Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Esetleg ha hozzá tudsz jutni co huzalhoz savállóhoz annak kissebb a nyúlása mint a sima vasdrótnak.
Az aksi sem szál el olyan könnyen valamikor kaptam 5 darab 210 amperórás aksit elfröccsentek a saruik ,feltöltöttem őket rászorított vezetékekkel. Aztán csináltam gipszformát ráhelyeztem az aksisaru helyére és a másikpólustól egy 6-os réz vezetékkel amire egy elem szénrudját fogtam fogóval,széppen olvasztottam az ólmot az aksi saját áramával benne a formában. A huzalt izzítani beállítani a huzal hosszával lehet Neked olyan 1,5 m-en kell vágnod az nem vaj ha 2 méter izzik csigás megoldással .
Igen Tanár úr kérem (!) sasolok,sasolok meg olvasok.
Nos a helyzet a következő,van éppenséggel itthon egy kész,akár kísérletre is használható gépem (Maci 3),kb. 32kHz megy és U57 magokból van a főtrafója,aránylag könnyen lehetne bent cserélni másikra.Sajnos EE65 magom nincs,de ha U57 magra elkészítve az "új" főtrafót megfelel,én szívesen kísérletezem,pláne,ha Ti is segítetek,nem személyeskedés,de most főleg katt fórumtársra gondolok.Sőt a most bent lévő trafót is megmérem induktivitás mérővel,szek. rövidzár és primert mér,csak kis időt kérek.Rendkívül fáradt vagyok,még nem tudtam az ominózus rajzot sem megnézni sehogy sem.ettől függetlenül,jöhet javaslat a menetszámokra ,keresztmetszetre vonatkozóan,beleértve a "segédtekercset" is,gyors diódáim 80A/400V és 15A/600 voltosak vannak,zománchuzalom is akad,meg egy kicsit az eredeti szakmámból kifolyólag,hegeszteni is tudok.
No számolgattam szórt induktivitást. A kiinduló adatoknak felvettem üresjárási fesz50V max áram 150A Müködési freki 30kHz . Ivfeszültség 25V
Nos a legrosszab esetre kalkuláltam amikor is a trafó szórt induktivitása akkora , hogy a max kimeneti áram ugy jön ki a trafóból éppen, hogy az elektronika max kitöltési tényezővel müködjön, magyarán ne szabályozzon. Ehhez nekem max 8,5uH jött ki. Ennél nagyobb szórt induktivitás már korlátozza a kivehető max áramot. Miért is jó a szórt induktivitás? Belátható, hogy az üresjárási feszej és az ivfesz aránya kb 2 magyarán iv alatt felére esik a feszültség. Ha nem az elektronikának kell belőnni az áramot hanem ezt egy méretezett szórt induktivitás korlátozza a max értékre akkor látható, hogy a trafó fesz áttétele igy nem 3 hanem 6 ! ezzel az áram arány is 6 ra változik! Ez az arány a szorosabb csatolással romlik és a legszorosabb esetben eléri a 3at Ez ideális eset ilyen trafó nincs de rosszabb csatolásut könnyebb készíteni. A számitásoknál kb értékekkel számoltam és csak azért hogy nagyjából nagyságrendileg mit hoz a konyhára a szórt induktivitás. Sztem ezért jó ha szór a trafó még inverteresbe is. Mindenféleképpen kipróbálom majd egy soros induktivitással belönni azt az állapotot, hogy pl 130-150A legyen a max áram e felett már a az induktivitás korlátozzon ekkor fog max kitöltési tényezővel menni a vezérlés. Az vezetett ebben a kérdésben, hogy ha szoros a csatolás legyen az áramáttétel a trafó áttételének megfelelő akkor 150A hegesztőáram esetén a primmeren effektív 50A -t kell kapcsolgatni vagyis mivel a kitöltési tényezö max50% lehet akkor 100A is csúcsban ilyen olyan kitöltési tényezővel Mit gondoltok erről?
Szervusz Gábor barátom!
Már vártam, mikor jelentkezel be. A részleteket, majd miután kipihented magad.
Üdv Erdgab! te aztán ontod a hegesztőket!
Még annyit, hogy a kéttrafós megoldásommal nem feltétlen teljesítményt akartam növelni hanem a bekapcsolási időt. Kétszeres felület nagyobb huzalkeresztmetszetek több hely a szigeteléseknek. bár van már kísérletileg elkészült trafóm azon 1kV szigetelési ellenállásmérővel mérve jobb mint tökéletes értéket kaptam. Majd beviszem a céghez és ott rámérek 5kV ossal is. A kétrafós verziónál gondolkodtam milyen kapcsolási csoport lenne a megfelelő. Müszakilag korrektebb a párhuzamos üzem de ezzel a csatolás javulna amit én a fenti okok miatt nem tartom jónak. A soros kapcsolás meg nagyon egyformára elkészített trafókat feltételez különben a teljesítmény eloszlások nem, lesznek jók. Szóval nem nagyobb gép kell csak nem akarom, hogy kikapcsolgasson .
Azt hogy, nem tudlak igazán követni, de ez az én hibám, meg már talán késő is van.
Továbbá a primer áramnak a csúcsértéke lesz 50A a példádban (a fojtós egyenirányító miatt) De ha csak azt nézed hogy, szerinted 50 A effektív (100A csúcsáram) 300 V primer feszültségnél 15 kW lenne a bemenő energia közben az ívteljesítmény 25V x 150 A = 3,75 kW a különbözet hova lesz? Mivel csak példát említettél elhanyagoljuk, hogy 150A-nél már nem 25V az ívfeszültség, meg az is, hogy 100A 50% kitöltésű négyszögjelnek az átlagértéke 50A, és nem az effektív értéke, az durván 70A lenne.
A szigetelés mérésnél elégedj meg az 1kV-os vizsgálófeszültséggel, ez bőven elég. A szabvány ennél nagyobb vizsgálati feszültséget csak a gyógyászati berendezéseket tápláló trafókra ír elő. Ha lenne hozzá nagyfrekvenciás gyújtás,annak a trafóját magasabb feszültséggel kellene vizsgálni. A bekapcsolási idő növelésére inkább nagyobb vaskeresztmetszetet alkalmazz, kevesebb menetszám kell,tehát vastagabb huzal fér el. A mellékleten egy 300A-es gép főtrafója látható. A középső a primer,a két szélső a szekunder.
Azt hiszem jól látszik milyen kevés menetűek a tekercsek. Erre alapozom,amit írtam a bekapcsolási idő növelése érdekében.
A felvetésed helyes bár előbb érteni véltem amit írtam
Próbálok valamit rajzolni is hozzá. Annyit még hogy az effektív érték számításod nem helyes . Azt írod, hogy 100A áram effektív értéke 70A. Nos a csúcsérték tényező szinuszos áram esetén lenne 70A mert szinuszos áram vagy fesz esetén gyök2 a csúcsérték tényező. Négyszög fesz vagy áram esetében ez 1 és mivel a kitöltési tényező 50% nak volt megadva ennek átlaga az 50A . bár elírtam nem effektív áramot kellet volna írnom . De átgondolom mégegyszer a dolgot levetítve teljesítmény viszonyokra.
Köszi a tippet meg a fotót.
Azért akarom a trafót megmérni nagyobb fesszel is mert itt a müködési freki nem 50Hz és a szigetelések másképp vannak igénybevéve.
"itt a müködési freki nem 50Hz és a szigetelések másképp vannak igénybevéve."
Ez igaz, de 50Hz-nél nem is 1kV az előírt vizsgálati feszültség, hanem 500V. A régi MSZ 4893 szerint valóban 1kV lett volna a vizsgálati feszültség értéke. A jelenlegi előírás a működési feszültség csúcsértékének a másfélszerese.
Biztos, hogy van több megoldás is a dologra.
Kinek a pap kinek a papné...
"Azt hogy, nem tudlak igazán követni, de ez az én hibám, meg már talán késő is van.
Továbbá a primer áramnak a csúcsértéke lesz 50A a példádban (a fojtós egyenirányító miatt) De ha csak azt nézed hogy, szerinted 50 A effektív (100A csúcsáram) 300 V primer feszültségnél 15 kW lenne a bemenő energia közben az ívteljesítmény 25V x 150 A = 3,75 kW a különbözet hova lesz? Mivel csak példát említettél elhanyagoljuk, hogy 150A-nél már nem 25V az ívfeszültség, meg az is, hogy 100A 50% kitöltésű négyszögjelnek az átlagértéke 50A, és nem az effektív értéke, az durván 70A lenne." Nah ott kavarodtál meg sztem és ez az én hibám, hogy pontatlanul fogalmaztam . A 150A hegesztőáram azt már folyamatosnak feltételeztem. A primmer feszej 300V DC ami folyamatos de 50% kitöltésnél 150V átlagértékü . 3,75kW nál itt 25A átlagáramnak kell lenni ami a kitöltés miatt 50A csúcsban . A 100A elírtam mert feslszoroztam 2 vel itt a hiba. Nálad meg ott hogy a 300v ot folyamatosnak vetted. Fáradt vagyok én is.
1; Teljesítményt átlag feszültségből és áramból nem lehet számolni, pontosabban nem úgy ahogy Te számolsz. Az effektív értékekkel kel számolni, vagy a pillanatnyi teljesítmények összegével (integráljával).
A mostani példánál maradva a 3,75 kW- hoz 25 A csúcsáram tartozik 50% kitöltéssel 300 V on, ez 7,5 kW csúcsteljesítmény aminek az átlaga a 3,75 kW. Vagy számolhatsz effektív értékekkel is, akkor gyök kettővel kel osztani 50%-os négyszögjelnél a csúcsértéket, más kitöltésnél, persze ez módosul. 1; De ez nyilvánvalóan képtelenség, 3/1 es áttételnél 150 A szekunderhez kell az 50A primer áram, de csak 25% kitöltéssel az energiamegmaradás elve miatt. A kimeneti fojtóba 100 V-on tápláljuk be az energiát és a maradék 75 %-ban 25V-on vesszük ki, ezért az induktivitásban tárolt energia az IGBT zárása alatt is fent tudja tartani a kimeneti 150 A-t, némi hullámossággal a fojtó induktivitásának nagyságától függően. (25 csúcsáramhoz csak 75 A kimenőáram tartozna) 3; Az előzőekből következik, hogy ha ragaszkodunk az 50% kitöltési tényezőhöz, akkor a szórt induktivitásnak akkorának kell lennie, hogy a periódusidő 25%-a alatt érje le a primer áram az 50A-t. Nekem az 8,33 us időhöz 50 A, 300 V- hoz 50 uH jött ki. 4; A periódusidő negyedében lesz egy 0-ról 50A-ig felfutó éled, amíg felfut az áram akkorára hogy a fojtót is tudja tölteni, addig ez csak meddő áram, ami az IGBT vezetési veszteségét 50% -kal a trafó primer effektív áram értékét 30-40%-kal növeli (most lusta vagyok pontosan kiszámolni, az fűrész pontos effektív értékét) a szekunder terhelése változatlan. No ezért káros a szórt induktivitás! A valóságban egy kicsit jobb a helyzet, de nem túlságosan, 30-40% lesz az a kitöltés ami alatt a hasznos áram fog folyni. És éppen a szórt induktivitások miatt választanak 3/1 -es áttételt ezeknél az invertereknél, nem csak a könnyebb ívfogás miatt. Kisebb szórású trafónál pl. az ETD59 esetében láttam 3,5/1-es áttételt is, ami csökkenti az IGBT-igénybevételét
Ez előzőt folytatva: A szórt induktivitásban tárolt medő-energia az IGBT-k kikapcsolása után még a visszafolyik a tápba ami tovább melegíti a trafó primer tekercsét és a lemágnesező diódákat is...
Szervusz István!
Úgy emlékszem,érdekel a főtrafó szórt induktivitása,kikötöttem mind a 4 szálat és az LCM3 műszerrel mértem,minden mérés előtt nulláztam a műszert.A főtrafó 4 pár U57 magon van osztott tekercseléssel és mindkét oldalon géppapír vastagságú légréssel.Menetszámok primer 20 menet,szekunder 6 menet. Eredmények: Primer nyitott szekunderrel=1.062mH Primer zárt szekunderrel=7.39uH Szekunder nyitott primerrel=103.5uH Szekunder zárt primerrel =7.4uH A fojtótekercs 1 pár H alakú U57 magon 28.03uH.
A négyszögjel effektív értéke akkor lenne egy, ha lenne negatív fele is a négyszögjelnek, esetünkben csak félperiódusban végez munkát az áram, a másikban nem folyik áram mint az "igazi" négyszögjel esetén.
Az effektív érték pedig az az egyenáram amelyik ugyanannyi munkát végez mint esetünkben az 50% -kitöltés tényezőjű impulzussorozat: P = I(effektív)^2 * R = ( I(impulzus)^2 * R )/2 R el egyszerűsítve I(effektív)^2 = ( I(impulzus)^2 ) / 2 négyzetgyököt vonva I(effektív) = I(impulzus) / 1,4142 Ez csak véletlen egyezik a szinusz effektív értékével, bár matematikailag nem is annyira véletlen...
"A kimeneti fojtóba 100 V-on tápláljuk be az energiát és a maradék 75 %-ban 25V-on vesszük ki, ... "
Nem egészen. Ha úgy írod, hogy a maradék 75%-ban vesszük ki az energiát, ezzel azt írtad le, hogy a fojtón ebben a 75%-ban csak a kimeneti feszültség (25 V ) építi le az energiát. Ez viszont feltételezi azt, hogy a kimeneti sorosfojtóra jutó feszültségről beszélsz, ami a kikapcsolásnál valóban 25V. A bekapcsolásnál viszont nem 100 V, hanem csak 75, ugyanis a a fojtó a trafó szekundere, meg a kimenet közé van kapcsolva, így ennek a két feszültségnek a különbsége kerül rá.
Szervusz István barátom!
Inkább csak olvasgatok és próbálok tanulni Tőletek a hozzáértőktől,az én tudásom vajmi kevés ezekhez az eszmefuttatásokhoz,de mint már mondtam,a kísérletre szívesen vállalkozom a cél érdekében,ha Ti is úgy gondoljátok s esetleg alkalmas lehetek rá.Lehetőségeimet már vázoltam.Áramokat (max. 20A AC-DC),feszültségeket,induktivitást és frekvenciát tudok mérni,szkópom nincs.Amennyiben katt is rábólint és megkapom a szükséges instrukciókat,készítek egy másik főtrafót a géphez és ki is próbálom,az eredményekről pedig beszámolok a tőlem elvárható módon.
Szervusz Gábor!
Kösz, végre egy tényszerű adat! Pontosan mit jelen az hogy osztott tekercseléssel? A vas mindkét szárán van tekercs? A szekunder a két fél primer közé van tekerve? Még nem gondoltam bele, hogy a szórt induktivitás ugyanakkora mind a primer, mind a szekunder oldalról a méréseid szerint, de logikus... Még más konstrukciójú trafónál is érdekes lehet (E65, ETD59) De az látszik, ha jól saccoltam, hogy 10-20%-nál nem jobban csökkenti a kimenő áramot a szórt induktivitás, ahhoz meg bőven elég, hogy az IGBT még kis áramterhelésnél teljesen bekapcsoljon.
Igen, 75 V táplálja a fojtót, bár a szekunder 100 V.
Egész jók a szórt induktivitások. Milyen minőségű a vas? Gondolom, M2TN-B, valószínű, hogy ez volt a régi tv-kben, akkoriban még nem volt C jelű. Ha mégis C jelű lenne, akkor a primeren lehetne két menetet csökkenteni. Lehet, hogy nem is tudod megnézni, hogy milyen vas van benne, mert mondjuk nincs ráírva. Nem csináltál véltlenül egy olyan mérést, vagy nincs e olyan eredményed, hogy a trafó mennyire melegszik akkor, ha a szekunder oldal nincs megterhelve, vagyis, nem folyik áram és ki van kapcsolva a ventillátor? Jó lenne egy ilyen mérés, persze azért körültekintően, mert gondolom a ventillátor nem csak a trafót hűti, tehát, ha kikapcsolod, nehogy valami túlmelegedjen. Jó lenne, ha lehetne csökkenteni a primer menetszámon. Ha az előbbi mérésnél egyáltalán nem melegszik, akkor lenne egy kicsit bonyolultabb mérés. Fogsz egy ilyen 4 pár ferritből álló trafót, rátekersz akármilyen ( de azért szigetelet, mondjuk pvc szigetelésű huzalból 19 menetet. Szekunder nem kell rá. Bekötöd a kivezetéseit és bekapcsolod. Miután, nincs a kimeneten semmi áram, a szabályozó beállítja a maximális impulzusszélességet. Tehát, a trafó üresen jár, mindössze a mágnesező áram fog folyni. Így hagyod egy órát, aztán megnézed, hogy a vas mennyire melegszik. Ha csak éppen hogy, akkor tekerj le belőle egy menetet. és kapcsold be újra. Ezt csináld addig, míg a vas olyan 40...50 fokos nem lesz. Természetesen, a ventillátor ne hűtse, az vagy legyen kikapcsolva, vagy ne érje levegője a trafót.
Ha megvan az eredmény, ez a minimális menetszámot fogja megadni, aminél még éppen nem akar nagyon nagy vasveszteség keletkezni. Ha ez megvan, akkor lehet a szekundert kiszámolni hozzá.
Szervusz István!
A vas mindkét oszlopán van tekercs,fele-fele (10-10 menet) primer alul,szigetelés és fele-fele (3-3 menet) szekunder.Mellékelem a képet.
Hm... akkor ez nem úgy osztott tekercselés, ahogy gondoltuk. Legalábbis én arra gondoltam osztott tekercselés esetén, hogy a fele primer, aztán a szekunder, a tetején meg a másik fél primer. Vagy, ha két oszlopon van, akkor az egyik oszlop úgy nézne ki, hogy alul 5 menet primer, aztán 3 menet szekunder, aztán megint 5 menet primer. És ebből ugye kettő van, a két oszlopnak megfelelően, aztán összekötözgetve a kivezetések. De egyébként ez megfelel a kapcsolási rajznak is, bár oda fel kellett volna írni, hogy két oszlopra van bontva a tekercselés.
De azért egész jó ez a trafó, kicsik a szórások. Innentől kezdve nem is értem, ki hozta elő ezt az osztott tekercselést? Hiszen, még a kapcsolási rajzon sincs rajta...
Én csak egy ellenállást használok... de van az Ayrton formula, vagy valami ilyesmi, ami az ívfeszültséget írja le. Arra kell csinálni egy modellt. Annyira nem érdekel, hogy foglalkozzak vele...
Hosszú és lapos a tekercs, mivel a két szárra készítetted el, a mágneses erővonalhossz több mint felét a tekercs fedi le, egy E65 -nél ez 30-40% körül van, azonkívül mivel négy pár magot használsz lapos is, ez mind jót tesz a szórás kis értéken való tartásának, persze így hosszabb huzal kell, ami több veszteség, de mindenért fizetni kell.
Most már tényleg kíváncsi vagyok egy E65-tel (vagy hasonló) készült trafó mérési eredményeire. Neked, úgy tűnik mindenből sikerül hegesztő trafót készíteni...
Az lenne a kérdésem, hogy az adatlapon miből lehet megtudni, hogy az IGBT párhuzamosítható vagy sem.
Minden tranzisztorféleség párhuzamosítható. Az IGBT-vel kifejezetten könnyen megoldható ez a kívánalom.
Igen, ha az Ucesat vs. Ic hőmérsékletfüggése pozitív, akkor lehet. Ha nem, akkor inkorrekt a dolog.
MOSFET- és bipoláris tranyónál ilyen gond nincs.
Megnéztem az U57 magjaimat,találtam feliratokat,több félét is,de van olyan is amin nincs semmilyen felirat.A magok HAGY gyártmányok.Ilyen írásokat találtam:M2000T , M2TN-O , M2TN-H , M2T . Az általad "kért" mérést is el fogom végezni,de kérek kis időt,tudok hőmérsékletet is mérni.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |