Kedves ecostar
Mi akik a fórumot látogatjuk, bizony fel akarjuk fedezni (szinte mindenki) a spanyolviaszt. Lehet, hogy nem a Nagy Spanyolviaszt, de az sem biztos, különben megépítettük volna a Huggh Piggot generátort és azzal téma befejezve. Igenis gyúrjunk a nagy spanyolviaszra!

Üdv Ecostar!
Ezt ne vedd válasznak a hozzászólásodra, inkább beszélgetésnek a témáról. Először is, a
megépített szélgéped egyszerű, tetszik.
Én azzal kezdtem, hogy furának tartottam azt, hogy volt akinél a negyedik generátor a harmadik sorozat lapáttal működött rendesen, Úgy gondoltam, lehet ezeket méretezni. Közben lassan rájöttem, hogy az egész szélgépet kompletten kell nézni. Itt aztán el is akadtam rendesen. Ez abból adódik, hogy egy szélgépet az ideális gyorsjárási tényezőn járatni barkács szinten lehetetlen. Komoly elektronika oldaná meg a helyzetet. Na de ha nem sikerül az adott szélsebességnek megfelelő teljesítményt levenni a kerékről, és ezt tudjuk is, miért gond az áttétel vesztesége? Azt pocsékoljuk, ami ingyen van, ráadásul 5-6 % lapát átmérő növelés fedezi a hajtási veszteséget. Bár mániám a vasmagos tárcsagenerátor, hajlok arra, hogy az áttételes autógenerátor jó lenne egy átlag barkácsolónak, főleg induláshoz. Indokom:
Magyarországon 4-5 m/sec szélsebességgel számolhatunk, ami egy 2,5 méteres kerékre 60-120 watt teljesítményt ad. Ha egy generátort rá lehetne beszélni 8 m/sec szélsebességnél kb. 350-450 watt leadásra, az már elfogadható lenne. A fordulata meg egy mosógép áttételével megvalósítható, a kis tárcsa változtatásával meg variálható is. Persze ezt a rendszert ki kellene dolgozni, ami nem kis munka, és le is kellene írni a fórumozók számára.
Mindez nem zárja ki, hogy más lehetőséggel is foglalkozzunk, mint most én, a gerjesztett tárcsagenerátorral, amihez nem kell mágnes. De vajon egy átlag barkácsolónak ez a bonyolultabb elkészítés elérhető? Ez a nagy kérdés most nekem.

Sziasztok!

Megjött múlt héten az inverterem, csak szabin voltam, most néztem meg. 1200W-os, 63000Ft-ra jött ki. Nem túl vastag a felhasználói kézikönyve, csupán egy lap összehajtogatva, annak a belsejét beszkenneltem. Kiemeltem pirossal a fontosabb részeket, ezek szerint nem kell attól félni, hogy ha lecsapódik az otthoni hálózat, akkor ez működőképes marad, és balesetet okozhat. Ha nem érzékeli az otthoni hálózatot, akkor nem is tud váltóáramot kiadni magából (Island protection). Egyenlőre megpróbálkozom majd ezzel, aztán ha nyerek a lottón veszek majd egy windyboyt hogy beköttethessem a visszafelé forgó órát.
Ennek a bemenete 28-55V DC, sajnos az nem szerepel a leírásban, hogy mekkora áramerősséget visel el, remélem a készüléken rajta van (munkahelyről írok, az otthon maradt). Mindenesetre elékötök majd még egy könnyen cserélhető biztosítékot, mondjuk 20A-est, az elé pedig egy vezérlőt, ami átalakítja egyenárammá a generátorból jövő áramot, és lekorlátozza a bemenő feszültséget max. 50V-ra.
Véleményem szerint más elektronika nem is kell, ha kifelejtettem valamit, szóljatok
Arról van tapasztalatok, hogy ha a generátorból jövő AC áramot vezetem végig a kerten, akkor azt hány méterig és mekkora kábellel tehetem meg gazdaságosan?
Köszönöm!

AC-t ne vigyel messzire,mert irtózatos a veszteség.
Ha mégis,akkor a létező legvastagabb kábelen vidd,amit be tudsz szerezni...Mert útközben elveszik az amper.
Vezetéktől függ,hogy mennyi marad meg...
Ezért vannak a nagyfeszültségű vezetékek,minél nagyobb fesz,annál kisebb veszteség!

Köszi, ennek akkor még utánajárok. Azt tudom csak laikusként, hogy magas feszültségű, alacsony áramerősségű váltóáramot lehet gazdaságosan szállítani, és a trafóknál kerül átalakításra alacsony feszültségre és magas áramerősségre.
Az AC/DC különbségét szállíthatóság szempontjából még nem tanulmányoztam, de akkor magára a szélgenerátorra lesz felszerelve az átalakító dióda.
Az 50V-os feszültségcsökkentő elektronika viszont mindenképp közvetlenül az inverter elé kerül majd
Így ha az átalakított DC áramot szállítom át a kerten, mondjuk 15m-en keresztül, akkor van tippetek, hogy minimum mekkora keresztmetszetű rézvezetéket vegyek?
Köszönöm!

Szerintem pont az AC-t lehet jobban vezetni messzebbre nem a DC-t! nem?

én is ugy tudom na de mindegy 10-20 méterenmégnem veszlik el semmi

Egy villamos hálózatban a legnagyobb veszteséget a hálózat ohmikus ellenállása okozza. Ez az ellenállás megvan akkor is ha egyenáram, és akkor is ha váltóáram halad rajta.
Védekezni úgy lehet ellene ha magas feszültséget ( kicsi áramot) használunk.
Tehát tök mind1 milyen az áram.
De hosszabb (több kilométeres) hálózatban már mérhető lesz az a veszteség is ami csak váltóáramnál lép fel ( induktív kapacitív ....)

A villamos hálózatoknál csak azért nyert a váltóáram, mert az minden probléma nélkül transzformálható !
( az 1800as években megoldhatatlan volt az egyenáram váltóárammá alakítása jó hatásfokkal mega- és gigawattos tartományokban, de ma is izzadnánk ezen a problémán.)

Értem, ez így kimerítő válasz volt.

Akkor a kérdés, hogy melyik megoldás a legjobb az áram szállítására mondjuk 30m-en belül:

1. A legyegyszerűbb megoldás: generátor oldali DC átalakítás, és ez megy el az inverterig, ahol megkapja még a max 50V-os feszültségvédelmet.

2. Generátor oldalon trafó felnyomja a kimenő AC áramot magasabb feszültségre/alacsony áramerősségre, ez elmegy az inverterig, ahol egy második trafó visszaalakítja alacsony feszültséggé, majd ez után lenne kötve még a DC átalakítás és a max 50V-os feszültség szabályozás.

Gondolom a rövid táv és a sok macera elkerülése miatt maradhatunk az első pontnál
Majd veszek valami jobbféle vezetéket.

Hm igazatok van,elnéztem rendesen,de a második részben jól irtam.Minél kevesebb ampert viszünk,annál kevesebb a veszteség.Tehát magasabb feszültséget kell vinni.De ha megoldható a megfelelő vezeték keresztmetszet,akkor mindegy,Persze ésszerű határokon belül.

Csak egy konkrét példát mondok, és a következtetést rád bízom.
3db napelem panelt kötöttem egy mppt vezérlőre10 méter 6 mm2 es vezetékkel, és onnan 4 méter szintén 6 mm2-es vezetéket az akkuig. Az akkupakk 12,3V-on volt, a vezérlő mégis 13,6-13,8V körül jelzett és állandóan beindította a szulfátmentesítést a helyett hogy töltött volna. Kivettem a vezérlőt, a két vezetéket összekötöttem és a vezérlőt közvetlenül az akkura kötöttem. A kimenetre innentől rendesen nyomta a 12,4-12,5 voltot. Ennyit számított 4 méter vezeték, pedig csak 18A volt rajta. Ugyanez a teljesítmény (kb220W) 230Vac-n még 40 méteren sem gyengül érezhetően 1,5 mm2 es vezetéken. Szerintem......

Üdv!

Egy ideje már olvasgatok szélturbina ügyben, és lassan kezd körvonalazódni egy konkrét elképzelés a fejemben. Azonban lenne két kérdésem a témában jártasabbak felé.
Egyik dilemmám a túlpörgés elleni védelem.. Ezt gondolom a szélből történő kifordítással lehetne legegyszerűbben megoldani, de valami konkrétumot tudna valaki javasolni? Vagy más megoldás is érdekel a problémára csak minél egyszerűbb és hatékonyabb legyen.
A másik kérdésem a generátortól lejövő áram útja... Gondolom egy kommutátorral szokás ezt lebonyolítani, de hátha van okosabb, házilag könnyebben kivitelezhető megoldás. Ha mégis a kommutátor a legjobb döntés, akkor esetleg egy konkrétumot szívesen fogadnék, hogy hogyan tudnám házilag kivitelezni.

Köszönöm, karika200

Napelemtáblák a Magas-Tátrában a Téry menedékházon.

Szia !
Miért nem kerül az inverter a toronyra ? Minimális lenne a veszteség .

A legtöbb esetben az invertert közvetlen a torony tövében,vagy ahhoz nagyon közel helyezik el,egy erre a célra kialakitott kis kamrácska,fészerbe,ahol az akkuk,töltésvezérlö,stb.is helyet kap,a tetejére pedig az esetleges napelemeket.Innen már csak a kész 220 voltos vezeték megy tovább,na meg ha kell a távellenörzö,vezérlö vezetékek.A toronyra nagyon nem célszerü invertert tenni,mivel az esetleges ellenörzése,javitása,stb esetén elég körülményes lenne a hozzáférés,és a hozzá tartozó akkukat is oda kéne helyezni.(a többit a fantáziádra bizom)

Hali! Ha jó stabil szélirányod van,akkor egy rugalmas gumi vezeték kiváltja siman a kommutatort.Havonta egyszer ranezel,hogy nincs e megcsavarodva nagyon.
Sokan hasznaljak ezt a megoldast,mert megbízható!
Eleg sok csavarodást elvisel.Ha nem muszály,nem kell bonyolítani. Ha kommutátort akarsz,akkor pont olyan kell mint az autó generátorokban van.Csak bronz kefékkel.

Helytelen kifejezést használsz. Nem kommutátor kell, ami szeletekből áll, hanem csúszógyűrű.

1 éve alakítottam át a generátoraimat csúszógyűrűről fix vezetékre. Az 5 db generátorból 1-nek az oszlopból kifele 3 méter vezetéke van, az összes többinek hosszabb a szabadon lévő vezetéke. Az 5-ből ezt az egy rövid vezetékest kellett 1-szer visszatekernem 1 év alatt, a többihez még nem kellett hozzányúlnom. Azóta van nyugtom mióta kiszórtam a csúszógyűrűket.

Köszönöm! Ez a gumivezeték okos találmány, ez lesz szerintem akkor nálam is.. A fékezésre esetleg még valakinek ötlet? Valami mechanikus automatikán gondoltam, de pontos elképzelésem nincs.

Szia!

Elég nagy és drága ez az inverter, nem szívesen tenném fel a toronyra, vagy a torony alá. Szívesebben tárolnám a garázsban, zárt helyen, ott be is tudom dugni egyből a konnektorba.
A torony alatt mindenképp valami vízálló, zárható szekrényre lenne szükségem, ilyenem pedig nincs.

Sziasztok!

Nekem egy mindentől független kérdésem lenne.
Hogy hívják azt a "turbinát", szélkereket, ami oda vissza irányuló légáramlat hatására is csak egy irányba pörög? Wales turbina? Hol lehet erről leírást találni és leginkább beszerezni.
Ami az ossziláció hatására termeli az áramot.
Várom a segítséget a tarrozsolt86@gmail.com-ra
Köszönöm!

Oszcilláló szélkerék nem jellemző, a széliránytól független megoldások általában a függőleges tengelyű szélkerekek. Ezek vagy kanalas rendszerűek, így a hatásfokuk nagyon rossz,
vagy lengőlapátosak és nagyon bonyolultak.
Oszcilláló mozgást végző gépeket a tengeri hullámzás energiájának hasznosítására használnak.

Fékezésre legegyszerűbb megoldás: 6 vagy mégtöbb lapátos szélkerék (passív túlpörgésvédelem) Ezt sem kell túlbonyolítani! Megfelelő szerkezeti kialakítással nem kell más.(Erősre kell építeni a kereket)
De széllökés ellen védeni kell!
Oldalra,vagy hátrahajló megoldások vannak elterjedve.
Ne az oszlopon kelljen elnyelődni egy 80-100 kilóméter/órás széllökésnek!

Leírnád, hogy mi volt a probléma nálad a csúszógyűrűvel?
Hogy jelentkeztek a gondok, mi volt a tünet, hatás?

Sztem Te is arra gondolsz,amire én:kontakthiba.

Sziasztok!
Én elég sok csúszógyűrűt láttam már és panasz nincs rályuk.
Ha tiszta nem poros koszos akkor nagyon sokat bir láttam már 220V-os áramfejlesztőben is és autógenerátorban is de egyszer se ezér kellett szétszedni!

Szélviharban általában annyira felmelegedtek a nagy amperek miatt hogy összesültek, kifordultak, szétfolytak. Volt hogy zárlatba ment az egész és elfüstölt a kábel, volt hogy megszakadt az érintkezés és terhelés hiányában a lapátok úgy pörögtek mint egy baromi nagy daráló. Ilyenkor fel kellett másznom a tetőre szélviharban és megfékezni.....gondolhatod milyen "mókás" műsor. A másik dolog az hogy vannak jól működő csúszógyűrűs megoldások is, de ha a simán levezetett kábel működik, akkor mégis minek pocsékoljam a pénzt és időt a csúszógyűrűre?

Sziasztok!

Találtam egy egész részletes leírást, sok jó ötlettel:
Bővebben: Link
Mondjuk az ebben feltüntetett csúszógyűrű nem tudom mennyi Ampert bír ki

Csúszógyűrűnél a legjobb megoldás a 3 db bronzkefe gyűrűnként. Biztos folyamatos a kontaktus, és harmad áram az kilenced átvezetési hőterhelés és energiaveszteség. Ha nem ilyen, akkor tényleg célszerűbb a szabad kábel.

sziazstok gumis kábel az nem olyan mint a flexeken van?hajlékony,taposhato,és még a szikrát is kibirja?hol vezetitek le a csö belsejben és ottforgolodik?