Talán a két külön EE65 azért célszerűbb, mert nagyobb a felület, ahol tud hűlni. Viszont az is igaz, hogy több réz kell rá, úgyhogy egyáltalán nem biztos, hogy nem jobb megoldás az, amikor a két EE65 egymás mellé van téve. Az első esetben meg lehet csinálni már ventillátor nélkül is, de itt ez nem mérvadó. A félvezetőkhöz úgy is kell hűtő, ha csak nem valami olyan konstrukció, ahol sokkal nagyobb hűtőt lehet használni. A második esetben viszont kell csévetestet fabrikálni hozzá.

Vegyél gemini kétkomponensű parkettalakkot, trafóba az a jó. A vízbázisú, vagy bármilyen más ami levegőn köt, nem fog kikeményedni teljesen. Bontottam szét huszonéves trafót, aminek a belsejében nedves volt a lakk! A kétkomponensű kikeményedik levegő nélkül is, legbelül is. Fel szoktam tenni a kész csévét egy éjszakára a konvektorra, melegen jobban köt a műgyanta.

A mm2 úgy érdemes számolni, hogy a háromszorosát veszed a primérhez képest a szekundert!
Ha 4mm2 a primer, akkor 12mm2 dukál a szekundernek!
Ha erősebbet akarsz akkor kb 6mm2 primerhez jó a 18-20mm2

Nem tudom, hogy lett-e javítva a Maci rajz katt fórumtárs javító szándékú instrukciói alapján, de én most vettem a bátorságot és erdgab utólagos beleegyezésével felvittem a módosításokat. Ha valamit elrontottam volna, kérem jelezzétek.

Köszönöm kedves vottokar!
A meghajtó áramkörben lévő IRF630 fetek,már ha ilyet épít be valaki az IRFD120 helyett, G lehúzó ellenállása 1k helyett 2-2,2k ,mert egyébként nem nyitnak-zárnak rendesen a fetek (saját tapasztalat).Én a 6,8 ohm ellenállások helyett továbbra is 4,7 ohm ellenállásokat tennék be,de ez csak az én véleményem.

Ajjaj! Pedig valami derengett, hogy változtatni kellett azon az 1k-s ellenálláson. Bocs, kell még egy kis idő és javítom.

Akkor itt a módosított (másodjára) rajz. A lehúzó ellenállás az általad már kipróbált értékű lett. A gate ellenállás meg katt fórumtárs által javasolt minimum értékű. Az IGTB típusára a sokak által használt és magasabb frekvenciát is bíró típust tüntettem fel. (bár nekem sem ez van egyik garnitúrában sem...

Meg az enyém
De egyébként ezek már ki lettek tárgyalva, csak el kéne olvasni a korábban leírtakat!
Akik olvassák is a fórumot azok tudják is!
Persze helyes, hogy a rajz is ki lett javítva :smoke:
Köszönet érte Vottokarnak
---------------

Üdv!

Egyik fórumos kollégával beszélgettem az IGBT-k paralel üzeméröl és Ő javasolta a IRGP50B60PD1PBF tipusú félvezetőt mert jól párhuzamosíthatóak.
A müködési freki/ áramtartományról még nem esett szó. Mi a véleményetek róla, A 30-40kHz es freki hogy tetszik neki? Az adatlapon erre utalást én nem találtam.

Hi-hi,,most sem jó ,nem az IGBT-k hanem a fetek 1k lehúzója módosult 2-2,2k értékre.

Pediglen ott van az info a Benefits címszó alatt.
De ha ez nem elég, akkor ott van az adatlapon minden amiből fel lehet rajzolni a max. kollektoráram grafikonját a frekvencia fügvényében
- Termikus csatolás, max disszipáció
- Kapcsolási veszteségek
- Szaturációs feszültség

Ehelyett inkább érdemesebb más igbtk-hez hasonlítani bizonyos paramétereket figyelve.

Amúgy jó gyors, kisveszteségű, 100kHz-en is elmegy simán, párhuzamosítható, stb...

Köszi a válaszod! A benefits olvastam de konkrétan nem tudtam kihámozni hogy pl 35kHz en mekkora a max áram amivel kalkulálhatok.

Üdv ismét mindenkinek!

Korábban már írtam a problémámmal az elszállt IGBT-kel kapcsolatban. Azt sikerült szerencsére megoldani (Rossz tip. IGBTk / trafó fordítva volt bekötve).

Azóta a gép lett használva nem is keveset. Egy tartály lett vele összehegesztve, meg egyéb kisebb dolgok...

Ma hozták vissza, hogy levágta az automatát mikor hozzáért a pálca az anyaghoz. Most szétkaptam, és kiderült, hogy az IGBT-k szálltak el megint.
A jeleket megmértem, nem találtam semmilyen fura jelenséget.

Szerintetek mi lehet a váratlan meghibásodás oka?

Vagy jó hosszú,kis keresztmetszetű , vagy feltekert hosszabbító szokott ilyen hibát okozni,az egyébként jól beállított gépnél. A hosszú vagy feltekert hosszabbító miatt a feszültség annyira leesik terhelés hatására,hogy az IGBT-k biztos
ki -és bekapcsolásához kevés lesz a vezérlőfeszültség, és nyitva marad valamelyik.A következmény pedig az,amit leírtál.

Ez elvileg nem történhet meg, mert ott az IC-ben az "undervoltage" védelem pont az ilyen esetekre.

Tapasztalatom szerint eddig még egyetlen esetben sem védte meg az inverteres hegesztőt a PWM IC "undervoltage"védelme. 10 esetből 9-szer a kevés tápfeszültség okozta az általam javított inverterek halálát.
A tulajokat kérdezve mindig a 25-30m-es 0,75mm2-es TESCO-s hosszabbító kábel végén "lógott"a tönkrement inverter.Ha van szabályozható toroid trafód, szimuláld le ezt a hibát. Én megtettem. Ezért írtam le ,mint lehetséges okot. Aztán lehet még az áramfejlesztős üzem, de aki ezt a fórumot átolvasta, az nem használja aggregátorról a gépét.
A másik lehetőség a snubberköri hiba. De ez már korábban jelentkezett volna.

Még fel kellene tűntetni, hogy a gép házát le kell földelni.

Sajnos, ez még nem jelentene maradéktalan védelmet, mert ha pl a trafó átüt a primer-szekunder között, akkor baj van... ugyanis a kimenet egyik végét sem lehet leföldelni, tehát, olyan trafót kell bele tenni, ami 4 kV-ot biztosan kibír. Ez a trafó nem olyan, nincs még utalás sem arra, hogy ki kellene alakítani benne 8 mm kúszóutat. Erről már volt szó, biztos van olyan, aki megcsinálja - még a gate meghajtó trafóban is kell - van aki azt mondja, hogy nem üt az át... ha saját maga használja és esetleg jól megrázza, hát az ő baja. De ha mást ráz meg és abból baj lesz, hát, azt hiszem a többi könnyen elképzelhető...

Csak tippelni tudok, bár ez azért több annál. Lelke van...

Ha jól emlékszem, Tubi gépénél is volt olyan, hogy amikor leverte túláramra a hálózati megszakítót, akkor tönkrementek az IGBT-k. Ez ellen jó védelem lett az, hogy a vezérlés GND-jét hozzá kell kötni a dobozhoz. Különösen kapcsolóüzemű berendezéseknél nem jó az, ha egyes áramkörök lógnak a levegőben. Ez csak látszólag van így, mert kapacitások mindenhez vannak és az azokon átfolyó áram a gyors fszültségváltozások miatt tetemes lehet. Ha egy ilyen áram rossz fele folyik, akkor esetleg hülyeséget csinál az UC ic és már kész is a baj. Tehát, le kell földelni a vezérlés GND-jét, akkor ezek az áramok többségében a föld felé folynak.

A feltekert vagy hosszú hosszabbító lehetséges, hogy volt a dologban, de majd rákérdezek, hogy tényleg volt-e.
A vezérlő feszültség biztos, hogy nem esik le egy kicsit sem, mivel egy kapcsolóüzemű táp látja el azt, ami 90-250V-ig stabil feszt ad a kimenetén.

Az "undervoltage lockout" csak az IC tápfeszültségét figyeli, és akkor lép közbe, ha az túl alacsony. Ennek csak akkor lenne értelme, ha az UC tápfeszültsége az egyenirányított hálózati feszültségből lenne leosztva.

Ez jó ötletnek tűnik, és könnyen kivitelezhető is. Egyébként most hogy olvasom amit írtál, kapcsolóüzemű cuccoknál szoktam látni, hogy a vezérlés GND-je rá van kötve a fémházra (tehát a védőföldre) is.

Remélem, hogy ez tényleg megakadályozza a jövőben a hasonló bajokat.

Szerinted ezután merjem nyugodtan berakni a 2 új IGBT-t?

Olvasgattam amúgy a hsz-eket meg néztem az előző oldalon közzétett módosított maci rajzát. Kicsit nem túlzás az a 4 darab 70A-es IGBT oda? Vagy van annak valami komolyabb oka, hogy ilyen mértékben túl lett méretezve?

Nincs ez által túl méretezve! Az ok egyszerűen csak annyi, hogy kisebb hűtőbordát lehet alkalmazni, így kisebb lesz a gép is! A másik ok lehet még, hogy 30KHz felett is használható gépet lehet építeni, ha ezek az IGBT-k pl. HGTG30N60A4-t alkalmazunk az áramköreinkben!
2db is elég lenne ezekből, de akkor nagyobb bordákat kell alkalmazni!

Akkor az úgy jó hogy a vezérlésnek a negatív pólusát rákötöm a fémházra és még a 230 védőföldjét is? Tudnom kell, holnap jönnek az alkatrészek Igbtből meg már 10ezer felett járok

De rémélem már nem cseszerintettem el?
Engedelmeddel hozzáfűztem katt fórumtárs megjegyzéseit a szöveges részhez. Az IGBT gate ellenállását meg átírtam 4R7-re. Elvégre mégis a te rajzod! :yes:
(most már csak a rossz verziókat kellene eltüntetni innen...)

Igen. De azért nem esküszöm meg, hogy nem kell több IGBT-t venned...lehet benne egy időszakos forrasztási hiba is...

Tegnap rákérdeztem, és igen, pontosan úgy volt ahogy leírtad! Egy 30m hosszú 0.75mm2 -es és szinte teljesen feltekert hosszabbítóra volt rákötve. Így valószínű, hogy ez okozta az IGBT-k tönkremenetelét.

Ismét köszönet (!) kedves vottokar,lenne még mit rárajzolni,de majd egyszer ........... Ez a rajz már lehetne a Tisztelt fórumé is,hiszen oly sokan építették már meg a legnagyobb örömömre.Érdemes lenne szerkeszteni egy nagy panelt,amire mindent rá lehetne rakni és akkor képezne igazán egy "egészet".

Bocsánat a tolakodásért,láthatnák képeket a gép belsejéről?

Működik az 30m-es hosszabbítóról is csak le kell tekerni és legalább 3x 1,5mm2 kábel legyen! Kivan próbálva!

Kedves Sanyi!
Én látatlanban, mint lehetséges okot említettem a hosszabbító anomáliát a Master_of_the_web fórumtársnak, és igazolva látom a tippet.
Olvass vissza, nem 1,5mm2-es kábelról írtam,hanem 0,75mm2-es Tescosról. És valóban le kell tekerni az utolsó menetig a dobról. Egyébként -úgy emlékszem talán Erdgab írta jó régen, hogy több mint 100m-es hosszabbító végén volt az általa épített inverter Nagykanizsa határában végzett hegesztésnél. A hangsúly a hosszabbító keresztmetszetén és a letekert állapotán van. Én a 180A-es gépemet naphosszat szoktam használni 50m-es hosszabbítóról, persze a keresztmetszete 2,5mm2, és akkor is teljesen letekerem, ha csak 6-8m-t kellene használnom róla.

Melyik a rossz?