A gyártó oldaláról olvasottaknak ne higgy. A 2/3 csak marketing duma.

Egyébként hiszek mert volt alkalmam meghallani a különbséget. Lehet én sem hinnék ha nem lett volna.

//OFF
És akkor most vedd bele az egyesített húr elméletet és a koppenhágai értelmezést is.
Odanézek részecske, nemoda nézek akkor tiszta potenciál.
John Hagelin, Ph.D. szerint minden ami létezik 'egyazon tudat' összefonódva, tehát Te mint megfigyelő a hiteddel hatással vagy az erősítőd hangjára. Csak hinni kell benne, hogy jól szól és hagyni hogy az anyag aképp módosuljon a legelemibb szinten. (Szándék hatalma)
Mélyebben már nem tudom megközelíteni a témát és nem is fogom itt.

//ON
Szóval ki építette meg és miből ezt a JLH-t ?
Hagy legyek már képben.

Én megépitette, de hogy miből épitettem, hát mire vagy kíváncsi?

Csakazertis ujabb reszletet fogok iragadni az iromanyodbol es csak arra valaszolok:


En megepitettem, tobbfele valtozatban, sokfele felvezetovel. De mar nagyon ritkan kapcsolom be, mert probalok kornyezettudatosan elni es feleslegesen nem pazarlom az energiat A osztalyu vegerositovel. Errol az erositorol szolo cikkemet ITT olvashatod. Remelem a cikk elolvasasa utan mar kepben leszel

Hogy szakmai vonalon maradjunk es ne legyen OFF a hozzaszolas: tovabbra is kivancsi vagyok honnan olvastad, hogy a 2N3055-os tranzisztor 2A-es nyugalmi aramnal mar nem a linearis tartomanyban dolgozik ha a JLH erositobe epitjuk???

"A gyártó oldaláról olvasottaknak ne higgy. A 2/3 csak marketing duma"

Kétségtelen,van benne marketing is . De még nem hallottam sehol, hogy pl. a Yageo azt hírdette volna, vagy akármelyik cég, hogy az ő ellenállásaikkal jobban szól az erősítő. De ha ezt hírdetik, az legfeljebb csak a tárgyi tudástól meg nem zavart elméjű emberekben kelt némi bizakodást, hogy azt a terméket vegyék. Egyébként, 30 éve az elektronika a szakmám, a hobbim de még soha nem tapasztaltam olyan ágazatot, ahol a hitre építenek berendezést. De, ezt meghagyom nektek!

A filozófiát hagyd meg a filozófusoknak. De a fentebb említett embercsoportot lehet vele befolyásolni. Aki ismeri egy áramkör működését, azt aligha...

Nem érdemes kérdezni, a szakmai hozzáértés hiányában nem tud válaszolni... viszont: hisz! Biztosan, valahol olvasta egy hasonszőrű leírásában...

Vajon méréssel bele lehetne bizonyítani, hogy egy bejáratott ellenállás máshogyan szól, mint egy új? Szerintem a mérés megoldható, és nem hiszem, hogy műszeren látható lenne a különbség, vagy akár, hogy lenne különbség. De ezt lehet cáfolni. És a mérés megbízhatósága is jó kérdés.

A tema mindenkepp erdekes, de sajnos sokan nem a megfelelo helyen es megfelelo idoben kezelik a "problemakat". Addig amig egy atlagos szoba a mereteitol, aranyaitol, berendezesi targyaktol fuggoen bizonyos frekvenciakon akar 10-15-20dB-el is modosithatja a fulunkbe erkezo hanghullamok intenzitasat addig teljesen felesleges az ellenallasok, vezetekek un. "bejaratasaval" foglalkozni.

Egyebkent mikor nevezhetunk "bejaratottnak" egy ellenallast? Es egy kondenzatort? Es egy vezeteket? 10ora, 20ora, 100ora? Csak nehogy tul sokat jarassuk az alkatreszeket mert az elektronok netalan addig koptatjak a racsszerkezetet amig lyukat kepeznek az ellenallas oldalan es kipogyognak abbol

Elkepzelheto amugy, hogy meressel lehetne igazolni, hogy az alkatreszek atomi szinten torteno idobeli valtozasa miatt egy aramkor mukodese kismertekben modosul. De ugy gondolom, hogy ezek a valtozasok olyan kicsik amiket az emberi ful vegeredmenyben nem kepes erzekelni. Ilyen esetekben sokkal inkabb a hit es a meggyozodes az ami a hallaserzekelest megvaltoztatja. De nem csak pszichologiai okai lehetnek az erzekek (pl. hallas) megvaltozasanak, hanem fiziologiai okok is allhatnak a hatterben. Az sem mindegy melyik napszakban, milyen fizikai allapotban hallgatunk zenet. Mindezeknek szvsz sokkal nagyobb hatasa van a hangok erzekelesere mint egy szuz vs. "bejaratott" ellenallasnak.

Hm... egy mérésnek akkor van érelme, ha az eredményét valahogyan ki lehet értékelni. Ha nem, akkor az nem mérés...

Először is azt kellene tudni, hogy mit kellene mérni? Az ellenállását? Az nem változhat, benne kell maradnia a tűréshatárban. A zaját? Erre azt írtam, hogy egy végfokban nincs jelentősége. Akkor mi az a jellemző, amit mérni kellene? A hiszem, mert lehetetlen elvnek meg nincs mértékegysége, még csak nem is skalár. De THD-t lehet mérni. Azt kellene csinálni, hogy építeni egy erősítőt, ami azért elég jól szól. Aztán erősen kellene abban hinni, hogy még jobban szól. Aztán amikor már úgy hisszük, hogy jobban szól, akkor megnézni műszeresen, hogy jobb lett e a frekvenciamenet, kisebb e a THD, TIM, IMD, stb. Hátha tényleg működnek a parapszichológiai jelenségek... De ezt valaki más csinálja meg.

De, lehet. Csak az nem az ellenállásokról szól, hanem a kábelekről...

Egyébként, nincs ebben a témában rendetlenség. Akit igazán érdekel, az elolvassa az elejétől a végéig, nem hiszem, hogy az lenne a problémája, hogy még kapcsolódó dolgokról is olvas.

Viszont, hogyha az egész erősítő THD-ját mérjük, akkor nemcsak az ellenállásokat, hanem a félvezetőket és a kondenzátorokat is belemérjük márpedig a tranzisztorok ugyebár melegednek és akkor biztos, hogy valamilyen irányba el fog mozdulni a tozritás. Érdekes téma ez de biztos, hogy enyire mélyre kell menni ahhoz, hogy jobban szóljon ez az amúgyse elhanyagolható hangú erősítő?

Részemről igyekszem korrekten lezárni a vitát.
Minden indulatot félretéve!
És, ha valakit megsértettem,elnézést kérek,de a válaszok is sértőnek tűntek néha. ( mindenki tévedhet én és ti is)
Amiben tévedtem: a katalógust valóban hevenyészetten néztem , és az valóban nem volt lineáris osztású, így lineáris a szakasz Ube- Ic.(Régebben mértem egy kis teljesítményű tranzisztort , úgy emlékeztem, ott volt magasabb áramnál a nem lineáris összefüggés, de az lehet már a határadatnál volt. Tény a széleken görbül, de az nem 2A nél van a 2N3055-nél.)
Amiben szerintem továbbra is igazam van:
Az áram,növelésével,ha az egész tranzisztort nézzük növekszik a nem lineáris működés, más lesz a delta Uce delta Ic, más lesz a kimeneti jellegörbe, gondolok a munkapont szerkesztésre, gondoljátok végig, nem lesz szimmetrikus a két oldal. Az áram erősítés is változik ezzel többek közt az erősítés, felső határfrekvencia fázisfordítás a sávszéleken máshová kerül.... Bár nem tudom ez mekkora áramnál van ebben az esetben, biztosan 2A felett.
Azt én sosem állítottam,hogy nem változik az áram, és a feszültség, hiszen miből lenne teljesítmény változás, mitől szólna a hangszóró. (A félvezetőn lévő teljesítmény változás lesz állandó. Uce nő,Ic csökken...)
De ez a változás a munkapont alatt és felett történik,az átlag állandó. Csak mérni kell egyen feszültséget és áramot a szorzat jó közelítéssel állandó lesz kivezérlés közben (nem túlvezérelve). (Tudtommal a váltakozó áram teljesítményét az effektív értéket is az egyenárammal előállítható teljesítményhez viszonyítják, azonos hőmennyiség előállítására gondolok,ha rosszul is fogalmaztam.)
Csak itt nem a nullátmenet hanem a munkaponti feszültség-áram körül van a változás.

Az csak egy dolog, hogy méréssel ki mutatható e, de vajon meghalljuk e a fülünkel?

Nem feltétlenül. Attól függ utánépíteni akar az ember, vagy fejleszteni is valamennyit. Utóbbi esetben nem árt, ha tisztában van az ember azzal, hogy mint csinál.

No igen gondoltam, hogy innen ered a probléma, de közel sem biztos, hogy az átlagáram disszipációja egyenlő a vele egyenértékű egyenárammal.
Egy nagyon egyszerű példa a megértéshez: Ha van 1A egyenáramom, amit átzavarok egy 1 ohm-os ellenálláson, akkor azon 1V feszültség esik, a disszipációs teljesítmény 1W lesz.
Ha veszek 25%-os kitöltésű négyszögjelet, akkor, hogy az átlagáram 1A legyen az egy-negyed idő alatt 4A-nek kell folyni. Ha ezt az áramot szintén rákötöm az 1 ohm-os terhelésre, a 4A 4V-ot ejt az ellenálláson, a teljesítmény pedig 16W, illetve mivel a kitöltés 25%, ezért csak 4W. De láthatjuk, hogy így is négyszerese annak, mintha csak egyenáramot kötöttünk volna az ellenállásra.
Tranzisztoroknál a disszipációs teljesítményt még nehezebb meghatározni, mivel a vezérlés függvényében változik az ellenállásuk. Ráadásul az átlagméréssel nem megyünk semmire, mert a feszültség pont ellentétesen változik az áramhoz képest(A végtranzisztoron ha nagy áram folyik csökken a feszültség rajtuk). Gondoljunk a PWM végfokokra: hiába nagy az átlagáram és feszültség a disszipációs teljesítmény is kicsi.

Hmmm..
A zene sem azonos kitöltési tényezőjű jel.
Ezek szerint az A osztályú munkapont beállításban is a hő változás miatt vándorol a munkapont és ezzel együtt minden érték. Ez megjelenik a hangban is.
A negatív visszacsatolás mennyit segít ezen?
(kezdem sejteni miért szól szebben a csöves.)

Egy amatőr kérdés: nem ezért szokták a meghajtó tranyókat szoros kapcsolatba fűzni a végtranzisztorokkal, hogy a hővel együtt mocorogjon a munkapont is?

De igen.
Csak itt a félvezetőben lévő kristály lap hőmérsékletére gondoltam, gondoltunk.
Gondolj bele az a kis kristály milyen gyors hőmozgásra képes a hozzá képest hatalmas hűtőbordához viszonyítva. Mire a hűtőborda hője változik a félvezető mennyit vándorol.

Igen, a fejtegetésed végeredménye az lehetett volna, hogy mi a lkülönbség az átlagérték, meg az effektív érték között... egyébként, nagyon szemléletes.
Hát, nem egyszerű meghatározni a tranyókon a disszipációt. Erre kell a szimulátor, hagy számoljon...

walter: azt nem tudom, hogy valójában mennyit változik a hőmérséklettel a munkapont. Nem olyan vészesen sokat, de azért biztosan belelátszik a hangba. A visszacsatolás igyekszik minden külső hatást "kijavítani", de azért az sem gyógyír mindenre. A torzításokat próbálja javítani, de attól még a hőmérsékletproblémák megmaradnak... Ha így lenne, akkor a csöves erősítőket régen elfelejtették volna. Ugyanis egy csöves erősítőben nem lehet akármekkora visszacsatolást megvalósítani, mert nagyon gyorsan begerjed a kimenőtrafó fázistolásai miatt. Egy tranyósnak nem nagyon vannak ilyen gondjai és ennek ellenére azt mondják, a csövesnek szebb a hangja. Nézőpont kérdése...

bakos13gab: az AB osztályú erősítőkben csinálják ezt. De ez csak hosszú idő átlagában stabilizálja a nyugalmi áramot, amiről walter beszél, az pedig a pillantról, pillanatra történő változás. ( ezzel egyébként adtál egy ötletet, lesz min gondolkodnom... )

Azt tudjátok, hogy a köbzoli leszedi a fejünket a sok off-ért?

Ha ebből indulunk ki, akkor az IC-k nem legjobbak lennének? Mondjuk egy STK, ami A-osztályra van állítva? Azoknak biztos van valami más hátulütőjük.
Na ez már végletesen elkanyarodott a témától, de hirtelen beugrott, mi lenne ha szétbuherálnák 2N3055-öktt és egy tokba varázsolnánk kettőt, vagy ez már nagyon a sufnituninglenne ((azt se tudom, kivitelezhető-e a dolog)))...

Az IC nél ez a hőtorzítás még sokszorosan jelentkezik.
Hiszen itt egy si lapkán van minden alkatrész. Ezt különböző szimmetrikus kapcsolásokkal , visszacsatolásokkal igyekeznek javítani. Szerintem műveleti erősítőkbe vannak jók, (OPA)
Az STK úgy tudom vastagréteg integrált áramkör itt az alkatrészeket lézerrel állítják pontos értékre, ha jól emlékszem, valamivel jobb,de szerintem a diszkrét elemekből jobbat is lehet készíteni.
Az A osztályú munkapont a hőmozgása ellenére szerintem még így is jobb az AB, B osztályúnál, itt ahogy gondolom a munkaegyenesen egy határon belül van lineáris mozgástere,hő sokknál, míg a másikaknál ez nincs.
(Ha tévedek javítsatok ki.)
A 2N30055-öt házilag csak akkor szedd szét,ha kíváncsi vagy rá és ki akarod dobni, meglepő eltérések vannak köztük gyártótól függően, kristály méretét illetően is.

Értem. A 2N3055-ös beszólás inkább csak agymenés volt.

Használtam szétszedés után (a kupakot leszedtem róla) sokáig egy 2N3055-öt, semmi probléma nélkül.

A csöves erősítőnél a kimenőtrafónak van saját kapacitása és induktivitása is természetesen így saját rezonancia pontja is. A sávszélek jóval szűkebbek főleg magasban, így a fázis fordítás miatt az eredeti negatív visszacsatolás helyett ellenkezőjére vált és gerjedhet. Viszont nincs hőtorzítás.
De ez tényleg más fórumba illik.
A negatív visszacsatolás nagy impulzusoknál "lefojthatja" az erősítőt, "hüppög," tudom,hogy korlátai vannak és van egy maximuma.
Amit szoktak javasolni minél rövidebb legyen,lehetőleg helyi visszacsatolást alkalmazzanak.
Ismerős a Rádiótechnika 1998-as évkönyvéből a Sípos Gyula féle cikk?
Szeretném tudni a véleményeteket róla. Különösen,hogy az A osztályt termikusan úgy értelmezi benne,ahogy én először gondoltam.Még egy kérdés: ezt a hőtorzítást lehetne-e nem szimmetrikus négyszögjellel vzsgálni?

Lehet,de egybe építettél kettőt?

Értettem, csak elmélkedés volt.

Nem értem mit értesz egybeépítés alatt, csak a kupakot szedtem le és ugye azzal semmi kárt nem okoztam benne. De inkább felejtsd is el a hozzászólásomat, csak úgy odavetettem. Lényege nincs, csak tényközlés volt. Főleg nem a témához tartozik.

A válaszom az előző,ha visszaolvasod néhánnyal feljebb, kérdés miatt volt.
Elhiszem, hogy működik így is. Régebben, mikor nem volt ilyen alkatrész áradat készítettek -tünk, úgy fotó-tranzisztort,hogy levágták a fém burát róla.
Ez már tényleg nem a téma.

"ezt a hőtorzítást lehetne-e nem szimmetrikus négyszögjellel vzsgálni?"

Ez alatt mit értesz? Egyébként, fogalmam sincs, hogy egyáltalán hogyan lehet megmérni, kijelezni, vagy akármi módon megfoghatóvá tenni ezt a dolgot. Ha pl tudnám, hogy hova kellene beavatkozni, akkor meg is tudnám nagyjából szűntetni.

Utoljára talán a '80-as évek elején olvastam rádiótechnikát, meg évkönyvet. Igazából, más az érdeklődési területem, az erősítő csak egy kis intermezzo, bár mindig nagyon érdekelt. Ha tudsz ilyet, küldj egy linket, ahonnan letölthetem.

A nyilvános e-mail címedre elküldtem, ide nem tudom be linkelni.
Mire gondoltam: a négyszögjel 98/ 2 % lenne ,csak példa.
Arra gondolok,ha a nagyobb kitöltés közben felmelegedés-hűlés miatt a munkapont vándorol a kisebb kitöltésre váltáskor látható lenne a szkópon az eltérés?
túllövés, letörés.