Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
A kimenő teljesítményadatok alapján mindkét csőfél megy. Mekkora árammal?
Igen. Azért raktam az egyik ágba 4R7 ellenállást, mert így ohmra pontosan egyenlő a két ág DC ellenállása.
OTL?:
http://bsselektronika.hu/index.php?id=391 működhet ez? EL84 8 Ohmra dolgozik, igaz nem anódból, hanem katódból. A kicsatolókondi kényes rész de ezen kívül?
Saját magam terveztem a 6N6P cső adatlapja alapján. A trafót azért tekertem ilyenre, mert így jött ki a rendelkezésre álló huzalokból a megfelelő menetszám.
Bizonyára nagyot szólna 800 ohm-os hangszóróval, de 8 ohm-on ne várj többet néhány mW-nál.
Érdekes az a BSS lap. Csöves erősítő EL84-el kimenő nélkül, alatta csöves fejhallgató erősítő-kimenőtrafóval. Esetleg fordítva jobb lenne. Az 50 V-os PL504-es már csak hab a tortán.
Ki lehet számolni/szerkeszteni. SE vagy PP lenne az 508-al?
Én is így látom ahogy ti 3 an itt elöttem
 Komolyra fordítva a szót az EL84SE vel végeztem , a 6L6 nak nekiláttam, mert nem tetszett egy visító hang ami végig bent volt...egyesek ezt a 6l6 hangjának hiszik hallatlanban de nem az, első körben szkópon 1kHz négyszögön volt egy baromi tüske, ami 8 Ohm nál alig 4Ohm os műteherrel nagyon 2Ohm al hatalmas volt...ezért is kerültem anno ide a forumra bukkanva mert a googliban keresgéltem... Szóval a szkópon néztem az 1kHz en a tüskét és a vége az lett, hogy NVCS re tettem kondit is mint az EL84 esnél akkorát, hogy a tüske eltűnjön. Jobb is lett a hangja, meg járódott is 100órát lassan... Aztán az EL84 példáján megpróbáltam triodába kötnia 6L6 ost is...HIHETETLEN jó hangja van, és 1,2W ot tudott. TELJESEN ELTŰNT nyilt hurokkal (ha már trioda mod legyen nyilt hurok) a visító hang. Aztán felhívta az előző gazdi a figyelmem a trioda módban a segédrács feszre, mert így utólag megmértem 300V on volt a 2 es rács ami max 250V katalógus szerint. Azaz lekötöttem, gondolkodoba estem, majd rájöttem a bibire...a bal és jobb csatorna segédrácsai egy közös pontra voltak kötve igaz egy 47 mikros elkó hidegítette ezt a pontot, ami csúfságot okozott (én szakszerűtlenül ÁTHALLÁSNAK nevezem, mert ha a bal hangszóróban a jobb RCA ra bekötött zene szól az nekem ÁTHALLÁS) Nézzétek meg a tápot ami okozta (csatolom): Kékkel rajzolt rész a bibis. Megoldásom teljesen külön táp lenne, azaz két tök külön graetz már az AC-n 10-30Ohm al aztán a lüktető egyennél is 10-30Ohmal, és csak aztán elkók, majd soros R és Elkó...és teljesen külön táp, ráadásul csöves egyenrángatást szimulál a nagy soros elennállás, már a graetz elött és rögtön utánna.
Sokkal jobb lenne a segédrácsnak egy önálló tekercs a hálózati trafón , én annak a hive vagyok az így leosztott feszültségekkel mindig gond van !
Igen, ezek teljes "mellszélességre" vonatkozó adatok. A nyugalmi áram kérdése nehezen eldönthető dolog, mondjuk 180 mA (még tanulmányoznom kell a "vándorló rácselőfesz" hatását akusztikai szempontból, egyelőre úgy tűnik hibátlan hangra is, mérve is. Teljesen levett bemenőjelnél 60 mA körül, kis bemenőjelnél 100 mA körül, teljes kivezérlésnél 180-200 mA körül. A teljesítményfelvétele 150-250 W között mozog a kivezérléstől függően. Ha csak fél csövek vannak befűtve, akkor 95-160 W között van a fogyasztás, és kb. 3W-al tud kevesebbet, de nem szól olyan szépen (nagyzenekar mély tartománya kevésbé reprezentatív, "gombócosabb").
SE lesz a cucc, igen igen kiszámolni vagy kiszerkeszteni ki lehetne. Szereztem most egy adatlapot 508-hoz, azon vannak karakterisztikák, de, hogy hogyan számoljam ki belőle azt nemtudom...
Segédrácsfeszt szkóppal állítsd be színusszal, szimmetrikus vágásra, nyugodtan lehet 300 V-on is, ha ott jó, semmi baja nem lesz a csőnek, a disszipációkra figyelj csak (nem kell hasra esni az adatlaptól). A graetz előtti, utáni ellenállás mahináció szerintem fölösleges.
Várjál hétfő du-ig. Állítólag jobb idő lesz, pl. kirándulás.
Addig nincs időm de igy elsőre max. kb 3-4W és 3 Kohm kürüli illesztés.
Ha jó a kivitelezés, áthallás nem lehetne. A legegyszerűbb G2 fesz előállítás: Párhuzamos zener stabilizáció. De ennek (is) vannak ellenzői.
Rendben köszönöm, illesztésre írtak egy 5,2k-t, belső ellenállással vagyok bajban.
Na ezaz, a hatásfok. Dehát valamit-valamiért..
Pentódánál nem annyira lényeges a belső ellenálás, csak ha triódának kötöd.
(Ja, ez is kérdehettem volna: triódás vagy pentódás üzemmódban?)
Az egy jó kérdés, enniyre nem vagyok profi sajnos, de mellékeltem a kapcsolást.
Ez kissé még bonyolítja a helyzetet, mert nem pentóda, sem trióda. Ultra-Lineár végcsőbeállítás, szerintem erről adat a világon sehol sincs, mert a cső nem hangfekvenciás fehasználásra készült. De azért jóhangú gépet lehet belőle fabrikálni. (lásd Csőbarlang.hu, de ott ellenütemben van) Maradjunk a hétfőnél, adigra kiszámolom pentódában és triódában, az UL a kettő között van. Aztán kisérletezhetsz..
Akkor triodába is nyugodtan köthetem, azaz simán rövidzár a 3-4 es láb azaz anódra a segédrácsot, és 310V anódfeszt ezáltal segédrácsfeszt is elbír?
Csak mert így nyílt hurokban hihetetlen jól szól, de csak 1,2W. Ráadásul alul vág előbb. Na ezt sem tudtam, hogy segédrácsfesszel tudom a max kivezérlésnél a vágást szimmetrikusra állítani. Amúgy a táp ötletem még szarabb, így átgondolbva mint az eredeti, mert még libegősebb pontról mennének a segédrácsok, igaz nincsenek összekötve. Azaz külön graetzekkel kellene egy-egy külön táprész a segédrácsoknak, és igen az igazi a tök külön tekercs lenne. Esetleg ugyanígy egy graetz el meghagyom az eredeti rossz nak titulált megoldást, de a bal és a jobb csatorna segédrácsainak külön 47 mikro, és külön ellenállásosztó...? Stabilizáljam a segédrácsfesz pontot? Párhuzamos ZENER? 250V os ZÉNEREN, mekkora disszipáció lenne, hogy elég legyen a stabilitáshoz az árama a stabnak? 250V ra áll be a segédrácsfesz ha a 310V ra 18k val simán felhúzom, azaz a segrácsáram 60/18000 azaz 3,3mA. Ha jól emlékszem 10x es áram kell a stabosztón folyni a megfelelő stabilizáláshoz azaz 33mA...akkor 250V esik a Zeneren, amin 33mA áram folyik az 250x33mA 8-9W...és ez a minimum csatornánként! Azaz 20W ot el is fűt, a táptrafóból még, a konektorból is, de ezek mellett ezt a zénert el is kell hűteni...nameg bírnia kell a 10W ot... És újabb szilicium a csöves végfokban...  És ha nagyobb stabilitást akarok még nagyobb a disszipáció. A 250V os zéner még megoldható több zenerből sorosan, de akkor is fűt a cucc rendesen, bár 10db 25V os zéner sorban akkor már csak 1W/db azt meg dalolva de, csaatornánként 10db ZENER... Ez egy kis erősítő, márhogy mechanikai méretei minik.
Rendben köszönöm, egyébként olvastam a csőbarlangos pp-t.
Kevesebb áramhányad is elég a stabilitáshoz. Mondjuk max a fele. És akkor már egy ZX150 (nehéz beszerezni) a 10 W disszipációjával a feladatát félkézzel tudja. Több soros zenerből is össze lehet rakni. De mint írtam: "Párhuzamos zener stabilizáció. De ennek (is) vannak ellenzői." És itt nem a szilíciumra és a és a hőtermelésre gondoltam. Hanem magára a stabilizálásra.
Holnap egnézem, voltak ilyen sehovasejó nagy zenereim (eddig sehovasejó).
Sejtem mire gondoltál, megdöglik a hang, unalmas hangkép...stb. Igaz vagy nem, majd kiderül, ha meghallgatom.
Sziasztok.
AZ lenne a kérdésem, hogy kimenő vashoz SM85 ös vas helyett M85 öst lehetne-e használni(megfelelő pakettvastagság illetve keresztmetszettel)? Köszönöm előre is.
Hát megnéztem egy táblázatot a hipersil illetve az M vasmagokról. SM 85 nek és M85 nek is ugyanazok voltak a méretei, és a vaskeresztmetszet is megegyezett. És mivel ebből lenne itthol, reméltem, hogy jó helyette.
Hogyha SE kimenőhöz kell, akkor nem jó a M85. Nem tudsz légrést kialakítani. PP-hez megfelelő.
Nyugodtan kötheted triódába is, az 1,2 W nagyon kevéske. Azért vág alul előbb, mert nem jó a kimenőtrafó illesztése, próbáld a rácselőfesszel szimmetrikusra állítani (katódellenállás változtatása, hidegíteni is kell, hogy elég erősítés legyen),kis szerencsével elfogadható illesztés lesz a kimenőtrafóhoz, ha beállítod a megfelelő nyugalmi áramot (nő a teljesítmény is, értelemszerűen (a vágott rész kihúzása pluszba jön)). Ha utána a megengedett disszipáció közelében vagy, és jó a mélyátvitel, akkor jó az illesztés is, és jó a primer induktivitása is. Jó az erdeti tápmegoldás is, és a tervezett is. A tervezett topológia jobb, de két graetz híd fölösleges, a körülötte lévő ellenállásokkal együtt. A külün segédrács szűrés jó gondolat, de együtt is jó, csak nagyobb kondi kell, mert kicsi a segédrácsellenállás (minél kisebb a segédrácsellenállás, annál nagyobb kondi kell, hogy a segédrácsellenálláson (mint második anód) kialakuló feszültségváltozásokat megakadályozza. Ha külön vannak a segédrácsok, akkor ennek kicsi a jelentősége, hiszen legfeljebb keletkezik a saját csatornában egy kis visszacsatolás).
Nem kell tizszerese áram a stabinak, az a sima ellenállás osztókra vonatkozó ökölszabály (ami dinamikusan terhelt helyre eleve nem tul jó megoldás), a stabilizátor áramának középértéken kell lenni (akkor van jó munkapontba tükörszimmetrikus terhelésnél). Ha a stabilizátorod 5-30 mA között stabilizál, akkor ((30-5)/2)+5=(30+5)/2=17,5 mA a nyugalmi stabilizátoráram. Statikus terhelésnél, illetve ha a várható áramváltozás kisebb, mint a stabilizátor átfogása (jelen példánál 30-5=25 mA cs-cs), akkor persze kisebb áramra is tehető a stabi munkapontja (pl. ha a teljes áramváltozás a terhelésen 5-10 mA közé esik, akkor 7,5 mA lehet a stabilizátor árama, mert így is beleesik a stabilizálási tartományába).
A mérete megegyezik, de mint köbzoli fentebb említette, a rájuk készíthető trafók telejesítménye lényegesen eltér. Ugyanakkora vágott szalagmagra több mint másfélszerese teljesítményű trafó készíthető, mert nagyobb a vasra megengedett mágneses indukció, és kisebb a vas mágneses ellenállása is (M85-ös 70 W-os, az azonos méretű SM 85 A pedig 114 W-os trafóhoz elég 50 Hz-en). A fleta által említett légrés problémát is ajánlom figyelmedbe (létezik légréses M vas is, ha olyanod van, akkor jó SE-hez).
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
