Szerintem inkább az osztó után komparátort tegyél, és az után jöhet egy FET, aztán a lekapcsoló alkatrész. Komparátor esetén elég pontos lesz a lekapcsolás, és a komparátor referencia feszültségének állításával tudod a kondi feszültséget is szabályozni.

Ok köszi.

a dióda rosszul van bekőtve, a tekercsel párhuzamosan kell...

Gondoltam arra is, valószínű hogy megpróbálok beszerezni 1-t. Csak most a tekercset próbálom jól belőni, mert csak kiköpi. Delej figyelőnek egy 220 égő van bekötve a kondibank és táp között, a táp 110V-t add le, így az égő feleolyan erősen világít, másrészt segít lassan tölteni a kondikat.

Ohh köszönöm.. már észrevettem.

Miért nem 350V-ra lövöd be a DC-DC kimeneti feszültségét?

Üdv. mindenki.
Halad a coilgunom. A kondibanom és a fesz. ellátás is megvan. Már csak a tirisztort kell beszereznem.
Tekercs is meg lesz. és min. 2.0mm fog lenni.
Persze mielőtt a tirisztor berakom előtte megkeresem az adatlapot, mert azt tudom hogy a gate-ak is kell megfelelő V és A érték.
Az eddigi adatok:
Kondibank 2030µF 200V-os PC-táp kondik.
Feszültség ellátás: 110V/~900mA Egy ketté osztott 220-s trafó (vissza transzformálás).
Kondibankot töltő egyenirányítás: 1n4007 dióda.
Töltési idő:~10-12s
Csak egy kérdés, hogy hol szoktak használni "buzogányt" típusú tirisztort?
A segítséget is előre köszönöm.
Jó lövöldözést.

Nagyobb tirisztorokat régebbi, szabályozható hegesztőkben használtak pl. Egyébként nem túl gyakori alkatrész, venni érdemes.

Nekem van néhány brutális tirisztorom, ha jól tudom 250A-esek.

Hmm..., sejtettem hogy ilyesmi berendezésekben szokott lenni, több amper futkározik. Egyszer egy EM(ezermester) újságban láttam, hogy főként nagy teljesítményű dolgokban szoktak használni.
Köszi.

Én csak annyit tudok, hogy kb. 1 kA-est (inpulzus)érdemes használni, persze ez függ a kondibank tárol energiájától (J). Hogy 250A mennyi J-hoz jó? Sajnos nem tudom megmondani.

hmm... azért az remélem tudod, hogy a feltölött kondibankod durvább mintha a konnektorba dugnád az ujjad?

A kialakuló csúcsáram sok dologtól függ. Legfőképpen a kör összes impedanciájától, a kondi kapacitásától stb.
Van ehhez valahol egy Java program a neten, most nem tudom fejből, mi a címe.

Ohh.. csak egyszer ejtettem rá véletlenül a csavarhúzót, és majdnem be... tudod. Hát nem igazán fogyok hozzá nyúlni, hidd el. Pedig 2030µF/~110V(visszatranszformálva) De még szereznem kell még kondikat.

Amm.. nem a Berry's coilgun Calculator-ra gondolsz? Nah azt még ki se próbáltam. Jó ötlet.

Nos. Megnéztem azt a web oldalt, és nagyon sok érdekességet találtam, beleértve a JAVA pogikat is. Kipróbáltam, beállítottam az értékeket, állítólag kb. 215A-re becsülte, ami gondolom elég siralmas. Tehát még bővítenem kell a kondibankom. Egy érdekességre l ette figyelmes. Ha vasmagot építek a tekercsköré, valóban növelni tudom a hatásfokát? Ha igen, akkor megvan a hétvégi programom.

Szerintem nem nő a hatásfoka, inkább csökken. A vasmag telítésbe megy, és olyan, mintha ott sem lenne.

igen mert csökkennek a szórt erővonalak. az 1%-os hatásfoktól akár a széditő 2%-ig is eljuthasz igy..

A jobbaknak 6% is lehet a hatásfoka

Hát igen, sejtettem hogy ilyen választ kapok. Valószínű hogy ha ferrit használnék, akkor ugyan az lenne az eredmény? Akkor a vasmag kilőve. Ezért kapsz egy pontot.(az a kicsi kéz a felső sarokban asszem)

Mondtam, hogy csak szerintem, de ha van kedved, kipróbálhatod.

Végül is.., tapasztalatszerzési célból nem árt, de... inkább a ferrit maggal próbálom ki, pontosabban a ferrit gyűrűt teszek, azt remélve hogy növeli a hatásfokot.
A JAVA progikhoz vissza térve van egy tekercs szerkesztőt is találtam, ami az induktívitást, és egyéb információt lehet megtudni. Valamint van egy "ballaszt ellenállásnak" nevezet a alkotó elem. Az mire jó, és miért érdemes alkalmas használni?

Az ellenállás lecsökkenti a csúcsáramot, ellaposítja a kisülési görbét. De rontja a hatásfokot.

Ezt szomorú tudni. Már szinte nincs semmi , amire kíváncsi vagyok. :nemtudom:

a ferrit el fog törni. egyébként halott dolog a coilgun, ha guglizol láthatod, hogy sokan már a halfbridge meghajtással is kisérleteztek, amivel a tekercs önindukciós áramát visszatölti a kondibankba, meg többfokozatú verziókkal, is. az eredmény igy is siralmas.

egyszerűen a nyitott tekercs nem túl sok veszteséget termel. a másik gond, hogy hamar telitésbe megy vaslövedék.

ami elfogadható hatásfokkal működne, az a indukciós változat, ahol nincs vas ami telitődne. viszont nem azzal a gagyi megoldással amit thomson verziónak hivnak, hanem rendes 3 fázisú meghajtással tekercsenként full bridge meghjatással.

de egyszerűbb egy railgun-t épiteni, aminek ahatásfoka is alapból jobb.

Ezt azért nem hiszem.

hidd el.

Hát ez nem egy érv.
Először is, railgunhoz csak nagyfeszültséget lehet használni. Már itt problémák vannak, mert a tirisztorok, mint kapcsoló eszközök, kilőve, szinte kizárólag kapuzott szikraközzel oldható csak meg a kapcsolás (amit vagy épít az ember külön, vagy vesz drágán). Másodszor az energia. Railgunhoz nem lehet pár J-os kondit használni, sőt, minimum kJ-os tartományban képesek csak működni, ahol a kezdeti gyorsító energia kifejt akkora erőt, hogy ne legyen képes a lövedék összehegedni a sínekkel (sűrített levegős előgyorsítás nélkül).
A sínek kialakítása sem csak annyi, hogy odarakok két vasdarabot, sokkal komplikáltabb összehozni, mint egy szimpla légmagos tekercset. Nem beszélve arról, hogy a sínek lövésenként kopnak.
De ha neked könnyen megy 10-20kJ-os kondik beszerzése párszáz J-osak helyett, akkor küldhetnél nekem néhányat.
Van itthon kb 2kJ-nyi nagyfesz kondim, de bele sem kezdek railgunba, mert sokkal bonyolultabb összehozni, mint egy coilgunt!

Húú.. itt aztán megy szópárbaj. Közbeavatkozni nem akarok. Most a hétvégén lomtalanítás van a lakóhelyemen, és összegyűjtök annyi kondit amennyit tudok. Az első forduló nagyon eredményes, szóval nagyon sok kondi összegyűlt 100-330µF és 380-400V kb 10-15 db. Vannak is képek róluk.

ez ugy kb netto hülyeség.

akármilyen kicsi railgunt lehet csinálni a youtube is tele van vele.

.Bővebben: Link

kapcsoló sem kell mert maga a lövedék a kapcsoló. co2-ve lövik be a két sin közé igy nem kopik a sin túlzottan.
gyak egy koditelep rákötve egy sinre és egy belövő szerkezet az egész.

ennyire bonyolult..

a full bridge asszinkron coilgun meg egy totál bonyolult, alkatrészigényes és összetett szabályozást igénylő szerkezet, nem amit egy hülyegyek összerak szemétből.