A hozzászólásod egy részét tudom elfogadni...
Igy készülnek az állandó mágnesek, eddig ez rendbe is van.
Amit te lágyvasnak nevezel és fel lehetmágnesezni, az egy hőkezelt acél, és ha egyenáramú tekercsbe helyezzük, vagy egy erős mágnessel "megsimogatjuk",
mágnesessé válik.
Az eljárás hasonló, csak néhány dologban van különség. (Én láttam pl: Alnico mágnest fölmágnesezését)
Kérdezem, akkor miért van az, hogy méregdrága ötvözeteket készítenek, hogy jó mágneseket kapjanak?
És miért van az, hogy pl: egy relé ha behúz nem marad úgy örökre, -abban is lágyvas van, vagy nem?
Azt elfelejtettem kihangsúlyozni, az általam emlegetett elrendezésnek csak egy pillanatra kell áram, és egyébként, ha egy közönséges tekercsbe teszem azt a bizonyos vasat, nem marad mágneses.

Úgy is fogja, de szerintem egy kicsit gyengébben.
Sima nyomtatópapít (0,12mm) használtam.
Kép...

Gondolom a kép a gerjesztés lekapcsolása után készült.
Mindenesetre elgondolkodtató.
Köszönöm a próbát!

Ha rövidre zárod a tekercset, akkor is tartja?

Ez a Leedskalnin féle örökmozgó, de én nem emlékszem, hogy a mellékelt könyvében biffiláris tekercsekről írt volna, de figyelemreméltó a kétféle töltés feltételezése.
Egyenlőre én is csak kérdezek (nincs kedvem megépíteni ), amikor a két tekercsel biffilárisan gerjeszted, akkor a tekercs huzalának a hossza és az átmérője teljesen megegyezik?

No de mekkora áram alá? Kondit sütnek rá, ha jól tudom. Az elemből max pár A folyhat, mégis mágnessé válik. Az áram mértékéhez képest erős mágnessé. Ráadásul a bifilárisnak ELMÉLETILEG nem is lehet mágneses tere..

De hol van a leírásban az örökmozgó?

Nekem az jut eszembe erről a dologról, amikor két cd lemezt a sima felével egymásra raksz. Kiszorul a levegő a két korong közül, és nehéz őket szétválasztani.
Ugyanez, csak mágneses elven. A bifiláris tekercs "elszivattyúzza" a fluxust, és amikor(vagy amíg) visszarendeződnek a "részecskék", a két vasdarab vonzza egymást.

Kondenzátor rásütésekor a mágnesező tekercsben csak kicsi ellenirányú lökés van, mivel a kondi exponenciálisan sül ki, a tirisztor pedig addig vezet, amig a tartóárama engedi. Az a pár volt, és max néhányszáz mA ami a tirisztor lezárása előtt még a tekercs kapcsain van, illetve folyik elenyésző a 100-200V feszültségű többezer A áramhoz képest ami a kondi rásütésekor létrejön.
A másik típusú mágnezesékor nagymenetszámú tekercsre kapcsolnak egyenfeszültséget, és itt a mező csak lassan épül fel az önindukció miatt. A végleges állapot elérése után, lassan fokozatosan csökkentik az áramot, hogy lemágneseződés ne jöjjön létre. Az egyik tekercselő ismerősöm foglalkozott az utóbbi eljárással, Tőle tudom a mikéntet.

Szerintem egyszerűen eldönthető, hogy szemfényvesztés a dolog, vagy sem:a vasmagokat trafólemezből kell készíteni, és ha így is többórán át tapad, akkor lehet az oldalon szép számmal jelenlevő "fizikusoknak" a magyarázatot gyártani hozzá.

A tekercset próbáltam szétkapcsolni, és együtt hagyni, úgyanaz a hatás marad.
Polaritás váltásokkal egy pillanatra rákapcsolva a telepet, néha sikerül teljesen semlegessé tennem a két vasat.
Valójában kettő db tekercs van a patkó egy egy szárán, ellentétes irányba kötve.
A menetszám egyforma. esetleg tévedtem 1-2 menetet az 1200-nál. (ezt is csak úgy találomra választottam)
Egyébként lemezelt maggal nem biztos, hogy müködni fog. (olvastam valahol...)
Sima tömör lágyvassal biztosan hosszú ideig megmarad.
(egyébként a morpher44 pacák videóiban még tőbb érdekes dologra is fény derül)

Nagyszerű. Ezt az oldalt már néztem valamikor régen. Azt hiszem ez volt az az ürge aki egy éjszaka alatt elhordott valami nagyon nagy kavicsokat egyedül, és valami kőkaput is csinált egymaga.
Megyek vasat válogatni a kert végébe.

Építettél valamit?
Nekem azóta is tartja a patkó a lezáró vasat...
Az a kérdés, azt a bizonyos PDF-t ki írta? Ha ez a patkó müködik, esetleg másban is igaza van? (a mágnesáram az elsődleges,az elektromos csak következmény?)
Lehetséges, hogy a Hubbard, Hendershot és H.Cooler
cuccai is ezen elgondolás alapján lettek megépítve.

Az én PDF-emről van szó? Úgy gondolom, hogy a kétfajta részecske feltételezése jó, de Leedskalnin elég gyakorlatiasan írt, mélyebb dolgokról nemigen volt szó.
És azért nevezte ezt a statikus készüléket örökmozgónak, mert a részecskeáramlat (mágneses tér) soha nem áll meg.

Igen arra gondoltam...
Valójában, azért vettem elő ezt a témát, mert meghökkentett a kisérlet eredménye, amit végeztem a közönséges lágyvassal, és azóta is "mágnesként" viselkedik.
A patkó alak a mágneseknél miért alakullhatott ki?
Csupán az egyoldali póluskivitel miatt, vagy esetleg lehetett más oka is?
A Testatica készülékben is 2db patkó mágnes, vagy patkó alakú alkatrész látható, ráadásul tekercselve.

Felvetettem már ennek kapcsán, Joseph Newmant de nem volt érdemleges hozzászólás. Azt a dokumentumot le kellene fordítani mindenképp (azoknak akik nem tudnak angolul), Ő is kétfajta részecskét vezetett be, de konkrét elmélete van a gravitációról is, Ő nem töltésekről beszél, hanem giroszkópikus részecskékről, amelyek a tengelyük körül forognak és ezzel mechanikailag magyarázza a vonzást és taszítást, nem mellesleg a gépe is működik (állítólag?).
Lenne valaki akit érdekel? Összeállhatnánk lefordítani.
A könyve megvan, pdf-ből átraktam word-be, hogy kilehessen másolni a szöveget. Én nem tudok angolul, de van 3 fordítóprogram, szóval valamennyit ki tudok hámozni belőle.

Minden érdekel, ami kimozditja a "leragadt elmémet"...

Pár kép...
Úgy tűnik, hogy csak az egyik pólusból jönnek ki a részecskék (mint az elektronok), de más a spinjük. Ugyebár Leedskalnin is töltéseket feltételezett a mágneses térben, de ha "olya" töltések lennének, akkor illenének egyesülni, nem?

A fizikára rá lehet sok elméletet húzni, a matematika sok mindent leírhat, a tényleges bizonyítás évtizedeket is várathat magára...
70-80 évvel ezelőtt nem tudhatjuk 100%-ban még milyen elméletek terjengtek a háttérben, amik akár igazak is lehettek, illetve leírhatnák azt, amit oly sokan keresnek (keresünk).
Az elmélet és a gyakorlat együtt tálalva jobban érthető és használható is.
Sok használhatónak tűnő ötlet van, ki tudja a melyek benne a kakukktojások, -ez miatt sok időt el lehet pocsékolni, vagy végleg feladni. Azt nem értem abban a bizonyos PDF-ben, hogy a patkó villái közé helyezett tekercsre kapcsolt kis izzó "statikus" állapotában is izzik, ha feldelejezzük a patkót?
Végülis ki kell próbálni!
Egy érdekességem nekem is van, mintha ez is mágnesáram gyanus lenne...

Már nem emlékszem teljesen, hogy mit írt benne, de úgy rémlik, hogy csak akkor villan az izzó, amikor megszakítjuk a mágneses kört, vagyis hagyományosan önindukció, de állítólag hónapokig is eláll benne a mágneses tér, és utána is felvillan az izzó amikor megszakítja a vasat.

Üdv.
Érdekes dolgokat feszegettek,minden esetre beteszek ide egy-két dolgot ,igaz nem így csinálja de van benne érdekesség. Bővebben: Link Bővebben: Link