Az 1-es lábra megy a kimenetről a fesz. osztó, ott kiszedtem a 3.3V és 5V-os ágakra menő ellenállást, valamint az osztó föld felőli tagjával párhuzamosan egy 22K-s potit raktam. A 2-es lábra meg egy 50K-s potit 0 és 5V közé, a bent lévő cuccokat meg kidobtam már, gondolom ezen volt a 2,5Vos ref. feszültség.
0-20V-os labortápot akarok belőle és ezért kell szabályoznom. Állítsak be 2,5Vot a 2-es lábon és tegyek be valami nagy értékű potit az 1-es lábra és akkor azzal szabályozzam? A mostanival kb 14V tól fölfele lehetett csak szabályozni, de a 2-es lábbal meg lejjebb is mehettem. Kb. 5V kimeneti fesznél teljesen eltűnt a hangja a tápnak.

Azt gondolom, hogy nem fogsz tudni nagyon lemenni a feszültséggel, nulláig biztosan nem. A 20V sem érhető el tapasztalatom szerint reálisan, legalábbis úgy nem, hogy terhelhető maradjon. Szerintem jobban járnál, ha beállítanád az eredetileg 12V-os ágat mondjuk 18V-ra, és erre építenél egy disszipatív tápegységet, amit tudnál kb. 0-16V között szabályozni.

Disszipatív tápot nem szeretnék, inkább beállítom a kimeneti fesz minimumát kb 5V-ra, úgy hogy az 1-es láb potijával sorosan bedobok egy ellenállást.
Lehetséges hogy gerjed a táp? A 2-es potit 3 kb 15 centis vezetékkel vezettem ki a panelról amik nincsenek összesodorva és ha mértem a 2 lábán feszt vagy megfogtam akkor is változott a hangja a tápnak.

Az biztos, hogy nem jó annak a hibajel-erősítőnek úgy messzire elvezetgetni a lábait. Ha jól emlékszem, szokott lenni rajta negatív visszacsatolásnak RC tag is, pont az ilyesmik ellen. Azt megcsinálhatod, hogy a kimeneti "12V"-ot szabályozhatóvá teszed, nem tudom, mennyire lehet lemenni vele, mondjuk 5-18V között elképzelhető, hogy működni fog.

Ettől eltekintve azért egy ilyen tápegységet a paraméterei (kimeneti zaj, terhelésváltozásra adott válasz, stb.) szerintem nem teszik alkalmassá komoly minőségű labortápnak. Ha már mindenképpen a kapcsolóüzem, akkor szokták azt csinálni, hogy ezt egy előtápegységnek használják, és a kívánt kimeneti feszültségtől pár V-tal nagyobbat állítanak vele elő, majd a kimenetet disszipatívval stabilizálják.

Na ezt lesétek meg http://www.alpharubicon.com/elect/comp12vttrout.htm

5-18V nekem elég is lenne. Beforrasztok a poti helyére 2 ellenállást és úgy megnézem, hogy zajos lesz-e, vagy összetekerem a vezetékeket. Sajnos az RC tagot is kiszedtem, de megvannak az alkatrészek csak nem tudom ,hogy melyik volt ott. A disszipatív dolgot utolsó esélynek tartogatom.

Egy bizonyos határ alá nem tudsz lemenni a feszültséggel, ezért hallod a hangját.

Üdv
Inhouse

Feszültségtől függetlenül hallottam a táp hangját, de most beletettem az RC tagot a 2-es és 3-as láb közé, bár az ellenállását elkevertem de egy kapcsolási rajzról meg egy régi AT táp panelről lenéztem az értékét. És most már teljesen néma, csak akkor ad ki egy kicsi hangot ha 5V alá tekerem a tápot. Egészen 0V-ig le tudtam tekerni, de lehet hogy nem fogom ott használni, mert az a hang nem jelenthet jót, de lehet hogy csak az alacsony kitöltési tényező miatt van.
Köszi az RC tagos ötletet szilva.

A kimenetet meg kellene terhelni, akkor talán lejjebb is normálisan dolgozna, de igazából nem ilyesmire lettek méretezve ezek a tápok, az az alapvető probléma.

Azt azért ellenőrizd majd, hogy a különböző feszültségre beállított kimeneteknél hogyan viselkedik terhelésre!

Leterheltem a kimenetet elektroncsövek fűtésével és pár 10mV-ot esik csak a kimenet ha rákötök egy fűtést ami kb 0.75A-es terhelés, de ha mindkét ágba ugyanolyan 300mA-es 6,3V-os fűtésű csövet teszek akkor 0,4V-al esik a negatív ág feszültsége. A + ág 3300uFos a - ág pedig 470µF os kondival rendelkezik valamint utóbbiban van egy induktivitás sorosan és a diódák se ugyanolyan típusúak. Okozhatnak ezek ekkora különbséget vagy valami komolyabb gondja lehet? Komolyabb terhelésem nincs, ami bírna nagyobb teljesítményt, talán sok cső fűtése párhuzamosan kötve.

A negatív ágban egy szerény teljesítményű dióda van, ha szimmetrikus kimenetet akarsz, szimmetrizáld a trafó utáni részt, azonos értékű kondi és dióda kell oda is!

Üdv
Inhouse

Mivel a negatív ág nem szabályozott, csak köztevte, így azon mindig nagyobb lesz a terhelés változására a feszültségingás. Én még a gyűrűmagon lévő tekercseket is újratekertem ugyanolyan huzalból, és persze egyformára cseréltem a diódákat, soros tekercseket és puffereket is, ennek ellenére pár tizedvoltot mozgott a negatív ág. A pozitív állt, mint a szög, akármelyik ágat akármivel terheltem.

Lehet, hogy a trafót is újra kellene tekercselnem? Elvileg ott is ugyanannyi menetszám akkor nem értem hogy miért. Kb mekkora különbségek lehetnek a diódák nyitófeszültsége közt? Csak a - diódákat akarom kicserélni, mert a pozitív oldali jó, de lehet, hogy mindkettőt ki kell. Lehetséges, hogy már a primer oldalon se teljesen szimmetrikus a jel?

A különbség nem a diódák nyitófeszültségéből adódik, és nem is igazán lehet ellene tenni. A szabályozás a -12V-on lévő terhelésről csak közvetve, a +12V-on érzékelt változás miatt szerez tudomást, ezért van az, hogy a -12V-on lesz egy kis ingás, amíg a +12V-ot meg tartja stabilan. Szerintem a trafóhoz semmiképp nem érdemes hozzányúlni, ha nagy (több Amper) terhelésre tervezel a negatív ágon, akkor esetleg a gyűrűmagon lévő tekercset lehet áttekerni a pozitív ággal megegyező vezetékre (a negatívon ugyanis rendszerint sokkal vékonyabb a vezeték).

Nem kizárólag a huzalvastagságban keresendő az eltérés oka.
A menetszám sem mindegy. Tessék még egy pár menetet rátekerni a pozitív ágnál a toroid folytóra.

Sikerült rövidrezárnom a -12Vos részt mikor 6,3Vra volt tekerve a táp, és kiégett a 800mA-es biztosíték a primer oldalon, de valami tönkrement a tápban mert másik biztosítékot is kiégette. Lekötöttem a földről a Ps-ont és így is, nem látom hogy valami is megégett volna, de nem működik a táp. Hol keressem a hibát? Még jó hogy nem hagytam bent a gyári 3,15A-es biztosítékot, mert akkor talán az egész táp kigyullad.

Kb. valószínűségi sorrendben: -12V ág diódái, primer tranyók, a többi ág diódái, trafó. Szerintem.

Kivettem a trafót és a primer tranyókat, E13007 ez elvileg bipoláris tranyó és minden lába közt zárlatot mértem. A trafón pedig 0,5Ohm ot a primer és a 12V-os szekunder oldalon is ez így jó szerinted? Ei. diódák is kimentek.
Valahogy át lehetne építeni a meghajtást FETesre? Úgy tudom akkor kevesebb lenne rajta a veszteség, mert így terhelés nélkül is nagyon fűt a borda.

Szia!

FET-en a veszteségek nagyobbak. De erre garanciát nem tudok adni. Szerintem nézd meg minden képen a primer oldalon az egyenirányító diódákat, vagy Greatz (na ezt soha nem tudom rendesen leírni) hidat. EZ is tönkre szok. tudni menni.

Trafó szerintem nem ment tönkre. Sok sikert!

A Graetz hidat néztem meg először, az jó volt. Akkor már csak a tranyók beszerzése maradt hátra, úgy tudom az E13007 nem más mint MJE13007 szóval azt is be tudom szerezni. Kíváncsi vagyok mennyi lehet a hatásfoka, én olyan 50-60%-ra tippelek alacsony terhelésnél, mert sajnos rendesen melegszenek a primer tranyók.

Hát nem tudom, én egy 200W -os JNC AT táppal kísérleteztem, és amennyiben az árammérőm RMS -t mért, úgy 86% -os hatásfokkal dolgozott a cucc kb 100W leadása mellett. (pontosan már nem emléxem, és lehet, hogy a PFC nélküli táp áramfelvételét nem is tudta helyesen mérni a multiméter)

70-80% lesz az, mert akörül van a régebbi tápok hatásfoka, és úgy tudom hogy 50% körüli terhelésnél érik el a maximumot. 12V-os ágba jó lehet a többi ágban lévő 40V-os dióda? Eredetileg 200V-os van benne, ennyire túl kellene méretezni? A másik dióda több A-t bír, talán a trafó szekundere is.

Nem jó a 40V-os bele. (Csak nagyon rövid ideig...)

Úgy bizony, az oda sajnos nem jó.
Ha "átlagos" tápod van, és a nagyobbik feszültségű szekunderek kimeneti feszültsége kb 30V , akkor jó lehet bele, de csak ha a kimeneti feszültség+szekunder feszültség nem több, mint amennyit a dióda elvisel (40V).

Máskülömbe nagyon fog melegedni, és még egy percig sem fog élni.

Segitsegeteket kernem.
Egy kapcsolasra volna szuksegem amivel a tapot ujraindithatom kb 10mp utan ha valami okbol lekapcsol.
A válaszokat elöre is köszönöm!

A működés ATX esetén feltételezi a PS-ON vezeték állandó zárt állapotát. Ha ilyen nincs, a reléket a készenléti 5V-ról kéne tápolni, és a jobb oldali relén kell egy záró érintkező, ami a PS-ON-t a földre köti. Működés: A bal oldali relé meghúzott állapotban zárva tartja a 230-as vonalat, ez biztosítja a kimeneti fesz meglétekor a táp üzemét. Ha a táp leáll zárlat miatti reteszelés okán például, szükséges megszakítani a 230-as tápellátást addig, amíg a primer pufik az üzemi küszöb alá esnek. A kimeneti fesz megszűnésekor a bal oldali relé elenged és a 230V így megszűnik. A jobb oldali relé eközben még meghúzva tart, a zárását Cx kapacitás biztosítja (ennek időállandóját a relé tekercsellenállása adja, a szükséges idő rendszerint 4-5s), ezért a nyitó érintkezőpárja még nyitva van. A Cx kiürülésekor a relé eldob, ezáltal zárja a 230-as kört. A táp ekkor kis idő elteltével elindul (emiatt nem fog oszcillálni a kapcsolás), a bal oldali relé meghúz, a jobb oldali eldob. A két relé időállandói miatt szükség lehet a Cx előtt, a diódával sorosan valamekkora ellenállás, ami maximum 50ms-ra késlelteti a jobb oldali relé indulását. A kapcsokkal párhuzamos kondi 47nF körüli, 630Vac-t elviselni képes X-típus legyen, a diódák 1N400x típusok.

Koszi a valalszt!!
Enis ugyanigy csinaltam csak 5v-os relevel mivel ez volt ithon, a gondom csak az hogy Cx nalam 10db 2200mf kondi es csak 8mp tartja es ez nem eleg a primer pufik kiurulesehez es nemtudja ujrainditani.Ha a primer kondikal parhuzamosan egy ellenallast tennek hogy hamarabb kiurujenek ugy jo volna? de mijet?

Mekkora relé az? :O
Primer pufikra rakhatsz ellenállást, ennek tipikus értéke 1MOhm körül szokott lenni, de lemehetsz 100K-ra nyugodtan. 2W-os típus kell, nem feltétlen a disszipáció, hanem a fesztűrés miatt. Vagy, a jobb oldali relét átrakni a 300V-os oldalra, és akkor garantáltan akkor enged el, ha a pufik kiürültek már.

Koszi a valasz!!
100K/2W 5mp es kiurulnek a pufik.

Sziasztok!

Átalakítottam egy AT tápot a cikknek megfelelően. Működik is rendesen, ahogy kell. Egyelőre csak a feszszabályzás kész, de tervezem a PIC-es panel megépítését is. Kicsit továbbgondolva:
a tápban lenne egy I2C-s hőmérő,amivell a bordák hőméréskletét figyelném és ha kell kiírnám a kijelzőre is
áramgenerátorfunkciót is megvalósítanék a PIC segítségével
akkutöltő/kisütő/kapacitásmérő funkciót is tennék bele
Utóbbi kettőről kérném véleményetek, hogy ugye megvalósítható? Tudom, hogy van vele munka, de az nem érdekel.