Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » DC motorvezérlés
 
Témaindító: rozsda, idő: Máj 3, 2009
Témakörök:
Lapozás: OK   40 / 86
(#) cimopata válasza rozsda hozzászólására (») Jún 25, 2010 /
 
Kapcsolástól függ, melyik kapcsolásra gondolsz?
(#) rozsda válasza cimopata hozzászólására (») Jún 25, 2010 /
 
Hát erre.Ezt még te rajzoltad régebben a gerjesztés tápjának.
Lehet hogy én aggódok megint fölöslegesen,csak nemszeretném hazavágni a digitműszerfalat.
Milyet úton lehet védekezni ennél a kapcsolásnál a fet meghibásodása esetén bekövetkező túlfeszülcségtöl a kimeneten?
(#) Gergő81 válasza rozsda hozzászólására (») Jún 25, 2010 /
 
A legegyszerűbb, és elpusztíthatatlan védelem:
Olvadóbiztosító, és tirisztor.
A tirisztornál az anód-katód lábra köss egy kb 470nF fóliakondit, ne gyújtson véletlenül. A gate-et feszítsd egy ellenállással (100 ohm) záró irányba. Az ellenőrizendő tápfeszültségről megfelelő ZD+ soros ellenállás (47 ohm) a gate-re, és ha a feszültség nő, a tirisztort a ZD gyújtja, a tirisztor nyit, a tápfesz.-t rövidre zárja, a túlfeszültséget levezeti, a biztosító kiolvad. A tirisztor védelmére egy kis soros ellenállás a jót tesz, de vastag huzalból, nehogy elégjen, meghiúsítva a védelmet.
Példa:TFH 12V 2A kell a védendő dolgoknak.
Biztosító: 250V, 2A
ZD: 2*6,8V sorban, így hőmérséklet-független
tirisztor: to220-as tok, pl 12A-es, csúcsban 50A, ha ennél a bizti nem köszön el, akkor soha!
Soros ellenállás:12V/50A=0,24 ohm-os huzalellenállás
Hiba után legfeljebb cseréled a tirisztort, ha meghalt.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 25, 2010 /
 
Igen, a Lambda cég gyártott ilyeneket vagy 20 évvel ezelőtt, pl: LAS12. To-3-as tokban volt. Meg mintha kisebbek is lettek volna...

A gerjesztőkör tápjának nem kell semmi, oda elég a biztosító.

A másik táp, ha jól emlékszem a lámpákat is táplálja, tehát oda azért jóval nagyobb tirisztor kell. Persze, lehet, hogy már nem emlékszem, hogy is volt ez a része az autónak.

Gondolom, 20 mm-es üvegcsöves biztosító lesz benne. Nem mindegy a karakterisztikája. A T jelű a leglassúbb, egy 2 A-esre biztosan meghal egy 12 A-es tirisztor. Szóval, nem árt nagyobbat betenni. Az N a közepes sebességű, ez már nagyjából jó, az F jelű bizti a leggyorsabb, de esetleg kiolvad, ha izzók mennek rajta keresztül.
(#) Gergő81 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Jún 25, 2010 /
 
Az ősi TIC126- (1971 Texas i.) adatlapját most néztem meg. 12A-es, de 20ms-ig, 25°C tokhőmérséklet alatt 100A-re specifikált.
Ha ez kevés, egy 25A -es tirisztor,300A-es lökőáram sem túl drága.
Pl: Lehel u.:BT145, 2N6508 238Ft, 226Ft+ áfa + kisker árrés, <400Ft
Még valami: eszembe jutott, hogy a tirisztoroknak a megfelelő nyitáshoz időre van szükségük, túl nagy dI/dt
mellett az árameloszlás egyenletlen, és megdöglik. Kell egy soros induktivitás, néhány uH, ennek az ellenállása elég lesz az áram 100-300A-re való korlátozására, és ekkor az áramkör egyéb impedanciáit 0-nak tekintettük.
Szerintem ez egyszerű, megbízható, és a tirisztor sem fog belehalni. Ha mégis, 400Ft nem nagy veszteség.>
(#) (Felhasználó 46585) válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 25, 2010 /
 
Kicsit nézz utánna. A tirisztorok zárlattűrőképességére nemcsak a lökőáram a jellemző. Ezen kívül van még az i kvadrát t is, ami egy energia jellegű mennyiség. Ha ez kisebb, mint ami a biztosítóra meg van adva, akkor gond van. És akkor még nem beszéltem a körben levő induktivitásról és annak "jótékony" hatásáról...


Persze, be lehet tenni akármekkora tirisztort is...
(#) Gergő81 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Jún 25, 2010 /
 
Mint látod, az induktivitás közben eszembe jutott, csak a tényleg jótékony helyen.
Az általad írt "rosszékony" induktivitás energiája javarészt az olvadóbiztosító ívében alakul majd hővé, de kétségtelenül növeli a kisütendő töltést is.
Ha az áram elég lassan épül föl, az SCR (tirisztor, de az hosszú) impedanciája elég kicsi lehet, és ekkor kis feszültség esik rajta. (max 3V) ezért az energia nagyobb része nem az SCR-en alakul hővé.
Az induktivitás ezen felül az elvezetendő töltésmennyiség kisütését elnyújtja, időt adva ezzel a teljes nyitásra, és részben a termelődő hő eloszlására is.
A tápegység és a terhelés elkóin a dU/dt nem lehet annyira nagy, hogy néhány ms késés a védelem értékét csökkentené, ha mégis, akkor soros ellenállást kell beiktatni a step-down 48V-os oldalára, a fet zárlati áramát kis veszteségek árán csökkentendő.
A lényeg, hogy szerintem működőképes védelem, egyszerű, és üzembiztos.
A tervezés folyamán persze az általad említettekre is érdemes ellenőrzést/méretezést végezni. Szerintem mindketten értjük amiről beszélünk.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 25, 2010 /
 
Hát, az lehet, hogy neked is eszedbe jutott az induktivitás, kár, hogy túl gyors voltam a válasz megírásakor, mert akkor ez még nem látszott... ezt csak utólag írtad be... ( nem baj... )


"...de kétségtelenül növeli a kisütendő töltést is. Ha az áram elég lassan épül föl, az SCR (tirisztor, de az hosszú) impedanciája elég ...

Ez alatt te mit értesz? Mi az a kisütendő töltés? Mi a hosszú?

" A tápegység és a terhelés elkóin a dU/dt nem lehet annyira nagy..."

Ha ez igaz, akkor minek kell a katód, anód közé tenni egy kondit? Az általad ajánlott tirisztor 400 V/us-os! Ez egy baromi nagy érték! Hol lesz egy táp kimenetén ekkora du/dt? Akkor minek a kondi? Egyébként, ez a mondatod teljesen érthetetlen nekem. Megmagyaráznád?

Igen, a javaslatod működik, hiszen gyártják is az idevaló eszközt. Én nagyon jól értem, hogy te miről beszélsz ( a fentiek kivételével), meg azt is elhiszem, hogy te is érted, de itt a lényeg nem mi vagyunk, hanem az, aki építkezik a mi ajánlásaink alapján! Erre próbálj koncentrálni! Bocs, hogy ezt mondom, de nekem ez a szakmám, ne nekem magyarázz... nem hiszem, hogy tudnál újat mondani...
(#) Gergő81 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Jún 26, 2010 /
 
Valóban utólag módosítottam.
A kisütendő töltés:
A kapcsolóüzemű táp kimeneti, és a táplált áramkör bemeneti kapacitásaiban lévő töltésmennyiség azon része ami annak nyitása után az SCR-en át fog elfolyni, + ami a biztosítón annak kiolvadása alatt, és az ív léte közben "érkezik" a védelem által rövidrezárt pontok közé.
Jelentősége a rövidrezárt pontok közé képzelendő LRC helyettesítő áramkör kapacitásában tárolt energiamennyiségnél van, ami kisütésénél az ellenállások arányában fog más- más helyeken hővé alakulni. Ennek az SCR-re eső része kritikus.
Kis impedancia:
Kis impedancia alatt azt értem, hogy ha a maradékfeszültség pl 3V miközben az áram pl 300A, akkor az SCR impedanciája kicsi, annak valós része 10m ohm, és a képzetes részek sem jelentősek. Ezt kis értéknek találom a többi ellenálláshoz képest, és az SCR által "látott" soros LRC taggal modellezhető áramkör R értéke ennél valószínűleg nagyobb, (többszörös) ezért a C-ben tárolt energia töredéke fog a tirisztorban hővé alakulni, főleg, ha a javasolt kis soros ellenállás, akár az induktivitás huzala formájában bekerül az áramkörbe. Itt a maradékfeszültség 0., (rossz) közelítésben áramfüggetlen értéke miatt talán helyesebb azt mondani, hogy az energia egy bizonyos része (kb 1/4-e) marad a félvezetőben, ha a soros ellenállás (valós rész) a néhányszor 10 m ohm-ot meghaladja. (pl 100 m ohm)

Hosszú:
Hosszú leírni, hogy tirisztor. Ezért a Silicon Controlled Rectifier- ből alkotott SCR betűszó. (remélem jól írtam )

Párhuzamos fóliakondi:
Az elkóknak és a hozzá vezető vezetékeknek induktivitása van, ha a védőáramkör például nem a nyákon, hanem távolabb, szabad vezetéken helyezkedik el, nem kizárhatóak induktív tüskék.
Más alkalmazásokban, régi 60-as évek beli Szovjet SCR-ekkel volt ilyen gondom, akkor ez beidegződött. Közben én is körbenéztem, és valóban megjelentek a csillapítótagot nem igénylő TRIAC-ok,SCR-ek is. A Szovjetek még érzékenyebbek voltak, A TIC126, BT145,2N6508 max dU/dT értékét nem ellenőriztem. A 400V/us valóban nehezen érhető el, a még modernebbeknél még a számos kapcsolt induktív áramkör környezetében sem félnék a véletlen gyújtástól. A kondi tényleg lehet túlzott óvatosság, de nem árt.

Valóban inkább másoknak írunk, ha nem voltam érthető, az komoly baj, próbálok változtatni rajta.

Nekem nem ez a szakmám, de mégis helyesebbnek tartanám, ha azt írtad volna:
"te valószínűleg kevesebb újat tudsz nekem mondani, mint én neked"
Ezt elismerném, mert tanulni nem szégyen, és talán reálisabb is lenne.
(#) proli007 válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 26, 2010 /
 
Hello!
"ZD: 2*6,8V sorban, így hőmérséklet-független"
Ez jól hangzik, csak sajnos nem igaz..
üdv! proli007
(#) Gergő81 válasza proli007 hozzászólására (») Jún 26, 2010 /
 
Szerintem jó közelítéssel független.
Ha jól tudom, az 5,6V -os ZD-k feszültsége hőmérséklet-független, alatta negatív, fölötte
pozitív a függés.
Itt a 2*6,8V-os ZD (kissé pozitív) sorosan van kötve az SCR GATE-diódájával, ami viszont egyértelműen negatív hőmérsékletfüggésű, reményeim szerint jól kompenzálják egymást.
Ha nem is pontosan független, már csak a hőmérséklet növelésével csökkenő gyújtóáram miatt sem, azért nagy ingadozásra nem számítanék. Ez csak védelem, nem referenciafeszültség, ha -20..+70°C között 1V-nál kevesebbet változik a gyújtási küszöbfeszültség, az megfelelő.
Ha a fent írtak miatt mégsem elég stabil a működés (ez meglepne), lehet 1 db 12..15V-os , vagy 3db 4,7V-os ZD-vel is kísérletezni, a függés iránya, mértéke így módosítható.
(#) proli007 válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 26, 2010 /
 
Hello!
Nem azért írtam, mert nem találtam megfelelőnek, hanem azért, mert ha a hozzászólásodat egy kezdő elolvassa, akkor arra a következtetésre juthat, hogy ha sorba köt két zénert, megszűnik a hőfokfüggése..
Ami adott esetben a gyártási szórás miatt, még akár igaz is lehet, csak általánosságban nem jelenthető ki.
üdv! proli007
(#) rozsda válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 26, 2010 /
 
Hát én nem a star trek-en nőttem föl.És azért mert valaki ezen az oldalon lóg,ne feltételezd róra hogy mindnet tud.
Átrajzoltam a kapcsolást és felteszem ellenörzésre.
Egyenlőre megcsinálom neki a hejet a nyákon,aztán ha minden tuti akkor belerakom és ha lessz egy merész pillanatom akkor összezárom a fetet egy csavarhúzóval.Ha mégsem volna annyi vér a pucámba akkor hiszek a működőképességében és bizok benne hogy hiba esetén nem teszi tönkre a digitműszerfalat.És az hogy mi száll el a tápban,nemérdekel.Egyszerűbb javitani mint...
Amúgy köszönöm a segitséget.

Proli.:
Neked is köszi a kiigazitást.
(#) cimopata hozzászólása Jún 26, 2010 /
 
Ugyanezt a célt szolgálja a tranziens dióda, csak modernebb megoldás.
Egy 15V letörésű 1,5kW-os darab 80ft.
(#) (Felhasználó 46585) válasza cimopata hozzászólására (») Jún 26, 2010 /
 
Hát, az pont nem ide van kitalálva. Azok nem elég pontosak feszültségre, vagyis, elég nagy a szórásuk, meg az a könyök, ahol működésbe lépnek elég nagy feszültségemelkedést enged meg.

Rozsda: ez így nem jó. A zener katódja a tirisztor anódjára menjen. A 100 ohmos ne az anód és a gate közé legyen kapcsolva, hanem a katód és a gate közé. És ne 100 ohm legyen, inkább 220. Kössél még ezzel párhuzamosan egy 470 nF-os kondit, hogy ha esetleg nagyon érzékeny a tirisztor gate-je, akkor a táp kimenetén levő tüskék ha valamennyi átszűrődik belőlük a zeneren, akkor ne tudják begyújtani a tirisztort. A biztit tedd át a pozitív kimenetre, tehát a 470 µF-ok után legyen.
Nyugodtan rövidrezárhatod a FET-et, ki fog olvadni a bizti, meg szikrázni fog egyet, mert a kimeneti kondikat lórúgásszerűen feltölti 48 V-ra a bemeneti feszültség. Tehát, nem baj, ha ezt kibírják a kondik. Ha meg kisebb feszültségüek, akkor a biztit tedd a kondik elé, a pozitív ágba. ( a 30CPq100 diódák, meg a 10k-os ellenállás közé ) Ha a bizti kiolvadt, cseréld ki és nézd meg, hogy megy e a táp. Ha nem megy, akkor valószínű elszállt a tirisztor. Tehát, azért ide egy nagyobbacska kellene, mondjuk valami 25 A körüli. Ha nem szállt el, akkor azért néhányszor próbáld ki ezt, néhány biztit megér.
(#) cimopata válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Jún 26, 2010 /
 
Nyilván az elektronika amit kell védeni bírja pl 15V-ig afelett pedig más akkora áramot vesz fel a dióda, hogy a bizti rögvest kiolvad.
(#) (Felhasználó 46585) válasza cimopata hozzászólására (») Jún 26, 2010 /
 
De, ha nem akkor legfeljebb a gyártót kell okolni...
Egyébként, meg kellene nézni, hogy valóban kibír e ekkora áramot egy szupresszor. Tartok tőle, hogy nem, de majd számolgatok... de próbáld ki.
(#) Gergő81 válasza cimopata hozzászólására (») Jún 27, 2010 /
 
rozsda!
katt-nak igaza van, az általa leírtak miatt a TVS szerintem sem jó. A ZD bekötését is jogosan javította.
És még valami: ha a tápegység úgy hibásodik meg, hogy a feszültség-visszacsatolás szűnik meg, az IC még árammódú lévén áramgenerátorként működni fog, bár 40m-ohm mellett 20A körüli áramnál.

Mekkora áram kell 12V-on? Ha 3A akkor a bizti jó, de 200-300m ohm-os sönt kéne, ha 20 A akkor a source-nál az áramfigyelő helyesen 40m ohm, de a bizti nem 3A-es.
Ha ez az áram a biztosítót nem olvasztja ki,--jelen esetben (40m ohm, max 20 A, 3A bizti) kiolvasztja, de a kis áramjel bizonytalan komparálást okoz-- a TVS (ami neve szerint is Tranziens Voltage Supressor) tartósan dolgozni kényszerül, és elfüstöl. Ha közben zárlatba megy, akkor véd, ha megszakad, vagy kiforrasztja magát (!!), oda a védelmi képesség.
A visszacsatoást én TL431-el, és optocsatolóval oldanám meg. Az opto kollektora a +5V referenciára, az emittere az ic visszacsatoló bemenetére menne.

Ha UC3845-öt használnál, a kitöltés nem mehetne 50% fölé, vagyis visszacsatolás nélkül, de az induktivitás folyamatos vezetési tartományában (terhelésnél) a kimeneti feszültség nem érhetné el a 24V-ot. Ekkor a kimeneti frekvencia a feleződik, az oszcillátor-frekvenciát kétszerezni kell.
(UC3845 Rt:8k2, Ct:2n2)
Használhatsz ipari kivitelt is,UC2845-öt.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 27, 2010 /
 
"... ha a tápegység úgy hibásodik meg, hogy a feszültség-visszacsatolás szűnik meg,... "

Hm... ez igaz, de ha mindenre építünk védelmet, hát, egyre bonyolultabb lesz. Egyébként, biztos vagyok benne, hogy akármit találnánk is ki, mindíg lenne valami, ami ha bekövetkezik, nagy baj van. Gyári autókban is van, hogy tönkremegy a komputer, mert túl nagy lesz a feszültség...
(#) Gergő81 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Jún 27, 2010 /
 
Tökéletes védelem valóban nincs.
Amit írtam egy újabb érv a TVS ellen, mivel az SCR hűtéssel elviseli tartósan is az áramot.

Az 50 %-ra korlátozott kitöltés ráfordítás nélkül ér valamit, csak más IC-t kell kérni a boltban. A max 24V is pusztít, de talán kevesebbet mint a 48V.

A feszültség-visszacsatolás hibája reális, ugyanis nagy impedanciás áramköri rész, helyes működését a nedvesség, beázás, páralecsapódás is megakadályozhatja.

Ezért is tartanám jobbnak az optocsatolós visszacsatolást, mert a kimenetnél(12V, TL431) és az UC-nél is kisebb feszültségek , és kisebb ellenállások vannak.
Emellett persze a megfelelő dobozolás, védőlakk is fontos.
Egyik módosítással sem helyettesíthető sem a biztosító, sem a tirisztor, sem a vízvédelem, de a komoly hiba esélyét szerintem csökkentik.
(#) rozsda válasza Gergő81 hozzászólására (») Jún 27, 2010 /
 
Azt nemtudom ha nemvagyok biztos abban amit rajzolok akkor miért nem dobom be a szimulátorba.Mindenesetre most megtettem és működik igy a védelem.A BT152 10ms-ig elvisel 200A-ert.0.24ohm-mal nem lehet több a zárlati áram 60A-nál.Amit nemtudok hogy mondjuk egy 10A-os gyors bizti milyen gyorsan olvad ki.?
Azt sem tudom hogy a tápnak mennyit kell tudnia.Mindenesetre erröl menne minden ami a kocsiban van.Tompitott,fényszóró,hátsó világitás,féklámpa,elektromos ablak,stb...Ha max 20A-ra tervezek akkor túl nagy meglepetés nem fog érni.
Van már egy ilyen táp a kocsiban,igaz abban feszültségvisszacsatolás nincs,de eddig problémamentesen teljesit.Fölösleges mindenre védelmet épiteni.Szerintem védelem nélkül is megbizható lenne,de igy nyugottabban alszom.Az 50% kitöltésű UC viszont jó ötlet.Bár 24V-on ugyis elszáll minden amit nehezen lehet beszerezni. (nem az izzókat féltem)
(#) Gergő81 válasza rozsda hozzászólására (») Jún 27, 2010 /
 
A védelem ZD- jével sorba illene egy 100 ohm körüli ellenállás.
A hagyományos autóvilágítás, és kényelmi extrák sokat esznek, nehéz lesz.
2*60+4*5W (világítás140W, 12A) 6*21W (fék, index, tolatólámpa 126W) 40W/db ablakemelő, 100W ablaktörlő, hátsóablakfűtés 100W, rádió... Összesen kb 500W, 40A, pillanatokra, vagy egyszerre működtetve több.
A fogyasztók nagy része viszont a bekapcsolás pillanatában többszörösét felveszi, de csak időszakosan működik.
Két lehetőség kínálkozik:
1. 48V-ról egy 13,8..14,2V -os áramkorlátozott(az UC tudja) 15-20 A- es tápegység, autóakku puffernek, a kényes fogyasztók innen, esetleg helyi védelemmel (SCR), de kisebb áramra méretezve működnének, az izzókra védelem nincs.
2. A fogyasztás radikális csökkentése, LED-es világítás, és egyes fogyasztók együtt működésének megakadályozása,(pl kézi ablakemelés, hátsóablakfűtés, rádió kikapcsol, ha a feszültség a tápegység áramgenerátoros üzemében 11V alá csökken, stb...) hogy 10-20A legyen a névleges csúcsáram, ne kelljen 40 (kb 1 s-ig 60-70!!) A-re méretezni.
Ez a hatótávolságot is növelné.
Ha ekkora a kimeneti áram, (20-60 A) akkor reálisabb csak a kényes dolgok védelme, vagy ipari méretű (50-100A) tirisztor kell, 50-100 m ohm ellenállású soros induktivitással (kb 100 uH...1mH).
Ekkora áramhoz már több nagy GATE- kapacitású FET illene, amihez az UC belső meghajtójánál nagyobb GATE- meghajtó kéne. (PL MIC4421, 4422 az egyik invertáló, de sok egyéb 6...10A-es kapható)
A bemeneti, és kevésbé a kimeneti elkók maximális effektív áramát ez a kapcsolás szinte biztosan túllépi (hasra, becslés). Több nagyáramú (low ESR) elkó kéne, elsősorban a 48V-os oldalra.
Ekkora áramra a sönt is nagyon melegedne, áramváltóval, és csak utána sönttel kéne az áramjelet az ic számára előállítani.
A schottky helyett (mellett) érdemes lenne felső oldali meghajtóval FET- et használni, 75% kitöltés és pl 20A mellett sok ott a veszteség. (0,75*0,8V*20A=12W)

Sokkal egyszerűbb csökkenteni a fogyasztást, kisebb áramra tervezni, és talán még utána is pufferelni, a csúcsok idejére.
(#) proli007 válasza rozsda hozzászólására (») Jún 27, 2010 /
 
Hello!
Csak egy kósza ötlet. Tekintve, hogy a kaszni "papírból van" mint írtad, esetleg lehetne a nagyfogyasztó izzókat 24V-os teherkocsi izzókkal helyettesíteni, és soros kapcsolásban 48V-ra kötni (úgy is párosával vannak).
Így nem kellene a legnagyobb terheléseket veszteségesen konvertálni, indulóárammal számolni...
üdv! proli007
(#) (Felhasználó 46585) válasza proli007 hozzászólására (») Jún 27, 2010 /
 
Így van, de ezt már a rozsda is írta, nem értem, most miért akarná megváltoztatni. Az viszont elég baj, ha kiég az egyik izzó, mert rögtön a másik sem fog világítani... ha ez menet közben van, akkor azonnal izzócsere, különben életveszélyes.

Az energiatakarékosságról már volt szó korábban, ha a fényszórókat nem is, de a többit lehetne LED-ekkel.
( Most csinálunk zárófényt , - stoplámpa - járműre, abban egy Zetex ic az áramgenerátor és 36 db piros, huzallábas Cree LED van. Legalább kétszer úgy világít, mint az eredeti 20 W-os izzó. Sajnos, nem olcsó. )
(#) proli007 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Jún 27, 2010 /
 
Hello!
Alapvetően a legfőbb biztonsági probléma, ha a tompított ég ki. Ezt viszonylag egyszerűen meg lehet oldani, hogy ilyenkor ideiglenesen pld. a reflektor izzó, automatikusan bekapcsoljon. És már is nincs sötét..
Amúgy, ha a konverter meghibásodik ugyan ez a biztonsági probléma áll fenn.. nem?
A Led-eket természetesen ésszerűnek tartom a jelzéseknél.
üdv! proli007
(#) rozsda válasza proli007 hozzászólására (») Jún 27, 2010 /
 
Kattal már átbeszéltük régebben ezeket a 48V-rol működő izzókat.Első körben csak a tompitott és a fényszóró lessz rákötve.Aztán majd ha már nincs nagyon mit tennem a kocsin akkor jöhet a ledes átalakitgatások.
Én annyira nem izgulok az izzók kiégése miatt.Egyépként is ritka esemény.A kocsi pedig csak városban lessz használva.Lakunk itt kb 30 ezren,tehát nem egy nagy város.Ha mégis baj van akkor gyorsan odaér a segitség.
De ha a gerjesztés tápja tudja a folyamatos 16A-ert akkor ez is tudjon annyit.És ha nem lessz kihasználva akkor legalább biztosabb a működésa.
Mindenesetre ezt igy összerakom és majd kiderül hogy mire lessz elég,de ez nem egy nagy autó nagy fogyasztókkal.(Pl:nincs is benne hátsó szélvédő fűtés)
(#) rozsda válasza Gergő81 hozzászólására (») Júl 1, 2010 /
 
Szia.
Multhéten megigértem hogy rakok föl egy pár képet a szkóprol.
Az történt hogy a Tektronix 455 nek a triggere elfelejtett rendesen múkodni.Visszavittem garanciába és kicserélték egy az egyben egy 465-ösre.Talán még ezzel jobban is jártam.
Remélhetőleg megkönnyiti az életem.
A VMK vezérlésenek a shöntjén mért feszültség elég érdekes.Vagyis a frekvenciája ugrál oda vissza.Most olyan 6KHz körül van.A hangjával igy semmi bajom és egyenlőre úgy néz ki hogy birja is a fojamatos üzemet.
Aztán megnéztem a gerjesztés tápjának a shönt és a drain-source feszültségét is.
A gurulópróbák alatt ez a táp is birta a gyűrődést de most figyelgetem hogy melegszik ám rendesen.A bemeneti kondikkal kapcsolatban is igazad van.Több,kissebbet kell beletenni mert ez a két 4700µF-os is melegszik.Aztán a shöntökröl meg ne is beszéljek.Ha több időm lessz mint amennyi most nincsen akkor lehet hogy átfaragom egy kicsit.Mindenesetre ennek fényében csinálom a 12V-os tápot.
Azt elárulhatnád nekem hogy mit tesz pontosan ez a kettős időalap.És mikor tudom ennek az előnyeit kihasználni?
(#) Gergő81 válasza rozsda hozzászólására (») Júl 1, 2010 /
 
A kettős időalap: a jel megfogásához a periódusidejére kell állítani az "A" triggert, ekkor fog egy képként állni. trigger élnek az egyértelműség miatt, (ne ugráljon) a legmeredekebb, legnagyobb amplitúdót megelőző élt célszerű választani. Ekkor nyilván ezzel kezdődik a kép.
Az eltérítési sebesség megválasztásánál jó, ha az egész periódust látod, de az nem mindig elég részletgazdag.
A kettős időalap:
A legstabilabb triggert megfogod "A"-val.
"B"-t gyorsabb lefutásra állítod, Pl kapcsolási folyamat megfigyeléséhez.
A "B" fűrészjel adja a vízszintes eltérítést.

"B"-t indíthatod az "A" fűrészjelre triggerlve, ekkor folyamatosan nézheted végig a teljes periódust, nagy felbontásban, a helipoti tekergetésével.

"B"-t indíthatod a vizsgált jelre triggerelve, és az első érvényes triggerimpulzus helyét jelölheted ki a helipotival, ezáltal kis helyi élre is stabilan triggert foghatsz.
Az elkó ha komolyan melegszik, akkor néhány*10 órát bír ki, durván túlterhelt!
Nem véletlenül írtam az áramváltót, a közvetlen sönt helyett.
Ha kicsi a komparátor feszültségerősítése, és a jel nem meredek, a freki instabil lesz, ez csak minimálisan káros.
Most dolgom van, többit később, addig próbáld a kettős időalapot!
(bezzeg ha 1567-est vettél volna, nem lenne ilyen bajod... egyébként nagyon hasznos, ezért lett az asztalomon 1555 és 1568/2 a 1567 helyett. Gratulálok a TEK-hez, remélem ez már beválik!)
(#) rozsda válasza cimopata hozzászólására (») Júl 2, 2010 /
 
Szia Cimopata.
Elővettem a gerjesztés tápját és kisérletezgettem az áramválltós megoldással.Egy TV-ben találtam egy kis U magot de semmit nem tudok róla.Kb 20 menet van rajta.
Kicsit szétbarmoltam a tápot és a shöntök egyik végére tettem egy kis kábelt amit átdugtam az áramválltón. (nem is tetszik a tápnak ez a kis vezeték de működik)
Áramválltón 1ohm,1nF párhuzamosan és egy dióda.Igy mérek a kimeneten 2V-ot.A szkópon látszik hogy nagyon hasonlit a shönt jelhez de mig az 0 és 1V között mozog addig az áramválltón 2-2.05V ig.Tehát az a kis lépcső csupán 50mV. (a felső a shönt jele)
Aztán rátekertem egy pár menetet a magra amit összezártam egy diódával de nem válltozott a hejzet.Talán nem mágneseződik vissza a mag?
Hogy csinálnák a mesterek úgy,hogy megkapják az áramjelhez tartozó feszültséget?
Az a sok tüske azóta van benne mióta a sourctol a shöntig kapott egy kis kábeldarabot.De miért?

Ui.:
Tudom hogy van még mit fejlődnöm fényképezés téren is de már nemvagyok lusta elővenni a digitális fényképezőm.

Gergő.:
Ezt még emésztenem kell.De legelősször az alapoktol kell kezdenem,vagyis hogyan működik egy oszcilloszkóp.

HPIM3179.JPG
    
(#) cimopata válasza rozsda hozzászólására (») Júl 2, 2010 /
 
Ha a primeren x ára folyik akkor a szekunderen az x/áttétel

A szekunderre teszel egy ellenállást akkor az az áram fezt fog ejteni ohm törvénye szerint.
Ez az egész addig lesz lineáris míg a kis áramváltó mag telítésbe nem megy, vagy túl nagy áramot hajtatsz át a szekunderen.

A visszamágnesezést egy másik szekunderrel kellene megoldani, egyszer már rajzoltam ilyet.
Mondjuk még 1 menet egy soros diódával ami a tápba dolgozik.
Valahol visszaolvasva meg kell itt legyen a rajz.

De tulajdonképpen mi is a probléma ezen a szkóp ábrán?
Azt látom hogy a jelalak nagyjából stimmel bár a teteje kissé sima.
Következő: »»   40 / 86
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem