A kondenzátorokat elintéztem, de még mindig ugyanaz a helyzet.
Nincs dióda az MCLR-nél.

Szeretném megköszönni Hp41C-nek a segítséget. Az elmúlt két napot azzal toltam el hogy rájöjjek, hogyan is kezdjek az assembly-nek és a PIC égetésnek. Most már megy az alap ledvezérelgetés, szinte már sínen vagyok
Még egyszer köszi! Majd a jövőben úgy is jövök az apró-cseprő bajaimmal.

Egyre bizarabb a helyzet
Most ha leviszem a Vdd-t 4V-ra akkor csinálja azt hogy elkezd világítani az első led
Ha 4V-on kapcsolom be akkor meg random világítanak a ledek

Na ez mért van?

Ez a "hozzáérek, és csinál valamit", az nem annak az okán van hogy nincs kikapcsolva az A/D?
Rendesen be van konfigurálva a PIC?

Nem rég kezdtem a pic-el foglalkozni.
MpLab-ba bemásoltam a kódot, lefordítottam és pickit programból beleírtam a pic-be, mást nem állítottam.
A forráskódot nézve szerintem ki van kapcsolva az A/D.
Csatoltam a forráskódot.

Biztos, hogy a megfelelő értékű kondenzátorok a megfelelő helyen vannak? Táplábaknál 100 nF, kvarcnál 22 pF körüli. A képed alapján, amit feltettél, nem vagyok biztos benne.

11-12, 31-32 láb 100 nF mind 2 oldalon
12-13, 12-14 22pF kondi

ui.: legalábbis ilyen értékű kondikat rendeltem, nincs műszerem hogy lemérjem őket..

Azért a felirat az árulkodni szokott a kapacitásról. Mit ír rajtuk?

Időnként nálam előfordult, hogy a dugaszolós próbapanelbe helyezett kvarc kontakthibát mutatott. Előfordulhat, hogy Nálad is ez a probléma. Én ez ellen úgy szoktam védekezni, hogy tördelhető precíziós foglalatot használok, mint az alábbi Linken. Ebben kiválóan megszorul a kvarc kivezetése, és jó a kontaktja a próbapanelben levő rugós hüvelyekkel.

a kéken 104 van, a kvarcnál lévő barnán 22

Szia!

Ellenőrizd a nyomógombok bekötését...
- Ha (csak) a RA0 bemeneten levő gombot nyomod meg - el kell indulnia a futófénynek "balra".
- Ha (csak) a RA1 bemeneten levő gombot nyomod meg - el kell indulnia a futófénynek "jobbra".
- Ha mindkettő alacsony vagy mindkettő magas szinten van, a fény nem fog mozogni.

A gombokkal semmi gond, mással van a baj.
5V-on nem csinál semmit.
4V-on ha bekapcsolom világít az első led, ha lenyomva tartom az egyik gombot és úgy kapcsolom be akkor a 2. led világít de ezek után hiába nyomogatom a gombokat.


El_Pinyo :
A kvarc-ot ellenőriztem nem kontatkhibás de azért majd kipróbálom a foglalatot.

Az nem lehet hogy hibás a pic?
Mivel tudom leellenőrizni?

Esetleg kipróbálhatnád, hogy az asm programodban a konfigurációs szó megadásánál _XT_OSC helyett _HS_OSC állítasz.
Egyébként annak elég kicsiny az esélye, hogy egy PIC gyári hibával kerüljön forgalomba, de azért teljesen biztosan ez sem zárható ki.

ohh így már működik! de lassan reagál

Pontosan mit értesz azon, hogy lassan reagál?

Már nem vagyok otthon, majd később leszek. Nyomva kellett tartanom kb 1 másodpercig hogy váltson a led.

Hát ez érdekes. Az ebben a hozzászólásodban közölt forrással próbálkozol? Csak azért kérdezem, mert abban a forrásban a delay szubrutin 4 MHz- es kvarc esetén nagyjából 6,7 másodpercig tart.

Sajnos most pár napig nem leszek netközelben, úgyhogy nem tudok már válaszolni Neked, de a többiek biztosan segítenek majd.

Igen ezzel. 20 MHz-es a kvarc, számolásod szerint 1,34 másodperc a delay ami stimmel, szóval semmi gond vele végre.

Majd még jelentkezem ha gond lenne, kösz mindent mindenkinek.

Most meg kell, hogy kérdezzem, hogy miért más kvarcot tettél az áramkörödbe, mint ami a kapcsolási rajzon van, és ezt miért nem említetted? Egyből tudtuk volna, hogy mi a probléma...

Bocsi, nekem fel se tűnt, csak ilyen volt itthon és valahol láttam hogy 20-as használnak ehhez a pichez, hasonló kapcsolásban

Új fejezettel és mintaprogramokkal gyarapodott az esca.atomki.hu/PIC18 címen található, "Ismerkedés a PIC18 mikrovezérlőkkel" című PICCOLO projekt.

Az új fejezet: Analóg perifériák
A fejezet tartalma:
* Analóg komparátorok
* A PIC18F14K50 mikrovezérlő analóg komparátorai
+ A CM1CON0 regiszter
+ A CM2CON0 regiszter
+ A CM1CON1 regiszter
* A PIC18F4550 mikrovezérlő analóg komparátorai
+ A CMCON regiszter
* Feszültségreferencia modul
* A PIC18F14K50 mikrovezérlő feszültségreferencia modulja
+ A REFCON0 regiszter
+ A REFCON1 regiszter
+ A REFCON2 regiszter
* A PIC18F4550 mikrovezérlő feszültségreferencia modulja
+ A CVRCON regiszter
* Analóg-digitális átalakító (ADC)
* Az analóg-digitális átalakító vezérlése
+ Az ADCON0 regiszter
+ Az ADCON1 regiszter
+ Az ADCON2 regiszter
+ Az ADRESH és ADRESL regiszterek
* Az analóg perifériák programozása (adc-14k50.c)
* Hőmérséklet mérése a TC1047A típusú analóg hőmérővel (thermometer-14k50.c)
* Pontosabb mérés átlagolással (thermometer2-14k50.c)

A fejezet még nem teljes, néhány mintaprogrammal majd bővítem még, amikor időm engedi. Erre azért is szükség lesz, mert ebben a fejezetbe eddig kizárólag PIC18F14K50 mikrovezérlőn működő programok születtek (a PIC18F4550 analóg perifériái eltérő felépítésűek).

Az új példaprogramok bekerültek a PICCOLO projekt - PIC18 támogatói programkönyvtár és példaprogramok Doxygen-nel dokumentált gyűjteményébe is (verziószám 0.29, kiadási dátuma 2010-07-30).

Letöltés egyben: code_examples.zip

FIGYELEM! A piccolo_all.h és piccolo_usb.c állományokba bekerült néhány közhasznú eljárás (Changebits(), delay_ms(), outdec() ) amelyek ütközhetnek a korábbi mintaprogramok definícióival (kétszer lesz definiálva a függvény...). Én most visszamenőleg módosítottam az alábbi fejezeteket és mintapéldáikat:
- Az USB használata
- I/O Portok
- Programmegszakítások
- Időzítők/Számlálók

A mostani, 0.29-es kiadású code_examples.zip csomag tehát elvileg önmagában konzisztens, csak a korábbi letöltésekkel ne keverjük!

A korábbi fejezetek ismertetői: itt találhatók

Hi, Mesterek

Kész az első pices próba padom.
Szerintem sokat fogok még itten kérdezősködni , ugyanis most vágtam bele ebbe a témába.

Szia,

Gratulalok, elso lepes akkor megvolt Csak igy tovabb! Par megjegyzest, ha nem banod:

Nem nagyon latom minek mi a szerepe, de gondolom a huto fulecsken egy stab kocka van? Mekkora az input fesz - nem melegszik nagyon az a kocka?

Amugy erdemes lenne ele es moge is egy-egy nagyobb elkot berakni -- vagy az a nagy darab a panel masik oldalan lenne egy ilyen? Ha igen, majd legkozelebb celszerubb lenne az ossze tartozo reszeket egy helyre koncentralni.

A PIC laban nem latok hidegito kondikat. Ha tenyleg nincs akkor tegyel be mondjuk 100nF keramiakat Vdd es Vss koze. Vagy az a kek egy kondi vagy rezonator? Ha kondi, milyen tipusu es kapacitasu?

A kijelzo panel jo dolog, hogy kabelen van, de persze erdemesebb lenne szalag kabellel es tuske csatival (0.1" header) levalaszthatora csinalni.

A masik kis panel a gombbal es a led-el: Annak mi a szerepe amugy? Mert mintha ott lenne meg dioda is meg egy tranzisztor. Azt is vagy tuske csatival lehetne megoldani vagy megjobb ha eleve ra lenne tervezve a fo panelre -- hacsak nincs valami kulonos oka a kevalasztasnak, pl a doboz/elolap miatt?

Hi, köszönöm.

Nem bánom csak nyugodtan, úgyis fogok még itt értetlenkedni
Szóval ez az egész bele lesz rakva egy próbanyákba, tudod olyan dugdosós bigyóba most rendeltem meg, s mobilabb lesz az egész.

Annyira még nem dühítettem be hogy megnézem hogy melegszik -e a stab kocka.

A igen a puffer kondi az a nyák végébe került , de stab kocka mögött van egy hidegítő 100n , csak nem látszik.

A kis panel pedig egy feltöltő kis alkalmatosság, kónya féle könyvből applikálva.
Ez az egész kütyü még csak gyakorolgatásra kell.

Szeretnék majd:
-hétszegmensessel fordulatszámmérőt
- lcd kijelzésű labortápot
- előgyújtás szabályzó kütyüt az ETZ-re.

Nagyából hirtelen ennyi tervem van

Igen, a dugdosos panelt en is szeretem, pillanatok alatt ki lehet probalni egy kapcsolast. Nyilvan megvannak a hatranyai is, de talan amig nem foglalkozol radiokkal addig nem utkozol bele.

A stab kocka ele es moge is kellene egy-egy buffer kondi. Ele erdemes egy nagyobbat, ugy 100µF kornyeken, moge talan 10uF, Hidegitot a PIC labahoz minel kozeleb kellene tenni, annak ugyanis az a szerepe, hogy a kabelek es vezetekek altal felszedett zavarokat kiszurjek. A vezetekek ugyanis mint antenna viselkednek es a haztartasi es egyeb gepek miatt keletkezo elektromagnses zavarokat felkapjak.

Az ossze tartozo reszeket is hasonlo megfontolasbol erdemes egy helyre koncentralni: Minel rovidebbek a vezetekek annal kevesbe erzekenyek a zajokra. Nem is beszelve a vezetekek induktiv es kapacitiv tulajdonsagairol. Ez majd fokozottan igaz lesz mikor az ETZ-be (vagy mas motorba) teszed az aramkorod es az majd a gyujtas miatt teljesen meg fog bolondulni.

Sziasztok!

PIC16f877-el szeretnék mV pontossággal feszültséget mérni. Lehetséges ilyen pontosságot elérni? 0-5V tartományban szeretném mérni a feszültséget.
Használtam már a PIC AD konverterét, de eléggé ugrált, ezért nem voltam vele megelégedve. Gondoltam arra, hogy végzek mondjuk 100 mérést, abból az alsó és felső 20 legrosszabb értéket eldobom és a maradékot átlagolom. Ezzel gondolom sokat javulna. Tudna valaki útbaigazítást adni, hogy esetleg foglalkozik már ezzel egy topic/cikk/oldal? Aki ismeri már a PIC ADC-ét tudna segíteni, hogy tudnék vele pontosan mérni?
Köszi

Úgy tudom PIC-nél megoldható, hogy AD konverzió erejéig alvó állapotba rakod a PIC-et, és utána az AD átalakítás befejeztével az AD megszakítás kelti fel a vezérlőt. Elvileg az órajelek lekapcsolása miatt így pontosabban lehet mérni.

[szerk] Az adatlap 11.5 "A/D Operation During SLEEP" fejezetében írnak erről. a 119. oldalon

Az A/D használatánál sokat javíthat a megfelelő vezetékezés kialakítása, és a mérőbemenet megfelelő meghajtása. Tapasztalatom szerint 16F-eknél 1.5-2.2k ellenállással meghajtva volt a legstabilabb a konvertálás. További segítséget jelenthet a mérésnél, ha külső referenciát használsz és nem a Vdd-hez képest mérsz. Ilyenkor a Vdd-n megjelenő zajok sokkal kevésbé szólnak bele a mért eredménybe.

A kérdésben szereplő "mV pontosság" is érdekes megfogalmazás, azt kellene tisztázni, hogy mekkora a maximális jel, amit mérni akarsz, és mi az a felbontás, amit el szeretnél érni. A PIC-ekben lévő, 10 bites A/D-vel 5V-os tápfeszültségnél és Vdd referenciánál 4.88mV egy lépés, tehát ennél finomabb felbontásra ne nagyon számíts. Ha pl. maximálisan 1V-os jelet kell megmérned, akkor azt a mérés előtt kondícionálni (erősíteni) kell, hogy jól mérhető tartományba essen.

A mért értékek közül átlagolással, vagy a kirívóak eldobása utáni átlagolással is lehet jó eredményt elérni, bár én azt szoktam mondani, hogy szerintem egy jól kiszámolt digitális szűrő is van ilyen jó. A sima átlagolásnál ugyan nincs különösebb nehézség, eléggé "favágó módon" leprogramozható, de ha már a kirívóakat el akarod távolítani átlagolás előtt, akkor bejön a sorbarendezés, nagyságösszehasonlítás, táblázatkezelés (adatmemória-zabálással) és mindenféle egyéb nyűg. Ezzel szemben a digitális szűrő egy "egyszerű" számítás, igaz, hogy itt a törtszámok okozhatnak fejtörést (bár, ha pl. C-ben dolgozol, akkor nem biztos, hogy észreveszed a nehézségét).

Én a pákavezérlés fejlesztése közben annak idején a következő módszert alkalmaztam: a pákavezérlés nyers (mérek egyetlen egyet az A/D-vel, ha nagyobb a kívántnál a hőmérséklet, kikapcsolom a fűtést, ha kisebb, be) programjába beletettem, hogy RS232-n küldje ki a mért értékeket. Az RS232-n érkező adatokat PC-n logoltam, csináltam jó nagy file-t, ezután az adatokat berángattam excelbe. Az excelben lehet csinálni grafikont az adatsorról, ezen szépen látszik a "zizegés", vagy a kiugró mérési értékek (a hőmérséklet ugye elég lassan változik a valóságban). Ebből az adatsorból aztán ott, az excelben ki lehet próbálni mindenféle módszerrel generálni egy újat, megnézni, hogy mit eredményezne. A digitális szűrő ilyen vizsgálódások során győzött meg engem.

Kiegészíteném annyival, hogy a zavarok nem csak külső forrásból származhatnak, hanem a CMOS technológiából eredően a nagy induló kapcsoló áramoktól származóan, belülről. A sok millió kapu kiszámíthatatlan számossággal, csoportokban kapcsol ki-be, ami elég nagy csúcsáramokat okoz, ami a zavar impulzusokhoz vezet. Ezért van az is, hogy a gyártó több táplábat is kénytelen egy tokra tenni, ha több Port kivezetése van a PIC-nek, azaz több belső áramköri eleme van.
De a lényeg valóban az, hogy a hidegítésre nagy szükség van.