Megkaptam a liter hidrogénperoxidot (csak mondom a manus szerint cirka 100Ft-ért tudja szállítani literjét)
Egy kérdésem lenne. Tudja valaki, hogy ha 2 deci hidrogénperoxidba öntök 0.2 deci sósavat, akkor milyen reakcióra számíthatok, illetve a sósav hidrogénperoxid elbomlása milyen arányban történik, magyarán újabb 10% sósavval ismét tudok e majd maratni. (nem mintha a 100 forint földhözvágna)
Kaptam még valami borkősavat is ami állítólag a rezet viszi az ónt nem, szóval kísérletre fel.

a sósav aránya : sósav 10-hidrogénperoxid 1
ha a peroxid arányát növeled "beindul "a rekció és pezsegni kezd klór gáz szabadul fel , és kb 20-30 sec lasz a maratási idő ! Én úgy csinálom hogy a panelra öntök sósavat , amíg ellepi , aztán adagolom hozzá a peroxidot - látszik menyi kell mert színeződik barnul a nyák ,és ha meglögybölöm akkor is vöröses színű marad a nyák felülete , ilyenkor kb 1-3perc a maratási idő ,nem "forr" nem fejlődik sok klórgáz elviselhető a reakció
UI : én mindíg készítek oda egy edénybe vizet : ha megszalad a reakció egy kicsit beleöntök . és megszűnt a "pezsegés" a túl gyors reakció . Egyébbként én kb 20 éve csak ezt az elegyet használom , kezdőknek nem ajánlott de a munkavédelmi előírások (kesztyű szemüveg ) betartása mellett jól használható: gyors biztos megoldás

Hali!

Mennyire jó megoldás a körömlakk? Pl egy tenérnyi féltenyérnyi panelon megfelel? Gondolom színtelen kell. Forrpontokat is lelehet kenni, folyasztószerként működik? Ha bekentem a panelt és megszáradt akkor forrasztható?

Azért indul be a reakció mert a teljes peroxid reagál a sósavval.
És maga reakció nem indul be a réz nélkül.
Az én arányomnál a teljes sósav lépne reakcióba a peroxiddal, tehát ha 10 peroxid 1 sósavat adok az elméletileg ugyan annyi reakció lesz mint 1 peroxid 10 sósav.
Elméletileg.
Majd valamikor kipróbálom.
Gondolom ezt az arányt még senki nem próbálta a drága és nehezen beszerezhető peroxid miatt. A beszerezhetőség és a drágaság viszont most megoldva.

200ml 20% sósav és 6ml hiperoxid az arány amit szoktam használni. Nem másodpercek alatt marja le a felesleges rezet (nem is ez a cél), nincs hirtelen gázképződés.

nem azért nem próbálta még senki a fordított arányt , mert drága a peroxid (igaz hogy én 300 ért vettem 7dl-t)
Hanem mert nem az a cél hogy a peroxid reagáljon a savval ! Itt az a lényeg hogy a peroxid oxidálja a rezet és a rézoxidot már feloldja a sósav . Ha tehát kevés a sósav
nem lesz ami leoldja a rézoxidokat a nyákról.

Tapasztalatom szerint nem lehet ily módon regenerálni, de azért próbáld ki alkalmasint.
(A beszerzést meg tudnád mondani, hogyan történt? Tudom, hogy kb. mi volt az előzmény, de ha ilyen jó áron szállítja, akkor valószínűleg többen is rendelnének Tőle.)

A körömlakk, mint forrasztást segítő nyag, nem megfelelő. Ahhoz képest elég drága is. Akkor már inkább a síntelen akril lakk, az viszonylag könnyen átforrasztható, bár nem folyasztószer. A körömlakk inkább a maratási maszkoláshoz való, bár egy kicsit körülményes a használata. Végszükség esetén alkalmas lehet a korrózió-megelőzésre is, de nem a legjobb módszer rá. A körömlakkok közül nem csak a színtelen felel meg, hanem valamennyi, amely nem tartalmaz "csillámot", azaz csillogó, apró, fémes szemcséket.

Ebben nem tudok egyet érteni veled. Már hogy a nyüvesben ne lenne benne sósav, mikor 10%-a a lötyinek sósav!
A nátriumperszilfátos maratónál 1 liter vízbe rakunk 200gramm nátriumperszulfátot és a múltkor raktam fel egy videót, hogy milyen szépen mar.
A hidrogénperoxid önmagában nem bomlik le, a sósav önmagában nem bomlik le.
A kérdés tényleg csak az, hogy 1 egység sósav tönkrevág e 10 egység peroxidot.
A sok peroxid megoxidálja a rezet, a 10% sósav meg kasán lemarja. Hol van itt a logikai bukfenc?
Azért mert eddig fordítva használtuk mert nehézkes volt a peroxid beszerzése az egy dolog. Ha egy liter peroxid 100-120 forint és 3 négy marásra elég és 3-4 hétig eláll, akkor az jó ár. Egyébként sósavat is árulnak gondolom az sem túl drága, de általában 20 literes kannával dolgoznak. Az ónozó is 20 liter volt (és vagy 30-35 kiló)

A Tapasztalatok a fordított arányú löttyre vonatkoznak, ezt ki kell próbálni. Sajnos pestre hetente egyszer vagy kétszer szállítanak, és egy-két literrel nem rohangálják be a várost.
Szerencsére olyan helyen dolgozom, hogy tőlem 10 percre van egy parkoló ami útba esik nekik, a mintákat itt tudtam átvenni.
Mivel munkaidőben mozognak, ezért ezt a szállítást olyan emberkének kéne lebonyolítani aki:
1:A Hungária körúton/Lágymányosi hídon tud lenni bármikor 20 percen belül
2:Kocsival van, mert 20-30 liter cuccot kézben elvinni horror.
3:Hajlandó arra, hogy a löttyöt szétmérje
4:Munkaidő után nem a világvégén érhető el.

Ez pontosan így van. Ezt írtam magam is.

A terjesztésre vonatkozó információkat köszönöm. A munkahelyem éppen nincs túl messze az Általad említett helyektől, de az elszállítás problémás lehet, nem is beszélve a szétmérésről...

Köszi!

Nem azt írtam hogy nem lesz benne sósav ! Hanem hogy nem lesz elég , ahhoz hogy feloldja a az összes rézoxidot ! Egyébbként meg a "tett halála az okoskodás" próbáld ki !

A drágaság itt most nagyon viszonylagos. A képen lévő vegyszer kb. 300Ft, teljesen hivatalosan, a fodrászcikk üzletben.
Ha az itt említett 10:1-es arányt használjuk (sav:peroxid), akkor az 8liter sav és 0,8liter oxidáló szer. Én nagyjából 1dl szerrel maratok általában, amit utána ki is öntök. Akkor ez kb. 80 maratást jelent.
Mivel nem tudom a pontos arányt, ezért kicsit félve mondom mit keverek össze én. Mindent csak saccra csinálok, a kb. 15x20cm-es marató edényemben. Ebbe teszek 1dl sósavat (20-22%-osból) + fél gyűszűnyi hidrogénperocidot (ez nagyjából 0,5cm3) + 0,5dl vizet. Ebben a sorrendben öntöm össze őket, majd kicsit meglögybölöm a keveredéshez (Olyan a folyadék, mintha valamilen olajszerű anyag úszkálna a vízben, aztán ez összeoldódik). Az edényben egy mindössze 4-5mm-nyi maratószer lesz. Erre rakom a panelt, rézoldallal lefelé. Nem süllyed el, szépen úszik, és kis klórbuborékok úszkálnak ki alóla. A maratási idő 2-3 perc.
Az arányokra egyáltalán nem kell figyelni. Egészen durva eltérések is tökéletesen működnek, csak az idő változik.
Miért akarsz 10 peroxidhoz tenni 1 savat?

Hosszasan keresgéltem, de nem találtam jobb témát a felvetésemnek. Innen is kilóg, de talán a legtöbb hozzáértő ebben talál rá.
Egy adott szélességű és vastagságú "nyák vezető" terhelhetőségére szeretnék megbízható adatot. Eddig az én fejemben, normál 35um-es nyákot feltételezve, amperenként 1mm szélesség volt "beállítva".
Viszont mostanában megnéztem a SprintLayout adatait (mellékelve egy ábra hozzá), valamint a Satronik honlapjáról letölthető grafikont is. A kettő közel azonos adatokat ad, de nagyjából tripla terhelést enged meg, az említetthez képest.
A melléklet ábrájára felraktam 4 féle szélességű vezető sáv adatait. Kiszámoltam, közel 90A/mm2 nagyságrendű áramsűrűséget eredményeznek a program által megadott áramok. (Az SL-ben be lehet állítani a rézréteg vastagságát is, és a megengedett hőmérséklet növekedést is -itt most 35um és 20°C).
Racionális lehet a számított áramérték? Vagy félreértek valamit?

Hello! Lehet ez segít a döntésben.
üdv! proli007

Tiszteletem!

A Jóisten áldjon meg minden jó magyar embert és legfőképpen azt, aki a vasalásos NYÁK-technológiát kiötölte és nem különben a sok-sok kolléga, akik az itteni infokkal tökéletesítették és kinyitották előttem 25 év után újra a házi építésű elektronika csudi világát!
üdv,
csaby

Megkérlek, hogy a színezést csak elkerülhetetlen esetben használd, ellentétben a mondatkezdő nagybetűkkel! Továbbá légy szíves, egy képet csak egyszer tegyél fel!
Köszönöm: Frankye

Közben elolvastam a papírt amit kaptam, ez 50%-os hidrogénperoxid, és az én bubis maratóm egy literes, tehát nagyon nem mindegy mi meddig jó benne.
Persze a nátriumperszulfáttal nagyon szépen tudok marni, ha ugyan ezt meg tudom csinálni a galvanikusan ónozott panelekkel is az lenne a jó. Az hogy fejjel lefelé úsztatom a panelt az edényben nekem nem adott olyan egyenletes marást mint a bubis marató, tehát maradnák annál, ráadásul egy 27*10cm-es panelt hiába úsztatnák a felszinen valószínűleg nm lenne egyenletes a marás, és a sok sósav+kevés peroxid túl durva ahhoz, hogy ha itt ott még nem jött le teljesen, akkor lehessen egy kicsit még maratni.
A kevés sósav sok peroxid, talán finomabb lesz, csak nincs időm kipróbálni, most raktam össze a cnc-t, kéne egy próbafúrás, de már 9 óra van.

Ha felhígítod vízzel a sósav peroxid keveréket , akkor lelassul a maratás . Ha a lassú maratás híve vagy evvel a keverékkel az is megoldható . És ha hígitott lötyit használsz még olcsóbb lesz a technológia .

Üdv Mindenkinek! Kezdő vagyok még, én is vasalásos technikával szoktam nyákot készíteni, mint sokan mások. Elkészült már általam jó pár darab, technikámat már majdnem tökélyre fejlesztettem... Egy dolog azonban még nem világos, és mielőtt nekiesek szeretnék segítséget kérni. Ez az ónozó használata. Belemártom a kész nyákot. Lötyögtetem. Mennyi idő után veszem ki? Miből láthatom hogy már készen van? Beültetési rajz készítése után kell nyilván belerakni az ónozóba a nyákot (gondolom én, hiszen a forró vasaló olvasztaná az ónt). De a nyák fúrását a művelet végére kell hagyni, vagy meg kell csinálni az ónozás előtt? Előre is köszönöm a Segítséget!

Köszönöm a hivatkozást.
(nem hiszem, hogy ez a téma akár csak egy egészen kicsit is kezdő téma lenne, de a "helyén" nem kaptam választ senkitől)
Nem az érték meghatározása okoz nekem gondot. Ezt a program kapásból kiszámolja, illetve számos egyéb módon is lehet hasonló eredményeket kapni. Maga az érték zavar. Nehezen tudom befogadni a kapott adatot. Mint említettem, ez közel 90A/mm2 áramsűrűséget jelent az adott rézkeresztmetszetre vonatkozóan. Persze a hordozó folyamatosan elvon valamennyi hőt, de akkor is durva.
Indokokat, érveket keresek, amik igazolnák a számítások jogosságát.

Az ónozó max 5 perc. Utána sokkal vastagabb nem lesz, ez sajnos a kémiai ónozó hibája. Pár mikron vastag réteget hoz létre, ráadásul minél nagyobb a felület annál hamarabb kimerül. Fel lehet újítani erről írtam már valahol hátrább.
Utána nagyon nagyon alaposan le kell mosni, mert kénsav van az ónozóban, majd gyorsan nagyon szárazra törölni. Erre wc papírt használok, először a nagyja vizet letörlöd, és mikor azt hiszed, hogy majdnem száraz akkor egy másik adaggal csontszárazra pucolod.
Ekkor kapsz egy fényes felületet. Az ó 240 fok alatt szerintem nem olvad meg, a vasalás meg 190 fokon megy, nagyon nem kell parázni, hogy mikor csinálod.

Láttad a videót amit belinkeltem a múltkor. Olyat szeretnék, ma talán lesz időm kipróbálni a fordított arányt előbb egy tálkában. Egyébként érdekekes, hogy amíg a nátriumperszulfát marása után a lé kék lesz, addig a hidrogénperoxid+sósavnál zöld.

Hello!
Erre, nem tudok mit mondani. Ha megnézted, akkor láthatod, hogy ezen értékeket az ANSI szabvány (pontosabban ajánlás) írja elő, de MINIMUMKÉNT. Az ANSI elég régi és jól működő ajánlás. Természetesen minden fizikai szempontot nem vehet figyelembe, mert akkor nagyon el lenne túlozva a számítás. Látható az is, hogy belső és külső réteg között, milyen nagy eltérés van. Tehát más környezetei paraméternek is drasztikus hatása lehet. (Ellenállás-tranyó fűt, panel pozíciója, áramlási viszonyok, de akár a nyáklemez hővezetési tényezője is...)
A számítások jogosságát, nem érvekkel, hanem mérésekkel lehet igazolni.
De az ajánlás, általános körülményekre vonatkozik, de a paraméterek szigorítása saját jogod, azzal hibát nem követsz el..
üdv! proli007

Ja, és lefelejtettem egy tanulságos kis képet..

Pontosan értem amit mondasz, nem is vitatom az eredményeket, csak kerestem magamban a magyarázatot a "miértre".
"Önerőből" két dolog együttes hatására gondolok.
Egyik a geometria. Ha pl. egy 1mm széles és 0,035mm vastag (ez a normál 35um-es panel) vezetőrészt vizsgálok, akkor ennek keresztmetszete=0,035mm2, kerülete=2,07mm. Ha ugyanezt a keresztmetszetet huzallal oldanám meg, akkor annak átmérője=0,211mm és a kerülete=0,663. Tehát sokkal nagyobb a nyák-réz felülete.
Másik a hőleadási lehetőség. A panelon lévő réz nagyon kedvezően képes leadni a hőt. Ehhez van neki egy jó nagy felülete, aminek egy része ráadásul oda is van ragasztva a hordozóréteghez, tehát csak azzal együtt bír melegedni, a fennmaradó rész pedig jó eseteben teljes felületével érintkezik a környezeti levegővel.

Igen de a panelnek a hővezetési képessége nagyon alacsony, ha nem így lenne panelt használnának hűtőbordának nem alumíniumot, tehát szerintem a panel mint hűtőfelület elvethető. A réz viszont tényleg jól képes leadni a hőt, és itt fel is vetődik egy kérdés.
A korróziógátló lakkok, festékek akármik mennyire csökkentik ezt a hőleadási képességet?

Egyébként tegnap összeraktam a cnc-t este kipróbálok egy fúrást.

A fúrás tuti lenne. Képes lesz a fúrófájl koordinátáit fogadni? Mármint az SL által generáltat? (Most hirtelen nem tudom, de vagy csak mm-t vagy csak colt tud, és nem lehet átváltani őket egymásba.)

A panel hőelvonó képessége ide egyáltalán nem kicsi. Persze az alumíniumé sokkal jobb, de a "rézcsíkot" nagyon hatékonyan tudja hűteni.

Az eagle-hez van progi ami gkodot csinál, találtak már olyan progit is ami gerberből csinál gkódot de az fizetős volt. A mm a jó nekem, ha mást nem találok abból gyártok gkódot majd valahogy.

Megnéztem alaposan a mellékletet, valamint az abban lévő hivatkozásokat is. Nagyon szélsőséges eltérés van a sokféle képlet eredményeiben. Már szinte zavaró, hogy ugyanarra a feladatra, mindenhol más és más szorzókat és hatványokat ajánl, az egyébként azonos felpítésű képletben.
Csak a főoldal számolótáblájánál maradva, nagyon gonoszul van megcsinálva. Simán elfogadja a tizedes törteket, de azokat láthatatlanul csonkolja, és az egész-részükkel számol csak. Miután erre rájöttem, már használható lett a dolog. Az más kérdés, hogy a kapott eredmény csúnyán eltér az SL program által számolttól, holott az nagyon jól egybecseng a satronikos grafikonból kiolvashatóval.
Most már nagyjából ott tartok a gondolataimmal, hogy semmi sem igaz, sőt azok ellenkezője sem...
Azt hiszem a gyerekkoromtól használt amperenként 1mm szélesség marad továbbra is a nyerő iránymutatás (ezt legalább könnyű megjegyezni).