Szia!
Nem, persze, hogy nem, csak gondoltam ha esetleg kapásból tudsz akkor kíváncsi lennék rá. Amúgy már megnéztem és nincs.

Összeraktam egy elméleti rajzot. A két GND nem közösíthető! Csak külön segédtrafóról (dugasztápról) mehet! Természetesen az IC-k típusai értelem szerűen választandók.

Üdv! Megkérdezhetem, hogy az ilyen szép rajzokat milyen progival készíted?

Szia! Az Eagle-el. Bővebben: Link

Szívesen!

Az R1-2 ellenallasoknak s C1-4 kondenzatoroknak mi a szerepuk? A C5-6 sejtesem szerint a pufferkondik szerepet toltik be...

Ha megengeded Action2K helyett is: a kérdéses ellenállások hozzák létre a "lebegő" kimeneti GND-t. A C1-4 gyanúm szerint 100nF-ok lennének, gerjedésgátló szereppel. A többi a pufferelkó. A kapcsolás csak kis szimmetrikus terhelésre alkalmas, valamint a kettő GND-t nem lehet közösíteni!
Végső soron egy szükségmegoldás, de működőképes.

Koszi, a terlehest par jel ic szolgaltatna...

Korrekt! Köszi!

Kicsit továbbgondolva a dolgot: biztos-ami-biztos alapon a stabilizátorokat egyenként áthidalnám diódával. A 7812L kimenetére a dióda anódja, a bemenetére a katódja kerüljön, a negatív ágba pedig a kimenetre a katód, a bemenetre pedig az anód kerüljön. A dióda az 1N001-1N007-ig bármi lehet, vagy hasonló egyenirányító is lehet. Minderre azért lehet szükség, mert, ha valami ok folytán, (például nem szimmetrikus, egyenlőtlen a terhelés), akkor a bemeneti feszültségosztó ellenállásokon megváltozik a feszültségesés mértéke, ez pedig azzal járhat, hogy valamelyik ágban a stabilizátornak elfogyhat a helyes működéshez szükséges feszültsége. Ilyenkor a kimeneti pufferkondiból visszáram indul meg a stabilizátor felé, és akár tönkre is mehet. Ezt akadályozzák meg a diódák, mert, ha a kimeneti feszültség 0.7V-al magasabb a bemenőnél, kinyitnak, és a stabilizátor bemenetére jut a pufferfeszültség,nem pedig azon keresztül záródik.

Bocs a belevau-ért Action, de nemrég értem haza a dolgozóból, és még ilyenkor agymenésem van....

Szia!

Mint írták Action2K tápja csak szimmetrikus terhelésre jó, már viszonylag kis aszimmetrikus terhelésre is felborul.
Ha a két ágban folyó áramok nem egyenlőek akkor simpi tápja a nyerő.

Üdv!

Tudnátok segíteni? Lenne egy kérdésem: Bővebben: Link

Dávid

Heló ,van nekem egy erősítőm de nincs rajta hangerő szabályozás hogy lehetne megoldani? potmétert kell tenni a kivezetésre?

Segítséget előre is kösz.

Szerintem inkább a bemenetre kellene kötni azt a potenciométert. Apoti alsó lábát a GND-re a felsőre menjen a hang bemenet a középsőről pedig kösd rá az erősítő bemeneti vonalára. Egy 50k-s potival meg is lehet oldani. Remélem érthető volt.

Érthető volt kösz a segítséget

Helló!
Ebben a kapcsolási rajzban, az R1 ellenállás helyére betehetek egy 100 Ohm -sat?

Üdv mate!

Köszi.
Na jó de itt mit mire kössek?
Mert én így fejből nem vágom.

Mondjuk ez? Bővebben: Link
A kimenetre kötném a ledet? És a led melyik felét?
És ha igen akkor a led másik felét hova kötöm?
Köszöntem a választ.

Bizony, ez így van! Kevés alkatrészes az enyém, ezért csak pár műveleti erősítőhöz jó.

Bingó! A LED hosszabbik lábát - anód - kell a kimenetre kötni, a másik lábát - katód - egy áramkorlátozó ellenálláson keresztül a testre. Az adatlap tanulsága szerint 5V-os táp esetén 3,3V körül alakul a kimeneti fesz. Ebből lehet kiindulni az ellenállás értékének számításakor, melyhez itt találsz részletes segítséget.

Ismét a tranzisztor bázis ellenállásra visszatérve, még vannak kételyeim a számításával és miértjével kapcsolatban.
Megköszönném ha valaki tudni mutatni erről egy részletes pontos kezdőknek is érthető leírást.

Köszi.
"a másik lábát - katód - egy áramkorlátozó ellenálláson keresztül a testre" Ez nekem egy kicsit magas,hogy hova rakjak ellenállást és azon keresztül a testre.
A képen látható 2 láb(Be) oda nem jön semmi?
Látom a kalkulátor kiszámolja a C és R értékét és akkor megkapom az időt.
A C2 értékét honnan fogom megtudni? Mert látom a C3-é adott.

Így? Bővebben: Link Vagy rosszul értelmezem?
Ha így van létezik hogy 3V-ra 1 ohmos ellenállást számoltam?

Most olvastam hogy 5 és 15V közötti kell legyen? Akkor ez nekem nem is jó 3V -ra?

A ledet jól kötötted, ám tápfeszültségnek kevés lesz a 3V, az előbb már linkelt adatlap szerint. 3. oldal: Supply Voltage 4,5-16V. Sok ic kisebb táppal is megy, de ez nem garantált. Főleg, hogy stabil lesz. Ezért célszerű betartani az adatlapi ajánlásokat, vagy egyedi áramkör esetén lehet kísérletezni a gyárilag megadott tartományon kívül is.

Találtam egy ilyet. Bővebben: Link Itt lejjebb azt írja hogy 3-15V.Akkor most ilyenkor mi van? Akkor most az van gondolom ahogy írtad hogy vagy megy vagy nem?
Most az a kérdés hogy végül meg tudom e csinálni azt amire gondoltam.Egy kis házikó abba 2db 1,5V elemnek van helye és arra gondoltam hogy oda mivel tennék be egy ledet hogy ha bekapcsolja a lányom akkor ez az időzítő kb 3-perc múlva állítsa le.
Akkor ez mással hogyan valósítható meg? köbzoli: meg teszem ok,nem gondoltam erre.

Üdv emberek!
3 kérdésem lenne hozzátok!
Az első hogy hogyan kell megmérni az ellenállásnak a toleranciáját és teljesítményét?
A második hogy a potméter mekkora KOhm-os!
Az utolsó pedig hogy egy trafónak a teljesítményét hogyan kell lemérni?
Esetleg hogy bekötöm a hálózatba a primer oldalnál és a szekunder oldalnál a kivezetéseknél lemérem áramerősségben?
Válaszotokat előre is köszönöm!
Lacko12

Szia!
1. válasz: hitelesített ohmmérővel megméred az ellenállást, és a ráírttal összeveted, majd százalékszámítással kikalkulálod az eltérést. A teljesítményt nem igen lehet megmérni. A méretből lehet következtetni a teljesítményére.
2. válasz: ellenállásméréssel mérj a potenciométer két szélső kivezetésére.
Harmadik: vaskeresztmetszetből és huzalátmérőből lehet teljesítményre következtetni.

Köszönöm szépen a gyors választ!
Ellenállásnál a hitelesített Ω mérő lehet multiméter is?
És az ellenállásnál az említett 2 dolog mi célt vagy szerepet szolgál?
Előre is köszönöm a választ!
Lacko12

A tűrés azt fejezi ki, hogy a névleges értéktől (ami rá van írva, kódolva) hány százalékkal térhet el a valós érték. A teljesítmény pedig pedig magáért beszél. Átfolyó áram szorozva a sarkain mért feszültséggel egyenlő a teljesítménnyel (Watt).
Egy pontos ellenállással (0,5-1% tűrésűvel) tesztelheted a multimétered pontosságát. Egy olcsó multival viszont nem lehet igazán pontosan mérni, mert a pontosságot befolyásolja a hőmérséklet, a méréshatár beállítása és az elem töltöttségi állapota is.