Aha, nem tudom, hogy jó-e. Az én szivattyúm 1mtorr, azaz 1ubar végvákuumot tud, lehet, hogy ide más olaj kell, de gyanítom, hogy a legtöbb olaj jó 1 mikronig rotációs szivattyúhoz.

Valaki, ha jobban ismeri ezt a témát elmondhatja a tapasztalatait róla

Az olaj tekintetében az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy érdemes a jobb és drágább olajat beletölteni a szivattyúba, mint olcsóbb és magasabb gőznyomású olajokra hagyatkozni, mert többet árthatnak mint amennyit használnának az árukkal. Én semmiképp se használnék klímatechnikai szivattyúba ajánlott olajat. A legjobb talán egy alapos tisztítás és olajjal történő átöblítés után új, minőségi olajat tölteni a szivattyúba. Én személy szerint Vacuubrand olajat használok, nem volt túl olcsó, 7ezer Ft/ 1 liter, főleg, hogy 1,1 l kell az enyémbe, de ebben még nem csalódtam, illetve nem szerettem volna egy vadi új szivattyúba laborminőségen kívül mást tenni.
Ha pedig diffúzióssal szeretnéd használni az elővákuumszivattyút akkor a visszapárolgás komoly gondot okozhat nem megfelelő olaj esetén...

Örülnék neki, ha 1mikronig lemenne, mert egyelőre nem akarom használni a diffúziósat, tekintve, hogy oda eleve 50 ezer lenne csak a rozsdamentes acél csövek, karimák, meg olaj.

1mikronig szerintem semmiképp se tudsz majd lemenni vele, hacsak nem egy vadonatúj nagy-teljesítményű szivattyúd van, teljesen új, kigázosított olajjal. A klímatechnikai szivattyúkat meg maximum 20 mikronra tervezték, bár láttam már egy-két példát arra, hogy elértek 10mikront is a szívócsonkon, egy nagyobb rendszer levákuumozása reménytelen eset 10 mikron alá csak egymagában olajrotációssal.

Le kéne mérjem most, ebben az állapotában milyen vákumra képes. Csak még azt is nehéz összehozni, hogy a mérőfejet és a szívócsonkot tökéletesen szigetelve lehessen mérni. Tegnap is fél napomba telt, hogy egy szűkítőt esztergáljak a szívócsonkra, mert amekkora alapból volt a szivattyún, semmire sem tudom használni.

Arra mindenképp ügyelj, hogy a lehető legnagyobb átmérőjű csövezéssel oldj meg mindent, mert különben olyan drasztikus lesz a szívóképesség csökkenés, hogy szinte teljesen 0ra eshet vissza 100mikron alatt. Mindenképp javaslom minimum a kf25 szabványcsatlakozókat. Egy pár centis kis átmérőjű csődarab is hatalmas szívóképesség csökkenést eredményez, ezt vedd figyelembe.

A mérőfejet pedig rezgésmentesen rögzítsd mert a volfrámszál rezgése megbolondítja az összes piranit!

Egyébként PVC csövek nem jók erre a nyomásra? Azokból könnyen tudnék építkezni. Máskülönben normál acélcsöveket, vagy alucsöveket használnék, de a karimázás a probléma, és hegeszteni még mindig nem tudok, mert nincs argonom. Egyelőre majd egy üvegburát szerzek, és azt próbálom meg vákumozni.

Azt hiszem az alu lesz a legjobb megoldás, mert azt forrasztani is tudom, könnyen lehet esztergálni is, és nem lesz fél tonna csak az elővákumszivattyú csőrendszere
Egyébként már van állványom a komplett rendszernek (olajdiffúziós + rotációs + pneumatika, meg minden egyéb), csak a diffúzióshoz nem tudom hogy oldom meg a kb. 20 centi átmérőjű rozsdamentes acélcsövek szerelését.

Élővákuumhoz jók a fém spirál erősítéses lágy PVC csövek, de mindenképp vákuumra tervezettet vegyél /pl e-bay/, mert a bolti PVC cső nem jó, használhatatlan 0,1torr alatt. Én is próbálkoztam vele, de meg kell vallanom a hatalmas gázleadása miatt semmire se tudtam használni. Tisztítani meg nem lehet, mert felveszi az oldószert is....
Amúgy a csatlakozóimat én is aluból csináltam, talán ez a legjobb választás, meg a saválló. A diffúziósra szerintem nem fog kelleni a 20cm-es átvezetés, hanem esztergáltass egy kb a kf40-kf50-es szabványra szűkítő darabot és csökkentsd a legkisebbre a vákuumtérig vezető cső hosszát, mondjuk max 10cm, akkor nem lesz probléma, és ráadásul rengeteget spórolsz így.
A lényeg, hogy a hegesztéseket nagyon alaposan csináld, mert könnyedén lehetnek lyukasak és ott a lyukkeresés már nem annyira könnyű. A plazmától távoli részeken nyugodtan használhatsz alacsony gőznyomású epoxit, a legjobb és legolcsóbb a Hysol 1C, bár Magyarországon nem kapható, de külföldön igen. Elővákuumra viszont bármelyiket használhatod, én az uverapidot használtam eddig, alaposan elkeverve a két komponenst, majd keményedés után 1hét 60°C-on kimelegítettem a ragasztásokat, hogy mindent leadjon. Hysollal nem lesz probléma, nagyvákuumra 10-6mbarig is használható, sőt a melegítést is bírja vákuum alatt.

Az nem megoldás, hogy a diffúziós oldalán olyan alucsöveket használni, aminek a belső felületére gözölve/galvanizálva van valamilyen rozsdamentes acél bevonat? Legjobb lenne 304-es.
Még az jutott eszembe, hogy rozsdamentes lemezt azért relatíve olcsón lehet kapni, sőt ha ügyes az ember, akkor 'kukázni' is tud. Namost, az ilyen vékony lemezek alkalmatlanok arra, hogy ekkora méretben (160mm) ellenálljanak a külső 1baros nyomásnak. Ezért arra gondoltam, hogy kettős falú csöveket kellene összehozni, azaz kívül alumínium, aminek csak annyi a feladata, hogy elszigetelje a külső +1bart a belső résztől. A rozsdamentes lemezből pedig seperc alatt össze lehet hajtogatni csövet, és összehegeszteni. Tehát belülről rendes rozsdamentes felületet kapna a cucc, és ezt nagyon olcsón össze lehet hozni, valamint kívülről sem nézne ki csúnyán, mivel nem is látszódik az egész. Tehát mindenképpen ilyen 2 rétegű anyagon lehetne a legtöbbet spórolni. A legtöbb rozsdamentes acél az mondjuk 316-os, aminek nagy a kigázosodása UHV szinten, de ha csak lemezre van szükség, akkor kilóra egyáltalán nem lenne sok 304-es rozsdamentest venni.

Lassan egyre jobban összeáll a rendszerem.
Most találtam egy relatíve olcsó helyet, ahol rozsdamentes csöveket és anyagokat lehet venni. Mivel az elővákumnál édesmindegy milyen típusú az acél (304 vagy 316), ezt még olcsón megúszom.
Arra gondoltam, hogy a karimákat ragasztani fogom epoxyval. Namost az a kérdésem, hogy a sima epoxy ragasztó (fémragasztó, illetve univerzális ragasztó) 1mtorr nyomásig még használható?
A másik, hogy kigondoltam, hogy oldjam meg, hogy egyáltalán ne kelljen semmiféle rozsdamentes cső (vagy egyéb fém) az olajdiffúziós után. Egész egyszerűen rácsavarozom a pillangószelepet egy rozsdamentes lapra, amin egy kivágás van, és e felett lesz az üvegbúra, amit vákumozni akarok. Tehát gyakorlatilag közvetlen rászerelem a vákumozandó térre a diffúzióst.
Egyik képen egybeforrasztott alucsövek vannak (nem lett túl jó, a hőtől nagyon meglágyultak, és ovális alakúak lettek), a másik pedig lesz a munkateret lefedő üvegbúra.
Ja, és még egy dolog. Meg lehet azt csinálni, hogy 'sorosan' kötöm a vákumrendszert a munkatérre? Azaz munkatér->olajdiffúziós-> elővákumszivattyú. Persze még az előtt ki kellene vákumozni a munkateret, és az olajdiffúziós szivattyút, mielőtt forralni kezdeném az olajat. Ez így működhetne?

Az epoxi teljesen megfelelő, én Uverapid 20-at szoktam használni rendszeresen élővákuumra, a lényeg csak annyi vele, hogy bőven ki kell várni a kikeményedési idejét, én legalább 3 napot szoktam hagyni szobahőn. Utána következik a leglényegesebb rész, azaz a kigázosítás, ami szerintem mindenképp szükséges!!! Ezt általában 50-60°C-on 4-5 napig szoktam végezni szilikagél mellett, ez sokminden illékonyt eltávolít belőle.
Azt én is csak javasolni tudom, hogy közvetlenül kapcsold a diffit a leszívandó térre, mert így az értékes leszívási sebességből a lehető legkevesebb veszik kárba a csövezés miatt. A lényeg, hogy a közvetlen plazmától nagyon óvd a diffi olaját, mert nem igazán szereti és rápolimerizálódik a felületekre persze ez olajtól függő, de egy baffle mindenképp kéne elé szerintem, ezt egy darab rozsdamentesből is ki lehet amúgy esztergáltatni egy kis ügyességgel.
A szivattyút persze kötheted sorosan is, de én azzal az üvegbúrával vigyáznék. Nem tudom vákuumra van-e tervezve, és mekkora a pontos mérete, viszont én már megjártam egyszer egy vákuum exszikkátorral. Annak 10mm-es üvegből volt a fala és pár óra alatt összeroppant egy nagy reccsenéssel. Szerencsére senki se sérült meg... Amúgy meg a plasma hőterhelésétől is eltörhet nagyon könnyen, főleg ha eléred a star modot a fusorral és lokálisan túlhevül az üveg.
Minimum használj hőálló vagy kvarc üveget hozzá!

Nem tudok egyelőre más üveget használni. Kvarc üveg milliós nagyságrend lenne egy ilyen, pyrex meg 100k. Ez egy vákumozó üvegbúra.
Fusorba üvegbúrához vékony fémfóliát kell rakni (vagy valami másik hőálló üveg réteget), így az ionnyaláb nem fut bele az üvegfalba.

Tiszteletem Urak !

Tudna valaki segíteni. Pirani cső ára felől szeretnék érdeklődni.
Köszönöm ha tudtok segíteni.

Üdv!

Attól függ építeni vagy venni szeretnél! Építését olyan 8-10ezer körül ki lehet vitelezni, ha esztergáltatod a mérőfej burkolatát és a szenzort is magad készíted pl izzóból. Ha újonnan vásárolsz egyet valamelyik vállalattól akkor 200-300ezer Ft környékén már kapsz használhatót, laborcélra tervezettet ( és nem az ócskább klímatechnikait). Ennél olcsóbban csak az Ebayen találsz, én ott vettem az enyémet, egy hasonló felső árkategóriájút, de csak 18ezer Ft-ért!

Kedves fiúk,
Segitséget szeretnék kérni!
Vettem egy GP 330 tipusú ionizációs vákuummérő elektronikát, gépkönyv és mérőcső nélkül. Tud e valaki arról, hogy hol használhatnak nálunk ilyet, van e valahol lemásolható gépkönyv, és tipp, hogy hol lehetne csatlakozót venni hozzá a mérőcső csatlakoztatásához?
Előre is köszönöm, Tombor József HG5TMB

Sziasztok!
Bocsánat egy kicsit off-meg reklám is. DE hátha érdekel valakit:Bővebben: Link

Ha valakit érdekel komolyan (itt ritkán vagyok), a hirdetésben szereplő telefonon, vagy az alfa555@freemail.hu biztos elérhető vagyok.

Szerintetek érdemes használni a vákuumkörben egy hűtőgépkompresszort? Azért gondoltam erre, mert egészen 40mbarig le lehet vele menni, és a vízgőz és egyéb káros gőzök/gázok nagy részétől megszabadítaná a vákuumtartályt, így sokkal tovább maradna tiszta a rotációs szivattyúban lévő olaj.
Ide gyűjtöm a képeket a vákuumrendszerről egyébként : Bővebben: Link
Haladok, csak lassan, de biztosan

Szerintem semmi értelme beleépítened egy hűtőgépkompresszort a rendszeredbe. A legfőbb ok az, hogy 40mbaron alig van értelmi kigázosodás, legalább 50-10x10^-3 mbarra és emellett is melegítésre lenne szükséged, hogy egyáltalán megérje vele foglalkozni. Én mondjuk mindig megvárom legalább a 30x10^-3 mbar-t és csak alatta próbálkozok a hőlégbefúvós melegítéssel, ami még rásegít egy -14x10^-3 mbar-t a sok műanyag cső miatt. Ez természetesen bőven módosul nálad, ahol a diffúziós is a rendszerben lesz!

De kiszámoltad a gázmennyiséget is? Mert itt ugye van egy nagy tér, amiben 1 atm nyomású gáz van. A kigázosodás során viszont szerintem nem keletkezik ugyanekkora mennyiségű gáz. Az anyagok pedig : üveg, és polírozott rozsdamentes acél. Ezekből is kiáramolhat annyi gáz/gőz, amennyi egy néhány dm^3-es térben 1atm nyomásnak megfelelő gázmennyiséget hoz létre?

Szereztem egy H8L típusú pirani-csövet. Tud valaki hozzá adatlapot vagy katalógusadatot? 25 °C-on 63Ώ a hideg-ellenállása. A pontos fűtőáram kéne és jó volna egy karakterisztika is.

Adatlapom nincs de amit tudok róla kb 100mBar-tól 10^-3 mBar-ig mér.Vasárnap vagy hétfő délelőtt megkeresem a hozzávaló merőkártya rajzát ha megfelel. Egyébként jó drága de nagyon pontos .

Kösz, nagyon megfelel.

Bocsánat én most olvastam el a topicot kész komplett piránit akarsz vagy üvegcsövest (H8L)? Üvegcsöves : elektronika hozzá pár ezer a csö kb 10000 .

TISZTELT KOLLÉGÁK

PIRANI MÜ 72 ILL MÜ75-ÖS VÁKUUMMÉRŐIMET

SZERETNÉM SZERVIZELTETNI,BEKALIBRÁLNI.

HOL LENNE ERRE LEHETŐSÉGEM??FONTOS LENNE,

MERT MÁR HALDOKLIK

KÖSZÖNÖM.

Kérdezd meg az MTA-MMSZ- nél, a Kelenföldi Pályaudvartól nem messze. (ha jól emlékszem Etele út)
Kalibrálni tudják, szervizelni nem hiszem. Forgalmazó?

Irjál besi-nek,(Besenyei István) aki profi szervizes. Elsősorban vákumszipit szervizel, de minden tudományos stb. készülékhez is ért. Üdv, Tombor J.

KÖSZÖNÖM A SEGÍTSÉGET TUNGSRAM GYÁRTMÁNYÚ

Sziasztok bár nem vág pontosan a témába jobb helyet nem találtam ahol hasonlóval foglalkoznak, nem tud valaki kissebb 240-260 l/s turbómolekuláris szivattyút eladót Pfeiffer gyártmányban.Sajnos tönkrement az egyik szivattyúm.