, ha ezkből továbbfejlődve egy igazi magyaros szó születik. A mozdony is a mozdít-ból lett kreálva megfelelő toldalékkal, de ahhoz, hogy eddig eljussunk kellet a gőzpöfögészeti tovalöködő is. A különböző (főleg angol) kifejezésekkel az a legnagyobb baj, hogy számtalan jelentésük lehet (lásd „karpi” listáját). Egy konkrét témában egy adott szakterületen dolgozók azt értik, amire vonatkozóan ott és akkor használva van, de egy kívülálló, főleg nem szakmabeli, csak tippelhet. Mindemellett van létjogosultsága az idegennyelvi formáknak is, ha a magyarítás nehézkessé tenné a gondolatközlést. A szakzsargon segít az ilyen esetekben is, de csak a szakmailag nem igényes esetekben.
A "változás sebessége" grafikusan egy görbe meredekségével ábrázolható, ezért én a "meredkség"-re szavazok.
nem tudom már, hogy hol olvastam, de valaki a piromániát gyújtókór-ra akarta magyarosítani.
A sziliciumtégla SZT nekem is tetszik!
Hát igen, Kazinczy jó fej volt és sok szó beépült a közhasználatba, mások pedig nem.Álljon itt néhány:
nyakorján = zsiráf oxigén = éleny quicksilver/quecksilber/hydrargyrum = higany Érdekes, hogy az éleny ugyanezzel a logikával képződött, mégsem maradt fenn. Anno az MCS80 fejlesztőeszköz fordításában a fordító rendszeresen használta a "zászló" szót (pontos fordítás) a jelzőbit-re (flag). Három oldal után értettem meg mit is takar Aztán ugye a szakmai eltérések...pl. ha egy hűtősnek kondenzátorról beszélsz, az ő agyában felrémlik a ventillátoros kültéri hőcserélő egység képe. Szerintem kényszerrel nem ültethetők szavak a köztudatba.
Sebi!
Gxakorlatilag összefoglaltad a téma lényeget!  Idézet: „Érdekes, hogy az éleny ugyanezzel a logikával képződött, mégsem maradt fenn. ” még szerencse!! milyen hülyén hangzana: Literbű veszi ki a zélnyt.......
Kondenzátor = töltés sűrítő vagy csak sűrítő
tranyó = áramszabályzó ez nem annyira jó elektromágnesesség = villanydelejesség mágnes = delej Vagy ly? 
Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de engem nagyon idegesít, amikor a magyarba gbekerült idegen szavakat teljesen vagy félig eredeti helyesírással írnak. PL.:
Lézer: laser, leser, léser tranzisztor: transistor mikrokontroller: microkontroller És ezek csak példák, hemzseg a net az efféle szavaktól... Nekem a hideg szaladgál a hátomon, ha ilyet meglátok. Szerintem jó lennne, hogy hamár ezeket a szvakat átvettük más nyelvekból, akkor tanuljuk meg leírni őket MAGYARUL.
Engem pont az ellenkezője zavar: idegen eredetű szavak integrálódnak bele a nyelvbe, fonetikusan írva.
Pl. fájl - file jobb lenne júzer - user vagy felhasználó A lézer, tranzisztor, mikrokontroller azért jogos, mert hivatalosan is így van a magyar nevük. A fájl viszont eredetileg file volt minden szakirodalomban, csak a vindóz fordításában volt fájl (onnantól meg átvette mindenki). Én úgy vagyok a nyelvújítással, hogy a nyelv egy dinamikusan változó protokoll, nem kell változtatni rajta, sok esetben nem is lehet. Amit egy ilyen topiccal elérhetünk, az maximum egy 1337-hez hasonló újfajta szleng, amit nagyon sokan nem értenek. A másik kérdés az, hogy a szavaink nagy része idegen eredetű. Miért pont a legutóbb bekerülteket magyarosítsuk? A "hobbi" és az "elektronika" sem ősi magyar szó. Hogy nézne ki a szabadidovillanyossag.hu?  Azt viszont jó ötletnek tartom, hogy a legújabb dolgokat (vagy aminek nincs elfogadott neve magyarul) elkereszteljük valaminek... Kémiai vonatkozásban egyébként kevés elem nevének sikerült a megújítása anno. Szikany, hamany, dárdany, földany, sulyany, szagany, nemitany, bűzlő, meszeny, iboló, villó... Azt hiszem, padlót fogna a tudomány, ha ammónium-nitrit helyett legecssavas legköneg lenne használatban. Egyébként az ammónium-nitrit igenis magyar szó. Idegen eredetű, de akit ez zavar, az ne a spájzba rakja az elemózsiát, hanem az éléskamrába. Megint más téma az átlagember szókincse. A magyar sokkal bonyolultabb, mint amennyit használunk belőle. Példa Jókai szókincse: nagy része idegen szavakból áll (lsd. Jókai-szótár), mégis magyarul írt... Több, mint 22000 szó... Idegen szavak nélkül aligha lehetne ennyi...
Mondjuk én eleve úgy vagyok az ilyen magyarosításokkal, hogy jobb lenne az emberiségnek, ha mindenki ugyanazt a nyelvet beszélné. Ha ez az angol lesz, akkor az angol lesz, marhára nem érdekel.
A napokban volt téma,pont idevág:hogy mondanánk magyarul azt hogy interface?
Lehet hogy nem is érdemes mindenképpen magyarosítani,mert nem találnánk teljesen megfelelő szót rá.
Azért én azt mondom jegyezze meg mindenki anyanyelvét és tanulja meg mindenki uazt a nyelvet. pl angol (én is tanulom)
. Azért jó ha van saját nyelved is. Nem? Meg azért egy nyelvhez párosul egy gondolkodási módszer is.
Szerintem csatlakozó- vagy illesztőfelület. De jobb az interfész (magyarul így helyes).
Véleményem szerint nincs azzal semmi baj ha az idegen szavakat fonetikusan írjuk és ezálltal magyarosítjuk őket. Én például utálom leírni a bonyolult és hosszú idegen szavakat. Azzal egyet értek hogy jobb lenne a világ ha egy nyelvet beszélne minden ember, de nem hiszem hogy erre a célra az angol lenne a megfelelő nyelv. Nagyon sok szónak rengeteg jelentése van és gyakran csak a szövegkörnyezetből derül ki mit is akarunk mondani. A nyelvek idővel keverednek, átveszik egymás szavait, kifejezéseit és kialakul egy nem túl bonyolult de nem is primitív nyelv, könnyű kiejtéssel ami mindenkinek a szájára áll. De ez már egy utópisztikus jővő zenéje.
Nos az interfész szót nem sokat használom, helyette én is az illesztőfelületet preferálom.
Mondok én is egy szót: INICIALIZÁLÁS Ezt gyakran használom, de nagyon nem tetszik. Próbáltam körülírni, talán aktiválás? Esetleg beállítás?
A régi, már meghonosodott kifejezéseket szinte reménytelen magyarítani. Szerintem a még nem oly régi és az új szavakat kellene minél előbb magyarosítani, mielőtt az idegen forma berögződne. A tranzisztort, kondenzátort, mágnest stb. immár hagyjuk békében. Az újaknál is főleg a köznyelvben is gyakran használtakat kellene minél találóbb magyar szóval helyettesíteni. Azokat, amelyeket leginkább csak egy szűk szakmai réteg használ, egyébként is jóval nehezebb magyarítani a szakmai sznobizmus és feltehetően jóval nagyobb volumenü (pardon, terjedelmü) idegennyelvü szakirodalom miatt. Érdemesebb tehát az olyanokkal kezdeni mint pl.: topic, blog, chetel stb.
Idézet: „júzer - user vagy felhasználó” Sztem a júzer az nem egy szótári alakú szó, inkább a neten használt szleng része. Az user-t angolosan kiejtve ezt a magyar szót kapjuk. Na ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs igazad; engem is irtóra zavarnak ezek a dolgok, de semmit nem lehet tenni ellenük...sajnos 
Egy közös nyelv valóban jó lenne, de az legyen semleges , mindenki számára egyenlő rangot biztosító a nemzetküzi informáviócserében. Bármilyen jól is tanulsz meg angolul egy angol anyanyelvüvel szemben mindíg hátrányban leszel. Abban sem vagyok biztos, hogy problémamentesen megértenél pl. egy japánt, aki szintén tanult nyelvként beszéli az angolt, hasonlóan hozzád. Egy fórum kicsi hely ahhoz, hogy ebbe bővebben belemenjünk, ezért részletes elemzés nélkül, de én az eszperantóra szavazok.
A közös nyelv gondolata egyáltalán nem újkeletű dolog. Éppen az eszperantó volt az a "közös nyelv", amely a leginkább elterjedt, elfogadottá vált. De ide sorolható az ógörög/latin is, mint az orvosi/tudományos körök belső nyelve, azonban ez is "kinőtte" magát, mert ami az előnye, az egyben a hátránya is: Az, hogy holt nyelv! Tekintve, hogy holt (azaz olyan nyelv, amelyet egyetlen, ma élő nép/népcsoport sem beszél) nem változik, sem tartalmilag, sem formailag. Egyben ez a hátulütője is, mert éppen a fejlődés (különös tekintettel a technikai fejlődésre) által keletkező új eszközöknek nincsen megfelelőjük. Minthogy pedig nem "beszélt" nyelv(ek), nem is képesek ezt követni. Pontosan ugyan ez az eszperantó baja is, túl azon, hogy egyértelműen (és szinte kizárólagosan) a szláv nyelvekre támaszkodik, éppen ellentétesen az eszmeiségével!
(Csak megjegyzem: Ha egy orvosnak teljes egészében, azaz a kötőszavaktól a főneveken át az igékig latinul kezdenél beszélni, nagy valószínűséggel fogalma sem lenne róla, miről beszélsz! Miért? Mert - ha megfigyeled, így beszélnek ma is - csak egyes főneveket, igéket, mellékneveket fejeznek ki latinul.) Egyébként a "delej" így írandó, j-vel, nem ly-nal. S ha már itt tartunk: ékesszóló magyar nyelvünk legdurvább vadhajtásának tartom az ly és a j nem megfelelő használatát. Az angolról: Az informatika terjedésével az angol nyelv előtérbe került, és ez nem véletlen. Az angol nyelvterületen fejlesztették ki az első komoly számítógépeket, következésképpen a számítógépek is az angol szavak (illetve rövidítéseik) értelmezésére lettek felkészítve. A helyzetet tovább bonyolította az Internet (helyesebben: Világháló) használatának elterjedése is, ahol szintén az angol az általánosan használt és elterjedt nyelv (természetesen a nemzeti nyelv után). Habár Európában vannak törekvések a német nyelv, mint közös, európia nyelv kialakítására, ennek komoly hátulütői vannak. Pl.: A német előszeretettel használ 4-5-6 mássalhangzót egymás után, amit más nyelvek (így a magyar sem) nem szeret. A német szavak oly módon képződnek, hogy az alap-szavakat összeillesztik, akár többszörözötten többszörösen is, így "kilométeres" kifejezések alakulnak ki. Ez a németet anyanyelvként, vagy anyanyelvi szinten beszélők számára nem okoz gondot, de mások, mire a szó végére érnek, elfelejtik az elejét. A "júzer"-hez: Ez egyértelműen a Világháló "torzszüleménye". Általában véve sem nagyon szeretem azokat a szavakat, amelyeket "egy az egyben" veszünk át, de hazt még ilyen kifacsartan használjuk is, az különösen bosszantó. (Ennek ellenére olykor, természetesen én is ráfanyalodom erre, mint pl. a szójátékban: "lúzer-júzer", ez ugye nem jönne ki ilyen jól magyarul, ha azt írnám: "béna felhasználó") Elnézést kérek a "kisregény"-ért.
Frankye-nak válaszolok, de mindenkinek mondom. Fel kell hívnom a figyelmed az eszperantóval kapcsolatos nagyon mélyenszántó ismerethiányra. Mivel írásodból nem tűnik ki erős előítélet, ezért érdemesnek találtam a hiányos ismeretet kiegészíteni, a téveset meg kijavítani.
1. Az eszperantó sem nem mesterséges, sem nem holt nyelv, annak mind gyakorlati megjelenése, mind akadémiai megitélése alapján. Én kinemesített nyelvnek tartom, mivel élő és létező nyelvekből lett megalkotva. (Itt most tovább nem részletezve.) 2. Nem a szláv nyelvekből lett kinemesítve, sőt ezen nyelvek elemei kisebbségben vannak benne. Elsősorban a latin és a germán nyelvcsaládok ma is létező nyelveire támaszkodik. 3. Szókészlete nemzetközi, főleg a szakkifejezések vonatkozásában. 4. Az eszperató beszélt nyelv, nem is hangzik csúnyán. Kellemesen lüktető, felületes ismeretekkel az olaszhoz szokták hasonlítani. 5. A fejlődésével kapcsolatban csak annyit, hogy a mai eszperantó messze nem az mint emelyik a XIX század második felében útjára indult, ugyan úgy fejlődik mint bármely más élő nemzeti nyelv, de a megváltoztathatatlan fundamentális szabályzatának köszönhetően ma is érthetők a régi szövegek. 6. A konyhanyelvtől a szépirodalmon át a szaknyelvig minden területen napi használatban van, főleg az internet létezése óta. Mintha direkt az eszperantónak találták volna ki. Nem folytatom, mert sosem érnék a végére. Helyette felsorolok néhány kiidulási pontnak nagyon jó honlapcímet, ahol magyarul is lehet tovább tályékozódni azoknak, akiket esetleg ez a téma megérintett és érdeklődik iránta. Desszertnek meg néhány egyéb honlapot. http://eszperanto.lap.hu http://www.egalite.fw.hu Főleg a szakdolgok iránt érdeklődőknek ajánlom a következő honlapot, ami a fentiből almenüként is elérhető. (STEB - SCIENCA KAJ TEKNIKA ESPERANTO-BIBLIOTEKO) http://www.eventoj.hu/steb/ (Csak eszperantóul olvasható, de ne lepődj meg ha a már esetlegesen meglévő idegennyelv tudásoddal sokat megértő belőle, főleg ha veszed a fáradságot és rászánsz egy félórát megismerni legalább az eszperantó nyelv fundamentális / alapvető, 17 pontból álló szabályzatát.) http://eo.wikipedia.org/wiki/Fiziko http://www.esperantoland.org/eo/ http://esperanto.cri.cn/ A magamét itt most kihagyom. De ha már tudsz eszperantóul és érdekelnek a szépirodalomtól a keresztrejtvényeken és történelmi témákon át a szakirodalomig (vasút és elektrotechnika) eredeti és lefordított írások, akkor természetesen azt is közlöm. Kiváncsiságból is megéri Pl. google keresővel hány találatot kapsz az „esperanto”, (így és nem magyarosan) kifejezésre és egy speciális eszperantó szóra „belulino” (szép nő). Idézet: „Az eszperantó sem nem mesterséges, sem nem holt nyelv” Rosszul teccett olvasni Frankye kiselőadását! Ő ugyanis a latin nyelvre mondta, hogy holt nyelv. És szépen le is írta, miért. Az eszperantóról csak egy szemhunyásnyit írt Frankye.
Kösz, Norberto.
Valóban, nem akartam az eszperantót ledegradálni, és még véletlenül sem nevezném semmiképpen holt nyelvnek. Egyebekben minden bizonnyal igazad van, a dallamosságát pedig csak megerősíthetem! (Bármíly hihetetlen, valaha elkezdtem tanulni az eszperantót, de aztán beszélgetőtárs, gyakorlás, no meg segítőtársak hiányában ez abbamaradt. Azután pedig más, fontos dolgok jöttek az életemben, s ez valahogy mindig hátrább tolódott. Ma meg már kicsit "öregnek" érzem magam hozzá, hogy a sok egyéb mellett még ezzel is foglalkozzam. Talán, ha már nyugdíjas leszek! )A szláv szavakat is onnan vettem, hogy - korábban, munkámból adódóan - sokat beszéltem lengyel, cseh, szlovák, szerb, horvát, makedón, orosz, lett, litván, stb. emberekkel (nemzetközi vonatokon kalauzkodtam), és az eszperantóban ezek a nyelvek köszöntek vissza. A germán "pattógósság", és a latin "nyakatekertség" viszont egyáltalán nem. (Mindkét nyelvcsaládot ismerem, tekintve, hogy említett munkám során természetszerűleg rengeteg németajkúval is beszélgettem, és - minthogy egy rövid ideig mentőztem is - a latin sem áll messze tőlem.) Ami pedig az esetleges előítéletemet illeti: Egyáltalán nincsenek az eszperantóval kapcsolatban előítéleteim, csupán meg kell állapítanom, hogy - habár a hasznossága és értelme megkérdőjelezhetetlen! - sajnálatos módon még korántsem terjedt el annyira, mint az kívánatos lenne. (Természetesen egyetértek, hogy minden lehetséges módon és fórumon terjeszteni kell, mert ez lehet akár az első, valódi "europid-", vagy akár "világnyelv". De ez - sajnos - ma még igen-igen távolinak tűnik!) Meg ne sértődj, de a Idézet: szó helyesen "tájékozódni"-ként írandó! Ha már nyelvészkedünk... „tályékozódni”  Bocs! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
