Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Ha a két csövet felcseréled, és ugyanaz az oldal a másik csővel is 100 mA-t vesz fel, akkor gerjed. Ha felcserélés után a két csatona áramfelvétele is felcserélődik, akkor az egyik cső gyenge.
A menetszámadatok jónak látszanak. Azt én sem tudom, miét nagyobb teljesítményű a kisebb vaskeresztmetszetű SM102a.
A hálózati feszültség sem azonos. Ez is bonyolítja a helyzetet.Egy héten keresztül mértem, naponta többször is kb 220-242V között ingadozott.
Idézet: „Azt én sem tudom, miét nagyobb teljesítményű a kisebb vaskeresztmetszetű” Esetleg .. a nagyobb ablakméret miatt vastagabb vezetékkel tekerhető , kicsit nagyobb menetszám mellett is . Közel négyzetes vaskeresztmetszet , rövidebb huzal , kisebb rézveszteség is jelenthet valamit .
Hát akkor az emelt feszültség miatt növelem a menetszámokat, ha nem is 3000-re (azért még rákérdezek fletára egyet). Viszont lehet, így már nem fog elférni az SM85b magon, valahogy a kitöltést is ki kell számoljam. A SM102a olyan tágas, hogy azzal túl nagy gond nem lehet, de őszintén sajnálnám erre ellőni, amikor arra valami jó PP (a már említett Williamson például) is mehetne.
Hát.. 8%-al kisebb vaskeresztmetszet, 29%-kal nagyobb teljesítmény, azaz 37%-os fajlagos teljesítménynövekedés azonos gerjesztés esetén. Ennyit jelentenének a fentiek? Nem győztél meg..De ugyanígy van a 102b - 130a és a130b - 150a-nál is, úgyhogy lehet benne valami.
Mert hol hallottál olyat, hogy a magkeresztmetszettől függ az átvihető teljesítmény ? Nem azért számolunk a magkeresztmetszettel, mert az határozná meg a trafó teljesítményét, hanem azért, mert praktikusan hozzá van szabványosítva az ablaktérfogat. Bajban lennénk a Toroid, R, SU stb. trafókkal, ha a magkereszmetszet szerint kellene kiszámolni a menetszámot, sosem férnénk rá. Emlékezz vissza az iskolából arra az utálatos feladatra, hogy tervezzen 100 W-os trafót 1 cm2-es magkeresztmetszetű szilícimos vasra, és tervezze meg ugyanezt 10 cm2-esre is, melyik vason praktikus elkészíteni ? (nem az volt a kérdés, hogy elég-e az 1cm2-es magkeresztmetszet a 100 W-nak (mert egyértelmű, hogy elég), hanem az, hogy praktikus és gazdaságos geometrián megvalósítható-e a 100 W-os trafó, ha csak 1 cm2 a magkeresztmetszet (a helyes válasz az volt, hogy nem praktikus, gazdaságtalan olyan vasat gyártani, amelyik 1 cm2 magkeresztmetszettel 100 W teljesítmény átvitelére megfelelő, a 10 cm2-es vason praktikusabb geometriával készíthető ilyen teljesítményre transzformátor).
Az SM 102 A-ra igenis az alkalmasabb geometriai tulajdonságai miatt készíthető nagyobb teljesítményű transzformátor, ahogyan arra CHZ "lájtosan" célzást tett.
Hát nekem nem volt ilyen iskolám, de azt hiszem kapizsgálom.
Nem mondtam hogy lehetetlen de ha nem kell akkor nem szenvednék ezzel , itt már azért a G2-nek stabil 250 Volt meg az elő fesznek is csöves táp hát ha lehet akkor nem , meg aztán mindez + csövek és a hozzá tartozó + energia a fűtéseknek .
Erről szól az elektroncső (Találd már ki a dolgokat, nem szeretek tartozni! )
Sziasztok dobozt tervezek egy csőveshez kérdés miből szerintetek
A tervezéshez csak papir ceruza kell ! Ami a csöves erősítőt illeti az már érdekesebb , a dobozolás anyagát lehet szinte fémből fából akár mi -ből ami a környezeti viszontagságokat elviseli ,betartva az érintés védelmi és a tűz védelmi szabályokat !
Te összekeversz valakivel . Én az iskolában csőátereszről, hidraulikáról, hidrológiáról tanultam anno. Nekem ez elektronika csak hobbi, önképzés, bár kétségtelen tény, ha hagynak annak idején választani, ma villamos mérnök lennék..
Amúgy holnap vagy hétfő reggel indul a csomag.
CIROKL kolléga honlapján sokféle kiváló dobozt láthatsz. Persze a legjobb a tiéd lesz neked.
Még egy válasz, szubjektív.
Egy hazai guru állította, hogy több hangvadász (ezt levédetem ) egyértelmű véleménye szerint nagyon jó hangú kimenőt gyártottak két SM85 mag egymás fölé helyezésével. Márpedig ez ellentmond a klasszikus elveknek. Abszolút rossz oldalarányok, kis ablak keresztmetszet, de jól szólt! A légpárnás lemezjátszóról már nem is szólva..
Az egymás fölé helyezés mit jelent, hogy a rövid oldalnál vannak összerakva a vasak, és akkor ott a tekercs is (ráhúzott cséve nincs), magas felépítésű a tekercs, a keskeny hely miatt, a tekercs szélességéhez képest nagy a mágneses úthossz a vasban ?
A 85A-t, 102 A-t elvileg csillagba is össze lehet rakni kis hibával (két klt.-et egybe), érdekes lehet, mit produkál úgy. Rafinált szerkezet a trafó, főleg ha szélessávú.
Képzelj el egy pár SM85 magot az asztalon, vízszintesen, cséve nélkül. Tegyél rá felülről egy másikat. Ehhez csinálj egy egyedi csévét.
Akkor egymás mellé kerülnek kétszeres szélességgel, oldalnézetben hasonló lesz, mint az SU ?
Szerintem hgy arra gondolt, mint amikor EcoPityu a körerősítőjében egymás mellé tett két képkimenőt. Azaz a pakettvastagságot növelte (kétszerezte), így a vasmagkeresztmetszet is kétszerese lett. Ugyanezt követhették el az SM85-tel is. (Mondjuk ennek értelmét nem látom, mert az ablaknyílás ettől nem lett nagyobb.)
SM-mél azt nem lehet megoldani, mert egyformák a vasak. A körnél nem lett nagyobb a magkeresztmetszet úgy, az ablaktérfogat lett kétszerese, és annak bizony van értelme.
SM-et csak úgy lehet összerakni, ahogyan írtam, egy klt. összerakása esetén nem változik a magkeresztmetszet sem és az ablaktérfogat sem, csak más geometriai elrendezésű tekercsek lesznek.
Lehet, hogy nem jól emlékszem, nem biztos hogy E-E ként lett összerakva a két képkimenő (az I lemezek kihagyásával). Akkor persze kétszeres magkerestmetszete lett, ha az I lemezeket is használta (egyszerűen a pakettvastagság duplázásával).
Szerintem SU szerű összerakásról van szó, akkor akár két félablakos cséve is lehet rajta, a magkeresztmetszet nem változik, mert kétszerese lesz a szélesség. Az zavart meg, hogy egymás fölé rakottnak hívta, és ez nálam egymás mellé rakott.
Igy van. Abszolút nem logikus. Ha hagyományos lemezes trafóban gondolkozunk, a pakettvastagság növekedett a duplájára. Az ablak keresztmetszet nem lett nagyobb.
Idézet: „Ja igen, a számításnál az SM85b 13,1 négyzetcentiméterét vettem figyeleme. ” Képlet sima lemezelt vasra igaz , hiperszil keresztmetszete ebben a számításban felszorozva valósabb eredményt hozna (13,1~20 ) Így már kevesebb menetszámot kapsz , ami elegendő lesz jó átvitelhez .Túlzottan nagy menetszám sok problámát fog okozni .
Befejeztem a 6C33C kimenőtrafó kisérleteket, nem szívatom magam tovább ezzel. Az utolsó, már végleges kimenő így néz ki: Vas SU 75B, Primer 1300 me., szekunder 142 menet (900 ohmos illesztés), illetve 183 menet (600 ohmos illesztés). Alul 330 me. 2 sorban 0,43-as huzallal, majd 71 me., 0,95-el, 320 me., újabb 320 me, 71 me., 330 me., 41 me. légrés 0,6 mm (2*0,3 mm). A 900 ohm és a 600 ohmos illesztések valósak, nem az üresjárati feszültségáttételnek megfelelők. A leadott színuszos teljesítmény 600 ohmra (szekunderen) 100 Hz-20 Khz között 18 W, kis torzulást megengedve 21 W. (anódfesz 260-265 V). A 6C33C-nek semmiféle nehézséget nem okoz a 600 ohmos illesztés (még kisebb sem), ha elegendők a kimenőtrafó primer és szekunder induktivitásai (üresen). Ez a primer menetszám már határeset, ugyan 1000 menettel is elboldogul még, de akkor már romlik kicsit a hang (eredetileg 210 menet szekunderrel akartam megoldani a trafót, de kiderült, nincs annyi huzalom a nagyobb primerhez és a szekunderhez sem, és rá sem fért volna randesen a csévére).
Mostantól a meghajtással futok még pár kört, bár a 6N6P kaszkód nagyon jó hangú (valószínűleg jobb, mint a 6E5P triódában, az előtte lévő 6C7B-nél szerintem jobb a 6ZS45B triódában, de mindegy már, úgyis direktcsatolt változatot próbálok, ha az jobb lesz a kaszkódnál, az lesz a végleges, ha nem, akkor marad a 6N6P kaszkód a 6C7B-k nélkül. (ha jól nézem E182CC- vel valamivel nagyobb erősítést tudok csinálni, mint 6N6P-vel).
SU75B ? De az csak egy 9cm2-es vas. 18 W-ot áttoltál rajta ?
Valóban ha beteszem az adatok az OPT_DA-ba, akkor 30 Hz-en a total B kb. 1,22 T.
100 Hz alatt milyen eredményeket kaptál ?
100 Hz alatt négyszöggel per pillanat nem tudok mérni, a színusznál 100 Hz alatt sem torzul érdemben a jelalak, de a dekádoszcillátorom sem az igazi 100 Hz alatt. Az a tapasztalatom, ha jó a 100 Hz-es négyszög, akkor már nincs gond a mélyekkel, nem érdemes tökéletes 20 Hz-es négyszögátvitelre törekedni. A BEAG 057-nek ennél sokkal nagyobb tetőesése van 100 Hz-en, mégsincs gondja mélyben.
Az OPT da egyébként túl kevés menetszámokat számol ilyen kisimpedanciás kimenőknél.
Hát igen senki sem hallgat otthon négyszögjelet.
Hála CHZ mesternek, nálam le tudjuk majd mérni 100Hz-alatt négyszöggel is. Kérdés mennyire számít mindez...
Sajnos én ennyit nem tudtam kísérletezni a kimenővel, mert nem tudok trafót tekercselni. (Sem anyagom, sem tudásom...) Viszont az igaz, hogy egy saját építésű erősítőt soha sem lehet véglegesnek tekinteni...
Én már próbáltam, hogy megnézzem hogyan torzul a jel valós terhelésen. Hát nem egy szórakoztató műfaj...
|
Bejelentkezés
Hirdetés |