Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   233 / 844
(#) dB_Thunder válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 13, 2010 /
 
Általában semmivel nem jobb a visszahajló karakterisztika, de ha olyan áramkört élesztünk ami rövid ideig nagyobb áramot vesz fel, de ha ez az áram hosszabb távon többszörös félvezető hulláshoz vezetne, akkor érdemes ezt a beállítást használni. Így némileg nagyobb biztonságba van születendő áramkörünk.
Gyakorlatba átültetve: egy esetlegesen meghaló tranyó kinyírná a többit, ezek lehetnek akár erősítőbe, de a erősen visszaeső áramot már kezelni tudja a többi.

Én úgy vélekedem hogy minden labortápba érdemes tenni valamilyen előszabályzást, főleg ha a maximálisan eldiszipálandó teljesítmény meghaladja az 50 wattot.
Labortápot építünk nem kazánt
(#) Alkotó válasza rascal hozzászólására (») Márc 13, 2010 /
 
Erre az áramgenerátoros üzem van kitalálva.
De a visszahajló karakterisztika nekem megfoghatatlan. Már azzal is megelégednék, ha valaki precízen elmondaná mi a működési mechanizmusa. Miként fejti ki a hatását.
(#) minmax válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 13, 2010 /
 
A visszahajló típusú rövidzárvédelmet olyan tápoknál is használják ahol a kimeneti feszültséget viszonylag szűk tartományban szabályozzák vagy fixek, de relatíve nagy lehet a kimeneti áram. Pl. egy 13,8 V 20A-es tápnál a nyers feszültségnek kb. 17-18V elég így teljes terhelés esetén is az eldisszipálandó teljesítmény nem több 70-80W-nál amit 2db 2N3055 is elbír viszont ha áramgenerátoros lenne akkor kimeneti zárlat esetén 300W körül lenne a hirtelen fellépő disszipációs teljesítmény ami jó eséllyel a levesbe küldené a tranzisztorokat. Persze egy széles kimeneti feszültség tartományban használandó labortápnál és sem látom sok értelmét a visszahajló karakterisztikának dehát abból sosem lesz baj ha valaki veszi a fáradságot és opcióként megtervezi ezt a plusz szolgáltatást is.
(#) rascal válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
"Erre az áramgenerátoros üzem van kitalálva."
Én arra gondoltam, ha rossz helyen csinálsz véletlenül zárlatot, akkor a normál esetben még elfogadható áram ott azért megsüthet valamit. Ha viszont "leold" mint egy kis-automata, akkor egy homloktörléssel talán megúszod.
(Talán nem tökéletes hasonlat, de a liftajtó is visszahúzódik ha akadályt érez és nem marad ott enyhe szorítással a peches utas nyakán)

Egyik könyvemben ezt találtam. (Bocs a képek minőségéért, mint kiderült közelebbről világítottam meg, mint kellett volna. Utólag pedig csak ilyen szögletesen tudtam korrigálni)
(#) magneto hozzászólása Márc 14, 2010 /
 
Sziasztok!

Pioneer 2.7-es labortápját szeretném megépíteni (Alkotó féle változatban), de a tarfóm 2x18V, 4,5A szekunderekkel rendelkezik. Tehát ebből egy 0-40V, 0-4A-es tápot lehetne készíteni. Az R2, R3, R10, R12, R22 értékeit hogyan kell változtatnom? Csak egyszerű arányosítás kell(ene)?
(#) fantom45 hozzászólása Márc 14, 2010 /
 
Az Alkotó féle panelműszernek kell külön táp?
(#) fantom45 válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
Köszi a választ.
(#) fantom45 hozzászólása Márc 14, 2010 /
 
Elnézést ezekért a kérdésekért de még nem nagyon csináltam LED kijelzővel dolgokat. Hogy a Topi féle fesz. mérő LED kijelzője helyett jó-e ez?: itt
(#) maTaKee válasza fantom45 hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
Helló!
Igen, jó helyette!
(#) fantom45 válasza maTaKee hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
Köszönöm szépen
(#) Pioneer válasza magneto hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
Szia!

A kiszámítása mindenképp OHM törvénye alapján legyen.
Az R2 kiszámításánál a Z3-mon átfolyó 10-15mA -rel kell számolni.
R3 és R9 egy feszültségosztó, melynél az R9-en maximális kimenő feszültség esetén a referencia feszültségnek kell esnie, mely kb. 9,5V.
R10 esetében is egy feszültség osztó van, ahol a P1 potenciométeren eső feszültségnek kell megegyeznie maximális áram esetén az Rx-en eső feszültséggel.
R12 és R22 nél a rajtuk átfolyó áramnak kell akkorának lennie, hogy maximális kimenő feszültség esetén ne menjenek tönkre. Lehetőleg az R22 értéke 1kohm közelében legyen (P=U*I).
(#) yodus hozzászólása Márc 14, 2010 /
 
Sziasztok! SegitseteK! életem első labortápja. 0-24V,0-5A.beüzemeléskor túláramjelzőm világit. P1-gyel tudok kimenő feszt állitani. 32V-ról lefelé 7V-ig. pár másodperc, C1-Diódahid közt kisülések . Most kisülés nincs, de stabil 31,7V kimenet, 5A van. akárhogy cserélgetek R14.et,nem reagál. P1 jó,arra sem.semmire .mi recssenhetett meg,tán mit szúrtam el összerakáskor? minden gyári. volt? IC-t nem cseréltem,itt akadtam el.... IC egy sor lábán 31,7-et mérek,túloldalt 2-3-4 Voltokat.
(#) kadarist válasza yodus hozzászólására (») Márc 14, 2010 / 1
 
Szia!
Valamit elszúrtál. Rajz is van hozzá? Mi az, hogy kisülések? Szikrák?
(#) yodus válasza kadarist hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
Szia! gyújtógyertya szikrájához hasonlitanám, majd centis gyertyahézaggal. minden bekapcsolásnál ezt játszotta el,pár másodpercig.a nagy 2200-as kondi, és a hid között.remélem megy a kép.nem saját,de azt hiszem ezt raknám össze.össze.

image318.jpg
    
(#) kadarist válasza yodus hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
De kapcsolási rajz van hozzá? Nem villanypásztort építesz?
A trafó jól van bekötve?
(#) yodus válasza kadarist hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
Hello! a trafo 3-as 4-es AC 24V kimenete megy a panelom AC Be csatira.22,8V megy bele. a trafóm 2x24-es szürke,s nehéz. .az 5-ös fekete flexkábel, azzal mi a teendő.árnyékolás lenne? bekötésre javaslatod? rajzom sajna papiron.a csomagba kaptam.én hirtelen az 5A-es verziót kértem,elvileg 2,5-ös lenne.rajz nélkül hirtelen ötleted? (Munkaponti feszültségértékek:Ube=20V,Uki=12V esetén,terhelés nélküli állapotban.)nekem fix 32,7 8Vjön le terhelés nélkül.Van egy M pontom,irja, hogy ott változtathatom a kimenő feszt.(jelgenerátor Szinusz jelét csatolva 10 mikrofaráddal csatolva MIN-Max értékek között.)ha ott, akkor egy darabig miért reagált P1-re,és tényleg a villanypásztor-effektus a túlhúzás lenne?itt végleg elakadtam.
(#) fantom45 hozzászólása Márc 14, 2010 /
 
Annyit szeretnék még kérdezni hogy ehhez a kapcsoláshoz amit mellékeltem jó-e ilyen trafó?
(#) Alkotó válasza fantom45 hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
Nem.
Kicsi a teljesítmény, a feszültség is csak 30V-hoz lenne jó, és nincs külön tekercs a műszereknek (ha akarsz olyat is hozzá)
(#) fantom45 válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
Értem. Hogyha már te válaszoltál rá akkor kérdezném hogy te milyen fajta trafót használsz(használtál) hozzá?
(#) Doncso válasza fantom45 hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
Ha megelégszel az 1,5A kimeneti árammal és a 30V kimeneti feszültséggel, akkor jó lehet hozzá, ha panelmérőket is akarsz rá akasztani, akkor kell egy külön kis trafó még, vagy ha ügyes vagy , tekercselhetsz is a toroid magra segédtekercset.
De van ám itt Proli mester tápja is, na az egy nagyon jó kis kapcsolás, oda elég ez a trafó. De ott se lesz több áram és fesz 24V 1,5A nál. Ezt a trafód korlátozza.
(#) fantom45 válasza Doncso hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
Értem. Köszönöm a választ!
(#) qvasz2 válasza yodus hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
Elég zavaros, amit írsz: először labortápot építesz, azután már szinusz jelgenerátor is képbe jön. Olyan mintha egy erősítő leírását (munkapont-beállítással) kaptad volna a labortápodhoz. Esetleg nem 2x24=48 V-ot sikerült ráadni, mert akkor lehet némi szikraeső, a kétszeres feszültség miatt. És akkor el is búcsúzhatsz az alkatrészek egyik-másikától. A képet ahonnan felraktad, onnan nem tudsz kapcs. rajzot szerezni? Meg csinálhatnál te is képeket, hogy mit hogyan hova kötöztél !
(#) lajos1969 válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
Elkészült a tápegység! Köszi mindent!
Nagyon jól szuperál 3,5 A-nél kapcsol az áramkorlát.
Majd a dobozolás után is rakok fel képeket.
(#) magneto válasza Pioneer hozzászólására (») Márc 14, 2010 /
 
OK! Köszönöm a segítséged!
(#) magneto válasza Pioneer hozzászólására (») Márc 15, 2010 /
 
Szia Pioneer!

Megpróbáltam kiszámolni az általad leírtak alapján, hogy hogyan módosulnak az ellenállások értékei. Átnéznéd, hogy jól gondoltam-e?

1) Mivel nekem a táp 40V-os lesz, ezért az egyenfesz a 36V szekunderű tekercs miatt az egyenirányítás és szűrés miatt 36x1,4142= 50,9V lesz.

2) A Z3 söntje emiatt 50,9-24=26,9V. Tehát 26,9 V fesznek kell esnie az R2-n 14mA áram alatt. Ez 26,91V / 0,014 = 1,8KOhm. Ez alapján újraszámoltam a Z1, és Z2 söntjét is.

3) A műverősítő referencia feszültsége, ha jól számoltam: Urefki=((10KOhm+22KOhm) / 22KOhm) x 6,8V, ami kb. 9,89V-nak felel meg.

4) Ennek a 9,89V-nak kell esnie az R9-en, a többinek meg (40-9,89=30,11V) az R3-on. Ami az R9 100KOhm-on hagyása mellett kb 320KOhm-ra jön ki.

5) Mivel a táp 4A-s lesz ezért az Rx 0,22Ohm ellenálláson 4A mellett 0,88V fog esni. Ennek a feszültségnek kell esnie az általad leírtak alapján a P1 potin is maximális áram mellett. Azaz, ha a P1-en 0,88V esik akkor a maradéknak ami 9,01V kell esnie az R10-en. Ami ennek alapján kb. 100KOhmra jön ki.

6) Az eredeti kapcsolás eredeti 30V-os kimenetével számolva az R22-R12 osztón 15V-15V esik. Ezekkel az értékekkel számolva az R22-n 15mA áram folyik. Ha ezt 40V-ra vettjük,akkor hogy az R22-n továbbra is 15mA folyjon R22=20v / 0,015A = 1,33KOhm-ra jön ki. Ezt az értéket rakjam be R12-be is? A teljesítmény meg kb 0,3W-ra jön ki az R22 esetén.

Ez utóbbi 6-os pontban nagyon nagy kérdőjel van a fejemben, hogy jól gondoltam e...

Ha megkérhetnélek átnéznéd a leírtakat, és visszaírnál, hogy mit gondoltam jól és mit rosszul?

Válaszod előre is köszönöm!
(#) Pioneer válasza magneto hozzászólására (») Márc 15, 2010 /
 
Szia!
Jók a számítások.
A 6-os pontnál annyit, hogy az R22-őt 1kohm-on hagyjuk és az R12-őt változtatjuk meg annyival, hogy a két ellenálláson ne disszipálódjon el 500mW-nál több.
Tehát, ha az R22=1kohm, az R12=2,7kohm, az (40V/3,7kohm=10,81mA) így a teljesítmény (10,81mA*40V=432mW)
(#) magneto válasza Pioneer hozzászólására (») Márc 15, 2010 /
 
Szia!

Köszönöm a segítséget, és köszönöm, hogy átnézted a számításokat!
(#) Alkotó hozzászólása Márc 15, 2010 /
 
Pioneer v2.7.1-es Alkotós paneltervéhez mutatok egy greatz hűtési lehetőséget, ha a diódahíd a panelbe van forrasztva.
Ez szerintem egyszerűen kivitelezhető (nekem kigondolással együtt fél óra kellett hozzá), és megbízhatóan ellátja a feladatát.
Az L profilhoz rögzítő furata, azonos az L profilt a hűtőbordához rögzítő furattal.
(#) Doncso válasza Alkotó hozzászólására (») Márc 15, 2010 /
 
Nem is rossz.
(#) karesz01 hozzászólása Márc 15, 2010 /
 
Elkészült az L alakú hűtőbordám a táphoz.
4 mm-es elég lesz ugye?
üdv.

Kép262.jpg
    
Következő: »»   233 / 844
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem