Fórum témák
» Több friss téma |
A: lin,B:log,C: ex, ha nem log ,akkor mi?
Nem én veszek,hanem storm-nak írtam.
Úgy tudom, hogy vannak típusok/gyártók, akik fordítva jelölik a potmétereket. Volt már szaküzletben is, hogy rákérdeztek. Tudom, hogy nem te vásárolsz, csak erre nyomtam a választ.
Valójában lapose-nek van igaza. Az a nyitófeszültség nagyon szépen lineáris... Ugyanis, jobban belegondolva, a tranyó a bázis-emmitter diódáján keresztül kap meghajtást. A bipoláris tranzisztor tulajdonképpen egy áramvezérelt áramgenerátor. A bázis-emmittere meg egy dióda, aminek a nyitófeszültség karakterisztikáját úgy lehet felírni ( a rajta eső feszültséget), hogy:
u = u0 + Rd x i, ahol u0 a küszöbfeszültség ( az általad is említett 0,6 V ) az Rd a dióda dinamikus ellenállása ( elsősorban a méretektől függ ) az i meg az átfolyó áram. Ezt akárhogy is nézed egy lineáris egyenest ad. Ha viszont az ábrázolásban az egyik tengely exponenciális ( vagy a 10-es alapu logaritmus menete szerinti ) akkor egy görbét kapsz. Ezt keverted össze. Tehát, ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy hova helyezed a munkapontot. " A melegedés miatti munkapont eltolódás kivédésere az A osztályú beállítás jó." Miért lenne jó? Közepes frekvenciákon jó, de a mélyebb frekvenciákon a lapka már követni tudja a hőméséklettel az áram változásait. " Millerkapacítás inkább nagyobb frekvencián jelentkezik, ..." És, szerinted egy 2N3055-nek nem elég magas freki pl. a 10 kHz? Elég magas... "...az alsó és a felső görbülthöz képest lineáris, ezt a szakirodalom is így ismeri." Egy ilyet linkelj be, mert kiváncsivá tettél... Idézet: „...nem értem a forszírozást!” Ket okbol forszirozom a dolgot: 1. Hogy tenyleg tanuljanak azok akik kevesbe latjak at a tranzisztorok/erositok mukodeset 2. Meg mindig nem latom, hogy melyik diagrambol kovetkeztettel arra, hogy a 2N3055-os tranzisztor mar nem a linearis szakaszon dolgozik 2A-es kollektoraram mellett. Az a link amit a HE store-os oldalra adtal nem jo katalogust tartalmaz mert abban egyetlen tranzisztor karakterisztika sem talalhato. Ha arra a karakterisztikara gondolsz amit lapose atrajzolt akkor ahhoz nincs mit hozzafuznom, Ő leirt mindent.
Szóval ha jól értelmezem az eddig leírtakat, akkor a nyugalmi áramnak végülis csak egy alsó határáértéke és egy felső határértéke van amit már a tranzisztor határoz meg, hogy menyit tud eldisszipálni, és a 2 érték között lineárisan fogja erősíteni a bemenő jelet. És akkor ha a nyugalmi áramot növöelem úgy nő a kimeneti teljesítmény is. És mi van a feszültséggel?? Mert amikor én halgggattam, akkor (lehet csak a rossz minőségű hangsugárzók miatt) nem tapasztaltam eltérő változást ~12V és ~26V között.
Szerk.: Valahol olvastam egy cikket, ahol azt írták, hogy ez az erősítő fejhallgató erősítő is lehet csak a nyugalmi áramot kell lecsökkenteni ami ugyebár akkor már szinte biztos, hogy 1A alatt lesz és még ott is lineáris az erősítése szóval ez is csak előbb leírtakat igazolja
Szervusz!
Miért nem nézed meg a tiszta "forrást", itt minden kérdésedre választ kaphatsz, ha már a JLH erősítői után érdeklődsz? A kimenőteljesítmény tápfeszültség és a munkaponti áram egy A osztályú erősítőben szorosan összefügg, nem választhatod meg önkényesen az egyik elemet a többitől függetlenül. Itt pl. megadja, hogy 4-6-8 Ohmos hangszórókra különböző tápfeszültségnél mekkora áramot kell beállítani és mekkora maximális kimenőteljesítmény várható. (legalul nézd)
Mostmár nem zúg
 100K-s ellenállat+47pF van a bemenettel párhuzamosan kötve és a maci elment
A 64. oldalon csatolt előerősítőnek menyi a fogyasztása? Mert lm317t-nek van to92-es tokozású változata is ami 100mA-t tud max leadni az elég neki?
Látom nem akarod érteni, vitázni jobb.
Szerinted nincs görbült szakasza akár egy diódának is? Vagyis mindegy hová teszed a munkapontot az egyenesen, lehet lent a kezdetén és a végén az szerinted nem számít. Igaz kivezérelve vágni fog ill. a görbült szakaszba i s dolgozik. De a tranzisztor ráadásul nem dióda! Az a osztályú munkapont:"Miért lenne jó? Közepes frekvenciákon jó, de a mélyebb frekvenciákon a lapka már követni tudja a hőmérséklettel az áram változásait." Az A osztályban szerinted változik az áram? Mérted az erősítőd áramfelvételét kivezérlés alatt? Talán nagyobb teljesítményhez nagyobb áramfelvétel tartozik? Nézz utána. ( szerintem az áram a munkapont környékén változik miközben a tranzisztoron lévő feszültség úgyszintén, miközben a rajta lévő teljesítmény állandó,így a lapka hőmérséklete is az marad). Szerinted ezek szerint mindegy ,hogy A vagy B osztályú a munkapont. 10Khz azért nem gond ennek a tranzisztornak a tranzit frekvenciája 800Khz 1A-nél az felett már rosszabb, de ez nem dióda.Itt többek között az áram erősségtől a béta is függ ezért az erősítés ki bemenő ellenállás stb. Nem mindegy mekkora az a munkaponti áram. A tranzit frekvenciával nem azt írtam,mielőtt kiforgatnád,látom ez a célod, hogy nagyfrekvencián is működik. A kapacitásokra vonatkozó adatot nem találtam,ezt meghagyom neked a Miller hatást te észrevételezted fejezd be mennyi is?
Ehhez mind a négy síknegyedet kellene látni,hogy látható legyen,nem csak a bemeneti diódáját.
A kimeneti karakterisztikából már látszana az eltérés a különböző munkapontokban, szerintem mivel nem diódáról van szó együtt kellene látni.
Igen ezt elkapkodtam a bemeneti jelleggörbe osztása valóban nem lineáris.
A többit leírtam,ahogy gondoltam. Ne várd tőlem,hogy a tranzisztor működéséről részletes leírást adjak. Ne essünk túlzásokba. Idézet: „Az A osztályban szerinted változik az áram?” Idézet: „Ne essünk túlzásokba.” Sajnos engem bedobott félmondatokkal nem fogsz meggyőzni. Szerinted A osztályban a kimenő tranzisztoron nem változik az áram? Az nagy baj. Kirchoff bácsi forog a sírjában, hogy meg akarjuk szegni az elektronika alaptörvényeit. A két kimenőtranzisztor, és a hangszóró közös pontja egy csomópont. Ha a két tranzisztoron nem változik az áram, hogy tud váltakozó áram folyni a hangszórón(Csak hogy el ne felejtsük: A csomópontba be és kifolyó áramok összege nulla)? Ki mondta egyáltalán, hogy A osztályban nem változik az áram? Az A osztály csak egy munkaponti beállítás. Az, hogy hogy változik az áram rengeteg más tényezőtől is függ, de változik, különben nem lenne a kimeneten áram. Idézet: „Ne várd tőlem,hogy a tranzisztor működéséről részletes leírást adjak.” Ne haragudj, de ezek után inkább lemondok róla..
Walter fórumtárs a főágban folyó áramról beszélt nem pedig a tranzistorokon folyó áramokról, és szerintem enyire mélyen nem kéne belemenni ennek az erősítőnek a működésébe, hogy rájöjjünk, hogy hogy szól jól, mert azzal nem fogunk előrébb haladni, hogy mindenki csak magának ad igazatés közbe nem gondolkozik azon amit a másik ír.(elnézést kérek ha ezzel valakit megsértettem)
Elolvastad mit írtam?
Akkor semmit sem értettél meg csak a vita! Eszemben sincs meggyőzni téged hiszen ismered a Kirchiff törvényét! Azt írtam a munkapont környezetében változik az áram,vagy nem olvastad? Kétszer nem írom le ugyan azt. Előbb olvass! A másik mi van a teljesítménnyel a félvezető lapkán? arról mélyen hallgatsz. Szerinted vándorol a munkapont a hőmérséklet változással, hurrá végre valaki,aki másként látja az A osztályt! Csak az a baj,hogy rosszul! Olvasd el amit írtam,ha nem érted ne írj,. Olvass utána az A osztályú erősítőnek.
Nos, a vita azon indult el, hogy van egy lineáris szakasza a tranyónak. Azt hiszem, - miután már te is beláttad - jó nagy az a lineáris szakasz. Egyébként, tényleg van egy nemlineáris szakasz, a mA-ek tartományában. De a felett... nem hinném, hogy ezen kívül bármit is lehetne - erre vonatkozólag - megállapítani a többnegyedes grafikonokból. De ha te tudsz, akkor ugyan, tedd már be ide...
A Miller kapacitást azért hoztam fel, hogy világosabb legyen, hogy attól, hogy te a "lineáris" szakaszra teszed a munkapontot, még van néhány dolog amit figyelembe kell venni... Sajnos, ezeken a dolgokon nem érdemes eszmét cserélni, mert a tranzisztor működését és az A osztály működését tekintve olyan alapvető hiányosságokról tettél bizonyságot, hogy nem látom értelmét ezt a vitát folytatni. Annál is inkább, hiszen kezdesz kihátrálni a vitából azzal, hogy a munkaponti áram nagyságáról és szükségességéről kezdesz beszélni, holott a vita tárgya nem ez volt. Én azt hiszem, te vagy az, aki inkább kiforgatná más hozzászólásait.
Köszönöm a hozzászólásod. Látom van aki figyel.
Még leírom, a munkaponthoz és befejezem: a kimeneti karakterisztikán minden bázis áramhoz más munkapont tartozik Uce-Ic egyenesekre gondolok. Ha nő a bázis áram a delta Uce/delta Ic más lesz, a kimeneti ellenállás csökken, ha most megszerkesztjük a fél tápfeszültséggel a munkapontot összekötve a bemeneti karakterisztikával, látható lesz a torzítás. Kis árammal kisebb.... De itt nem lehet értelmesen érvelni, egy-két "nagy" kiforgatja a leírtakat.
Szia!
Sajnos nem erről van szó. Felrajzoltam a legegyszerűbb A osztályú erősítőt. Szerintem egyszerűen be lehet látni azt, hogy a főágban is változik az áram. A tranzisztor "váltakozó ellenállást" jelent a körben, így mivel a tápfeszültség állandó az ellenállás pedig változik, a főágban kénytelen változni az áram is. Az átlagáram az lehet állandó,mert ugye ha a tranzisztort zárás felé viszem csökken az átfolyó áram rajta. Csak itt arról volt szó, hogy Katt fórumtárs szerint a tranzisztor hőváltozása tudja követni a rajta átfolyó áram változásait, és mint látjuk tényleg változik az áram. A hozzászólásoddal nem sértesz meg senkit, sőt igazad van. De pont azért, hogy előrébb vigyük a témát, aki hozzászól, szerintem tartozik azzal a fórumnak, hogy a mondani valóját szigorúan szakmai alapon alá tudja támasztani, és nem azzal reagál a felvetésekre, hogy nem tart oktatást.. Már pedig, hogy hirtelen hárman is rácsodálkoztunk a témára, az nekem azt súgja, hogy szőr van a köszörűben..
Az A osztályú működés értelmezését tekintve úgy látom neked lenne mit tanulni!
Olvastad,amit írtam? Leírtam néhány dolgot ez szándékosan kerülte el a szelektív figyelmedet! És megerősíti a véleményem amit leírtam az ismereteidről.
Csakhogy ez az áram a munkapont alatt és felett változik az átlag ugyan akkora!
Ajánlom az árammérést! Biztos nem fogod elhinni amit mérsz! A félvezetőn lévő hőváltozással mi a helyzet? Részemről lezárom ezt az értelmetlen ....-ot. Ajánlom Sípos Gyula cikkét a félvezetők termikus torzításáról.
"Csak itt arról volt szó, hogy Katt fórumtárs szerint a tranzisztor hőváltozása tudja követni a rajta átfolyó áram változásait, és mint látjuk tényleg változik az áram."
És az Uce? közben mit sem változik úgye? Vagy a teljesítményt csak az áramból számítjuk?
Hát, te azt állítottad, hogy bár változik az áram a tranyón, de miután a feszültség is, ez azt jelenti, hogy a tranyón állandó a teljesítmény, ergo, állandó rajta a disszipáció. Jól emlékszem?
" ( szerintem az áram a munkapont környékén változik miközben a tranzisztoron lévő feszültség úgyszintén, miközben a rajta lévő teljesítmény állandó, így a lapka hőmérséklete is az marad). " Ez a 811664-es hozzászólásodból lett kopizva. Mit szólsz akkor ehhez a szimulációhoz? Az egyik rajz egy komplett A osztályú végfok, a másik pedig a szimuláció eredménye. A kapcsolási rajz alapján a számozásokról be tudod azonosítani, hogy melyik hullámforma az áramkör melyik pontján van. Az egyszerűség kedvéért, a lila sugár a tranyókon levő teljesítményt jelenti. Ez a szép, készeres frekvenciával hullámzó izé az a teljesítmény, amire te azt állítottad, hogy konstans. Ugye, azért nem nehéz belátni azt, hogy mi történik a tranyóban mondjuk 20 Hz-en? Nem olyan nagy az a termikus időállandó, hogy 20 Hz-en ne tudja egész jól követni hömérsékletváltozásban a bemeneti jelet. Nos, én azt hiszem, neked lenne mit tanulnod... " Ha nő a bázis áram a delta Uce/delta Ic ... " A vita tárgya nem az volt, hogy nő, vagy csökken a bázisáram, hanem az, hogy a bázis - emmitter feszültség hogyan viszonyul a kollektoráramhoz. És, mint kiderült, egész szép lineáris kapcsolat van közöttük. Én azt hiszem, te vagy az aki eltér a tárgytól...
Az a gond, hogy össze vissza írsz.
Csak két kérdés: Van egy A osztályú erősítő. Első esetben nincs kivezérelve, a második esetben pedig, igen, de A osztályon belül. A két kérdés: -Hogy változik a két esetben az erősítő teljesítményfelvétele(változik-e)? -Változik-e a végtranzisztorok(az erősítő) disszipációja?
Laikusként...nem engem kérdeztél, de A-osztályú erősítőnek ha halkan hallgatom akkor jobban fűt, és ha hangosabban akkor meg kevésbé. Áramfelvétel állandó, így abból az állandó áramból "valahogy" meg kell oldja a végfok a nagyobb hangerőt, így a fűtésre kevesebb marad nagyobb hangerőn, míg alacsonyabb hangerőn ez pont fordítva van. Több marad fűteni, és a kisebb hányad meg a hang előállítására fordítódik.
A francba..
 Lelőtted a poént..  Szerk.:Arra az itt felvetődött ellenmondásra akartam rávilágítani, hogy vagy a teljesítményfelvétel, vagy a disszipáció nem lehet állandó, mert akkor miből lesz a kimeneti teljesítmény!?
En meg mindig nem kaptam valaszt a kerdesemre, igy nem tudom walter honnan talalta ki, hogy a 2N3055-os tranzisztor 2A-es nyuglami arammal az adott JLH erositoben mar nem mukodik a linearis tartomanyban. Attol tartok, hogy vmelyik katalogusadat felre lett ertelmezve. A sok-sok JLH utanepitesi tapasztalatbol ami a neten talalhato (+ a sajat tapasztalataim alapjan) is ugy gondolom, hogy nem kell aggodni a 2A-es nugalmi aram miatt. Azt erdemes szem elott tartani, hogy milyen esetben szukseges a 2A-es nyugalmi aram, mert vannak esetek amikor teljesen felesleges ekkora nyugalmi aramot beallitani, vannak esetek amikor szukseges es elkepzelheto olyan eset is amikor ettol nagyobb aramot is be kell allitani.
És szerintetek hangteljesítménybe odaver egy 2030-as IC-t?
Valaki egyszer írta a fórumon hogy bőven, de az adatlap szerint az 8W-al többet tudna
Most te teljesítményt szeretnél ettől az A-osztályú JLH -tól vagy netán valami más minőségi tényezőt ?
A kérdésedre a válasz az igen ! 
Ha már a wattokat nézed, a TDA2030 14W-ot tud 4 ohmon, 8 ohmra csak 9-et, a 18w-ot ne nézd, az 10%THD mellett van, az meg nem hallgatható kategória. Szóval wattba lehet hogy 2-3wattal többet böffent ki magából a TDA, (bár 30Hz-en nem hinném hogy hozza a katalógus adatokat) amit egyébként nem is nagyon hallasz meg, véleményem szerint tökmindegy, hogy 10 vagy 14watt, a másik nem elhanyagolható tény, hogy a JLH azért mégis csak egy klasszikus minőségi A osztályos erősítő, sajátos hangzásvilággal. Amaz meg csak egy TDA. Pc hangfalakba, ilyenekbe hibátlan, minőségi zenehallgatásra alkalmatlan. Persze kinek mi a jó.
Üdv.
Ja és mindig elfelejtik, hogy az erőlködő és fül között van egy elhagyhatatlan berendezés ami minden erősítővel más hangot készít azaz másként terheli le azt. Hangerő összehasonlításhoz meg amúgyis freki tartományonként kellene hasonlítani a dB görbéket és nem pedig a wattokkal dobálózni. Tuti, hogy a JLH sokkal tisztábban tudja az 50Hz alatti mélyeket szolgáltatni mint a tda 2030 azonos kimenő teljesítményen, ezért a szubjektív erő és dinamika érzése ég és föld lesz.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
