Fórum témák
» Több friss téma |
ha egy 180A os 24 volt os generátorból mennyi áramat lehet kiszedni kb 100A 24 volt töltőáram lenne fixen?
A ha ez egy gerjesztett generátor, akkor a megfelelő fordulatszámon járatva kijöhet... de 4kVA-es generátornak már saccra is hatméteres kerék kell.
És mi a gond a nagy rotorral?
Közülünk már többen építettek ilyet,és eljutottak vele az első viharig!
Nekem a rotor lapátja 1,33méter hosszúak és üvegszálas műgyantából készülnek
Arról még 2 kilowattot sem fogsz leszedni...
Nem hogy 5-öt Esetleg viharban belefuthat...
Tájékoztató jellegű teljesytmény számítás.http://zoldtech.hu/szamitasok/szelkerek
2 kw lejöhet róla jó szélben!
Évente néhány óra Viharban az enyém is tud 500W-ot,1,9 m átmérőn (csak pillanatnyi teljesítmény)
Azt hiszem mindent elmondtál, ez nem a hobbista szintje.
Csatlakozom az előttem szólókhoz, nálam ez történt. Hónapokon keresztül nincs szél, aztán jön egy 120km/h-ás lökés. A 12mm-es spanolócsavart kihajlította. Nálam most a napelem a nyerő.
Ez az iránytartó lapát, amikor először megláttam, nagyon megtetszett, mert egyszerű. Mikor jobban átgondoltam, találtam egy valós vagy vélt problémát. Főleg ha érzékenyre van állítva a lefordulás, néhány örvénylő széllökés fura dolgot művelhet. Megpörgeti a kereket, és elkezd a kerék lefordulni a szélről, de a sokat emlegetett forgó tömeg által megnövelt tehetetlenség és a szélerő elképzelhető, hogy hátszélbe fordítják a kereket, ami ekkor pont a széllel szembe forog. Igaz, nem sokáig, na de addig a kerék által súrolt teljes felületen fékezi a szelet. Az ekkor keletkező lökésszerű erő 120 km/órás szélnél és ennél a keréknél 300-500 kg közötti erőre vehető. Hogy ez megtörténhet-e, az lehet vita téma, de én ezt egyszer így gondoltam.
a Lentiekben becsatolt táblázat nem veszi figyelembe a szélkerék és a generátor tengelye közti áttétel különbséget .
A legnagyobb probléma, hogy a kifordítás egy dolog, ahogy csökken a szélsebesség azonnal vissza is fordul, amikor is megkaphatja a következő extrém lökést, és minél nagyobb annál nagyobb a tehetetlensége, annál nagyobbat harap belőle. Könnyen járhat úgy, mint a repülőgép aminek leáll a motorja, és már nincs miért újraindítani, mert elfogy a légcsavar.
Ezt a táblázatot 1 dolog érdekli!
A szélből kivehető TELJESÍTMÉNY ! (Rotorátmérő alapján) A géped ide nem kell,mert az itt nem szempont! Ez az elméleti maximum kivehető energia!
Igen,a napelem sokkal egyszerűbb,és megbízhatóbb
olyan megoldást kell találni ami viharban a maximális széllökés után lekapcsolja azaz elfordítja és úgy is hagyja a generátort
Ez nem a legjobban elterjedt megoldás...
Szokás csillapítást rakni a kitérítőre. Így, ha jön egy nagyobb széllökés, nem azonnal tér vissza a kerék, a következő lökés már félrehajtott kereket talál.
Ugyanis már néhányan erre is gondoltak. De már szerepelt csak kézzel visszatéríthető megoldás is.
Sziasztok.
Nekem csillapítás is van és túl nagy szél esetére retesz is. A léghenger csak lassan engedi visszatérni a szélirányjelzőt. Időt hagy a szélnek hogy lecsillapodjon. A retesz akkor működik amikor a szélirányjelző túlságosan kifordul a szélből. A retesz helyzetét én állítom be. Amikor kiakad és úgymarad ott már a túlélés a lényeg és nem az áramtermelés. Két reteszt is fel tudok tenni, az egyik ca. 45 foknál még engedi a termelést, míg a második már olyan szögbe állítja a rotort, hogy a forgása szinte teljesen megszűnik. Az egyik fotón a léghenger látható, a másikon a retesz.
Erbe írását olvasva erre a gépre asszociáltam,amit benyomtái ide most Mondom magamban,ilyet már láttam egyik fórumon.
A legnagyobb probléma… Igyekeztem visszaolvasni a fórumokon. Semmi olyan leírást nem találtam, ami egy szélgépet most készítő, vagy gépét a vihartól féltő ember számára konkrét útmutatást adna, milyen megfontolással és méretekkel lesz egy megbízható viharvédelme. Rajz és fénykép van, de azt lehet jól és nagyon rosszul is megcsinálni.
Akkor nem voltam érthető: Házilag lehetetlen tökéletesre megcsinálni: mert a vihar épp azért veszélyes, mert extrém, és nem tudjuk előre, mikor és mire képes. Nagyon jó viharvédelmeket lehet csinálni, de még akkor is érheti az embert meglepetés, ha minden elképzelhetőt megtett. Nekem egy végletekig megerősített vízemelőgépet vitt el, egyben úgy, hogy utána a kereket javítás nélkül el tudtam adni, és valószínűleg azóta is üzemel.)
Amit leírtál az előzőekben és most is, azt tényleg nem értem. Talán ha esne pár szó arról, mik is a méretei egy nagyon jó viharvédelemnek. Mondjuk rugóerő vagy iránytartó lap nagyság hogyan jön össze? És mitől nem lehet jól megcsinálni? A vihar csak nagy szél. Tud valami mást is?
A vihar nemcsak nagy szél,hanem egyben nagyon sokat tud.A forgó széllapátok szinte egységes ellenálló felületet adnak,ami nagy szélben igen komoly ,,,huzóeröt,,, jelent.Példa a girokopterek emelő rotorja,(ugyanolyan mint a helikopterek emelő légcsavarja,csak ebben az esetben nincs meghajtva motorral)amit csak a vontató légcsavar által keltett szél forgat,enélkül a girokopter fel se emelkedne a levegöbe.Az álló,befékezett széllapátoknak,viszont csak a jóval kissebb,az effektiv felületük adta szélellenálluk van.
Nem a nagy széltől kell félni,az kezelhető!
A nagy széllökés öli meg a gépeket! Mikor a lassan vagy alig forgó rotor kap egy hirtelen nagy pofont,na az a kivédhetetlen... 1 féleképpen lehet csökkenteni a veszélyt,többszörös túlméretezéssel.
Amit írsz, az igaz. Ha visszanézel a 724759 hozzászólás környékére, Gergő81-gyel ott vezettük le közösen a Betz formulából (ami a szélkeréken áthaladó teljes légtömeg fékezésén alapul), a tengely irányú erőt, megállapítva, hogy a Hind által előzőleg közölt formula jó. Közben volt szó a terhelt kerék lapátaira ható erő és a levegő torlónyomása közötti különbségről is. Most viszont az érdekelne, hogy:
Talán ha esne pár szó arról, mik is a méretei egy nagyon jó viharvédelemnek. Mondjuk rugóerő vagy iránytartó lap nagyság hogyan jön össze? ( miből következik a nagyságuk).
Amit írsz, lehet jó ok egy szélgép tönkremenetelének. Ha visszaolvasol, a Fpali53 gépének tönkremenetelénél hasonlóra gondoltam. De én igyekeztem kizárni azt, hogy az álló vagy a lassan forgó kerékben kárt tehet a vihar. Mert nagyon sokan leírták, viharban megállították a forgó kereket, persze azt nem tudjuk, hogy ezzel egy géptörést akadályoztak-e meg.
Előjöhet pár spekuláció is, pl.: Ha bírja a fordulatot a kerék, nem hullik szét a centrifugális erőtől, és mondjuk nincs rajta terhelés, akkor túl sokat nem csökkent a szél sebességén, és ezért nem keletkezhet rajta nagy tengely irányú erő… Na de amíg egy széllökésre felveszi a fordulatot, addig mi történik? Ezen el lehet gondolkodni. Mert ha pontosan tudnánk, mi a gond, talán lehetne ellene tenni valamit. Vagy talán pont a viharvédelemnek ajánlott terhelés hatására tudja a széllökés kifejteni a nagy erőt a kerékre? Van kérdés, csak a válasz hiányzik.
A viharban a széllökések mindíg pontosan ugyanabból az irányból jönnek? Vagy jobbról-balról "pofozzák" a gépet, és elképzelhető hogy a forgó rotort egyik másik széllökésnél ellenkező irányból (a rotor hátulját) is megfújhatja néha.
Ha elég magasan van a kerék (környező terep- és műtárgyak magasságának duplája), akkor nem jellemző az örvénylésből adódó többirányú "pofozás", de érvényesül a mobilis in mobile elve, vagyis nagyon nehéz két elem kölcsönhatását előre jelezni.
A szélgépet semmiképpen nem szabad terheletlenül pörögni hagyni. A táblázat, amit beraktam korábban, közelítőleg számolja a hátrafeszítő erőt, ez az érték használható a kifordító mechanika méretezéséhez. Itt látható hogyan kell méretezni:
http://www.windstuffnow.com/main/turbine_kit.htm A Köbzoli által linkelt videón a rotor töréséhez a fordulatszám szabályzó rendszer hibája vezetett. Mivel a rotor fordulat nem volt kontrollálva, a rotor túlpörgött, az üvegszálas lapátoknak nem okozott volna problémát a centrifugális erő de mivel itt nem csak centrifugális erő lép fel hanem felhajtó erő is, ami pedig a fordulattal négyzetesen arányos, és mivel ez a lapátok méretezési tartományon túli behajlásához vezetett, így valamelyik lapát belecsapott a tartóoszlopba. Tehát az én véleményem szerint a legfontosabb a fordulatszám kordában tartása bármilyen módszerrel, pl: kifordítással és terheléssel. A rotor, és az oszlop közötti távolság biztonságos beállítása, akár a rotor függőleges síkban való hátradöntésével. |
Bejelentkezés
Hirdetés |