Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Szélgenerátor építési problémák
Lapozás: OK   230 / 507
(#) hind válasza mrex hozzászólására (») Jún 16, 2010 /
 
Üdv !

A lapát alapvető tulajdonságait, és ideális elcsavarását ezzel a kis programmal könnyen meghatározhatod.Az, hogy miből gyártod le már nem jelent annyit, mint a jó geometria.
http://addat.hu/809f620e/lapát-tervező-net.xls.html
(A clark Y profilhoz a 4,5-5 fok körüli állásszög lesz az ideális választás.)
(#) sziriusz válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 16, 2010 /
 
Úgy van, ahogy írod. Csak megjegyzem, hogy mindkét esetben (az függőleges oszlopra eltolva, vagy a szimmetria vonalának irányára téve a kerék tengelye) igaz, hogy a hátsó vezérsík annyira ferde, hogy alap esetben szélirányba állítsa a kereket, ahogy gondoltad. Ezért is tartom érdekesnek a hátsó vezérsík rögzítését mágnessel, mert így a befordulás után csak kis szélnél áll vissza a kerék szélirányba, és a lefordulás szélsebessége a földön beállítható!
Ja, ha nincs segédlapát, hanem eltolás van, ahogy olvasgatom a fórumot 100 mm szokott lenni a tengely oldalirányú elhelyezése.
Itt is megnézhető a viharvédelem.
Bővebben: Link
Meg a képek miatt írom oda az adatlapra, kézre vigyázz!
(#) Gergő81 válasza mrex hozzászólására (») Jún 16, 2010 /
 
Itt nem a járókerék lapátjainak a sugár tengelyében történő elfordítása a működési elv. Azt állásszög- vagy lapátszög- módosításnak nevezném, és főleg nagyobb szélgépeknél gyakran alkalmazott megoldás, de csak a gyorsjárású, 3 vagy kevesebb ágú, szárnyprofilos kerekeknél.
Itt a cél a járókerék tengelyének kifordítása a szél- (megfúvási-) irányból. Erre két lehetőség van:
A vízszintes síkba hozott lapátozás, amikor a kerékagy tengelye függőlegessé válik, ez a kibillentés.
A változatlanul vízszintes tengely, ami azonban a széliránnyal védelmi helyzetben nem párhuzamos. Ez a kifordítás.
A forgástengelyek egyszerűbb megkülönböztetése miatt javaslom a járókerék tengelyét a továbbiakban "főtengelynek", az axiális turbina szélrefordulását lehetővé tevő, függőleges tengelyt "háztengelynek" nevezni. A szárnyprofil állásszögét a "szárnytengely" körüli forgatással biztosítsuk. Itt belsőégésű motorokkal nem foglalkozunk, ezért ez félreértéshez nem vezethet. Ha e-téren van szemléletesebb kialakult szóhasználat, írjátok le.
(#) mrex válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 16, 2010 /
 
szóval az én leírásomban a szárnytengely körüli elforgatásra gondoltam mint pl a helikopterek rotorjainak szárnytengely körüli forgatása emelkedés süllyedés lebegéshez helikoprer állásszogállítás ha igen jelezz kérlek vissza mert igazából vázlatból és rajzból értek aztán valami hasonlót alkotok mint a videon van csak sokkal egyszerűbbet ami a célnak megfelel és kivitelezhető
(#) hind válasza mrex hozzászólására (») Jún 16, 2010 /
 
Előre is bocsánat, de egy kicsit kukacoskodni fogok. Az előző két hozzászólásban ketten is rosszul használtátok az állásszög fogalmát. Az állásszöget az aerodinamikában mindig az áramlás iránya, és a szárnymetszet húrja között mérjük, amiről ti beszéltek, az a forgássík, és a szárnymetszet húrja közötti szög, és ezt minden esetben beállítási szögnek hívják. Ez azért fontos, mivel egy rotornál azonos sugáron a kettő között akár 30 fokos eltérés is lehet..
A méretező program, amit linkeltem kéri a tervezett állásszöget, ez az a szög amin szeretnénk, hogy minden egyes lapátmetszet dolgozzon, ezt a szöget a profil polárisából nézhetjük ki , és a legjobb sikláshoz tartozó állásszöget célszerű választanunk, ( a clark y profilnál ez kb. 5 fok). A nehézség a méretezésben, hogy forgás közben a lapát minden metszete ezen a szögön dolgozzon.
Ebben segít az előbb belinkelt kis program, ami megadja azokat a beállítási szögeket, amivel a lapát minden szelvénye az általunk megálmodott állásszögön fog dolgozni
(#) mrex válasza hind hozzászólására (») Jún 16, 2010 /
 
Mivel a témában teljesen kezdő vagyok csak a szerkesztésben és gépészeti tervezésben vagyok profi hisz hivatásszerűen űzöm ezt a sportot természetesen ez nem kukacoskodás nem is egyszerű dologról beszélünk és kösz a figyelmeztetést vízszintes tengely esetén ha feltételezzük hogy az átamlás irányba állítja a kormánylapáttal a tutbinát és forgási sík merőleges a kormánylapátra akkor az állásszog és a beállítási szög összege 90°[quote] A nehézség a méretezésben, hogy forgás közben a lapát minden metszete ezen a szögön dolgozzon.
Akkor emiatt vannak a propellerek "csavarva" a hossztengelyük mentén
kösz a számítót megpróbálom kiszerkeszteni minnél előbb
(#) mrex válasza sziriusz hozzászólására (») Jún 16, 2010 /
 
aha na ez az ábra már sokat beszél most már értem
a kibillentés mértékét pedig a rugó ellenében épp a szél erőssége fogja meghatározni van esetleg valami infó a rugóról átmérő rugóacélátmérő hossz esetleg vagy mindez rotorüggő gondolom
(#) mrex válasza hind hozzászólására (») Jún 16, 2010 /
 
még egy kérdés a lapát szelvényábrázolásnálaz xls-ben nem teljesen egyétrtelmű az egyenes a kilépő él vagy a belépő él?
(#) hind válasza mrex hozzászólására (») Jún 16, 2010 /
 
A táblázatban lévő ábra csupán a húrhosszok lapátmenti eloszlását szemlélteti, és csak javaslat. Ezeket a húrhosszokat bárhogy elrendezheted, és kis mértékben el is térhetsz tőlük, ez nem fogja olyan mértékben befolyásolni a hatásfokot, mint a beállítási szög. A végeredmény szempontjából mindegy, hogy a belépőt vagy a kilépőt veszed egyenesre, nekem személy szerint a hajlított kard forma tetszik, és ez lényegesen halkabb is, mint az egyenes lapát..
Az össz hatásfok akkor is közel akkora lesz, ha ezeket a javasolt húrhosszokat átlagolod, és párhuzamosra veszed a ki és belépő élet, ekkor viszont az indulási tulajdonságokat rontod le, és kevésbé tudod kihasználni a nálunk jellemző kis szélsebességeket.
(#) hind válasza mrex hozzászólására (») Jún 16, 2010 /
 
Még egy dolog az állásszöghöz, mert nem voltam egészen pontos. Az meghatározásban használt áramlás iránya a mi esetünkben nem a szél iránya, hanem a szél sebességvektorából, és a rotorlapát adott sugáron mért kerületi sebesség vektorából kapott eredő vektor. Mivel a kerületi sebesség vektor a lapát mentén változik, így az eredő megfúvási szög is változik, ez az oka, hogy a lapátot el kell csavarni.
(#) mrex válasza hind hozzászólására (») Jún 16, 2010 /
 
érdekes erre nem gondoltam de láttam a táblázatban a javasolt értékek melletti tényleges értékeket kivitelezési szempontból talán a belépő él egyenesre vétele a megvalósíthatóbb most már csak az a kérdés, hogy a kollegám hobby cnc je milyen hosszot tud megmunkálni ha a modell meglesz akkor onnét a szerszámpályát mastercammel tudjuk már generálni.
Épp azért választottam ezt a lapátprofilt mert legalább a szelvény alsó fele egyenes (most az mindegy hogy csavarvonalba esik) igy a megfordításkor egy felfogóval könnyebb beállítani. vannak rég kiszáradt cseresznyefa pallóim abból gondoltam aztán majd ha beválik csinálunk üvegszálas-műgyantásat.
Érdekes kísérlet lesz.
A zaja jelenleg nem szempont mert a határban lesz s még talán a vadakat is riasztja majd.
Köszönöm a segítséget. Ha elkészülök a modellel majd teszek fel róla rajzot 3d pdf-et
(#) athor77 válasza mrex hozzászólására (») Jún 16, 2010 /
 
A HP féle Pdf 30-35 oldala a farokllapát kifordításának pontos méretezése.
A másik egy fa lapát készítése.
(#) mrex válasza athor77 hozzászólására (») Jún 17, 2010 /
 
Őszinte köszönet !
Na ez az ami szerintem jó dokumentáció!
A fafaragás csak a fotókon ennyire egyszerű (10 évig fusiban asztaloskodtam is) viszont egyszerűbb lesz cnc-n és pontosabb is. és a kollegát is érdekli a dolog Legalább a munkának a valóban fontos része lesz pontos bár itt tizedek nem számítanak, gondolom.
Köszi mielőbb hozzálátok remélem a hétvégén sem lesz jó idő mert akkor mást kell csinálnom nem rotorlapátot szerkeszteni.
Ha már megy majd a marás készítek videót róla
Mégegyszer köszi
(#) mrex válasza athor77 hozzászólására (») Jún 17, 2010 /
 
No egy szabad délután és a felső rész modellje kész van. Mindig kétkedéssel fogadom más rajzait (ez egészséges óvatosság) erre most is találtam indokot.
Nem egészen minen úgy igaz mint a linkelt pdf-ben van .
A viharvédelem karjánál kellett módosításokat végeznem hogy az előírt szögek kijöjjenek. A 2dból axonomertiában ábrázolás csak fegyvernek látszó tárgy én valós működő 3d modellen végeztem mozgásanimációt .mellékelem a 3d pdf-et és egy e drawings formátumot amihez le kell tölteni a korábban belinkelt ingyenes programot abban szétszedni összerakni mérni lehet .Hát kezdetnek ennyi a pontos méretezett rajzok majd a továbbiakban.
(#) mrex válasza mrex hozzászólására (») Jún 17, 2010 /
 
lemaradt a pdf
(#) dobo válasza mrex hozzászólására (») Jún 17, 2010 /
 
Nagyon tetszik
Nekem is van egy vizhuzó szélkerék prolyekt félbehagyva.
Nekem már kész az oszlop éa a membránszivattyú is csak a lényeg hiányzik
De remélem lessz időm nemsokára.
Na meg ötletet meritek a tiedből.
(#) mrex válasza dobo hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
ebben nekem egyenlőre semmi saját ötletem sincs mindent készen kaptam hozzá itt a fórumtársaktól csupán összerajzoltam és az eredeti rajz hibáit korrigáltam. Alaphiba hogy egy döntően 2D rajzoláshoz szokott ember megkeveredik a térszögön álló alkatrészek vetítésekor. A viharvédelem fogástengelye térszögön áll. emiatt a felülnézethez tartozó 110°os szög a többi nétet alapján hibás volt elég komoly mértékben tehát a kormánylapát hegesztett csomópontját módosítani kellett, és a kormánylapát rúdját is. a térszögön álló forgástengely adja a rugómentes kivitelt Az önálló gondolat majd a forgattyús mechanikának a kivitelezése lesz. cserébe szívesen venném a szívattyú vázlatát ha neked megfelel.illetve ha már építkezik akkor legyen egyforma lökethossz? vagy szeretne valaki állítható lökethosz? jelenleg állítható excenterket fejlesztek a cégnél de sok alkatrészből áll de elgondolkodom a "mezei" kivitelen ha valakinek ilyen kell akkor az állíthatóság mértékét is közölje.Min-max lökethossz
(#) sziriusz válasza mrex hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Az excenter állítását mi végzi? Kézi, vagy valami mechanika?
(#) mrex válasza sziriusz hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
kézzel vagy szervoval menet közben fokozat nélkül állítható a min től a max ig van menetes száras és fogsakrerkes szerkezet egyidőben állitja az ecentercsapot is és az ellensúlyt is igy egyensúlyban marad a szerkezet
(#) somethingtry hozzászólása Jún 18, 2010 /
 
Sziasztok fórumozók.

Előre bocsájtom, hogy NAGYON AMATŐR vagyok villamosság ügyben, ezért előre bocsi...

Megoldható a gyakorlatban, hogy egy áramfejlesztőt ne benzinmotorral, hanem villanymotorral hajtsunk?
Illetve megvalósítható, hogy az áramfejlesztő generátort hajtó villanymotorhoz maga a hajtott generátor szolgáltassa az áramot?
(#) mrex válasza somethingtry hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
perpetuum mobile.
Nem
(#) somethingtry válasza mrex hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Nem örökmozgót szeretnék.
Mondtam, ámátőr vagyok.
De.
- Ha jól tudom nem kell hatalmas forgatónyomaték egy szélgenerátor megforgatásához, vagy igen?
- Egy 1-2 (vagy kisebb)kW-os villanymotor nem bírkózna meg 1-2-3-4 ... szélgenerátor egyidejű megforgatásával megfelelő áttételekkel? A generátorok aksikat töltenének, az aksikról menne a villanymotor...
(#) mrex válasza somethingtry hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Elhiszem hogy nem, örökmozgót akarsz de a leírásod alaplán mégis annak tekintendő! Gondolkozz minek az áltlad vázolt rendszerbe a szélkerék? ilyen értelemben elegendő lenne a motor hajtotta generátor.
(#) somethingtry válasza mrex hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Konkrétan motor hajtotta generátorokra gondoltam.
Arra várok választ, hogy miért kivitelezhetetlen a dolog?
Túl gyenge lenne a villanymotor a generátorok megforgatásához?
(#) zolika60 válasza somethingtry hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Körülbelül hetedikben tanulhattad fizikából az energia megmaradás törvényét. A befektetett energia mindig egyenlő a kimenő energiával. Tehát egy villanymotor meghajtására befektetett energia egyenlő az általa hajtott generátoron keletkező energia plusz a veszteségek. (súrlódás, hő, stb.) Tehát a generátoron sosem lesz akkora kimenő energia mint amekkora a villanymotoron bemegy. Remélem érthető volt. Igyekeztem konyhanyelven fogalmazni. :yes:
(#) somethingtry válasza (») Jún 18, 2010 /
 
Természetesen átmehetek a másik fórumba.
Azért írtam ide, mert itt találok olyan embereket, akiknek gyakorlati tapasztalatuk van azzal kapcsolatban, hogy pl egy 1kW-os szélerőmű generátorának optimális meghajtásához mekkora forgató nyomatékra van szükség?
Optimális alatt azt értem, amekkora fordulaton a legnagyobb teljesítményt adja le.

Ha a fenti kérdés nemoff, akkor ugye maradhatok?
(#) Laresz válasza somethingtry hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Egy generátor termel x kW teljesítményt. A meghajtásához pontosan ekkora teljesítmény kell, plusz a veszteségek. Ergo kevesebb energiát termel mint ami a forgatásához szükséges.
Hát ezért lehetetlen amit akarsz.
(#) mrex válasza somethingtry hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Tételezzük fel elvégzed a kísérletet nem állítjuk hogy egy ideig nem fog működni sőt tovább megyek tetjesen feltöltött akkuval hosszú órákig üzemelhet.(tekintsünk el a hogyanoktol)
Viszont a kísérleet elvégzését javaslom neked ha nem hiszel az elméletnek. Dobd össze a kütyüt a generátorod adatlapjából tudni fogod az optimális fordulatszámot a mootorod fordulatszámából szívesen kiszámolom neked az áttételt fogaskerék vagy szíjhajtás kegyen? Nem ér semmit az elmélet higgy nekem a fizika elsősorban gyakorlati tudomány és a világ dolgainak magyarázata. az elmélet a kísérletek kiértékeléséből származik.
De más szempontból én is kérdeznék
Mi értelme lenne ennek a szerkezetnek? ha bármilyen fogyasztót beiktatnék a rendszerbe honnan kapná azt a plusz energiát amire neki szüksége van? Viszont a kísérlet akkor korrekt ha minden üzemállapotban fennáll a működés .Szóval egy teljesen lemerült akkuval is meg kell ismételni a kísérletet? vajon mitől fog elindulni a motor hogy töltse az akkut? Ha elgondolkodtál rajta akkor válaszolj most sürgős rotorlapátaszerkeszthetnékem támadt.
(#) Gergő81 válasza somethingtry hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Persze hogy megoldható, de ha a veszteségeket nem pótlod kívülről, néhány másodperc (akkukkal óra) után megáll, és egyébként sincs semmi értelme.
(#) mrex válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
szerintem hadd csinálja meg megnézem amikor átveszi érte a Nobel dijat és büszke leszek az újabb híres magyarra.
Következő: »»   230 / 507
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem