Hát nem tudom, rengeteget postáznak amerikába, ausztráliába is, európába is. Ha ilyen veszélyes lenne, nem hinném hogy ennyi helyen viszont látnám ezeket.
Szerintem jövő héten megjön a csomag, gondolom lesz benne használati útmutató. Elolvasom majd az erre vonatkozó részt, és közzéteszem itt is.

Tudsz is olyanról aki már kísérletezett vele? vagy csak itt a fórumon volt ez téma, én jó ideje figyelemmel kísérem de nem találkoztam ilyen elmélkedéssel. Persze a ferritmágneses is egy út lenne de nem szeretnék az olcsóbb megoldás miatt kisebb teljesítményt adott generátor méretre. Igazából gerjesztéssel el lehet akkora térerősséget érni mint amit a neodímium tud a kérdés csak az hogy az ehhez szükséges energia hogyan alakul?

Nem a spanyolviaszt akarom feltalálni! Engem csak a PMG vagyis ez a síktárcsás kialakítású generátor egyszerű kivitele és gerjesztésesé alakítása foglalkoztat. Mivel az autó generátor és bármilyen könnyen beszerezhető vasmag áttekercselése ilyen lassú fordulatra mint ami a szélgéphez kellene egyszerűen lehetetlenség normális teljesítmény mellet.

Ahogy Sziriusz is irta nagyon jól,ezt már régen feltalálták,csak éppen erre a célra nem alkalmas.A nagyon nagy teljesitményü szgenerátorokban használják is,itt az ipari méretekre gondolok,ahol külön erre a célra kialakitott elektronika,+számitógépes vezérlés,gondoskodik az optimális üzemmodrol.De ilyen kicsi teljesitményeknél,mint a házilag barkácsolt szgenerátorok,messze nem hatásosak.Egyébként emiatt a gyári szgenerátorokat is mind neodimekkel gyártják.

Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy a Hugh Pigott gépet meg lehet építeni egy az egyben ferrit mágnessel, csak a teljesítmény is kisebb lesz. Kérdésem az lenne, hogy mennyire kell közelíteni a mágnestárcsákat, ha a neodímiumosnál nem lehet a tekercs vastagabb, mint 8 mm. Ha jó a 8 mm( ne vegyük figyelembe a tekercsek mechanikai szilárdságát) az elég érdekes.

Szia!
Egyre gondoltunk, és egyről is beszélünk.
A PMG generátor ezen a fórumon egy légmagos, tárcsa alakú, ferrit mágnesekkel megépített generátor neve. Jótanácsok alapján építik össze bármilyen kerékkel, a várható eredmény nem marad el…
Egy generátor vasmagját lehet tárcsa alakúra is csinálni, van róla kép is a neten, de itt a fórum képei között is. Nem olyan régen még arról is volt szó, hogy ezt a vasmagot vasporos masszából csinálták meg.
A tárcsa alakról, amit már párszor leírtam:
Anyag felhasználás "villanymotor" vagy tárcsa alakú generátornál.
Szerintem:
A "villanymotor" alakot azért nézegettem, hogy ne kelljen tekercselni, meg ez stabilabb, kosztól-portól védettebb felépítésű, és egy emberi tényező, megszokottabb alakja a generátornak.
Azonos anyagok felhasználásával nem nagy eltérés lehet abban, hogy melyik legyen felhasználva. Gondolj bele, hogy van egy sík, amin ki van terítve a generátor állórésze a tekercsekkel. Ilyen meggondolással kiteríthetem a forgórészt is egy sík lapra. Kapok tehát két szép hosszú téglatest alakot. Ha a téglatest alakú forgórészt az állórész fölé helyezem, és fölötte egy egyenes mentén mozgatom, egyből feszültség indukálódik a sík állórész tekercseiben mindaddig, amíg el nem megy a "forgórész" az állórész fölül. Hogy az áram termelés folyamatos legyen, több dolgot tehetek:
- az egymásra helyezett álló és forgórészt egy hengerre tekerem, végtelenítem, majd valamelyik elemet forgatom. Ez a hagyományos generátor.
-az egymásra helyezett álló és forgórészt a síkon kör alakúvá formálom, végtelenítem, majd valamelyik elemet forgatom. Ez meg a tárcsagenerátor.
A gerjesztési teljesítmény: A fentiek miatt mindegy hogy tárcsa vagy villanymotor alakot méreteznek. A villanymotor alakról pedig tudott, hogy lehet méretezni a pl. legkisebb súlyra, a legkevesebb réz felhasználásra, vagy a legkisebb gerjesztési teljesítményre. (az autó generátor a legkisebb súlyra van méretezve, a szélgépnél azért nem lehet vele sokra menni).
Változatlanul állítom: Egy nagy probléma a teljesítmény illesztésből adódik. Szél, szélkerék, generátor, fogyasztó sornak kell minden időpillanatban teljesítmény szempontjából is egyensúlyba lenni. Ezt az illesztést mágneses generátoroknál jól oldja meg egy szélgépekhez gyártott inverter (jó drága). A gerjesztett generátort meg kell tanítani, hogy a levehető szélenergiától függően adjon le teljesítményt, alapban egy akkumulátornak. Ezt a szabályzást olyan módon kell kialakítani, hogy egy átlag barkácsoló is meg tudja csinálni.
Ha a gerjesztés és szabályzás rendbe, marad a kérdés: megéri-e a bonyolultabb álló és forgórészt megcsinálni, tudva a nagyobb tekercselő huzal felhasználást is.
Mondom mindezt azért, mert rájöttem, nem szabad csak a szélkerékkel vagy a generátorral foglalkozni, komplett rendszerbe kell gondolkodni, előre megtervezve mindent.

"le is old 0,03 sec alatt"
Miért kellene 0,03 sec-ot várni?
Az alapelve, hogy arra a jelre dolgozik rá, amit a hálózat felől kap. Azaz ha nincs jel, megszűnik a bejövő szinusz, nincs mire ráültesse a saját impulzusait.
Gyakorlatilag a beállított mintavételezési frekvencia időtartamával képes megszüntetni a visszatáplálást. Ami nem 0,03 vagy 0,01 sec (50 Hz félhullám), hanem ezredmásodpercben mérhető. Ezen felül van még a túlterhelés elleni védelem. 1-2-5 KW-os inverter nem képes áramkimaradás esetén 1 utcát, városrészt ellátni, ezért nem marad más hátra, megvédi magát (és másokat ).
Hogy egy ilyen védelem aktivizálódása után hogyan tér magához, az már a programozók által beépített protokoll dolga. Saját jól felfogott érdekükben nem fognak hülyeségeket elkövetni.
De ha mégis, életbe lép az első szabály:
"-Az inverter csak arra a jelre tud rádolgozni, amit a hálózaton talál. Ha nincs ott semmi, akkor..."

Gondoltam hogy nem úszom meg egy hozzászólásoddal, mivel a vita a lételemed, de én nem tudom a választ. Nálam a sunnyboy bekötésekor mondták a szerelők hogy voltak pesten oktatáson és ott külön felhívták rá a figyelmüket hogy volt már haláleset ilyen nem bevizsgált inverter használata miatt. Légyszíves keresd Ződfülűt a kérdéseddel. Köszönöm.

Ezt a linket nemcsk a te,hanem minden kezdö,vagy haladó szeles figyelmébe ajánlom.Nagyon sok hasznos,és értékes infot tartalmaz. http://www.hobbielektronika.hu/gyujtemeny/index.php?dir=doksik Nagyon örvendenék ha figyelmes átolvasás után véleményeznéd ezt a leirást,itt a forumon.Persze ez messze nem zárja ki a saját elképzeléseid helyességét,esetleg ez akár meg is erösitheti azt,még akkor is ha nem vág a szakmádba,ezt annak a fényében állitom,hogy nagyon sok autodidakta,értsd önképzö,igen kiváló eredményt ért el a szakmájátol,néha meglepöen távol eső területen.

Mivel a ferrit mágnesek általában jóval nagyobb méretüek,a légrésben szemben álló mágnes felületek is nagyobbak.Ebböl következik hogy a légrésben keletkező mágneses erövonalak szorása is kissebb,igaz gyengébb mágneses erötér mellett.Ezért a rendelkezésre álló mágneses tér minnél jóbb kihasználására igyekezzünk minnél vékonyabbra késziteni a tekercstömböt.Ez a gyakorlatban azt jelenti hogy a tekercstömb vastagsága lehetöleg ne lépje tul a 8-12 mmt.Egyébként ferritmágnesekhez nagyon könnyen juthatunk ha tönkrement,nagyobb teljesitményü hangszorokbol ,,,termeljük,,, ki öket.Itt még egyszer felteszem a Hugh Piggott ferritmágneses leirását.

Hamar rájöttem, hogy a linkben található Hugh kézikönyv demó változatát kellene véleményeznem. Sajnos azok az oldalak nem elérhetőek, amibe én figyelmesen beleolvasnék. Amit elolvasható, az könyv reklámnak nagyon jó.
Szerintem a szélgéppel is kapcsolatos fizika és a számtan ismereteink, Neked meg nekem, nem egyformák. A fórum pedig azért is van, hogy tudjunk tanulni is. Én most azt teszem itt, és köszönöm, hogy igyekszel ebben segíteni. Talán ragadt már rám valami.
Lehet hogy szánok rá egy kis időt arra, hogy leírjam, mire jutottam már néhány pici, szélgéppel kapcsolatos részletben.

Pillanatnyilag le van szabva 6 db. 2 m* 14 cm – es, colos vastagságú fenyődeszkám. Kérdésem az lenne, hogy lapátnak tegyem fel így, vagy fűrészeljem félcolos vastagságúra, tegyem egymás mellé a két vékony deszkát, úgy a lapát szélessége 28 cm lesz. Nagyon hajlok erre a megoldásra, csak valaki szalagfűrésszel vágja ketté.
Ahányszor felteszed a Hugh Piggott leírást, annyiszor töltöm le. Már több CD – n is megvan.
Mi lenne, ha a tárcsára mágnesek helyett lágyvasmagokat tennék, és tekercseket raknák rá. Két koncentrikus körben helyezném el az elektromágneseket, ugyanúgy az állótekercsek is két kör alakban helyezkednének el. Az egyikben el lenne bujtatva egy kis állandó mágnes a könnyebb gerjesztés végett. Két kör azért lenne szükséges, hogy az egyik begerjed, és adja a gerjesztést a másiknak.

Ezt a megoldást én is kiprobáltam,egyszer,többet nem.Nagyon erös szélben jó megoldás lenne,igy mindjárt a töltés szabályozás is megoldható lenne.Sajnos a szél sohase fuj ugy ahogy szeretnénk,ezért a gyakorlatban nem fog menni(csak nagyon ritkán).Az elektromágnesek megfelelő gerjesztésére elég nagy áramra van szükség,amit az ilyen tipusu generátor aligha fog megtermelni,enyhébb szélben.Ha nem igy lenne,akkor a világ már régen tele lenne ilyen generátorokkal.Egyébként ez a tipusu generátor csak nagyon böséges energia forrásrol lenne használható számot tevő eredménnyel,mint például valamilyen motormeghajtás,vagy nagyobb vizierömü.Viszont az ilyen esetekre a klasszikus, ,,,gyári,,, generátorok sokkal jobban megfelelnek.

Üdv Pudding1!
Elakadtam, egy kis segítség kellene. Pár mondattal légy szíves írd már le, a gyári szélgépekkel hogy töltöd az akkumulátorokat.
A gondom az, nem tudom megfogalmazni, miképp áll be a teljesítmény egyensúly.

A hálózat fenntartásának alapvető elve, hogy ne akkor legyen biztonságos, ha minden jól működik, hanem minden esetben kézben tartható legyen. Még a villámvédelmet is igyekeznek valahogy megoldani, ezért nem szabad megsértődni, ha nem látnak szívesen olyan betáplálást, amit nem ők kezelnek teljes mértékben. A hálózatkarbantartást végző villanyszerelőt nem fogja vigasztalni, hogy csak egy vezérlőprotokoll hibája miatt törte kezét lábát, mikor egy áramütés miatt leesett a trafóházról...

Kizárólag a szélerőmű érdekel, az is bontott anyagból. Nem egészen ökológiai fanatizmusból, hanem az alkotás szépségéért. Az anyagi oldal sem utolsó szempont. Eddig a 27 – es traktor generátor a nyerő. Az sem érdekel, hogy ha évente a lapátokat kétszer is széjjel veri a szél, csak lenge szélben is termeljen.
Visszatermelni a hálózatra nem akarok. Bizonyára a villanyszerelőink is csak a leges legtökéletesebb gépet engedélyeznék, ugyanis az egyik szerelőt egy szőke szépség alaposan megrázatott. A fiúk lekapcsolták az áramot, a hölgy beindította a vendéglátó egység aggregátorát, anélkül hogy a hálózatról lekapcsolódott volna.
Egyéb: a 12 V – os traktor dinamó nem elég erős motor, csörlőre.

Nálam a generátorok egyenirányítókon keresztül közvetlenül az akkupakkra vannak kötve. Nincs töltésvezérlő egyiken sem. A túltöltés elleni védelem az akkupakkra van kötve és 13,8V nál ráterhel egy 800/2000W-os fűtőventilátorral (az inverteren keresztül). Alapból a 800W kapcsol be és ha még 30 másodperc után is aktív a terhelés akkor felkapcsol 2000W-ra. Röviden ennyi.

Sziasztok!

Adott egy hálózati betáplálásra épített ~2,5-3kW-os generátor, aminek 75-500V-os DC kimenete van.

Nem jött még össze jelenleg a "kedvem" beszerezni egy Windy Boy-t, ezért olyan lehetőséget keresnék, hogy lehetne megregulázni ezt a feszt olyan módon, hogy egy akksi bankba tölthessek mindaddig amíg a végleges rendszer összeáll, hogy addig is mérni lehessen, mire képes a cucc. Létezik ilyen bemeneti paraméterekkel aksi töltő?

Leharcolt/ újra felhasznált aksikat használnék első körben, amolyan puffernek csak, amiből szinuszos szünetmentessel venném ki inverter módban amit csak tudok.
Legvégső esetben vennék max. 2-4db solar aksit, hogy ha meg is lesz idővel a visszatáplálás, legyen vésztartalék itthon, ha szakad a hálózat.

Ötleteket várok, sajnos nem vágom ezt a részét.

Hogy nyugodt legyen a lelkiismeretem, tényleg figyelmesen olvastam a javasolt irodalmat, a HUGH PIGGOTT könyv részletét. A könyv fordítását és nyomtatását intéző fiatalokat én becsülöm, mert csináltak is valamit. Az aztán egy másik dolog, hogy hogyan sikerült. Bevallom, azért olvastam el a 17. oldalig figyelmesen, mert elcsodálkoztam azon, hogy lehet ennyi butaságot leírni, ami abból is adódik, hogy a szöveget fordítónak fogalma sem lehet a tárgykörről, ami eredetiben sem lehet egy jól eltalált írásmű. (vagy én vagyok teljesen ostoba, mert nem tudom értékelni).
Két idézet:
Acélmagok a sztátor tekercsekben (8. oldal)
A legtöbb hagyományos generátor magja laminált acélból készül, amely a mágneses a vörösréz huzal tekercselésén keresztül felerősíti – ezzel pedig az adott mennyiségű mágneses anyagból nyerhető kimeneti feszültséget növeli.
Vezeték nélküli fúró (13 . oldal)
A legtöbb vezeték nélküli fúró akkumulátorának van memóriája (különösen a Nicad típusoknak) és ezek akkor fogják a legjobb teljesítményt nyújtani, ha teljesen lemeríti őket, mielőtt újratöltene.
Menetek fúrása: (16.oldal)
Ezt a részt érdemes személyesen elolvasni. Azt lehet hogy tudja a fordító, mi az a síkosító (járt már szex boltba), de hogy a menetfúrásról fogalma nincs, az biztos.
Remélem nem sértődnek meg nagyon a könyv írói, ha ezt olvassák. Azért illő lenne egy picit konyítani is ahhoz, amit fordítanak.
Mindezt azért írtam le, mert ezen a fórumon azért van jó pár olyan ember, akinek én az írását feltétlen többször is elolvasom a mondanivalója miatt, még akkor is, ha nem nekem írja. Azért mert logikus, érthető és értelmes dolog. Az meg, hogy nekem egy külföldi által leírt alacsony szintű írásmű minősíthetetlen fordítása legyen bármiben is döntő értékű, teljesen nem tetszik

Miért kell pazarolni, csak mert az energia ingyen van? Már csak a megépített "erőmű" kímélése miatt is érdemes korrektebb megoldást alkalmazni.
A töltőáram szabályozásra mindenképpen szükség van, a savas ólomakkumulátor feszültségét lehetőség szerint legalább 14,4 V körül kell tartani (ez kb 80% -os feltöltöttség) ellenkező esetben el fog szulfátosodni. A töltőáramot illik korlátozni is, az amperóra kapacitás 10%-ában.
Az energiaegyensúlyt több szinten is fenn lehet tartani.
Maximálni kell a szélkerék fordulatszámát, ez a határfordulatszám elérésekor állásszög módosítással lehetséges. (Macerás mechanikai konstrukció, de nem baj, ha megvédi magát a kerék a viharos szél ellen.) Ha a teljes akkumulátortelep feltöltődött ugyanezzel a mechanikával megszüntethetjük magát a hajtást. Kímél, és a zaj is csökken.
Az akku-telepet az amperóra-kapacitás 5%-ának megfelelő árammal teljesen is fel lehet tölteni, ekkor a kapocsfeszültség a 16,2V-ot is elérheti. Ez az állapot 2 óra időtartamra tartható fenn, a töltést ezután meg kell szüntetni. Végső esetben a fűtőventilátor helyett egy forróvíztároló elegánsabb megoldás, de ha már mindenképpen terhelni kell a rendszert az energia-egyensúly fenntartása érdekében, akkor azt ne az inverteren keresztül tegyük, ha 12 (24?) voltos terhelést tudunk adni nem gyilkoljuk feleslegesen a teljesítmény elektronikát.

Üdv.
Ma tekertem meg az MTZ 5 fázísu mágneses generátorát , az eredeti 30 menet helyet 70 menet igy kb 300 as fordulaton már felgerjed.
A probléma ha terhelten indítom 100W nem képes felgerjedni .
A gerjesztés kb 4V onnantól már megy .
Van valakinek valami megoldása ?

Van-e rajta valamilyen tároló? Úgy értem akkumulátor, ami előgerjesztést ad... mert az kell!!!
Mert ha valóban úgy gondolod, hogy mindig a remanens mágnesesség fogja felgerjeszteni nagy fordulaton, akkor már most búcsúzz el a diódáktól, ezt nem viselik sokáig. (az indukált feszültségnek meg kell haladniuk a diódák nyitóirányú küszöbfeszültségét, ami 0,6 - 0,8V, ez ha nagy fordulaton alakul ki, lavinaszerűen gerjed fel a generátor, és a tranziensek kivégzik a diódákat!)

A forgórésze gyárilag mágnesekkel van kirakva ez adná szerintem a gerjesztést .
Terhelés nélkül gerjed , aztán ha felgerjedt már terhelhető .

Töltőáram szabályozás kapcsolóüzemű???

Sziasztok!

Az épülő szélkerekemet végre feltettem egy kisebb oszlopra és végre látom forogni is itt egy kis videó ami a napokban készült:
Videó
Az autó generátor az nem komoly nem azt fogom használni az igazi generátor még tervezés alatt van, most egy új elképzelésem van ami kivitelezhető aránylag olcsón, ha eredményes lesz az elkészült prototípus majd beszámolok róla, még mindig nem akarok sok pénzért mágnest venni...

Nem tudom mi baj lenne az autó generátorral, típustól függően 0,6-1,2KW (0,9-1,8LE) teljesítményt lehet róla levenni.
Ezt kiszolgálni tekintélyes szélkerék kell, ha nem akarod nagyon a kicentizni: 1KWos teljesítményű forgómozgásnak 240-es fordulatszámon is több mint 30 Nm a nyomatéka!!!

Kedves Sziriusz
Teljesen igazad van a forditás minöségét illetöen.Tényleg,e könyv forditása aligha pályázhat valamilyen szépirodalmi dijra.Erröl jut eszembe,hogy valamikor diákkoromban egyszer a fizika tanárom megbetegedett,és a fizika dolgozataink értékelésével egy irodalom,nyelv tanárnöt bizott meg.Ki is értékelte,alaposan,minden helyesirási/nyelvtani hibát meglelt,viszont akkora bakikra,amitöl az egyik évfolyam társamnak még ma is rémálmai vannak,kitünöt adott.Sajnos,amikor ez a forditás elkészült,magyarországi forditot nem sikerült ,,,felhajtani,,, ,pedig hirdetve volt,igy csak külföldi,magyarajkú fiataloknak jutott ez a szerep,akik nem magyar nyelvü iskolákba jártak.Márpedig a magyar nyelvben,és minden más nyelvben,nagyon sok olyan sajátos szakkifejezés van,amit szó szerint nem lehet forditani/átültetni más nyelvre.Erre csak egy példát hozok fel:a német nyelvben nem használják a kuplung szót,ehelyett pl.sugaras napkorongnak nevezik.Igy az angol nyelvben nagyon sürün használják a ,,,sikositó,,, szót,ami értelem szerüen valamilyen kenő anyagot,kenést,zsirozást jelent.(megfelelöt a megfelelö helyre).Vagy egy másik példa,ami most,nemrég esett meg velem,szükségem volt egy diesel motorhoz,vezérlő szijra,magyarországon probáltam beszerezni,nos én személy szerint ezt nem tudtam magyarul,mivel más nyelvekben ezt elosztó szijnak nevezik.Ezeket csak azért mondom hogy érzékeltessem,mekkora nehézségekbe ütközhet egy könyv,irás,más nyelvre való átültetése.És ebböl néha elég furcsa dolgok jönnek ki,jobb esetben humoros.Azt a tényt pedig,hogy a szakszerü forditást egy magyarországi szakember se vállalta,nem tudom mire vélni.Talán méltoságon alulinak találták,vagy tul nehéznek.És ebben tényleg igazuk lehet,ha igy van,föleg ha angolbol kell forditani.De ugyan ez forditva is igaz.Ebben a megvilágitásban már érthetönek találom,ha angol nyelvkörnyezetben élö fiatalok,akik jóformán csak az angolnyelvet használják nem forditanak magyarra,a magyar szép,és szakirodalom minden elöirásainak,szabályainak megfelelöen.Egyébként el kell ismerjem,erre még én se vagyok képes.

Köszi a "felvilágosítást", de az írásodból látszik hogy nem ismered a rendszerem alkotóelemeit, ezáltal az egész hozzászólásban nem volt semmi számomra hasznosítható.....de azért tényleg köszi....

Csak nagyon felületesen olvastam azt az írást, de a síkosító nekem is feltűnt. Hirtelen arra gondoltam, amit több szakitól hallottam. A menetvágásnál a legjobb (síkosító) kenőanyag a szalonna és ő ezt már tudja. Olajjal szoktam a menetvágásnál „síkosítani“, de az egyik haver tanácsolta, hogy szalonnával dörzsöljem be az anyagot, amit menetelni szeretnék és meglátom, milyen könnyen fogok boldogulni.
Miért baj az, hogy mosolyogva építünk szélerőművet, ha már más lehetőség nincs?

Töltőáram szabályozás kapcsolóüzemű???

Igen.. Vagy töltesz, vagy 14.4 V töltőfesznél lekapcsolod.
(Legalábbis a klasszikus, elektromágneses nameg az egyszerűbb elktromos szabályzók esetén.)
Ez végül is töltőáram-szabályozás is, noha valójában fesz-szabályzó.

Az igazi töltő olyan lenne, hogy az akku töltőáram-igényét, nameg az éppen meghajtott összterhelés-igényt is vegye figyelembe.
Így lehetne, hogy a generátor 50 A-t nyom ki magából, ebből az akku felé csak mondjuk 100 mA folyna, hogy a névleges 2.7 V cellafeszültséget fenntartsa...:}}

Persze ilyen töltő nincs, mert akkor nem kellene 3-4 évente kidobálni az akkukat...