Masik 4 kep. Az uj hajtomu zajosabb mint az elozo.
Elozo SEMMI hangot nem produkalt.
Ennel hallatszik egy kis hang.
Nem 100 hogy fent hagyom ...
1:5-os attetel kellene a regihez,avval sokkal jobb lenne mint volt.
Igaz az csak 250W-os,az uj meg 400-500 kozott van.

Látom neked is az a műanyag dob van a bordásszíjjhoz.
Hogyan rögzítetted a tengely végére?

Honnan szerezted az új motort?

Méh telepről...
36V-os permanens mágneses motor.


Hogy hogyan rögzítettem a bordásszíjtárcsát?
1Csavarral.Olyan irányban forog,hogy ráhúzódik.
Sosem lazul le

Most nézem tüzetesebben a képet.
A flexfej akkor csak a rögzítést szolgálja nem az áttételt?
Az új motoron a hajtás lánc lesz?
Látom az van még fenn.
Ha megkérhetlek csinálj egy képet az új motor adattáblájáról, már ha van neki.

Feltettem még három lapátot, reménykedem hogy így már csak javul a paraméterei.

Szia! a flex áttétel csak csapágyházként funkcionál,mert könnyű volt rászerelni a nagy bordáskereket.

Az uj motor 36V-13A-es teljesítményű,4 szénkefés motor.
Adattáblája egy igen "ronygyos" matrica.

Az új motoron a lánckerék csak támaszték. Az a rotortengely...1:5-ös fogaskerék áttétel van benne,olajban fut.

Remélem kiegyensúlyozod ,mert szétráz mindent!!
Ráadásul nem is tud felpörögni rendesen.

Sokra ne számíts, a teljesítménye lehet dupla, de a hatásfok ugyanaz lesz, mert nincsenek csavarva a lapátok. A lapátszögből adódó fordulatonként elméleti emelkedésnek azonosnak kell lennie a lapát teljes hosszán. 2rΠtgα=konstans. Minél hosszabbak a lapátok, annál nagyobb a terhelés: a lapátok közepe dolgozik normálisan, a többi pedig energiát emészt fel azzal, hogy kavarja a levegőt, A külső és a belső fél kiegyenlíti egymás hajtó és fékező hatását.

Szerintem pedig el sem éri azt a fordulatot ahol már lenne olyan felületrész amely csak "kavarná" a levegőt.
Kavarás először a legnagyobb átmérőnél jelentkezne, (és persze üresjárási fordulatszámon és környékén) tehát mindneképpen alacsony fordulatszámon kell üzemeltetni. De hogy le is adjon teljesítményt ahhoz nyomaték kell, amihez meg felület (nagyon széles lapátok, vagy nagyon sok vékony lapát...).
Ha pedig előjön a "kavarás", akkor addig kell leterhelni a generátorral, amíg a fordulatszám le nem csökken annyira, hogy ne "kavarjon". (ilyen átmérőn kb max 30RPM 10m/s szélsebességnél, tehát a noymaték kellene, de ahhoz kevés a felület (áttétel itt már nem kerülhető ki))

ha kavar az annyit jelent, hogy energiatöbblet van még a keréken (ebből önnmagát fékezi), a felület egy része terheli a kereket (elkezd ventillátoros üzemben menni), mert túl gyorsan forog, de ha generátorral terheljük meg az is fékezi a kereket RPM esik (kivesszük a többletenergiát, amivel önnmagát fékezte), kivett teljesítmény nől, és megszűnik a kavarás

Ha másodpercenként csak egyet fordul, akkor is kb 15m/s a kerületi sebesség. 55km/h!
Ez az a majdnem semmi?

Biztos, hogy ezt akarjuk?
Adataid szerint "(ilyen átmérőn kb max 30RPM 10m/s szélsebességnél,..." a 4 m átmérőjű kerék 10m/sec-os szélben 6,28m/sec külső kerületi sebességet érne el, ami 0,628-as lassújárás a kívánt 5-7-es gyorsjárással szemben.
A lassújárású (vagy lassújárásra fékezett) kerekek pedig, mint állítják, kevésbbé hatékonyak. Építünk jó nagy kereket, és nem engedjük termelni?
5-ös gyorsjárási tényezővel 4m átmérőjű kerék üzemi fordulatszáma 10m/sec-os szélben az én számításom szerint 238 RPM (1/n...).
Ha pedig a külső szakasz dőlésszöge ehhez igazodik, a belső rész keveri a levegőt, de kisebb átmérője révén "kisebb szelet kavar". Gyanítom, még mindig jobban járunk, mintha a belseje erőlködne és a külső átmérőn kavarna.

persze jólenne a gyorsjárás, mert kispórolható az áttétel és egyből a generátor hajtható, de felvet pár problémát, először is a profil és a csavarást (milyen legyen, tervezés az egész konstrukció figyelembevételével), utána pedig a centrifugális és tengelyirányú erőt, tudunk-e ilyen lapátot készíteni, amit ezt kibírja és közben jól teljesít (és nem csavarodik meg a terhelés hatására, mert akkor nem érvényes az amire terveztük)?

A deszka olcsó anyag, de nem teljesíti a profil, csavarás és centrifugális kitételeket, tehát semmiképp nem jó ilyen nagy átmérőn gyorsjárásra.
Kis átmérőn vastag anyagból a profil és csavarás centrifugális erőket kielégíthati, csak legyen aki egyformán megcsinálja a lapátokat.

Ha lassan jár, akkor nagy a tengelyirányú erő, kevesebb a centrifugális erő, nem annyira jelentős sem a profil sem a csavarás, de egyszerűbb a szerkezet, kell az áttétel a villamos gép méreteinek csökkentéséhez.

30RPM et mondtam 10m/s = 36Km/h - hoz
Kerület sebessége (d=4m) 22,5Km/h = 6,25 m/s
Tehát a lapátok állásszöge, ahhoz hogy a legkülső felület éppen hatástalan legyen (kavarás határa)
arctg(6/10) = 30°
Ha ettől kevesebb, akkor nincs kavarás.

A nyomatékra kihegyezett síklapátos kerék erre a szélsebességre valóban jó lehet, ennek az üzemállapotnak a fenntartásához viszont vagy fordulatszám és szélsebességfüggő terhelésszabályzó, vagy nyomatékváltó kell. Nem állítottam én, hogy használhatatlan, de István tapasztalatai is azt igazolják, hogy alig forog szegény kerék terhelés nélkül is.

bocs hülyeséget írtam, 30° nál nagyobb állásszögnél nem lesz kavarás. (a fordulatszám ugyanannyi)

238 fordulat a viszonylag ritkán előforduló 10m/s-os szélben igaz. A sokkal gyakrabban előforduló (átlagos) 4m/s-nál várjuk el inkább a 30 RPM-et. De inkább többet. Áttétel nélkül pedig ez nagyon kevéske.
A gyári kisebb kereket is már 14m/s-nál hanyattlökik (kifordítják). Viharban nem akarunk termelni.
Igaz, nem "léc", de repülőgéppropellerek is készülnek fából. Azok pedig sokkal nagyobb kerületi sebességgel dolgoznak.

Az a baja István kerekének, hogy a súrolt felület és a lapátfelület szinte elenyésző ránézésre 10% sincs, így nyomaték sincs. Pedig itt már csak a nyomaték az ami számít mert a fordulatszám nem lehet nagy (azért hogy egyszerű sík lapátok legyenek alkalmazhatók).

Ahogy mondod...

Egy gyaluval készített közönséges átlóval párhuzamos lelapolás viszont nagyon sokat segítene a lapát jóságán. Pill és hozom a rajzot.

pedig az enegia a viharban van, akár egy nagyságrenddel is több lehet, mint ami átlag szélben van.
legyen 2 kerék, egyik a viharra egy meg az átlagos szélre.
Viharra nem a gyorsjárás kell szerintem.
Egy viharral több napi energiát is elő lehetne állítani, csak hova kéne tenni? (tele az akkupakk, meleg a boyler, télen bent szétűtöttünk mindent, nincs már hova tenni, hát le kell szabályozni, ami lapátszögállítással megoldható, sőtt viharkeréknél kell is (átmérőt max 2m-e engedném, nagyfelületű acéllemez lapátok max 50° állásszöggel (van anyomaték a felület miatt, fordulatszám meg a széleebesség miatt).
(hálózatba meg házi tákolmánnyal talán inklább ne tápláljunk be.))

Ahhoz, hogy az árát visszahozza kell hogy termeljen, de ebből a 4m/s átlagszélből nemsok termelhető ki, Vihar pedig nincs mindig, tehát olyan kéne, ami mindkettőt meg tudja csapolni.

István kerekénél csak egyetlen beavatkozási hely van, az pedig a generátor terhelése, ezért akarok én mindenáron lapátszöget változtatni, ezzel reményeim szerint nagymértékben befolyásolhatom a kerék jellemzőit, de ha lapátszöget 90-0° között változtatom akkor nincs érteme sem a lapát profilnak sem a csavarásnak, minden állásszöghöz más profil és csavarás kellene.
(peresze ez már nem olcsó kategória, megdrágítja és bonyolítja a szerkezetet a lapátszög állítás és vezérlés)

Barkács szinten esetleg fordulatszámfüggő vitorlaállásra van lehetőség, a szervó- lapátszög szabályozás majdnem lehetetlen, de ha mégis megcsinálja valaki, vállalhatatlanul drága.

Természetesen kiegyensúlyozom, mert így ebben a gyenge szeles időben meg sem mozdul. Két lapát van fenn, bosszúságomra, mert így kettőre kell nehezéket tegyek, kiegyensúlyozás végett. Arra is gondoltam, hogy felmegyek a láncfűrésszel, de elvetettem a gondolatot, nehogy úgy járjak mint a sajt amit a róka osztott két egyenlő részre. Holnap, ha sikerül, kiegyensúlyozom, nehezékekkel. Látnák már némi mozgást és neki állnák komolyabb profilú lapátoknak. A deszka, mint írtátok, nem tűri a csavarást, de ha elvágnám három helyen, és minden lapátdarab különböző szöggel állna széllel szemben? Mi a véleményetek? Úgy a vége sem lustálkodna és a töve sem fékezne. Vagy forditva.

A mellékelt rajzok szerint ha a lapát bekötésétől a csúcsáig készítesz egy ferde lelapolást a deszka átlójával párhuzamos síkban, (úgy hogy a szög a vége felé csökkenjen) nagyon sokat javít a forgási ellenálláson, ráadásul házilag (vonókéssel, gyaluval) is elkészíthető.

Úgy érted, hogy a 15 cm széles vége felé keskenyítsem el fokozatosan? És mennyi maradjon a legvégén? A szélkerék területének mi számít? A leírt kör? Vagy a lapátok összterülete? Esetleg a lapátok vetületének összterülete a kerék síkjára?

Talán a vonalas rajzon jobban látszik mit kell róla lemunkálni. A végén a vastagságot nem kell nullára csökkenteni, 2-3mm önhordó vastagság maradjon.
Keskenyíteni az egyébként is nagyon karcsú lapátozás miatt szerintem felesleges. Az élek lekerekítése is hozhat egy keveset.

Úgy emlékszem. István jellemző szélirányba akarja állítani a kereket. Akkor meg két irányú forgással kell számolni. Ehhez mit szólsz? Melléklem a rajzokat. ( bocsi hogy a Te rajzodat felhasználtam, de a rajzolás nem erősségem).

Igen, ilyen szimmetrikus profil tűnik használhatónak.

Most már értem, amit akartál a tudatni velem. Nem akarom uralkodó szélirányba rögzíteni. De az is megtörténhet, hogy azon az oszlopon egy másik készülék fogja szélirányba állítani valamilyen szervomechanizmussal.

Én nem beszéltem a rögzítésről, csak bólintottam a lehetőségre. Mellékesen ez a "könnyen kivitelezhető profil" arra is alkalmas.