Fórum témák
» Több friss téma |
Ha ezzel nyálcsorgatást akartál előidézni nálam, hát a akkor sikerült.
![]() Gondolom Te is elfogadnál egy ilyen kondibankot, nemde?
Én elvagyok a saját nagyfesz kondibankommal egyelőre. Aztán majd írok a maxwellnek, hogy küldhetnének néhány 100kJ-os impulzuskondit karácsonyra.
Maxwell? Ha jól tudom az egyik legjobb márka.
Ha jó fiú leszel, biztos hogy hoz majd a Jézuska. ![]() Gondolom fogsz írni róla az oldaladon, és videó is lesz. (De azt csak óvatosan, mert ezek a kondik a karodat képesek eltüntetni.)
Jó ég, egyesek nem unják meg a vakutöltős megoldás?Bővebben: Link
Sziasztok!
Építettem egy coilgunt, 5 darab 560µF-os, 250V-os kondiból. A töltéshez a nagyfeszt trafóval állítom elő. De a trafó ugyebár váltóáramhoz lett kitalálva, ezért csak akkor működik, ha egy elemet folyamatosan érintgetek hozzá. Ez így elég béna, nincs valami jobb megoldás? Hogyan csinálják a profik? ![]() Lenne még egy kérdésem: Az energiát hogy kell kiszámolni a feszültségből, és a kapacitásból, és kb mennyinek kell lennie minimum, hogy használható legyen a dolog?
Mi lenne ha először az alapokkal kezdenél ?
Ohm, Kirchoff, törvények , alkatrészek tulajdonságai , ellenállás kondenzátor , tekercs egyen és váltakozó áramú viselkedésük , idő állandók . Félvezetők tulajdonságainak ismeretei Amire szükséged lenne az 1 oszcillátor . Mi az hogy elektronikus erősítő , kapcsoló áramkörök stb . Nagy feszültséggel kapcsolatos összes életvédelmi és biztonságtechnikai megoldások ismerete . Addig közelébe se menjél ilyen veszélyes dolgoknak ! Ezek nem játékszerek !!! Jó köszönöm leülhet ! Eggyes ! Egyelőre megbuktál ! Ha már eleget tanultál és készültél akkor újra próbálkozhatsz addig ott a könyvtár , szakirodalom stb... !
Szia!
Azért ez nem teljesen jogos. Persze nagyon kezdő vagyok, de azért valamit konyítok az elektronikához. Az alapokat (ellenállás, soros, párhuzamos kapcs., váltó, egyenáram) már megtanultam a suliban. A többit meg önszorgalomból, hobbiból, főleg a netről szedegettem össze. Oszcillátort nem veszek, mert drága, és mert nem használnám ki. Multiméter van. Érintésvédelemre mindig odafigyelek, és tudom, hogy a nagyfesz nem játék. Inkább tanulási céllal, mint szórakozásból csinálom. Szóval megköszönném, ha segítenél!
Kerawill sem arra értette, hogy nem mehetsz a konnektor közelébe, hanem amiket itt buherálsz, azt először meg kéne kérdezni, aztán cselekedni.
Idézet: „Oszcillátort nem veszek, mert drága, és mert nem használnám ki.” Jó az önbizalom, meg minden, de az oszcillátor és az oszcilloszkóp azért nem ugyanaz. De jobb, ha szólok, hogy az érintésvédelem sem abból áll, hogy ráírod a kondikra, hogy "Ne nyúlj hozzá". Az elemes megoldásodban van egy nagy buktató. Nem tudni, mekkora feszültség fog keletkezni. Innentől kezdve elkókkal játszani nem jó ötlet. Lehet csinálni 50V-al is coilgunt, inkább kezdjél azzal.
Halli.
Hol is kezdjem. Áá..., Na aszongya, 5 × 560= 2800 µF és 250V Ezeket a kondikat max. 220-230V-ra érdemes tölteni. Az egyik kedvenc oldalam segítségével kitudod számolni az energiát.
Hááát jól elviszed szegényt az erdőbe.
Hurrá kapott 1 marék képletet. Avagy csak 1 számológépet ... de mint mondta mindent megtanult az iskolában . Ezek szerint a 4jegyű függvénytáblát már nem kellett használnia fizika órán . És aztán ?! .... Mikor alapvető fogalmakkal sincs tisztában akkor mire megy a sok képlettel és az egyből eredményt adó számológéppel.
Tehát alapvető fogalmakkal se vagy tisztában :
Idézet: „Oszcillátort nem veszek, mert drága, és mert nem használnám ki.” akkor kezd ott hogy : 2 pólus 4 pólus elmélet RLC áram körök egyen és váltakozó áramú viselkedése soros, párhuzamos vegyes kapcsolásuk frekvencia és fázis menetük transzformátorok jellemzői Félvezetők működése tranzisztoros erősítők alapismeretei Munkapont beállítás, Erősítők fajtái földelt emmiteres , földelt bázisú , földelt kollektoros tulajdonságaik Frekvencia menet , fázis menet félvezetős kapcsoló áramkörök kis és nagyteljesítményű esetben Pozitív és negatív visszacsatolás tulajdonságai , jellemzői hol és miért használják ? OSZCILLÁTOROK !!! Az oszcilláció feltételei oszcillátorok fajtái működésük RC / LC / kvarc félvezetős , csöves Blocking feszültség sokszorózók fajtái működési elvük hááát talán ennyi alapismeret ami teljes körű tudatos használatukat feltételez és már talán pákát is foghatsz a kezedbe ha coil gunt szeretnél építeni ... De ha valamit kihagytam volna akkor úgyis kiderül. Hirtelen ezek azok a témakörök jutottak eszembe amik érinthetik a te coilgunos projektedet. Kérdésed lenne mindezt honnan ismerheted meg ? Mondhatnám hogy neten is vannak publikációk ... de vannak könyvtárak is ... meg elektronikus könyvek itt van 1 irodalom jegyzék könyvekből amiket érdemes begyűjteni : elektronikai magyar irodalmak gyűjteménye pl.: Az elektronika alapjai I. és II. és III. Klaus Beuth - Olaf Beuth Építve tanuljuk az elektronikát R. A. Penfold Műszaki Könyvkiadó 1992 Rádió és televízió műszaki alapismeretek kézikönyve S. Tóth Ferenc Műszaki Könyvkiadó 1986 Gyakorlati elektronika Heinzh Richter Műszaki Könyvkiadó 1959 Elektronikus áramkörök Bogdán János Kovács Mihály Nagy Ferenc Nagy József Takács Gábor Műszaki Könyvkiadó 1982 Elektronikus áramkörök és berendezések Nagy Imre József Attila Tudományegyetem 1982 Elektronikus áramkörök és elektronikus berendezések Völgyesi László Weyde Gyula József Attila Tudományegyetem 1981 Elektronikai alapkapcsolások gyűjteménye John D. Lenk Műszaki Könyvkiadó 1986 Egyszerű elektronikai készülékek építése Ju.M. Otrjasenkov Műszaki Könyvkiadó 1983 Diszkónika Cs. Kádár Péter Ifjúsági lap és könyvkiadó 1984 Analóg és digitális áramkörök U. Tietze Ch. Schenk Műszaki Könyvkiadó Ezek és hasonló művek sokat segíthetnek rajtad. Ez szakma nem hobby ! Lehet tessék lássék módon is művelni ... de több kudarcod lesz mint élményed ... Minimum fél / 1 évet szánjál rá az alapok intenzív megismerésére és utána építgessél bármit is. De ez is tipikusan az a terület , hogy 1 élet is kevés a teljes megismerésére ... tudom hobbynak szánod ... akkor meg ott csak azzal foglalkozzál ami teljesen tudatosult és magabiztosan használni is tudod.
"oszcillátor" Pff, ezt szépen félreolvastam...
Egyébként tudom, hogy mi a különbség a kettő között. ![]()
Köszi a linket!
Az a helyzet, hogy még én sem tudom, hogy mi lesz ebből, de egyenlőre csak hobby. ![]() Egyébként a coilgunhoz miért kell oszcillátor? ![]()
Köszi a kalkulátor linket!
![]()
Nincs mit, csak a feszt és a kapacitást kell megadni, és megkapod az energiát.
Javaslom hogy először építs egy kisebb modellt. Ez egy tápból, egy kisfeszültségű kondibankból(pufferkondik), egy kapcsolóból, és egy tekercsből, ami 60-80 menet, és 1,5mm vastag.
Oké, de szeretnék valami hordozható kütyüt.
(Ne hálózati áramról menjen) Erre mi a megoldás? Egy 9V-os elemről is lehet coilgunt működtetni, vagy fel kell transzrofmálni a feszt? Mi az a minimális feszültség, amivel már tűrhetően működik egy ilyen? És ha a fesz kicsi, a kapacitásnak meg nagynak kell lennie ugye?
Hááát igen az alapok már megint.
Ja tényleg váltakozóáramú elektromos berendezésekben milyen jelalakú áram és fesz változásokat lehet észlelni , mérni ? Időben változó mennyiségek fajtái négyszög , háromszög , szinusz és stb ... jelek tulajdonságai. Impulzustechnikai fogalmaknak is utána kellene nézni. Idézet: „De a trafó ugyebár váltóáramhoz lett kitalálva, ezért csak akkor működik, ha egy elemet folyamatosan érintgetek hozzá. Ez így elég béna, nincs valami jobb megoldás? Hogyan csinálják a profik?” Lenz törvénye nem ismerős ? Indukció , önindukció fogalom köre és tulajdonságai ? Nézzél utána ennek is ... de erről fizika órán is beszéltek. Idézet: „Egyébként a coilgunhoz miért kell oszcillátor?” Az oszcillátor időben váltakozó irányú fesz/áram jelet szolgáltat . Amikor te az elemet rá- rá csattogtatod a trafóra akkor hasonló jelenség zajlik mint amit a Lenz-törvényében és indukciós jelenségek témakörében leírnak. Te mechanikus változó kitöltési tényezőjű négyszög generátort képviselsz ebben az esetben. De a "profik" nem érnek rá ( meg lusták is ![]() Bizonyos esetekben ez a mechanikus szaggatás is megoldás lásd a hagyományos megszakítós gyújtású robbanómotorok elektronikája. Ott is 1 mechanikus kapcsoló (megszakító) szaggatja a kis menetszámú gyujtótekercs primer oldali áramát. Ezért a sokkal nagyobb menetszámú szekunder tekercsben nagyobb feszültség indukálódik.
Energiát kell közölni a "golyóval" .
Ezt előtte el kell tárolni. A tárolandó energia a kapacitás és feszültség viszonyából határozható meg. Kis feszültség nagy kondi / nagy feszültség kisebb kondi. (de mindezek minőség/költség és sok más fizikai paraméter függvénye). Nagy kapacitású nagy feszültségű kondik drágák . Kis feszültségűek olcsóbbak de több kell (négyzetesen több amennyivel kisebb feszültségűek) mert U négyzet szerepel az energia meghatározásában. Ugyanakkora enegia tárolása esetén. A töltése kisütése se egyszerű egy ilyen kondi banknak már. Feltöltése is bonyolultá válik idő igényes . Ha hosszú élettartamút szeretnél nem lehet egyből nagy áramot rákapcsolni töltéskor ... stb ..stb ... A kondenzátor bekapcsoláskor rövidzárként viselkedik ezt a rövidzárási áramot korlátozni kell . Minél nagyobb a kapacitása annál nagyobb ez az áram. Ez akár a tönkremenetlét is okozhatja a kondiknak. Ezért kell behatárolni a töltő áramot. Kisebb töltő áram esetén hoszabb lesz a töltési idő. Ezt a rövidzárási áram a töltési energiát szolgáltató berendezést is károsíthatja .(mármint az ami akkor folyna amit korlátok nélkül engednénk meg).
Ja * így már értem.
Korábban már kipróbáltam az elem, és a trafó közé beiktatni egy villogó ledet, de túl lassan töltött. Aztán kipróbáltam, hogy egy astabil multivibrátor egyik ledje helyett a trafót kötöttem be. Ez is töltötte a kondikat, de csak 1 század V-al másodpercenként. Nem volt kedvem tovább vacakolni vele. De ha egy astabil multivibrátorban a kondik kapacitása elég kicsi (-->gyorsan kapcsol) és elég nagy áramot enged át (bázisellenállás változtatása), jó lehet trafó működtetésére? Ha jól tudom ez négyszögjelet állít elő.
"A töltése kisütése se egyszerű egy ilyen kondi banknak már."
Én kisütéshez egy számítógép bekapcsológombját használtam. Elvileg magasfeszültséget is bírja. És a trizisztorok drágák. " kondenzátor bekapcsoláskor rövidzárként viselkedik ezt a rövidzárási áramot korlátozni kell ." Olvastam, hogy erre való a töltődióda. Ilyet hestoreban lehet kapni? Hogyan működik? "A kondenzátor bekapcsoláskor rövidzárként viselkedik ezt a rövidzárási áramot korlátozni kell ." Vagyis kell egy ellenállás a munkatekercs és a kondibank közé?
Én 5000µF/400V-s kondibankot használok, ami 310J energiát ad le. Ez akkor energia, amihez külön erre a célra készítettem egy kapcsolót.
Egy ilyen kapcsoló miben különbözik egy sima kapcsolótol? Gondolom az a lényeg, hogy ne égjen össze a két érintkező rész.
Igen egy astabil multivibrátorban valóban keletkezik négyszög jel is meg fűrész/háromszög is.
Csak tudni kell melyik pontokon mi jelenik meg. Ez az amiért az alapokat emlegetem már megint. Teljesítmény erősítőről , kapcsolóról nem hallotál még ? Számolni tudsz már az alapvető elmélet ismereteid függvényében ? Akkor nem csodálkoznál azon miért olyan lassan töltödik az a kondi mikor 1 lednyi energiával töltögeted azzal a multivibrátorral amivel a ledet pislogtatod. Elolvastad már az egész topic tartalmát ? Értelmezted a leírtakat , a közölt elvirajzokat , az áramkörök működését elemezted már , ha valamit nem értettél akkor az adott fogalomnak utána néztél szakirodalomban ? Tudom nem kevés írás van itt ... de ha voltak olyan jók a topic lakók , hogy beírták időt nem kímélve az infókat ... akkor te neked is legyen időd átolvasni ![]()
Mi az a trizisztor?
Egyszer igazán kiszámolhatnád, hogy mekkora áram folyik, ha csak egy pár 10J-os kondit kisütsz egy 0,01ohmos ellenálláson (kapcsolót vegyük ennyinek). Ha 3-4 jegyű áramérték jön ki, akkor jól számoltál. Aztán ezt hasonlítsd össze a kapcsolódra írt áramértékkel, csak hogy a nagyságrendekkel tisztában legyél. Kapcsolót használtál.. elkóval és egy tekerccsel? Jó, hát igazából mindenki a saját hibájából tanul. Csak ez lehet, hogy fájni fog.
Oda tirisztort akartam írni
![]()
naszóval szeretnék összerakni egy coilgunt ami kijön olcsón.erre találtam azt hogy egy fényképező vaku elektronikájára rákötöd a tekercset töltöd,lősz és megy,de ez gyenge(http://www.youtube.com/watch?v=Ut7zoGYPaCw).ezért arra gondoltam hogy rakok rá egy kondit,mint a csávó,amit itt veszek(esetleg össze lehetne hozni egy kondi-bankot is ha olcsón kijön,)a hobbielektronikán és azzal erősebben menne,ha menne.bírná egyáltalán a fényképező elektronikája a kondikat?.kérlek küldjetek ötleteket,linkeket amivel ez megoldható és a kondi ha lehet ne süljön meg a 2. lövés után mert általában ez is probléma szokott lenni.
köszi ![]()
Igazából nem értem, mit akarsz, de itt nézelődj:
Bővebben: Link
Hali!
Ezzel csak annyi baj,hogy a vakut begyújtó kondi kb 400v-os vagy ha a nagyfesz trafó primerén akarod tölteni akkor meg 1-2V lehet max ami kevés neki. Neked a fényképezőben található töltő elektronika nem fog bírni akkora kapacitást amekkora kel a tekercsnek ami kb 40-50ezer uF! Mért nem csinálsz egy sima hagyományosat nem kel hozzá sok minden csak türelem. Meg egyébként is kétlem,hogy egy fényképezőben el tudod tárolni a kondikat illetve a tápot. ![]()
Ha rendes coilgunt akarsz vaku elektronika még-még jó kondibankoz 4-5 ezer µF/400V-s kondik bőven elég.
kd.280-300J és 600-700A pár ms alatt. Egy nagyon erős tirisztor, és 50-60 menetes, 1.5mm vastagságú Cu huzal. Kondikat Tv-k tápjában találsz, amik 100-400µF-ak. Jah ha véletlenül hozzá nyúlsz, minimum szétrobban az újjad, agy akár meg is HALHATSZ. Javaslom hogy 40-50V-s kondikból gyűjts össze pár 10 ezer µF-ot és először azt tanulmányozd. Védőszemüveg használata kötelező!!! Üdv:ALFA
Én mikor a vakuból próbáltam nekem fel robbant töltő elektronika pedig csak 3300µF/400V-os kondi volt rajta!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |