Csak egy kis pontosítás. Védőföld régen volt egy érintésvédelmi mód.
Ma az egyfázisú hálózat : fázis-nulla-védővezető.
A földeléshez annyi köze van, hogy a becsatlakozási ponton le van földelve.

"1- Az asztalt le kell földelni a dugalj alól kibujtatsz egy 1,5-ös vezetéket és az asztalra hegesztett 6-os csavarra rögzíted 2 alátét közé egyépként ez előírás !"
Ezt kár volt leírni. Ha valamiről nem tudod pontosan hogy hogyan kell megcsinálni, nézz utána az MSZ 2364-es szabványsorozatban, majd miután megtaláltad az EPH kialakításának szabályos módjára vonatkozó fejezetet,akkor írd le ide.
De semmi esetre s tegyél közzé olyan ötletet,ami kimeríti a szándékos félrevezetés fogalmát.
A dugalj alól nem húzunk ki semmiféle vezetéket, mert ezt a szabvány szigorúan tiltja, és nem állítjuk ezt az eljárást úgy be,mintha a szabvány ezt így írná elő. Kala1982a fórumtársunknak azt javaslom, ha kíváncsi lett az érintésvédelmi előírások vagy az EPH kialakítás részleteire, akkor vagy keressen egy szakembert,aki ezt neki pontosan elmagyarázza,vagy az internet segítségével tájékozódjon. A legcélravezetőbb egy szakirányú tanfolyam elvégzése lenne,de azt egy hobbiból villanyozó nem hiszem hogy megengedheti magának az ára miatt.

Ha így megy ,akkor szét offoljuk az inverteres fórumot az érintésvédelem boncolgatásával.

"Csak egy kis pontosítás. Védőföld régen volt egy érintésvédelmi mód."

A védőföldelés nem csak régen volt,hanem ma is használatos önálló érintésvédelmi mód. Az más kérdés,hogy a közcélú fogyasztói hálózaton az áramszolgáltató melyik érintésvédelmi mód használatát preferálja.
De ez a kérdés inkább a villanyszerelés fórum témakörébe tartozik, szerintem ezt itt zárjuk is le.

Oké én rég tanultam ezeket illetve most is tanulom.
De azt hiszem ha a kolega így kivitelezi a dolgokat nem követ el nagy hibát. És tettünk valamit a biztonsága érdekében.
Ugyanis az asztalt az eph hálózatba kellene kötni de nem hiszem hogy ezért kiépíti külön az asztalhoz.
Jut eszembe rázott már meg valakit a hegesztő kimeneti feszültsége 60-70 volt ?
Mondjuk ez egyenfeszültség itt 120v-ig van megengedve az érintési feszültség .

"Mondjuk ez egyenfeszültség itt 120v-ig van megengedve az érintési feszültség ."
Az ívhegesztő áramforrások üresjárási feszültségének értékeit -gépcsoportok szerint- a Hegesztés Biztonsági Szabályzat (HBSz) tartalmazza.
Ez az érték attól függ,hogy hol hegesztesz. Pl. nagy kiterjedésű fémszerkezeten,vagy tartály belsejében csak ú.n. II.biztonsági besorolású áramforrással lehet(ne) hegeszteni. Ezeknek az áramforrásoknak az elektródafogó és a test közt mérhető üresjárási feszültsége váltóáram esetén 24V; egyenáram esetén 42V lehet.
Az inverterek közt van néhány típus,amelyiknek a kimeneti kapcsai között üresjárásban csak 12-15V van. Ezt úgy csinálják,hogy a vezérlőfeszültséget egy kis illesztőáramkörön keresztül kivezetik a hegesztőkapcsokra,és az áramkör rövidre záródása pillanatában az illesztőáramkör bekapcsolja a PWM áramkört. A hegesztési művelet befejezését követően még néhány másodpercig a főáramkör üresjárási feszültsége van jelen a kapcsokon,aztán ismét csak a 12-15V.

Fúúúú tényleg ez igaz hogy a hegesztőberendezésekre más előírások vannak ezt tényleg nem vettem figyelembe.
Nagyon érdekes amit irtál erről a ki be kapcsolós kimeneti feszültségről ügyes megoldás.

Lehet hogy szétoffoljuk ezt a témát kicsit de az érintésvédelme a saját kis hegesztőnknek nagyon fontos téma!
Gondolok itt arra ha beüt a menykő és esetleg a kimeneten megjelenik kb 300 volt vagy esetleg a készülék házon .
Ha a készülékházon jelenik meg az 50 voltnál nagyobb feszültség akkor ha helyesen van méretezve a védöföldelés akkor leold a kismegszakító vagy kiolvad az olvadóbiztosító.
De ha a kimeneten a test és az elektródafogó között van veszélyes feszültség az ellen hogyan lehetne védekezni?

Igen,az érintésvédelem kialakítása az adott létesítményen belül, az biztonságtechnikai szempontból létkérdés. Sajnos a régi szereléseknél a kompromisszumokkal terhelt kialakítás,a régi szigetelőanyagok szigetelési ellenállásának romlása,a kötések melegedése következtében romló vezetőképesség mind-mind az érintésvédelem és a megbizhatóság mutatóit rontják. Ha a szivárgó áram értéke megengedi,akkor az áramvédő kapcsoló beépítése a megoldás. A kimeneten a hálózati feszültség megjelenése -igényes trafókialakítás esetén- kizárható.
Ha a hálózati feszültség olyan magasra emelkedne,hogy a kimeneti feszültség értéke a 150-200V-ot elérné,akkor meg már úgyis mindegy, legalábbis az inverternek

Hello mindenkinek,

Egy kicsit távol voltam, de azért olvasgattam a fórumot.
Egy keveset haladtam is előre a gépemmel, a főtrafóhoz kibontottam a magokat (U57) és elkészítettem a primer huzalt is. 35db 0,35mm átmérőjű huzalt összetekertem fúrógéppel majd leszigeteltem teflon szalaggal. (forrasztásra jó tippje valakinek?) Így kb. 3.2mm lett az átmérője, ha jól számolom ez durván 8mm [2] keresztmetszet. Szerintetek ez elég lesz a 130A-hez?
A vasmagot is lemértem sajnos csak 18 menet (kétoszloposan) fér rá, ez nem lehet probléma?
A szekundert még mindig nem tudom miből csináljam, a méréseim alapján a 8mm-es átmérőjű huzalból kényelmesen elférne a 2x6 menet és ha jól számoltam ez kb 50mm keresztmetszetet adna, gondolom ez elegendő.
Lassan a paneleknek is nekilátok, azonban mielött nekilátok érdekelne a tapasztaltabbak véleménye a hálózati diódahíddal kapcsolatban, elég egy darab 50A-es, vagy jobb a 2db 25A-es esetleg 35A-es párhuzamosan?
Remélem hamarosan képeket is tudok feltenni a munkálatokról, jövőhéten megérkeznek a félvezetők is, akkor talán jobban fogok haladni.

Üdv.[sup]

Álljon meg a gyalogmenet,leszállok!

35 szál 0,35mm huzal (zománc?) összes keresztmetszete 3,365875mm2.Egyébként elég.Mekkora frekvenciára készíted a gépet?Szekundernek felesleges az a vastag huzal,elég a 18-20mm2 is bőven,de az is inkább sok szálból legyen.Hálózati egyenirányítónak minden megoldás jó az általad felsoroltakból.

Nem pont dodo-nak címezném a válaszom,csak itt jutott eszembe,ha az inverteremmel a gesztenyésben hegesztek egy traktort,akkor az hova "földeljem" a mellette lévő kaszálóra vagy a rekettyésbe?Nem akarom elbagatelizálni a kérdést,de számtalanszor leírtam,leírtuk,hogy a főtrafót nagyon precízen,nagyon jó szigeteléssel kell elkészíteni,mert a HALÁL ott ólálkodik néhány milliméterre és senkit nem kímél! A gép más erősáramú részeire is ez vonatkozik,tessék tudomásul venni.Aki úgy érzi,hogy az ilyen követelményeknek nem tud eleget tenni bármilyen okból az ne építsen gépet inkább bízzon meg hozzáértőt.Senkit nem akarok kritizálni vagy megbántani,de fontosnak tartottam újra hangsúlyozni a fent leírtakat.

Antistick kapcsolását nem lehet kibővíteni úgy, hogy ne csak 20 V-alatt kapcsoljon hanem x volt felett is?

Minden nagy kiterjedésü vezetőképes anyagból készült tárgyat be kell kötni az eph hálózatba!
Irodákban raktárakban pl:salgópolcokat is.
A mezőn a trakit hova kötöd azt nem tudom
De az egy jármű esetleg az agregátor földelőtüskéjéhez.
Na mindegy ezt zárjuk le mert ez tényleg nem ide való.

Helo erdgab,

Meghajlok elötted, valóban annyi, a tévedésemet az okozta, hogy az elkészült sodrat átmérőjét mértem meg és az alapján számoltam a kereszmetszetet, ami mint a fenti példa is bizonyítja nem jó megoldásoz vezet.
A frekivel nem akarok túlzottan variálni, maximum 50kHz-re viszem fel.
Üzem közben mennyire melegszik az egyenirányító? Gondolom nem árt neki a gondos hűtés.
A szekunderen még gondolkodom, elvégre ez a trafó lesz a lelke a masinának.

Tisztelt urak! Csak segítő szándékkal.


Ilyen esetben viszel magaddal egy colos csövet, akkorát amekkorát el tudsz vinni. Majd lepüfölöd a művelet helyszínén (persze úgy, hogy ne legyen útban). A kiálló végére csavarkötéssel rögzítesz (saruval) egy zöld-sárga sodrott legalább 6mm2-es vezetéket, melynek a másik végét szintén csavarkötéssel (saruval) rögzítesz a készüléked földelőpontjához.

Ha járt már valaki kezdődő építkezésen, akkor láthatott ilyet, hogy betonkeverőt "pórázra" kötötték. Nem a legjobb, de a semminél jobb!

Szervusztok!
Amint a fórum olvasói bizonyára tapasztalták,van néhány dolog ,ami a hegesztőgépet építeni szándékozó iparosoknak a gépépítés biztonságtechnikai részleteivel kapcsolatosan nem tiszta. Szeretnék hozzájárulni ahhoz,hogy ez a "köd" elpárologjon,ezért mellékelem az ívhegesztő áramforrásokra vonatkozó-jelenleg érvényben levő egyik szabványt. Mivel e szabványt én is az interneten találtam,ezért nem gondolom hogy ebből szerzői jogi vita támadhatna.
Lehet hogy első olvasatra kissé "bikkfa"-nyelven íródott szövegnek tűnik, de a 20.olvasásra már érthető lesz.
Mindenki alkalmazza illetve értelmezze belátása szerint.

No, elkészültem az elektrostammal.
A burkolatot nem raktam fel, két okból.
1. Még tesztelgetem a kicsikét, de már szépen heggeszt. 2. Új burkolatot fogok neki hajlíttatni saválló anyagból, az eredeti 1mm-es alumínium kissé össze van nyomorgatva. Igaz a heggesztésről elfelejtettem képet csinálni, de majd hétvégén.
Az egész javítási költség munkakábelekkel, elektródafogóval, csatlakozókkal cakk-pakk 25E Ft volt.
Nekem megérte. A gép ~35Khz-re lett belőve.
na de jöjjenek a képek.

Biztosan ki lehet bővíteni,de még nem gondolkodtam rajt,sejtem mit szeretnél,gondolom a kimenő tulfesz védelmére szeretnéd használni.

Használd egészséggel.

Azt elfelejtettem irni, hogy folyamatban van egy Maci...

p_istvan és katt figyelmébe ajánlom,de természetesen a fórumnak is,elvégeztem az ígért méréseket az első gépen EE65 ferritmagos főtrafóján,az eredmény "érdekes".Most is az LCM3 műszert használtam induktivitás mérésre.
EE65 ferritmagos főtrafó.
Primer nyitott szekunderrel=1.002mH
Primer zárt szekunderrel =6.33uH
Szekunder nyitott primerrel=105.1uH
Szekunder zárt primerrel =0.55uH
Hőmérsékletet is mértem lekötött szekunderrel, fél óra múlva 41*C hőmérsékletre állt be és utána nem változott.

Kösz!
A trafó primer és szekunder hogy van elosztva?

Hm... tehát, akkor a menetszám 20/6? Milyen minőségű a vas? M2TN-H? Vagy B? Vagy C? És mekkora volt a frekvencia?

Én is vezetem füzetben a mérési eredményeket és most látom ,hogy hiba csúszott a 4 pár U57 magos trafó adataiba.Gyorsan kirohantam és újra mértem,tehát helyesen:
Primer nyitott szekunderrel=1.062mH
Primer zárt szekunderrel=7.39uH
Szekunder nyitott primerrel=103.5uH
Szekunder zárt primerrel=0.74uH
Ez utolsó adatot adtam meg roszúl,elnézést kérek!
Az adatokat nézve szinte egyforma a két fajta trafó.

p_istvan
Az EE65 magon alul van a 19 menet primer és felette a 6 menet szekunder,mint ahogy a Maci rajzon is megadtam..

katt
Mind két gép kb. 32-33 kHz frekvencián megy,csak minimális eltérés van,most ennél pontosabb adatot nem tudok mondani.A vas M2TN-B mind a 4 pár

Köszönöm.
Sokkal jobb lenne az M2TN-C jelű vas, de hát most ez van. Talán lehetne, egy kicsit feljebb menni a frekivel ugyanezzel a vassal, akkor kevesebb menet is elég lenne, amit egyszerűbb megcsinálni, különös tekintettel a kúszóútra. ( ez a rögeszmém ) Persze, ez attól is függ, hogy mennyire melegszenek az egyéb alkatrészek. Itt elsősorban a főkörben levő nagy ellenállásokra gondolok. ( snubber )

Jó az induktivitásmérőd, hogy még ilyen picit is meg tudsz mérni. ( 0,74 uH ) Egyébként meg az áttétel négyzetével csökken, vagy nő a szórási induktivitás ha a másik oldalon méred.

Valóban jobb lenne jobb minőségű vas,de megmondom őszintén,nem csalódtam az U57 M2TN-B vasakban,mint kényszer szülte kompromisszum,megállja a helyét.A 6 pár vasból készített főtrafóm az 40kHz frekvencián megy,ha jól emlékszem, 20/6 menetekkel,a vas csak langyos volt hegesztés közben a fojtó hideg és a 3-3 BUP304 IGBT sem volt igazán meleg állapotban,a snubber sem fűtött,ezt a gépet ajándékoztam el a nászuramnak.Szerintem a Maci gépet is inkább 35-40kHz frekvencián kellene járatni a megadott menetszámú főtrafóval,de az IRG4PC50U IGBT-k helyett a HGTG sorozatból választani félvezetőt,vagy ,ahogy mondod,emelni a frekvenciát és csökkenteni a menetszámokat stb.A kúszóút nem csak a Te rögeszméd,nem hiába írom le annyiszor a főtrafó kivitelének és SZIGETELÉSÉNEK fontosságát,hogy ne ez legyen a leggyengébb és legveszélyesebb láncszem a gépben.Az induktivitás mérőt (LCM3) Pudics István és Piri Dániel fórumtársaknak köszönhetem,köszönhetjük,kik megalkották és számunkra is elérhetővé tették,köszönet nékik.Valóban nagyon jó és hasznos kis műszer.

Az építkezéseken a "pórázra kötött" keverőgép többnyire egy "idény szekrényhez" kapcsolódik amiben van áramvédő kapcsoló. Csak így van értelme a kis helyi nyársaknak mert azok földelési ellenállás értéke magas (kis méret, rövid , kis felület a talaj felsőbb rétege szárazabb, ki püföl le 6m? ) és pl testzárlat esetében nem oldaná a biztosítékot, mert nem alakul ki akkora zárlati áram. Azonban az áramvédő kicsi (30- 100-300mA stb.) kioldási árama el tud folydogálni rajta.
A kis földelőnyársaknak csak igy van értelme amugy semmi.

Bocs, azt kifelejtettem, hogy ez nem mindenkinek egyértelmű, hogy egy valamire való hálózati csatlakozás előtt van FI-relé, illetve, hogy egy elegendően nagy teljesítményű aggregátorban már benne van a FI-relé. Ha meg nincs benne, akkor a használója (tulaj.) cipel magával egy kis dobozkát amiben benne van a FI-relé, mert akár milyen célra használja az aggrit, a saját érdekében kell!

Örül,ha a maltert meg a betont kipengeti-nemogy FI relé!

Hát azé' ma már egy FI-relé nem oly ütős. 6...7e Ft-ért már kapsz megbízhatót.
És hát 7eFt egy életért, nem nagy befektetés.
Egyébként egy új ház építése során már kötelező a FI-relé. -ha már a kipengetett betonról esik szó, ja hát arról nem is szólva, hogy ha valaki ma építkezésbe fog, annak nem lehet gond egy FI-relé.
Bocs a sok OFF-ért...

Jut eszembe... néhány maszek hegesztőn van kisautomata. Evvel az erővel lehet mellé biggyeszteni egy FI-relét is.