Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Egytranzisztoros erősítők (Zen)
Idézet: „...sima ellenállás vagy a tranzisztor-ellenállás összeállítás lenne majd a munkaellenállás. Az izzó nagyon rontaná a hatásfokot...” Sima ellenallassal hasonloan rossz hatasfoka lesz mint izzoval. Dinamikus munkaellenallassal lehetne a hatasfokot novelni (lasd: JLH v. PLH erosito).
Dinamikus munkaellenállás lehet például egy áramgenerátor áramkör (a szakirodalomban talán "constant current source"-ként jelölik néha) is?
Szia, nem tudom, ki mondja, de rosszul mondja, nem a borda felülete a lényeg, ezt így kijelenteni butaság, a C/W értéke a lényegesebb hűtés teljesítmény szempontjából. A nagyobb C/W érték, nyilván nagyobb felülettel is járhat, de például ugyanakkora felülető 1mm-es és 5mm-es alulemez közül értelemszerűen a vastagabb fog jobban hűteni, mert annak jobb a C/W értéke. Itt gyönyörűen le van írva, és teljesen jól ki lehet számolni miről is van szó, ha valakit érdekel. Bővebben: Link
Azért ezt is hajtani kell valamivel, mert nálam csak kb. 3* az erősítése...
Fogadjunk, hogy neked a szélessávú hangsugárzó sem jön be...
Dinamikus munkaellenallason en egy vezerelheto aramgeneratort ertek ami nem konstans aramot szolgaltat a vegtranzisztornak! Az A osztalyu JLH erositoben van vezerelt aramgenerator, tessek azt a kapcsolast tanulmanyozni.
De amennyivel rosszabb a hatásfok, azt megspróolom azon, hogy nem kell villanyt kapcsolni
Idézet: „nem tudom, ki mondja, de rosszul mondja, nem a borda felülete a lényeg, ezt így kijelenteni butaság, a C/W értéke a lényegesebb hűtés teljesítmény szempontjából.” Azt hiszem itt valami felreertes/felre-ertelmezes van. A hutobordak kornyezet fele mutatott hoellenallassa nagyreszt a felulet nagysagatol fugg es csak kisebb reszben az anyaguk hovezetesetol (felteve ha jo hovezeto anyagbol keszul a borda, pl. aluminium v. rez). Nem hiaba szoktak az egyes bordakat surun barazdalni hisz ekkor no a levegovel erintkezo felulet is es igy csokken a hoellenallasuk! Egy peldan keresztul erthetobb lesz: vegyunk 3 teljesen azonos vastagsagu, azonos meretu aluminium lapot. Az elsovel nem csinalunk semmit, a masodikat surun, de nem tul melyen bemarjuk, a harmadikat is bemarjuk + feketere eloxaljuk. Latszolag mindharom felulete azonos nagysagu, valojaban azonban nem. Az elsonek lesz a legnagyobb a hoellenallasa (legkisebb a felulete), a masodiknak a barazdaltsag miatt nagyobb a felulete, tehat kisebb lesz a hoellenallasa, a harmadike pedig a fekete eloxalas miatt meg nagyobb a felulete + jobb a holeado kepessege (sugarzo fekete test!) ezert annak lesz a legkisebb a hoellenallasa.
Ne haragudj, hogy ennyit értetlenkedem, de mivel segítőkész és igen tapasztalt fórumtársnak tartalak remélem feltehetem azokat a kérdéseimet, melyekre a válasz még nem világos.
Azt értem, hogy a végtranzisztornak áramot kell szolgáltatnunk, de milyen különbséget eredményez az, ha konstans vagy ha dinamikus ez az áram? Ez miért teszi jobbá vagy rosszabbá a hatásfokot? Egyáltalán hogyan vezérelhetek egy áramgenerátort? Nagyon köszönöm, hogy a JLH kapcsolást ajánlottad ennek megértése végett, csak mivel szakértelmem (ha egyáltalán létezik ilyesmi) igen hiányos, így a az említett végfok működésének megértése is nehézségeket okoz...
A többség itt foglalkozott már szerintem nagyobb A osztályúval is ezért merem ezt ideírni. Házilag kivitelezhető hűtőborda készítése? Van egy elképzeléssem de nem vagyok benne biztos hogy jó ötlet.
Az alapkoncepciót ez a kép adta Bővebben: Link A középen lévő nagy oszlop szerepét betölthetné 6-10 jól hővezető menetesszár így körbe elrendezve. A lapok meg alumíniumból vágott a menetesszárnak előre megfúrt lapok lennének, köztük a térelválasztónak meg valami szintén jól vezető réz vagy alu alátét. Sajna aluból vagy rézből nem sűrűn gyártanak menetes dolgokat szerintem (max rézből) De ha egy ilyen ötlet beválna, minden menetnél sok hővezető pasztával, meg egy nagy hűtőventivel, akkor így jóformán bármekkora bordát lehetne gyártani az A osztályoknak. Lehet nyakatekerten fogalmaztam, meg messziről kerülendő az ötletem, de kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Itt van egy izzó nélküli verzió. Az eredeti pass féle zen is ilyen azt hiszem. Talán segít.
Bővebben: Link
Igen, ismerem, ez is áramgenerátoros...
De de. A szélessávú az bejön. Csak ennek könnyen zavaros lesz a hangja és magasak a torzításai.
először köszi a kapcs. rajzot mésrészt hűtéssel mire gondolsz? Az egészet hűtőbordára építsem?harmadrészt:potméter nemkellene hozzá?
ésvégül számítógéphez valótáp jó? +12 voltra megy a + táp a line in-ra meg a föld? Köszi előre is
Hali!
Tőled 1 kapcsolási rajzot kérnék ha nem gond. Köszi
Szia!
Először is, kérlek, próbálj meg egy kicsit rendszerezettebben írni, tudod, mondat elején nagybetű, szünetek, érthető megfogalmazás stb. Másodszor, a tranzisztornak minél nagyobb borda kell, nyugodtan megépítheted légszerelve az egészet. Mivel látom, hogy az elektronika göröngyös utjának elejét taposod, mellékelek egy érthetőbb kapcsolási rajzot. A rajzról annyit, hogy a "+12V"-ra nyilvánvaló hogy mit kell kötnöd, a "föld"-re pedig a negatív ágat kapcsolod. A bemenet is egyszerű, vigyázz majd a polaritáshelyességre. Akár potit is köthetnél a bemenetre, de ha mondjuk a hangkártyád kimenetére kötöd majd az erősítőt, akkor a számítogépeden béállíthatod a hangerősséget - így jóval egyszerűbb. Ha bármi kérdésed van, írj nyugodtan!
Ezt NE építsd meg!
Néhányszor már elhangzott az indoklás itt ebben a fórumban, nem írom le többedszerre.
Igen, elhangzott. Jogosan. De figyelembevéve, hogy mi most nem super-high-end-jajjde-audiofil erősítőt szeretnénk építeni, hanem egy olyan emberről van szó aki tanulni szeretne, a konklúzió egyértelmű: igenis meg lehet építeni! Tanulni tökéletes, és lehet, hogy egyesek abba a hibába esnek, hogy ezt az egyszerű kapcsolást az égig magasztalják, de hangsúlyozom, hogy egy olyan embernek, aki az erősítéstechnika alapjait szeretné megérteni, annak igenis megfelelő. Arról nem is beszélve, hogy ezek mellett jelentős sikerélménnyel szolgálhat és szól és a miénk és-a-többi, és-a-többi.
Van igazságod, így kijavítanám magam, arra próbáltam rávilágítani, hogy nem csak a felület számít hőleadás tekintetében. Te is tudod, hogy ugyanakkora felületen ha egy vastagabb anyagod van, az jobban meghűti az adott alkatrészt, ekkor a két anyag felülete mondjuk ugyanaz, de a C/W érték nem, erre gondoltam.
Köszi mindent!És már csak egy alkatrészlistát kérnék.
Köszi
azért nem kéne ezt megépíteni, mert állandó egyenfeszültség alatt van a hangsugárzó, azt pedig nem szokták szeretni.
Szia!
Ez számomra teljesen világos, de tanulni, egy régi Tesla hangsugárzóval érdemes megépiteni. Abban már nagy kárt nem tehet... :whatever:
nekem pont ekkora van!!! egy ipari szunetmentesbol "termeltem"ki
Tranzisztornak akármilyen típus jó, ami elbírja a 0,3-0,5 amperes kollektoráramot és természetesen jól hűthetőnek is kell lennie. Az ellenállás 10 kiloohmos, a bemeneti kondi elektrolit, a pozitív lábával a tranzisztor felé, értéke kb. 10 mikrofarad.
(Az alábbi link) Itt kapja az adást?
Egy zseblámpa/autó izzó plusz egy elkó olyan nagy járulékos beruházás? Ennek így kicsi a kimenő teljesítménye, torzít mint a veszedelem, nincs basszusa, és szerencsés esetben fél óra esetleg fél perc alatt kinyírja a hangszórót.
http://bsselektronika.hu/rajzok/erosito5.gif
Ezt megtudnám építeni? És (alábbi melléklet) mihez kell?
Ez ugyan az a kapcsolás mint amit már Abukodonozo mutatott. (És előtte már többen is)
Annyi különbséggel hogy ez szimmetrikus táppal megy. Amit a mellékletbe mutattál az az "jel föld". Tehát a jel bemenet földjét kell oda kötni. (általában csillagpontosan) Minden jót! |
Bejelentkezés
Hirdetés |