Fórum témák
» Több friss téma |
Budapesten, Kőbányán, Gyömrői úton, Sibrik- től nem messze, a Richter felé, -(a hit-gyülekezet telepével szemben, amit nagy bekamerázott betonfal, szögesdrót vesz körül)- találsz egy motortekercselési segédanyag boltot, belső iparterületi udvarba belépve, jobbra a pincében. Ott vehetsz kifejezetten tekercsimpregnáló gyantát. Hőálló, beégettéssel térhálósodik, jól tapad a zománchuzalhoz. Poliésztert és epoxit is árulnak, de van szigetelőanyaguk, és sok más is.
Szia!
Van, állandómágneses szinkron, Siemens, 11Nm, 2,3kW ipari. Személyes üzenet ment, 699003-as hozzászólást olvasd, de ár csökkent.
Köszi, dobtam privit
Tisztelt fórumtársak egy sajnálatos haláleset miatt a családom gondjaira lett bízva egy kert amit művelnünk kell .Egy szélkerék építésén gondolkodom.
Gépészeti tervező vagyok és szerkezeti tervezést tudok felajánlani a kezdőlökésekért cserébe. 1 axiális vagy radiális turbinát építsek? axiális tűnik célszerűbbnek kollegám rekpülőgépmodellező elvileg a szárnyprofilt ki tudjuk alakítani fából.vagy üvegszálas tecnikával is 2 A viharkor, nagy szélben fellépő túlpörgést milyen mechanikával kell megakadályozni? első lépésben vízkiemelésre használnám ha bejön akkor akár áramtermelésre is. Ha a hobbielektonika fórum tematikájába nem illik bele a mechanika kérlek benneteket privben válaszolni. Köszönöm Mrex
Szia!
Az induló fordulatot kicsire vettem, 60 ford/percre. 0,8-as huzallal néztem meg a méreteket. 6 és 9 tekercsre. Talán a 9 tekercses figura, duplán tekerve bele a 0,8-as drótot, meg egy kicsit nagyobb fordulatú (kisebb átmérőjű kerék) adna valami eredményt. Melléklem, hogy mi jött ki.
Szia!
Szerintem ez a témakör a mechanikával együtt alkot egy használható rendszert, és itt talán még hiány is van mechanikai tudásból. Sokkal jobb hatásfokú, és a generátorokhoz lényegesen jobban illeszkedően magasabb fordulatszámú az axiális kerék. A radiális előnye az egyszerűbb kivitel, a földközeli alsó tengelyvég, és a nagyobb nyomaték, talán közvetlen meghajtású szivattyúhoz (térfogat-kiszorításos) alkalmasabb lehet. Sajnos jellemzően ha fúj a szél, akkor esik az eső, és fordítva. A szélkerék (lapátszög állítás nélkül) a szélsebességgel V, [m/s] arányos fordulatszámon, Vˇ2-el arányos nyomaték mellett, Vˇ3- el arányos teljesítményt szolgáltat, az optimális munkapontban, ami ezért nagyon változó. Nem illeszkedik a volumetrikus szivattyú állandó nyomatékú, és az áramlástani gép (centrifugálszivattyú) állandó emelési magassághoz tartozó állandó fordulatszámú optimális munkapontjához sem. Ezért én azonnal villamos erőátvitellel kezdenék, a(z ekkor villamos) szivattyú meghajtására is. A szivattyú egyébként sem lehet magasan a vízfelszín felett (elmélet:10m, gyakorlat:8m, melegben kevesebb, a kavitáció miatt) Fékezésre axiális lapátozásnál alkalmaznak kibillentést, kifordítást mechanikai féket, és szinte mindig olyan "elszúrt" szárnyprofilt, amiről az áramlás túlpörgés esetén leválik, a nyomatékleadás ekkor csökken ("stall controll" , ha jól emlékszem a nevére) A radiális kerekek túlpörgésre, viharra érzéketlenebbek. Szerintem tehát: inkább axiális, generátorhoz feltétlenül. Ha CSAK szivattyúzást valósítanál meg, érdemes lehet függőleges tengelyűn is gondolkozni.
Amint nézem a te kütyüd,egy sima kivülröl reszetelhetö számlálo.Kétféle bemenettel,az egyik,az input 1,négyszögjellel (a négyszögjel felfutó ága) vezérelhetö,amig a resetet egy IDÖ kapcsoloval reszetelheted (pl.orajellel vezérelt reedrelé),kb olyan0,1-1 mp.-es idöközzel.A másik bemenet pedig elektronikusan,tranzistorokkal,vezérelhetö.A 12 voltot nyugodtan bekötheted az input 1-re de csak eggyenirányitás elött.Ha erre nincs lehetöséged,akkor az eggyenirányitó utáni árambol is kivonhatod a szükséges infot,de akkor egy jel integráló kapcsolásra lessz szükséged.A generátor váltoáramu frekijét egy adott fordulaton nemcsak a mágnesek száma,hanem a tekercsek száma,és a rájuk ,,,dolgozó,,, mágnesek száma együttesen határozza meg.Ez utobbi az egyenirányitás után érvényes.
Kosz a lehetoseget. sajna most nemet billentyuzeten irok ezert az ekezet nelkuli kivitel.
Reszemrol a fuggoleges tengelyuben gondolkodom es a regi amerikai filmekben lathato kutmegoldast szeretnem egyszeru emeltyus rendszerrel kivitelezni mint anno ategi gazolaj kezipumpa volt .a viz kb 6 meter melyen van es nehanyhordobol allo puffert szeretnek vele tolteni.Viszont a kiserlet remek segitseg lehet majd nektek is a lapat profilok gyarhatosagarol kulon be fogok szamolni elso korben lapatot tervezek egy kolegam segitsegevel mert van modunk a SolidWorks Flow works moduljaval aramlsastani szimulaciot vegezni. az elso lapatok fabol fognak keszulni (ha anno a legcsavaros gepeket a levegobe emelte akkor ide is jo lesz) aztan meglatjuk hogyan tovabb.Tehat kb a 8 meter emelesi magassag elegendonek bizonyul majd . Fekezesre ropsulyos kupplunggot tarcsafekkel osszehangolva a mechanika fejben mar kesz egyenlore nem szeretnek elektronikat hozza csak ha szukseges Mrex
kösz hogy kiszámoltad még jo hogy nem csináltam meg .mégis mekkora neo mágnest kellene venni ahoz hogy érdemes lenne a jelenlegi tekercseimet felhasználni.
Az axiáis gépeknél fékezést mindig a leadott teljesítmény csökkentésével szokták kezdeni, a radiális talán nem is igényel védelmet, de erről kérdezz másokat is.
A röpsúlyos megoldás hamar elkophat, ha a mechanikus vészfék bekapcsol, az ne fordulatszám-szabályozási, hanem megállítási céllal történjen! Ha függőleges tengelyű (radiális) gépet építesz, ahhoz később bonyolultabb lesz generátort illeszteni. Jobban meggondolva, ha az oszlop tetejére, az axiális kerék tengelyére forgattyús hajtóművet teszel, az alternáló mozgást előfeszített (húzott) karcsú rúdpáron, drótkötélen is lehozhatod a szivattyú szintjére. Ezt a mozgást egy dugattyús gép közvetlenül hasznosíthatja. Ekkor nem kell szöghajtás,(kúpkerék-pár) 10m hosszú, esetleg kritikus fordulatszám fölötti, vagy agyoncsapágyazott tengely, és később generátorra is könnyebb áttérni. Indulási gondok lesznek, a szélkerékre a terhelést csak a megfelelően erős szélben, és csak az ehhez tartozó leválásmentes áramlást biztosító minimális fordulatszám fölött adhatod rá. Ezért kell majd valamilyen mechanikus kütyü hiszterézissel. (tengelykapcsoló, megkerülőszelep a szivattyúhoz, a vonórudak előfeszítésének megszüntetése, vagy egyéb.) Ilyen körülmények között az átlagos teljesítményed alacsony lesz, a munkapontokat nem tudod illeszteni. A későbbi villamosítás miatt nagy (7-10) gyorsjárási tényező lenne előnyös,(karcsú,2-3 ágú szárnylapát) a kis nyomatékot kis excentersugárral tudod kihasználni. Ekkor kis lökettérfogattal, néhány-száz löket/perc sebességgel működne a szivattyúd. A lassúbb (gyorsjárási tényezö: 3-5) körüli kerekek rosszabb hatásfokúak, több anyag kell hozzájuk, (sokágú, széles lapát) de könnyebben indulnak, nagyobb nyomatékot adnak le, főleg induláskor.
Van kialakult forma a vízhúzó szélkerékre, a hozzá tartozó viharvédelemmel együtt (amerikai típus). Aer 06 típusú vízszivattyúzó szélerőgép néven gyártják Nyiregyházán . Érdemes lenne megtudni, hogy van-e rajta löketszabályzás, és az milyen (ha bővebb infód lesz róla, légy szíves írd meg).
Az igazi kihívás egy gépésznek olyan szélkerekes szivattyú tervezése, aminek a teljesítménye elég egy kis kerthez, egy átlag barkács műhelyben is elkészíthető, és a bekerülési költsége is elfogadható.
Kedves lehar
Az elején tisztázzuk, én csak hobbiépítő vagyok, azért nem hajtok rá a komoly légmagos, neodímium mágneses generátor építéséhez. Csupán annyit szeretnék tudni, hogy a képen levő generátornak milyen paraméterét tud mérni ez a számláló és hogyan lehet bekötni.
A nagyfrekvenciás bemenet kivételével mindegyikre megfelel mechanikus és elektronikus kapcsoló is. A nagyfrekis bemenetet aktív forrást igényel, rákötheted a generátorodra, de semmiképp se közvetlenül. A váltóáramú körre kösd, ellenálláson (kb 1-10 kohm) keresztül, ami a generátor és az 4-es bemenet között legyen! a bemenetre kötött párhuzamos zener dióda (4,7-24 V) óvatosságból kell. A csíkkal megjelölt lába kerüljön a 4-es, míg a másik az 5-ös csavarhoz. Ha ZD nincs a fordított polaritást közönséges diódával is megakadályozhatod, de ez a bemeneti feszültséget nem határolja. Az 2-esnél,5-ösnél semelyik csavar soha ne lehessen negatívabb.
Jó az is, ha 4-5 közé az 1-10 kohm-ot, 4-esre normál dióda csíkkal ellátott felét kötöd, a dióda másik vége pedig szintén ellenálláson keresztül csatlakozik a generátorra. ZD: ZPD ZPU BZX ....4,7-24, valamint az 1N sorozat egyes tagjai "normál" 1N 4001-4007, 914, 4148, és az 1N sorozat sok egyéb tagja. BY, BYW, BYV, BYT sorozat(pl: BY130-135, 295-299, stb) BA sorozat (Pl:157-159) De jó szinte minden. (MR,MUR,FR,HER,UF,SY,SF....) Ha közvetlenül a váltóáramú tekercsre kötöd, akkor pólupáronként kapsz egy impulzust. (6 "ág"= 3 póluspár.) Ha a DC körre kötnéd, nehéz lesz beállítani a triggerszintet, de ha esetleg (talán néha véletlenül szerencsésen mégis) sikerül akkor fordulatonként fázisszám*póluspárszám*egyenitányító-útszám impulzust kapsz. (Pl 6pólus,3fázis,teljes híd= 18 impulzus /fordulat)
Ezek egyáltalán generátorok?
Inkább dinamónak néznek ki. Ha lehetne képet az oldaláról is, a kivezetések tájékáról? Finom kis drótkefézés után.  Gyanús, hogy nem lemezelt a vas, akkor pedig inkább dinamó.
Csak a generátor adott időre eső fordulatainak számát tudod vele mérni, mást nem. Ha az idő ismert, mondjuk pontosan 1 perc, akkor az előbb leírtak szerint a fordulatszámát n/min mérheted.
Köszönöm, hogy válaszoltatok.
A négy csavar ne tévesszen meg egyikőtöket sem. Hat tekercs az állórész,ketté osztva, 2X6 volt. A termelt áram váltóáram. A forgórész állandómágnes, három póluspár. Ezelőtt kb. 50-60 évvel Romániában divatban lévő traktorokon volt. Az egyik működik, de a másiknak nem csak drótkefe, hanem áttekercselés is szükséges. Az előző gazdája(i) nagyon mostoha körülmények között tarthatta.
mrex!
sziriusz által küldött képen (Aer 06) egy vízszintes tengelyű, axiális átömlésű, lassú járású,(2-3) és így nagy indítónyomatékú szélkerék, látszik lemezlapátokkal. A jó hatásfok feladásával,(nagy a nyomaték, nem muszáj munkapontot illeszteni, de a szükségesnél nagyobb lapát kell) a lehető legegyszerűbb kialakítással, az áramtermelés igénye nélküli szerkezet. Ha később áramot is szeretnél termelni, a gyorsabb lapátra kell majd áttérned, egyébként ez a legegyszerűbb megoldások egyike. A védelméről semmit sem tudok. A mechanikai energiát vagy az általam említett módon, vagy hidraulikusan hozhatják le a vízszivattyúhoz, a talajszintre fentről. Ha a teljesítmény-lehozatal hidraulikus, az is könnyedén mozgathatja a szivattyú membránját, és egyszerű a löketszabályzással történő munkapont illesztés is.
Nagyon sokat nem érdemes foglalkozni vele. A tömör köpeny miatt nagy az örvényáram veszteség.
Pont úgy néz ki, mintha kisebb dinamónak a forgórésze helyett állandómágnesest raktak volna, a gerjesztőtekercseit meg kinevezték fázistekercseknek. 3-szor 1 fázis. A tekercseket akár sorba, akár párhuzamosan is lehet kötni, mert egyszerre működnek.
Köszönöm a kimerítő magyarázatokat és kezdem is értelmezni őket de kétféleképpen gondolkodtunk én a nyomcsapágyra asszocsiálva a függőleges tengelyőt gondoltam axiális azaz függőleges tengelyűnek bár a szó tengelyirányút jelent. akkor én függőleges tengelyű irányérzéketlen kivitelben gondolkodom tehát radiálisban. amit építeni szándékozom az csak a szivattyúszerkezet mozgását kell hogy biztosítsa ehhez nem lesz generátor de természetesen ha az építés "megéri" akkor egy mésik az otthonomban már ennek a tapasztalatai alapján készülne.A szöghajtást is másképp egyszerűbben oldom meg bár sokkal beszédesebb volna ha tudnék majd szavak helyett modellt küldeni 3d modellre gondoltam. ezt meg lehet nézni a 3d modell néző
weblapról letölthető ingyenes programmal bár telepítéskor kér vagy inkább felajánl egy regisztrációt de ott egy later-t kell nyomni és kész ehhez mellékelek egy régebbi verziójához készült súgót ami alapján azért el lehet benne majd igazodni és akkor konrét modelleken tudom megismertetni az elképzeléseimet ha persze érdekel bárkit is elöljáróban annyit hogy a függőleges forgó tengelyre egy a vízszintestől szöget bezáró tárcsát hegesztek ekkor körforgás esetén a tárcsa pereme fel-le fog mozogni innét már csak eg műanyag perselyben fel le mozgó rúdra merőlegesen befúrt csapágyak körött ami a szögben álló tárcsa a forgása közben fel le mozgat ezáltal az alternáló mozgás kész van és baromi egyszerű alkatrészekből áll ami a cserét kopás esetén nagyban megkőnnyíti . Ami kérdéses hogy milyen átmérőn végezzem a kísérletet illetve kell-e gondolnom a lapátok állásszögének állíthatóságára is? A lapát radiális kiépítés esetén repűlőgépszárnyszelvény-e ugyanis az van kiszerkesztve és módosítható egyetlen érték átírásával paraméteres a szerkesztés. szóval ha érdekel és letöltöd amit linkeltem akkor jelezz vissza és küldöm a szárnyprofil modelljét Mrex
köszönöm utána nézek a barkácsműhelyből rengeteget ki lehet hozni néhány trükkel. pl 3d marással fogom megcsinálni a lapátkeresztmetszetet fából és ehhez egy felsőmarógépre és egy lineáris csapágyazott asztalra lesz majd szükségem amit szintém magam készítettem golyókból műanyaglapból és 2x2 íves núttal műküdik évek óta a körfűrész mellett használom szabászkocsiként. igaz hogy a cégnél én ezeket a lapátokat akár rozsdamentes lemezből is törögetéses technológiával elő tudom állíttatni csak rajz kérdése a dolog és a két felet hosszanti illeszkedésük mentén wig-gel össze tudom hegesztetni de inkább kezdetben maredok a fánál.
Próbálok olyan megoldást találni ami t pontról pontra meg is tudok otthon csinálni.Ilyen 3d marást már csináltunk egészen más cálból egyszerűen mert nem vplt értelme feltenni cnc-re a költségek miatt ehhez terveztem egy készüléket amit nek az elvét itt most fel tudom használni és néhány kisméretű csapágy és lemezen kívül semmi nem kell hozzá. ezért kéne tudnom, hogy a függőleges tengelyű szélkerékhez repülőgépszárny profil kell-e mert ha igen akkor a felhajtóerő nek a meghajtás húrjába irányitása a lapát tengelen való elfordítával lehetséges. a fékezés gondolom úgyszintén. Viszont tisztelem a tapasztalatotokat és figyelmesen meg is hallgatom. mellékelem az első lapátprofil jelöltet mint a legkönnyebben kivitelezhető repülőgépszárnyprofilt Mrex
Az áramlástani gépeknél mindig a forgástengelyhez viszonyítjuk a közeg áramlását. Párhuzamos=tengelyirányú=axiális (propeller, Kaplan..)
Keresztirányú=radiális (Bánki, Savonius, Darreius??, ha jól írtam) Axiális beömlésű radiális: (Francis) Tangenciális: (Pelton, kicsit a Bánki is) A függőleges tengelyű szélgépek sosem érdekeltek, keveset tudok róluk, de némelyik nem öninduló, mások hatásfoka rossz. Sajnos ebben nem segíthetek. Az erőátvitelre nekem szimpatikusabb a forgattyús hajtómű, utána akár hidraulikus, akár mechanikus erőátvitel, alternáló mozgással, esetleg löketszabályzás is. Dugattyús vagy membránszivattyú.
Melléklem a klasszikus viharvédelem leírását, biztos ismered. Ennek a beállításához jó a számolgatásunk, ami a tengelyirányú erőről szólt.. A beállítás vagy a melléklet alapján,, vagy a 729292 hozzászólásom alapján. Kinek melyik tetszik.
Köszönöm, ezt már a számolgatásunk közben megértettem, akkor is utaltál rá. A konkrét nyíregyházi gép védelméről nem tudom, hogy milyen, arra gondoltam.
Én a radiális kerekekhez nem értek, de ez ott nehézkesnek tűnik, mert nem mindegy, hogy kibillentett állapotban merről fúj a szél. Tudtommal azok viharállóbbak, lehet,hogy szükségtelen a védelmük? mrex függőleges tengelyűt szeretne, ki tud azokról sokat, és megbízhatóan?
Még hetekkel ezelőtt, fonix2-vel vitatkoztam többek között a vortex- ről. Jó dolog, de szerintem nem gazdaságos megoldás, nem annyival jobb, mint amennyivel drágább. Ott ezt szépen kidolgozták, kétségtelen előnyeit túldicsőítve, de mit várjunk egy reklámfilmtől..
Jet turbina: (#705883) A filmben sok hűűjjjeség is van...
Amennyire tudtam, kielemeztem a működését.
Elnézést, a lényeg lemaradt. A klasszikus amerikai viharvédelemnél nincs forgáspont eltolás az oszlop tengelyétől, hanem egy a szélre merőlegesen, vízszintesen kinyúló segédlapát fordítja ki a kereket a szélből. (így az excenter rúdja az oszlop forgáspontjába mehet le ). Valószínűleg ez van az AER típusokon is, lásd melléklet.
Akkor itt két függőleges tengelyű csapágy van, a hátsó vezérsík annyira ferde, hogy a kis oldallapáttal egyensúlyban alapesetben szélirányba állítsa a kereket, majd ha a szél erősödésével a nyomaték a két lapát között túl naggyá válik, akkor a második függőleges tengelyű csapágynál bekövetkezik az elfordulás?
Ha jól értelmezem, akkor a két segédlapát (oldalsó, hátsó) alapesetben függőleges, egymásra közel merőleges síkú, viharban pedig függőleges tengellyel a kerék, és az oldallapát egyaránt kifordul a szél és a vezérsík irányából ?
az a gond, hogy túl messzi van a lényeg a képen. de műszaki szemmel ahhoz hogy ez a mechanika kifordítsa a lapátokat szélirányban egy valamilyen rudazatnak el kéne fordítani a lapátokat ezesetben a belső gyűrű ezt a célt szolgálhatja míg a külső gyűrűn vannak a leforduláshoz szükséges forgáspontok ez tabból gondolom hogy a képen látható külső gyűrű küllőzéseén belül található a belső gyűrű küllőzése.
Ha küldenétek néhány kézi vázlatot komolyan mondom komoly műszaki dokumentácit teszek vissza cserébe csak az a bal hogy pl sziriusz által belinkelt szélről való lefordulás elv jpg annyira móricka rajz, hogy egy nézetből nem értem. Bármilyen dolgot be tudok modellezni ez a szakmám és műszaki rajzzal kiegészítve pdf-ben átadom nektek itt a fórumban. A hátvégén úgyis bóvli idő készül úgyhogy rá tudom szánni az időt. Ha nem akarjátok letölteni az e-rdawings-ot akkor küldhetek 3d pdf-et is az pedig ilyesmi bár a hobbi elekrtronika témájához illeszkedik egy mélyláda. de mit kőldjek dagasztógépet, vagy kiflisodrót  |
Bejelentkezés
Hirdetés |
