Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Nosztalgia - elektroncsövek, és (h)őskori technikák
Témaindító: ZLED, idő: Feb 17, 2007
Témakörök:
Ha a rezgőköri forgót nézzük, akkor csak akkora igénybevétele van mint egy detektorosban, nem? Azaz nem kell nagy feszültséget kibírnia.
Mindez azért érdekel, mert csak polyfilmes, kisfeszültséghez való forgókonikat tudtam,/tudok csak beszerezni. (azthiszem 9volt bírnak) A cél az egy ehhez hasonló csöves rádió lenne: http://www.schmarder.com/radios/tube/images/6418-schematic.gif
Belefogtam egy látvány sztereó csöves erősítő épitésébe...
PCL86-os csövek lesznek benne, az eredeti Videoton TV hangvégfok kapcsolásirajza szerint lesz megépítve. Meg egy kis látványként egy darab EM80-as varázsszem lesz a kivezérlésjelző Valószínűleg az egyenirányítás az szilíciumdíódás lesz, szerintem az EZ80 nem bírná el a 2 végcsövet, van AZ11-em, elvileg elbírná, de az meg szerintem nem férne rá a "panelra", de még majd kiderül. Viszon eléggé dekoratív az is (jó nagy darab ) Félkészen így néz ki:
Igazi "deszkamodell"! Anno még én is építettem hasonló módon, de a forrléc olyannyira nehezen volt beszerezhető, hogy kis kék kárpitosszegeket vertem a fába és azokra forrasztottam az alkatrészeket...
A Si diódás egyenirányításnál vagy tegyél egy kapcsolót az anódfeszhez (az összes profi csöves cuccon volt: Laney, Marshall, Dynacord), vagy késleltetve kapcsold, mert felfűtés alatti teljes anódfesz károsítja a csövek katódanyagát.
Ebben a kapcsolásban jó. Hasonló esetekben elemezd a kapcsolást! Nézd meg hogy mekkora egyen (DC) jut az adott alkatrésze, majd az azon fellépő váltófszültség (AC) nagyságát előjelesen add hozzá az egyenhez. (szuperpozició elve) az igy kapttt érték a minimálisan szükséges feszültség tűrés. Ezt egy biztonsági tényezővel ( A gyakorlatban 1,2~2) szorozva választhatod meg az alkatrész konkrét jellemzőit. Ez vonatkozik az egyéb (I, P) terhelhatőségekre is. Bizonytalan esetben a max tápfeszültség (áram) 2x értékét vedd alapnak. KIVÉTEL: Impuzus terhelések. Az említett forgók kb. 40~63 V -ot szinte biztosan elviselnek. Oszcillátotoknál és nagyobb teljesítmények esetén lehet korlátozó tényező a megengedett veszességi teljesítmény is. Ezek csak ökölszabályok! Nem pótolják a gondos tervezést!
Bocs a közbeszólásért, de a képen úgy tűnik a forrsávok közvetlenül a deszkán fekszenek. Ez nem szerencsés megoldás, legalább bakelit csikot kellene alá tenni de jobb lenne cca 10 mm távtartókra szerelni. Az egyenirányításra sztem elég az EZ 80, de az EZ 81 biztosan. Sebi jót mond az anódfesz késleltetett bekapcsolásáról! Régebben az eir cső lassú felfűtése védte némileg a többi csövet, és a csövek is olcsók voltak. Én hozzáteszem hogy néhány tiz (20~470) Ohmos ellenállást is illik a Si egyenirányítóval sorbakötni.
Oké, megnézem, biztos hogy van itthon bakelit hozzá.
Igazából miért kell? Szigetelés miatt? Lehet hogy mégis egyenirányító csővel oldom meg, a hangulat kedéért Meg hogy nézne már ki egy tranzisztoros késleltető kapcsolás benne A PCL86 darabja elvileg kb 40mA-t vesz fel az EZ80 az 90mA-t tud leadni, tehát mégis jó lesz oda. (De az AZ11 dekoratívabb ) Szürésnek berakok 2 darab 200µF-os kondit (közéjük persze pár száz ohmot) Hogy minél kevesebb legyen a búgás
Előbányásztam addig is a hangrész kapcsolásirajzát...
Az újabb csöves irodalmak szerint felejtsük el a külön szekunder tekercsről történő negatív visszacsatolást. Itt a ragyogó alkalom, Te most ki tudnád próbálni milyen ha külön tekercsről van és milyen, ha a hangszórót táplálóról. Persze a 15k-val játszani kell...
Erősen ajánlott ! Úgy tűnik hogy az alkalmazott forrsáv alján csupaszon van a forrfül alja. A fa ha megnedvesedik átvezetést okozhat ekkora feszültségnél. Tekintettel a magas impedanciákra, nemkívánt csatolásokat, munkapont elmászásokat okozhat. Igy lehet "időjós" erősítő is belőle, amikor az emberfia nem érti hogy néha miért nem jó - máskor meg jobb mit újkorában. (A deszka aktuális nedvességtartalmától függően.) Szerencsétlen esetben egy nagyobb áramú átvezetés akár tüzet is okozhat. Elegánsabb lenne távtartókra építkezni, szines merev huzalokkal, a látvány kedvéért.
Leült a téma, most felhozom, mert megérdemli :yes:
Én is feljebb hozom
A saját erősítőm idő hiányában továbbra is csak félkészen ven.... Az egyik csatorna már össze van rakva, működik is...
Igaz nem csöves hanem detektoros, de mivel úgyis felhozott lett a téma ide írom. (egyébként is (h)őskori )
Szóval aki akar építeni valami egyszerü, hőskori, de meglepő, és különleges rádiót annak ajánlom ezt: A "Mystery" detektoros Ennek az oldalnak az alján megtalálható a rádióval kapcsolatos (majdnem) összes oldal címe: http://www.mydarc.de/dk3wi/html/mystery_crystal_radio_set.html Mellékeltem az általam megépített rádió rajzát, a jegyzeteimmel. A jegyzetek és egy kis plusz(olvasható formában ): Gakorlatilag A,B,C,D csatlakozási pontok bármelyike lehet antenna vagy föld csatlakozás. Bármelyik kombináció működőképes. A kombinációk más szelektivitást,érzékenységet és hangerőt eredményeznek. A vevő működik csak föld vagy csak antenna csatlakoztatása esetén is (A,B,C,D). Megintcsak más vételt eredményezve. A föld vagy antenna nélküli vétel ugyanúgy használható mint amikor föld és antenna is csatlakoztatva van. Bizonyos esetekben előnyösebb is! A fenti kombinácók alkalmazásával kb. 10 adót tudtam fogni egy kb. 12 méter(!) hosszú 3 méter magas antennával. A vevő működik föld és antenna csatlakoztatása nélkül is! A vétel természeteen sokkal halkabb, de használható. (Én így 2-3 adót fogtam) A vétel függ a tekercs irányától.
A fenti link valamiért meghalt időközben...
A linkek: http://www.clarion.org.au/crystalset/mystery.html http://www.worldaccessnet.com/%7Epetersen/Mystery-article.htm http://www.bentongue.com/xtalset/19mstry/19mstry.html http://www.crystalradio.net/crystalsets/miketuggle/index.shtml http://www.schmarder.com/radios/crystal/47.htm http://www.schmarder.com/radios/crystal/49.htm http://www.schmarder.com/radios/crystal/third.htm http://www.oldradioworld.de/gollum/mset.htm http://solomonsmusic.net/Mystery_FM.html http://www.qsl.net/kc4iwt/xtal/SWMystery.htm
Mennyi arra az esély, hogy a nehez megszerzett nagyimpedanciás fülesem kinyiffan?
Mi az amit tehetek ez ellen? (A trafóval csatolás az mire jó?)
Normális esetben közelit a nullához: Annak az esélye hogy egy rossz szigetelésű füles segitségével rajtad keresztül záródjon az anódkör viszont nem elhanyagolható!
A kimenő transzformátor elsődleges feladata az impedancia illesztés (max telj ha Rb=Rt) mellette a galvanikus leválasztás is fontos szempont, ha nem a készüléken belül található a hangszóró. Egyébként a jelenlegi érintésvédelmi szabványok alkalmazói (Érintésvédelmi felülvizsgálat elvileg rendszeresen és kötelezően elvégzendő.) egy régi készülék láttán rögtön hidegrázást kapanak, és örökre a veszélyes hulladékok közé száműzik! (Nyitott fűtőszálas rezsó, védővezető és kettős szigetelés nélküli készülékek, nyitott kapcsolók univerzális táplálású rádiók stb.)
http://arthurwendover.com/arthurs/tech/images/fig043.png
http://arthurwendover.com/arthurs/tech/images/fig047b.png Azt szeretném megtudni, hogy a fenti,első kapcs.rajzban a e.cső rácsa elötti fix kondenzátor illetve, a másik rajzon a "grid-leak" és a vele párhuzamosan kötött kondenzátor mire szolgál és, hogy mitől függ az értékük?
Rögtön még egy kérdés:
http://arthurwendover.com/arthurs/tech/images/fig044a.png Itt nem értem, hogy a az első erősítő cső miért nem viselkedik egyenirányítóként, hogyan "jut át rajta" a rádiófrekvenciás jel. Legyen szíves valaki elmagyarázni! (Ezek a rajzok egy digitalizált könyvből valók (angol): http://arthurwendover.com/arthurs/tech/thrdm10ah.htm#chap03)
Szerintem mind a három rajz hibás, és ebben a formában működésképtelen. 43 és 44 ábra A cső rácsa egydenáramú szempontból "lóg a levegőben" nincs határozott potenciálon.
47 ábra A cső diódának van kötve és nyitó irányban előfeszítve így még demodulálni sem lehet!. Az elektroncsövek vezérlő rácsán (g1) a katódhoz (k) képest negatív elöfeszültséget kell biztosítani a munkapont beállításához, ha erősítőnek akarjuk használni. Ez még rendben lehetne, de az anód és a rács összekötése értelmetlen. Az ilyen kis anódfeszültség az elterjedt csőtipusoknál nem biztos hogy elegendő. Ez a kapcsolás elvileg egy visszacsatolt audion és a hiba javítása (a-g1 összekötés megszüntetése) után működőnek tünik de valószínűleg az anódfeszültség alacsony lesz. A visszacsatoló tekercs (tickler coil) menetirány nem mindegy!
Érdekességként rakok ide egy linket, amin egy elektroncsöves szinti építőelemeinek kapcsolási rajzát találjátok+leírást(angol) :http://www.cgs.synth.net
Persze van itt más is, a "vacuum tubes" fülre kattintva találjátok meg a szintit(nem orgona, feszültségvezérelt oszcillátort használ, emiatt érdekes!!). Ja ami még tetszett, hogy van hozzá egy wavefolder kapcsolás,amin egy detektorcsövet használ. A csövek típusai ne rettentsenek el senkit, 2d21 és ob2 is beszerezhető emberi áron. Jó böngészészt, szerintem érdekes téma(amugy nem régi tervezés, de a csövek miatt szerintem befér ide! Üdv "http://" is kell akkor nem az oldalra hivatkozik. javítva szabi83
Ha jól értelmezem akkor ezen a rajzon lévő cső, rácsa már nem "lóg a levegőben", köszönhetően a "grid-leak"-nek (nem tudom h hívják magyarul). Szóval ez már működőképes (lehet) és a cső detektorként működik.
Ellenben nem értem (ezek után), hogy az alábbi rádió hogyan működik. Odáig eljutok, hogy a detektor az detektor ( ). Az utána lévő cső gondolom csak erősítés céljából van. Viszont itt megint nincs potenciálon a rács... vagy itt nem "így" működik, vagy hogy is van ez? http://www.mines.uidaho.edu/~glowbugs/rx/iflex.html http://www.mines.uidaho.edu/~glowbugs/rx/iflex2.jpg http://www.mines.uidaho.edu/~glowbugs/rx/iflex3.jpg Szóval ezek (beleértve a tranzisztorosat is) működőképesek lehetnek egyáltalán?
Rácslevezető ellenállás (grid - leak) feladata a g1 egyenpotenciáljának biztosítása. Értéke a cső indulóárama miatt nem lehet tetszőlegesen nagy. Max értékét csőkatalógusban találod, általában 1-2 MOhm körül van.
Az audion (rácsegyenirányító) kapcsolásban a dióda felesleges. Ilyen és ehhez hasonló kapcsolásokkal a csövek ös korában ( 1920 körüli évek) találkozni, amikor még nem volt tisztázva a csövek fizikai működése és próba -szerencse alapon ajánlottak kapcsolásokat. (Mindenféle~dyn végződésű neveken) Még az sem volt eldöntve hogy melyik rács mire jó igazán. Ha van kedved, érdemes kipróbálni nem is túl bonyolult, bár régi működöképes csöveket nem nagyon lehet szerezni. Kísérletezni megfelel egy ECC xx vagy PCC xx csó néhány tíz volt anódfeszültséggel. Egyébként tanulmányozd a csövek karakterisztikáit. sokat lehet belőle tanulni.
Ismét lenne egy "Ez meg hogyan van?" kérdés :
http://www.schmarder.com/radios/tube/30bb.htm ez az eredeti rádió: http://www.schmarder.com/radios/restoration/index.htm Ebben a rádióban hol van a rezgőkör (ha van)? És egyáltalán ez hogyan működik? Milyen rádió ez?
Ott van benne és úgy hivják, hogy variométer. Bővebbett kérdezz OLDMAN kollegától. Próbálj meg utána olvasni a variométernek mert itt ez a megoldás kulcsa.
A variométer ismert dolog számomra. Egy változtatható induktivitású tekercs. Se több se kevesebb. :no:
Számomra teljesen érthetetlen, hogy hogyan működik ez a rádió, de talán ezért is érdekel ennyire. Teljesen más(nak tűnik) a felépítése mint a többi audion(regeneratív) rádiónak. Várom Oldman mester véleményét!
Sz.. a rajz az anód nem lehet a talajon!!!!! Ráadásul a tekercsbekötése sem jó most ,hogy átnéztem! Ez elvileg egy visszacsatolt audion lenne.
A tekercshez nem tudok hozzászólni, de attól hogy az anód a földön van az még nem baj, mivel a tápfeszültség földje (vagy negatív oldala) nem arra a földre megy ahova az anód van földelve... Érdekes megoldás az biztos....[off] na ezt jó megaszontam....
Az egész ugy ahogy van egy baromság. Nincs bemenőköre a vevőnek, mert ebben a megoldásban gyakorlatilag egy hangolható soros rezgőkör van ha a rajzot jobban megnézed a bemeneti párhuzamos helyett. A visszacsatolást pedig az anódról a variométer forgórészének kellene kapnia egy kis értékű kondin keresztül, ezzel változtatva a visszacsatolás mértékét. A fejhallgatót pedig gey anódmunkaellenállásról kéne levenni egy soros kondin keresztül a talaj fele. Inkább ehelyett a külfőldi szemetek helyett próbálj a Magyari-féle Rádióamatőrők zsebkönyvéből cikkelyezni. Ott ami le van irva az működik is. Ha esetleg nem tudod megszerezni akorr megpróbálom az egyébként kevés szabadidőmbe kifényképezni egy két rajzot. Itt kérek elnézést OLDMAN alias Miklóstól , hogy belekon tárkodok a dolgába.
Igen, elég érdekes az biztos. Az oldal szerzője is írja, hogy nagyon furcsa egy rádió (ő úgy kapta egy barátjától).Minden esetre működik. (én legalábbis hiszek a szerzőnek. Gondolom nem építette volna meg újra ha nem működik )
Idézet: „Inkább ehelyett a külfőldi szemetek helyett próbálj a Magyari-féle Rádióamatőrők zsebkönyvéből cikkelyezni.” Itt csupán arról van szó, hogy az "átlagos" vevők mellett, mindig is érdekeltek a kivételek. (ld. Mystery detektoros) Az ilyen dolgoknak viszont épp az a hátulütője, hogy könyvekből általában nem kapok választ az elsőre "hülyének" látszó kérdéseimre. (Aztán lehet h tényleg hülyeség... Ilyen is volt már )
Soha életemben nem szeretettem az angol és amerikai kapcsolástechnikákat a rajzjeleikről már nem is beszélve. Elismerem , hogy sokszor a nem megszokott dolgok is működhetnek de ilyen elmebeteg megoldással még nem is találkoztam. Mindenesetre ha ez működik akkor viszont ennek keretantennájának kellene lenni mert csak igy működhet???? A keretantenna tulajdonképpen egy szélessávú rezgőkör meglehetősen jó vételi készséggel. Nekem volt egy svéd gyártmányú LUXOR rádióm csöves és TELEPES!! annnak volt saját belső beépitett antennája. Érdekességképpen: 1db góliát elemmel fűtöttem az anód pedig 7db sorbakacsolt 9voltos elem. Természetesen ez már szuper rendszerű volt. A saját antennájával meglepően hangosan szólt.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |