Végre megszólalt a GU50-SE-m. Pentódás, és UL üzemmódban szépen muzsikál, triódásan kicsit gyengécske.
A dobozolással még nem vagyok teljesen kész, amint meglesz, küldök róla képet.
Amikor megkaptam Fleta mester kimenőtrafóit, kicsinek találtam, így meghallgatva viszont meg vagyok velük elégedve.

Mekkora cm2-es ? milyen vas.

Mitől nőne duplájára a fűtőáram, csak akkor lenne dupla fűtőáram, ha mindkét csőfelet ugyanarról a 6,3 V-ról fűtenéd. Amikor 12,6 V-ról fűtesz, akkor is 2*6,3 V-ot érdemes használni, és a közepén rákötni testre. Fél cső fűtése esetén ugyanúgy 3,3 A a fűtőáram, mint mindkét fél soros fűtésénél, csak a fűtőfeszültség 6,3 V, nem pedig a teljes fűtőszálra érvényes 12,6 V (két 6,3 V os fűtőszálat lehet sorosan, vagy párhuzamosan kötni, de párhuzamosan nem szokás (akkor nő a fűtőáram 6,6 A-re), mint ahogyan több 6C33C cső fűtését sem szokás párhuzamosan kötni, ilyen nagy fűtőáramú csőnél minden csőnek külön fűtőtekercs jár (jelesül csövenként 2 db. 6,3 V-os 3,5-4 A-es fűtőtekercs sorbakötve (ami ugye 1 db 12,6 V -osnak felel meg, csak lehetőséget ad fél cső használatára is)).
Két csőnél 12,6 V-al is lehet félcsöveket is használni, mert az egyik félcsövet a másik cső félcsövével (amelyik egyformább) kell ekkor sorbakötni, ugyanúgy mintha egy búrában lennének.

Toroid trafó, a vasmag keresztmetszete 6 cm2 körül lehet.

Való igaz, hiszen csak az egyik felét fűtöd...
Amikor a 6C33C-vel kezdtem, még nem tudtam, mennyire engedetlen csővel lesz dolgom (igaz CHZ mester többször is célzott rá), ezért eszembe sem jutott, hogy 2*6,3V-os fűtőtekercset készítessek nekik Fleta mesterrel, ezért ezt a sok variációt amiről azóta Tőled olvashattam ki sem tudtam próbálni...

Én eredetileg is 6,3Voltost terveztem neki, nem sok jót hallottam róluk ilyen szempontból Meg lesz ez hekkelve, hogy szimmetrikusan mennyen!

Urak, kettő junoszt trafóból érdemes lenne valami kis SE-t összedobni? Úgy értem, egy trafó per oldal.

Lehet, nem tudom, de szerintem a csövek válogatlanságaiból ered. De idétlen szó ez

Hálótrafónak gondoltad? Annak jó lesz 1db/oldal.

Inkább kimenőnek, de persze csak bohóckodás képp, semmi komoly

Nem jó mert nem légréses. Max PP kimenőnek jó 2-2 db trafó a PL500-hoz.

Értem, köszönöm. Akkor lehet egyszer összedobom a híres Hans Jani kontra Imi PL500-at állítólag jó hangja volt.

A junosz TV-kben két trafó van. Egy szögletes, és egy SM magos. Utóbbit össze lehet rakni légrésésre, így SE kimenőtrafóként használni.

Monoblokkra építettem a sok "vas" miatt, (így csak egyetlen 6C33C-nek van benne hely) ezért ezt a lehetőséget sem tudom kipróbálni.
Sikerült két egyforma beállítást igénylő és azonos teljesítményt (kimeneteti jelalakot) produkáló csövet találnom. Továbbá akad még két olyan csővem, ami jó közelítéssel, de eltérő beállítással azonos szinteket produkál. Triódába kötött 6E5P-vel meghajtva kicsit érzéketlen ugyan, 2Veff-t kíván 10Veff kimenő jelhez 8 ohmon, de nagyot szól így is. (Illetve most az egyik oldal nem szól, mert az anódtrafója javításra szorult, így Fletánál van .)
A cső "brutalitása" viszont annyira elnyerte a tetszésemet, hogy nem kizárt valami folytatás...
Elöbb azonban az ősszel egy direktcsatolt SE-be kezdek, ami eltart majd úgy tavasz végéig...

Pontosan! Ez nem az "annyira ronda, hogy már szép" kategória, hanem egyszerűen industriál… Egy masszív jószág, de a repülőgépekbe kell is ez a felépítés. Nálam nem baj, ha nem egyformák, most valahogy nem állok úgy anyagilag, hogy egy 20-at megvegyek válogatni Majd hozzá állítom a dolgokat, hogy a végeredmény szép és jó legyen… De erről majd később!

Hali!
Vissza tértem van gép
Az lenne a kérdésem,hogy gu50-hez milyen feszültségek kellenek?
PL.:SE

12,6V fűtés, 300..500V anódfeszültség, -30..-45V G1-re, valamint +250V G2-re.

Üdv az Uraknak!

Nemrég hozzám került egy VOX AC30 kombó, aminek egy elég bosszantó hibája van... Búg, ami a tápból jön és emellett zizeg, mintha a bemenet felszedne valamit. Ha standby-ra kapcsolom megszűnik, tehát a táppal lehet összefüggésben. Elkók újak, csövek szintén. Azt mondják, az AC30-ak amúgy is zajosak, de a gazdája stúdióban használná és nem tűr meg semmi búgást. Nem túl hangos egyébként. A zizegés csak a normál csatornán van jelen, ami szinte teljesen megszűnik, ha a hangerőpotit kb negyed állásba tekerem. Ja, a potik is újak... A csöves egyenirányítás diódásra van cserélve. Az jutott eszembe, hogy a földelt sassziról leveszem a tápnegatívot és két ellenpárhuzamos diódán kötöm vissza. Ez elvileg jó lehet, marshallokban láttam ilyet. Valakinek van ötlete a dolgot illetően?
Bővebben: végfok rajz
Bővebben: előfok rajz

Az rendben van de mi a bekötése?
Egy képet be szúrhatnál.

Te meg használhatnád a keresőt. Bővebben: Link :google:

Nem az a baj, hogy az egyenirányítás kiváltásakor megnövekedett a tápfesz? A csöves egyenirányításon több esik mint egy diódán.
Még egy ötlet, nem lehet hogy a jelvezetéket megszórja a trafó? Nálam egy javításon lévő erősítőnél sokat segített a réz árnyékolt jelkábel kiváltása fém hálósra.

Nem sokat emelkedett, talán 10-15 voltot, de a csöves egyenirányítással is brummogott. Jel sehol nem megy kábelen, ez már ilyen "korszerű" nyák-os ****. Állítólag régebben nem volt zajos. Próbáltak beletúrni már, át van forrasztva jó néhány alkatrész. A brumm része elvileg lehetne végcső-aszimmetria, de cseréltem azokat is már. A bias meg fix. Puffereket megdupláztam. Ez a potis dolog nagyon bosszant, nem tudom, mitől lehet...

Én nem is olyan rég beleharaptam a földhurokkal fűszerezett brummos tranyós párosításba, egy hétig szenvedtem vele, már újra kábeleztem, ahogy a nagy könyvbe meg van írva, meg minden, aztán mindig egy kicsit halkult a brumm, és a végére megszünt a földhurok is, nade ilyen egy szemét erősítőt, az sem volt mindegy, hogy például hol alakítok ki csillagpontot, a trafónál abszolut nem tetszett neki, a kondiknál már annál inkább, de például ezt se szerette, ha a jelföldet közösítettem a csillagpontal, a ház is csak egy RC tagon keresztül mehetett a csillagpontra, nem beszélve a trafó konzervezéséről, na az sokat segített, szóval én megbirkóztam a nagy macival, nem gyenge mutatvány volt, okosat sajnos nem tudok írni, de sok sikert kívánni igen.

Szerintem is a földeléssel van baj. A két dióda és vele párhuzamos 100-200nF kondi jó ötlet lehet. Nagyáramú diódákkal kell összerakni és akkor ha bármi gáz lenne a táppal, megmarad az érintésvédelem. Szóval elvileg ha a nyitófesznél kisebb potenciálkülönbség van a tápnegatív és a földelés között, akkor csak a kondi játszik. Csak a kondi lenne az igazi, de akkor nem bíznék a biztonságosságban... Ja és még egy kis adalék: amikor mértem az anódtápot és a műszert az egyik anódszekunder-véghez érintettem (műszer másik vezetéke a vázon), akkor elhallgatott. Viszont, ha ugyanide kondit tettem, semmi változás...

Érdekes ez az elhallgatás, az említett erősítőnél én meg azt tapasztaltam, hogy a két végfokrész bemenő jelföldeket összeközösítem egymással, akkor szntén elhallgat, igen jól érted, én is csodálkoztam, mondom mi köze van a két jelföldnek egymáshoz, ezt úgy oldottam meg, hogy az egyik oldal jelföldjét egy kondival kötöttem be a csatiba, így amikor bedugják a CD-be miegymásba, ahol egyébként is közös a jelföld, akkor is csak egy kondin keresztül érnek össze, tudom nem elegáns megoldás, de működik, és jól használható.

Akkor most itt az ideje kísérletezni, ha lesz eredmény, megosztom!

Negatív előfesz . kevés lehet (lesz) főleg nagyobb táp esetén , -60V körül javasolnám .

Rendben de azt meg utáltam minden téren.
Egy képet nyitottam meg 38db Trója lett a gépemen!

Nekem a Gu50-nél volt ilyesmi, ott azt hiszem a test és a földelés közé kellett kondit kötni és elhallgatott.

Ha kicserélted a végcsöveket, azokat egyforma munkapontba kell állítani, akkor is, ha nincsen erre csavarhúzós lehetőség, ha nem így teszel csökken a brummelnyomás, mert ellenütemű trafó egyik féltekercsén nagyobb (brummos) áram folyik mint a másikon (a trafón a két brumm kioltódásának maradéka jelen lesz. Ez akkor van így, ha a tervző kalkulált az ellenütemű résznél a működésből eredő brummelnyomással is, ahelyett, hogy tükörsima tápfeszt vezetne oda is, tehát szinte mindig).
-Azonban, ha letekert potinál nincsen, akkor nem ez a brumm oka, hanem a bemeneti rész zavarvédelme nem nem felel meg az elvárásoknak. Ha nincs beledugva semmi, és hangerő növelésekor nő a brumm, akkor a csatlakozótol a potiig tartó a panel bemenetig tartó vezetékezésre érdemes gyanakodni, valamint az üres gitárcsatlakozó testkapcsolójának hibájára.