Nem kötöttem sorba, csak rákapcsoltam 230- at ahonnét két primer vezető jön ki. Vagy úgy mondod, hogy a másik oldal lesz a 230?

de akkor melyik a három közül

Így kötöttem be.

Én azt tételezem fel, hogy a primer és a szekunder is ketté van osztva. Tehát a primerből oldalanként "fél" van, azaz 120V. Ebből adódóan a két oldalon lévő primereket sorba kell kötni.

bocs a képért

Köszi kipróbálom egyébként mekkora lehet a teljesítménye? Bár a keresztmetszetből ítélve nem nagy
23x25 mm de 1,7 drottal tekerték

Egyébként tuti 230-as. szünetmentes tápban volt mely
annó 400w-os teljesítménnyel rendelkezett.

Az a baj, hogy ez nem biztonsági trafó. Mire akarod használni?

labortáp lenne belőle

Attól, hogy eredetileg szünetmentes tápban volt, még nem biztos, hogy hálózati trafó. Abban lehetnek speciális megoldások is, hiszen valamilyen kisfeszültségű áramforrásból (aksi) kell 240V váltót csinálni. Abban a hálózati trafó esetleg az aksik töltését intézhette.
De nem ez a lényeg. Keresd meg a vélhetően 120v-os tekercseket, és azokat kösd sorba (ezek ellenállása nagyobb lesz mint a feltételezett szekunder tekercseké). Aztán mérj üresjárati áramot, és feszültségeket. Egy ekkora trafónál pár 10mA lehet maximum az Ipo.

Az üresjárati áram 6,9 A

A harmadik primeren 5,5 A

Ha áttekercselném mekkora teljesítményt lehet kisajtolni belőle?

Vannak jó trafó méretezők a neten de ha komoly labortápot akarsz inkább a keres rovatba keress trafót.
Biztos van valakinek.

Ok, válaszotokat köszönöm

Tisztelt Forumozok.Mar regi passziv tagja vagyok ennek a forumnak.Olvasgatva ,probalom mindeki hozzaszolasabol leszurni a lenyeget. (elnezest ,csak ekezetmentes betuim vannak,de gondolom olvashato) Kerdesem lenne,espedig:adva van 1 ketoszlopos kopeny transzfomator amely 3.5 KVA-os telyesitmenyel bir .Ezt szeretnem megtekerni egy CO hegeszto szerkentyuhoz. Idaig minden OK, de a szekunder tekercset 3 parhuzamosan tekert tekercsel kellene megoldjam ,mivel az egyeniranyito egyseg 3fazisu 180A-os Greatz hid.Hogyha siman 1 tekercset hasznalok ,ket dioda part terhelek a hidbol ami a 180 A 2/3 resze vagyis120A ,amivel tulterhelem a hid turo hatarat ,ugyanis 160 A-ra mereteztem a trafot .Milyen megoldast javasoltok. Velemenyem :1-1 tekecs a 2 oszlopon es 1/2-1/2 tekercs a ket oszlopra 3. tekercskent, csillagba kotve. Velemenyetekkel kerlek ne kimelyetek

A háromfázisú trafó szerkezetileg más. Tehát "kétoszlopos" vasmagból nem lehet háromfázisú trafót csinálni.
Ellenben ha háromfázisú a hidad, akkor abban 6 dióda van, amiből lehet normál greatzet csinálni, csak kettőt ki kell hagyni.
Csalóka a hegesztőtrafók egyenirányítása. Ugyanis elsősorban nem a políritás változása a zavaró, hanem a lüktetés. Viszont az egyenáram is lüktet. Régi AVI gépekben, amivel pl. alumíniumot vagy vörösrezet is lehet hegeszteni, kb. 100kg kapcitás volt beépítve (jó kis mértékegység, de tényleg ennyi), ami igyekezett simítani a egyenáram jelalakját.

Még mindig nem kötötted sorba a primer 2 részét!!!
Egyébként tartós terhelésre 200-250VA-t le lehetne venni róla. Egyelőre az a csoda, hogy még nem égetted le.

2,3x2,5=5,75cm2 a keresztmetszet. Ez kb. 20W, vagy ha nagyon űberfrankó a vasmag, akkor max. 40W. De a 200-250???

Off
"Régi AVI gépekben, amivel pl. alumíniumot vagy vörösrezet is lehet hegeszteni, kb. 100kg kapcitás volt beépítve (jó kis mértékegység, de tényleg ennyi), ami igyekezett simítani a egyenáram jelalakját. "
Régi AVI gépekben 2 elkócsoport volt egymással szembekapcsolva, ezen keresztül ment a váltakozóáram a wolfram elektródra, nehogy véletlenül egyenáram alakuljon ki az ívben (csúcshatás, csúcsegyenirányító).

A vasmagkeresztmetszetnek mi köze a levehető teljesítményhez?

Erre nem tudok mit mondani. Ehhez nem értek. Ami biztos, temérdek sok kondi van bennük. Sokat hegesztetem alumíniumot és most is meggyőződésem, hogy ezt egyenárammal csináltam.

Én nem hegesztettem, csak javítottam őket.

Ez egy gumicsont. Rengeteg hozzászólást elpazaroltunk már a témára.
Az alapképletben valóban nem szerepel a vasmag keresztmetszete, ez vitathatatlan.
Azt tudjuk mekkora keresztmetszetek kellenek adott áramokhoz, ezen nem nagyon lehet változtatni. És itt jön elő az ésszerűség. Ugyanis ha kicsi a vaskeresztmetszet, akkor sokkal több menet kell az adott méretű huzalból. Ehhez sok huzal, és sok hely kell. Ezért figyelembe véve a valós veszteségek nagy részét, próbálták optimalizálni a méreteket. Igyekeztek megtalálni azt a párhuzamot, ahol a lehető leggazdaságosabb a transzformátor elkészítése.

Tisztelt Alkoto.Nagyon koszonoma gyors valaszodat.En nem adtam elegendo informaciot a trafoval kapcsolatosan.Nulfazisu traforol van szo, nulfazisrol uzemelve,csakhogy kitudjam hasznalni a 3-fazisu hid max teljesitmenyet szeretnek 3 parhuzamos szekundert csillagba kotve mivel ratudok menni a hid mindharom pontjara .Tehat a maximumot tudom kisajtolni a hidbol.A tekercsek megosztasat 1. oszlop 1 tekecs 2.oszlop 1 tekercs, 1. oszlop1/2tekercs sorba 2.oszlop 1/2 tekercs=osszen 3 tekercs ... A 3. tekercset a szimetrikus oszlop terheles kedveert osztottam meg .Csillagba kotve 3 kivezetes amivel ramegyek a hid 3 kivezetesere. Elmeletileg a pulszaciot egyszerre kapja mint a 6 dioda de remelem 90% os terheles melett nekem fog kedvezni .

Sziasztok!
Segítsetek, hogy ez a mellékelt trafó hány amperes lehet?
Egy hat digites digitális hőmérőhöz jó lenne?
Köszönöm.

Szia, köszi!

Azt gondoltam, csak nem tudom hogyan.
Üdv!

Szégyenlem a dolgot, de nem értem a megoldásod lényegét.
A 3 fázis nem attól 3 mert 3 tekrcse van, hanem a hullámforma el van tolva 120°-onként, Attól, hogy 3 db tekercset csinálsz egy vastestre, azok még azonos fázisban lesznek.
Ha nagyon kisarkítom a kérdést, akkor a 3 fázisú trafó, az tulajdonképpen nem más, mint 3 db egyfázisú, csak azok vasmagjainak egy része közös. De a lényeg az benne, hogy primerből is 3 van, nem csak szekunderből.

Akkor tudnád arányosan kihasználni a 3fázisú Graetz minden diódáját, ha vennél még 2 db diódát és az egyik ággal párhuzamosan kötnéd őket.
A tekercsmegosztással ugyanazt érnéd el, mintha 2 ágat összekötnél, itt a diódák fél terhelést kapnának, míg a másik oldal (harmadik ág) 100%-ot.

Rajzoltam neked néhány szinuszhullámot (ez nem is volt olyan egyszerű, mint azt sokan hinnék, mert a rajzoló programok erre nem alkalmasak).
A lényeg, lerajzoltam az egyfázist és a háromfázist is, először váltóban, majd alatta egyenirányítva. Ebből jól látható, hogy az egyfázisú egyenirányított jel pillanatnyi csúcsértéke nulla és a pozitív maximum között lüktet, míg a háromfázisú egyenirányítás fázisainak burkoló görbéje kb. a pozitív 85% és a pozitív maximum között mozog (az-az alig lüktet).
Ezek alapján, illetve ha jól értem amit csinálni gondolsz, akkor neked 3 db azonos fázisban lévő tekercsed lesz, tehát a diódákat csak párhuzamosan fogod kötni, de nem éred el a háromfázisú jelalaknál látható nagyon kedvező egyenirányítási módot.

LL-UU típusú trafóknál a geometria miatt több menet kerül a vasmag közelébe kisebb kerületre. Kisebb lesz az össz huzalhossz, általában a tekercselési keresztmetszet is nagyobb és a tekercsek hűlő felülete is. Nagyobb áramterhelést lehet megengedni a huzalra. LL magoknál a hosszirányban hengerelt hőkezelt lemezek tulajdonságai miatt magasabb gerjesztést is meg lehet engedni (tekercselt Hiperszil magok elődje). Emiatt egy LL magos trafóra nem lehet ráhúzni azt a kaptafát, ami az EI, M magokra igaz volt.
Ellenben az is igaz, hogy az említett 400-as szünetmentes az 400VA, ami kb 250 W terhelhetőséget jelent. Ezt sem folyamatos üzemben tudják a mai kis szünetmentesek, csak addig az 5 percig, amíg az akku ki nem merül.
Pontos terhelhetőséget akkor lehetne mondani, ha a kolléga a tekercsek ellenállásértékeivel is elkápráztatna minket.