http://mulder82.atw.hu/szelgenerator/szel_csapagyhaz.php

Küldtem a profilodban megadott mailra egy videót a marás szimulációjáról 4 mega tömörítve ide nem tudtam feltenni. Mindössze egy paraméter volt elírva és emiatt jött ki a szemgúvasztó gépidő-
A lapát homorú felének nagyolása 48 perc a simítása 10 perc hál istennek ez már jobb eredmény.Amit a videón látsz az nagyon fel van gyorsítva de valahogy ilyen a 3d marás ha csinálnánk forgatót na az volna látványos de berezegne ez két felfogásból tuti lesz.
És a szimulációval egyidőben kész is a programja a marásnak. No emiatt kell bemodellezni mert csak rá kell ereszteni a camprogramot és a szerszámokat hozzárendelni. És mindezt 10 évvel ezelőtt még elképzelni sem lehetett most a haver sufnijában 3d marogatunk, egy ilyen hát bonyolult térgörbét is akár.
A gyerekeink atombombát fognak barkácsolni?

Csak most olvastam a kérdésedet. Én 2,2m-es PVC lapáttal 300-350W teljesítményt mértem erős szélben (pontos szélsebességet sajnos nem tudok, kb 40Km-es lehetett). Elég félelmetes hangja volt a rotornak.

Vannak az egyszerűbb gyárthatóság miatt egyenes alsó alkotóval szerkesztett profilok is. Tulajdonságaik nem túl jók, de azért erre is voltak kísérletek. Ha jól emlékszem Gruber: Ventilátorok c. könyvében van rajz, és koordinátatáblázat. Azóta azonban eltelt kb 50 év, mára talán az egyszerűsített profilok is jobbak. De ez is csak munkadarab-forgatással lenne egyik oldalán pár perc alatt végigmarható.
A videót meg fogom nézni, de láttam már ilyet gépgyártástechnológia- és forgácsolás- gyakorlaton.

Köszönöm a linket, így van összehasonlítási alapom. Még tanulmányozom Mulder szélerőművét, de nem találtam a leírást, hogyan adja le az áramot a generátor a levezető kábelnek. Valami még el van írva. A tartóoszlop átmérője 76 mm és nem 76 cm. Mindenki jól értelmezi, csak egy kis szépséghiba. Mindent összevetve, REMEK munka. Gratulálok a megépítőjenek.

Na sikerült is egy kisebb fájlt csinálni

hát igen arrol nem irt semmit hogy istermel valojában.de hasonlatnak jo

A 80 cm távolság a forgásponttól irreális 3 m átmérőnél. Nagyon hosszú hátsó lapáttávolság jön ki. Alaktól, felülettől függően 3-5-szörös hossz szükséges. 25-30 cm távolság lenne reális, de anyagminőségtől függően R*0,2 (20%), + a tartószerkezet fele elfogadható. Ennél nagyobb lapátelhajlás már nagyon rossz anyagminőséget jelent.

Egy ilyen csúszógyűrűvel.
Házilag:
Műanyag agyrész a két végére araldittal réz,vagy bronz gyűrű ragasztva hogy ne érjenek össze. Egy rossz szénkefés motorból kitermelt szénkefetartót szénkefével hozzábarkácsolni, a hengeres rész az oszlopra rogzíteni a szénkefés pedig körülötte forog.
Egy nagy flex szénkefe elég komoly áramokat átvezet.

Köszönöm mindkettőtöknek a választ. Szerencsém, hogy kérdeztem.
Mellékelek egy képet, amivel megmagyarázom a 80 cm-t. Esetleg 20 cm-t lophatnák belőle, de akkor nagyon közel járna az oszlophoz a szélkerék. Az oszlop, amire az erőművem szerelném négy párhuzamos csőből van összehegesztve négyzet alakban. Átlója 84 cm. A tengely, amelyiken szélirányba áll az egész tákolmány, az átlók metszéspontjában van, így a széléig a távolság 42 cm. Gondoltam, hogy még adok hozzá valamennyit, hogy ne verődjön a lapát az oszlophoz, mert mindig így verődtek szét a lapátjaim. Így jött ki a 80 cm. 10-15 méteres kormánylapátrúd nem lehetséges, bár szép lenne. Más ötletem támadt. Nem teszek kormánylapátot, a szélkerék lesz a kormánylapát is. A fórumon már láttam olyan fényképet. Azt is írták, hogy az a megoldás nem igazán egészséges, mert az oszlop által előidézett turbulencia hamar tönkreteszi a szélkereket. Mindent megnyerni azért nem lehet. Egy jelentéktelen kis faroklapátot teszek, de csak dísznek, hogyan is nézne ki egy szélkerék anélkül.

Szia István.

Én így oldottam meg. Már régóta működik.

Huh hát ez elég komoly szerkezeti melléfogás volt már ne haragudj meg érte.
Ha megnézel egy bármilyen távközlési oszlopszerkezetet mindenhol már a 3 oszlopra szerkesztett váz van.
ha még tudsz rajt alakítani szerintem tedd meg inkább most minthogy a már kész holmi menjen idő előtt tönkre.Inkább még most egypár káromkodás és fogaknak csikorgatása . Annó a seregben hiradós voltam és a 6 méter magas oszlop aluból volt kb 65mm es átmérővel. Rajta szélben is meg kellett állnia a 2x12m es dipólantennának s ha mégis kiugrott a sodrony a kötélcsigából akkor még nekünk is fel kellett rá mászni (azóta van tétiszonyom mert egy fél délelőtt táncolt alatam at oszlop)nem értem mi indokol ennyire erős szerketzetet ez már hurrikánálló! igaz középen is volt feszítőhuzal.

Szia István.
1,5 négyzetméteres felület 4m-es karon irányban tartaná a szélkerekedet. Ez még ki is vitelezhető és jól is néz ki. Pl. nálam így van.

Ha már úgyis hátsó híd (differenciálmű) az áttétel, helyezd a generátortengelyt a függőleges forgástengelybe, és a generátor így az oszlophoz mereven rögzíthető, csak az diffiháznak kell a szélkerékkel forogni. (emlékeim szerint ezt más is írta néhány hete) A járulékos nyomatékot a faroklapát minimális ferdítésével kompenzálhatod. A faoszlop nagyon komolynak tűnik, kár lenne bántani, legfeljebb egy- két átlós kötés kellhet.
A tetejére viszont jó lenne egy karcsúbb fémszerkezet, kevésbé kéne eltolni a függőleges tengelytől a lapátsíkot, magasabbra kerülne a kerék, és a kis acélcsúcs az áramlást sem zavarná annyira. Egyben jól földelhető, és ezután villámcsapás-álló lenne az állvány.

Helló hát használd a szelet, ha fúj hát kapcsolni is lehet vele,Mechanikai kapcsolás.

Üdv mindhármótoknak és mindenkinek.

Elismerem a melléfogást, mert tényleg sok anyagot pocsékoltam bele, de már nem alakítanák rajta, mert 60 mm átmérőjű rozsdázó vascsőből van összehegesztve. Amikor az M Tsz-t hurcoltuk szét, apró pénzért kaptam meg a csöveket. Ennek már több mint 15 éve. Most könnyű szélerőművet építeni, mert a fórumon kidolgozott tervek vannak, képekkel és filmekkel, de én abban az időben még azt a szót sem ismertem hogy Internet.
Elméletileg jó ötlet a differenciálművet elfordítani, hogy a tengely lefele nézzen de gondoljuk csak végig. Először is kellene egy lyukas tengely, amely csapágyon fut és beáll szélirányba rajta a tákolmány. Ebben a lyukas tengelyben csapágyon forog az a tengely, amelyik a generátort forgatja. Ez az egyik variáció. A másik variáció az, hogy a lyukas tengely helyett használjunk olyas valamit, mint a teherautó pótkocsijának amin elfordul az első tengelye. Ettől már sokkal jobb ötlet a joco21 kollektoros – kefés módszere. Az egyik fórumtárs humorosan megjegyezte „nem kell hülyére csapágyazni mindent“.
Ezelőtt pár órával felmásztam az oszlop tetejére. Férfiasan bevallom: féltem. Az a gondolatom támadt, hogy az is lehet, azért kell engedély a 6 m – nél magasabb építményre, mert magasabbról nagyot lehet esni. Alkotói válságba estem, de a mérleg a kormánylapát nélküli kivitel felé látszik billenni. Holnap délután fogok dolgozni rajta, addig érdeklődve lesem véleményeiteket.

Hűha!
Ha ez acélcső (nagyon rosszul láttam), akkor tényleg addig bírja a vihart, ameddig el nem rohad, vagy az alapozás nem enged. Ha ennyi munka van benne, akkor tényleg megérdemelne egy kis karcsú csúcsot, hogy a lapát ne az oszlop mögötti áramlásban tengődjön. Ez a teljesítménycsökkenésen felül a lapátok fáradását, törését is elősegíti, és zajosabb is.

Én a részemről csatlakoznék gergő81 hez ebből úgy tudsz jól kijönni ha azt mérlegeled, hogy a már befektetett energia arányban áll-e a várható eredménnyel. Ekkora fordulókörrel a 3 m es kerék nem lesz biztonságos. és mechanikailag biztosan nem jó.Én is a magasítást javaslom egy karcsúbb de kör keresztmetszetű toldattal. vagy ide nem lenne megoldható a függőleges tengelyű rotor?
A kormánylapát nélküli kivitelről az oszlop láttán én lebeszélnélek. nagyon külpontos ez a rendszer nagyon messze van a forgáspont.ide oda csapódna a kerék. ez az én véleményem.Két kalappal a holnaphoz!

Változatlanul fennáll a 737440-es kérdésem az áramtermelő szélgépet használókhoz. Nem tudom, hogy a gyakorlatban mennyire része egy szélgépnek a töltésszabályzó vagy az inverter, ezek hiánya vagy megléte mit jelent. A válaszokat előre is köszönöm.

töltésszabályzó azért kell,hogy az akksijaid a maximális töltőáramon felül ne kapjanak ampert!(mer'nekik akkor kampec) Inverter azért kell,hogy a megtermelt és akkumulátorokban tárolt egyenáramból,12/24/48V (géptől függően) stabil 220v FELHASZNÁLHATÓ váltó feszültséget állítsunk elő,amiről elmennek a kényes háztartási gépeink is!

Hello Szíriusz!

Kérdésedre választ adva, a gyári és nem gyári szélturbináknál ELENGEDHETLEN a töltésvezérlő használata.
Több okból is:
- bejövő feszültség+töltőáram szabályzás:
Az akkumulátorok védelme és optimális töltése, érdekében a jobb töltésvezérlők már mind tudják a mély kisütés védelmet, túltöltés elleni védelmet,
-> ez utóbbi elengedhetetlenül fontos, ugyanis a turbina üzem közbeni sebességét elsődlegesen a töltésvezérlők fékezik, hogy a gép NE tudjon túlpörögni a biztonságos fordulatszám fölé.
Sok gépben van mechanikus védelem pl: farok összecsukás, vagy röpsúlyos fék a forgórészen, de létezik röpsúlyos lapátszögállítás is a nagy szél szembeni védelmeként.

Állandó mágneses generátorok esetében, mivel a forgó részről állandóan van gerjesztés, így amint forogni kezd, jön le üresjárati fesz.

Az ugynevevett elektronikus fékezés egyszerű, de többféle technikai megoldása van, általában:
egy Ic, vagy egy microcontroller méri a bejövő grátz híd, vagy shotki diodák által egyenirányított szél/víz...turbinából bejövő Dc oldali feszt, valamint az akku kapocsfeszt. Amint a bejövő fesz túl nagy a beállított töltéshez képest, akkor ellenállásokat, vagy moszfeteket kapcsol rá, egyes töltőnél külső söntöket, illteve tekercshuzalból készített, vagy éppen fűtőcekászból készített műterheléseket kapcsol rá, ahol a többlet bejövő feszt hő formájában elfüstöli.
Egyes töltőknél biztonsági okból az utolsó fokozat rövidre zárja a bejövő fázisokat, (pl: csillagban) ami a lehető legnagyobb terhelést adja a generátornak, ami ezáltal megáll. Ez utóbbi kényszerű biztonsági dolog, de muszáj mindenkinek használnia, mintegy "vészstop" kapcsolót, hogy orkánban el ne repüljenek a lapátok, anyagi és emberi kárt okozva.

Ajánlom mindenkinek, egy csillag kapcsoló beépítését vészhelyzet esetére, de nem ajánlatos folyamatos fékezésre, mert a rövidzárral hatalmas terhelés jut a tengelynél nagy sebességgel mozgásban lévő lapátokra, amelyek az ellentétes irányú erő hatásra extrém esetben el is törhet, valamint a mágneseknél keletkező hő csökkenti a mágnesek erejét, ami által generátor veszít a termelő képességéből...

Visszatérve:
Az adott tartománynál való beterheléssel ad:
-a turbina sebessége csökken,
-a töltőfesz lecsökken pár V-al,

Példa: 24 V dc rendszernél :
a bejövő fesznél kb. 22,5V -nál kapcsolja rá a turbinát az akkura tölteni, és 30V dc-nél kapcsolja a külső műterheléseket.
A szabályzás lehte további pwm, vagy plc vwzérwlt szabályzás is.

Aszinkron, szinkron gépeknél szintén szükséges ugyanezen feladokat vezérlővel szabályozni,
valamint ott még kismillió védelmet kell beépíteni a vezérléshez, alapvető kritériumok:
- fázisszinkront össze kell hangolni a hálózattal,
- állandó mértékű feszültséget kell tartani,

Hálózatra kapcsolás esetén állandó frekvenciát, fázissorrendet kell tartani, fázisszinkront állítani, szabályozni, valamint előírás szerint még kismillió védelmet be kell építeni.

Ez utóbbi hatásfoka kis teljesítményekben nagy veszteségeket produkál, valamint drága az ilyen bonyolult vezérlés, ezért ez utóbbit inkább ipari méretekben használják.

Háztartási méretekben állandó mágneses kis villanymotorokat használnak, mert jobb a hatásfoka, és olcsóbban lehet biztonságos vezérlést készíteni hozzá.

Ha bármelyikőtöknek szüksége van segítségre, a témában, szóljatok bátran akár itt is!

Viharvédelem működése ma reggel

Tuti! Nálam is volt szél, 2 nap alatt 17kWh-t termeltek a 300-asok.

Tegnap nálam is tombolt rendesen. A viharvédelem ellenére - ami teszem hozzá jól működik - le tört 2 lapátomat. Többet nem csinálok PVC-ből lapátot. Hamarosan el készülnek a falapátjaim hál'isten.

Szép!

Üdv Mindenkinek!

Először is le a kalappal mindenki elött aki ilyesmivel foglakozik!

Láttam több helyen, hogy forgókontaktort alkalmaztok. Ha valakinek szüksége lenne kemény, nagyáramú bronz kefékre, keressen meg bátran (van hozzá kefetartó is)
Két méretben van, igény szerint küldök paramétereket!

üdv.sun

Előbb dícsértem a viharvédelmedet,most a sajátomon is megfigyelhettem Akkorát bólintott,mint még soha!
Enyém csak széllökés ellen véd,de látványos ez is
Folyamatosan erősödik a szél,ráadásul előbb "állítottam" az elcsavaráson...Kézzel. Azóta kis fordulaton kicsit berázza az oszlopot,de durva lett a változás.
Sokkal nagyobb a fordulat,a lapátvégek elcsavarását vettem vissza! Szinte 0 most a lapátvégek állásszöge.
Sokkal csendesebb is lett,bár eddig sem volt hangos.
Eddig azt hittem hogy a 6 lapátos egy kisfordulatú konstrukció! Egész rendesen forog! Mióta állítottam rajta Nincs kikötve az oszlopom,de ezután már muszály lesz kikötni.

Nekem is kéne még finomítani rajta. Túl hamar csukódik a farok. Pont amikor kezdene rendesen tölteni, pörögni akkor kezd csukódani. Kb 250W- nál kezd működni, széllökéstől függően (mikor visszaállásnál kap ujabb lökést) 500W is leszalad róla.
Tulajdonképpen pöröghetne, csak féltem a mágnestárcsákat. Még a tavasszal észrevettem ,hogy hajszálrepedések keletkeztek a műgyantán a kiöntött mágnesek között. Talán mással kellett volna kiönteni.
Szóval mit is kéne csinálni, hogy később csukódjon a farok? A felületet növelni, vagy hosszabbítani a kart?

Növelni kéne a tömegét a faroknak. Ha raksz egy súlyt a farok egyenes szárára, úgy hogy előre hátra tologatható, akkor azzal be tudod játszani az optimális csukódást.

Sziasztok
Én is szeretnék egy szélmeghajtású generátort csinálni, már meg is van hozzá a tervem. A problémám az, hogy még nem foglalkoztam tekercseléssel, ezért késném a segítségeteket. Van összesen 4 winyóból kiszedett mágnesem, és szeretnék 12V-ot, és min. 2A-t előállítani. Milyen hosszú, és mekkora keresztmetszetű vezetékre lesz szükségem, illetve mekkora legyen a tekercs belső átmérője?

A tervem az, hogy a mágneseket egymással szembefordítom, és ez fog forogni, közötte pedig a tekercsek lesznek. Az egészet valószínűleg faszerkezetre fogom megépíteni.