Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Sajnos nem jó az elképzelés, mert az áramváltó nem fog tudni visszamágneseződni, hiszen a graetz-en csak max 2 V fog esni. Ez pedig kevés.
Az eredeti elrendezés úgy működik, hogy amikor folyik áram, vagyis az IGBT-k vezetnek, akkor a soros 5819-es vezet. Ha meg az IGBT-k lezárnak, akkor a másik 58 19 kinyit és az áramváltó mágnesezőárama átfolyik a 9,1 V-os zeneren is, tehát kb. minusz 10 V kerül az áramváltó szekunderére. Ez mágnesezi vissza, tehát, a következő bekapcsolásra ismét nulláról tud indulni az áramváltó szekunder oldali árama, így a feszültsége is annyi lesz. Ha az ic 3-as lábán elég az 1 V a szabályozáshoz, akkor lehetséges, hogy jó lenne, de ez elég kétséges. Végül is, elvileg a graetz-ben levő két diódán még volna ideje visszamágneseződnie a ferritnek,de ez eléggé kétesélyes. Ki kellene próbálni, persze nem hegesztés közben, hanem valami kW körüli műterheléssel, aztán megnézni, hogy mi van az áramváltó szekunderén. Az ötlet jó, annál is inkább, mert akkor el lehet hagyni a két 5819-et, meg a zenert. Igaz, kell hozzá egy gyors graetz, de legalább nem kellene foglalkozni a kezdet-vég problémával. Az áramváltó áttételén nem kell változtatni, mert az átfolyó áram ugyanaz, az áramváltó lezárása ugyanaz, csak nagyobb feszültséget kell csinálnia, de az még biztosan belefér.
Bocsi Gábor,de én úgy értettem,hogy a hálózati oldalra, a hálózati egyenirányító graetz elé(az 50Hz-es ágba)akarod tenni a mérőváltót.
Én erre írtam válaszként, amit írtam. Ha nem ez volt az elképzelésed,akkor én nem jól értelmeztem azt,amit írtál. 
Biztos, hogy életképes az ötlet, mert pl. sok PC tápban is használják az egyenirányított áramváltót védelem céljából, ahol is szinte az egyetlen védelem (össz. primer áram figyelés). És működik. Igaz, hogy ott mindkét mágnesezési irányban van aktív jel, de ez részletkérdés, mert itt egy impulzus után van ideje lemágneseződni.
Csak igen, tesztelni kell az optimális kivitelt.
Szia,
Anyit szólnék a témához hogy egy felmágnesezett ferritgyűrű szekunder tekercse függetlenül attol hogy szimetrikus vagy aszimetrikus terhelésű, NEM segít a mágneses tér leépülésében hanem késlelteti azt...  Másodszor, a PC tápokban ahol előfordul tljeshullámú egyenirányítás az áramfigyelő trafó szekunder oldalán,figyelembe kell venni hogy a védelem ki van terjesztve mindkét félperiódusra,amelyek normál esetben közel szimetrikussak...tehát indokolt! Harmadszor egy JÓLbevált esetben ami "egyedüli hátránya hogy esetleg fel kell cserélni két kivezetést"sokat lehet(ne) javítani,de miért 
"... egy felmágnesezett ferritgyűrű szekunder tekercse függetlenül attol hogy szimetrikus vagy aszimetrikus terhelésű, NEM segít a mágneses tér leépülésében hanem késlelteti azt... "
Ezt, hogy érted? Azért lenne jó, ha ez működne, mert egy ilyen gépet elsősorban kezdők építenek és nagyon kevesen rendelkeznek olyan eszközökkel, amik kényelmesebbé teszik a bemérést, pl az áramváltó tekercs bekötése polarításának ellenörzéséhez szükséges műterhelést. Ha ez nincs, akkor esetleg rögtön elkezdenek vele hegeszteni és esetleg kitermelhetnek néhány rossz félvezetőt. Azért, annyira nem egyértelmű egy kezdőnek, hogy melyik a kezdet, ,melyik a vég... nyilván, a gyakorlat meghozza ezt a tudást is, de addig is nem feltétlen kellene, hogy ez pénzbe kerüljön...
Nem csak az a lényege, hogy legyen idő a visszamágneseződésre. Hiába van ott erre a célra több, mint egy félperiódus, ha nincs elég feszültség hozzá. A lényege annyi lenne, hogy a visszamágnsezés alatt legalább annyi fordított polarítású feszültség x idő szorzat ( vagyis feszültség-idő terület ) kerüljön a szekunder tekercsre, mint a felmágnesezés alatti feszültség x idő szorzata. Tehát, lehetne a lemágnesezési idő jóval kevesebb is, csak azt a 9,1 V-os zenert meg kell növelni nagyobb feszültségűre.
Úgy értem hogy a vasmag mágneses tere a bejövő primér impulzus után szekundér tekercs NÉLKÜL is leépül...
Méghozzá gyorsabban mint amikor a szekudér megfelelően terhelve van...Ha van szkópod, meggyőződhetsz róla  A kezdőknek és haladóknak műterhelésnnek ajánlom készítsenek elektrólitos műterhelést - olcsó, az elektrólit szintel könnyű az áramot beállítani,akár nyithatnál is új témát: Nagyteljesítményű elektrólitos műterhelés 
Biztosan leépül valahogy, hiszen minden, amibe energiát pumpálunk bele akármilyen módszerrel, az ezt az energiát le fogja adni valamilyen formában. A meleg víz is kihűl... az autó is megáll, ha leáll a motorja... stb.
Gondolom, akkor van valami korszakalkotó ötleted is arra vonatkozólag, hogyan lehet megcsinálni a visszamágnesezést másképpen. Esetleg szekunder tekercs nélkül? Persze, leépülhet gyorsabban is, attól függ, hogy milyen utat talál magának az áram. Képzeld, elvileg végtelen ideig fenn maradna benne az áram, ha rövidrezárnánk! Van szkópom, több is, de nem kell bekapcsolnom ahhoz, hogy tudjam mi történik... Tudod, az a baj, hogy elméleteket lehet gyártani, de inkább csak olyat, aminek értelme is van.... az, hogy szekunder tekercs nélkül mit csinál egy vas, szerintem egy áramváltó szempontjából teljesen mindegy. Miért nekem kellene nyitnom topicot arra, amit te találsz ki? Én már írtam valahol a műterhelésre egy ötletet, igaz, ez annyira nem szignifikáns, hogy megérdemelne egy új topicot... Idézet: „mert egy ilyen gépet elsősorban kezdők építenek és nagyon kevesen rendelkeznek olyan eszközökkel, amik kényelmesebbé teszik a bemérést, pl az áramváltó tekercs bekötése polarításának ellenörzéséhez szükséges műterhelést.” Úgy tünt a kezdőknek szeretnél segíteni...sajnálom hogy félreértettem,természetessen nem is az én dolgom hogy kinek mit KELL... :no: Őszintén én is csak a kezdők miatt szóltam hozzá...
Nem feleltél a kérdéseimre...
Idézet: „Gondolom, akkor van valami korszakalkotó ötleted is arra vonatkozólag, hogyan lehet megcsinálni a visszamágnesezést másképpen. Esetleg szekunder tekercs nélkül? ” Ha e kérddésedre gondolsz,fntos tudni az OK és KÖVETKEZMÉNY sorrendet: A teljesítményfokozat impulzusüzemmódban dolgozik,a helyes szabályozáshoz szükségünk van visszacsatolásra. Pontossabban,a teljesítményt az "odafutó" ciklusban tápláljuk be - ennek az értéke fontos információ amit az áramtrafón csatolunk ki. A visszafutó impulzus ellentétes polaritású és a MACI esetében NEM jelentős számunkra. Attól függetlenül illik megfelelő módon csillapítani,mert különben berezgések keletkezhetnek,amik meghiúsitják a szabályozást... Az ötletem lehet hogy nem korszakalkotó,már itt van egy előző hozzászólásomban: Idézet: „egy JÓLbevált esetben ami "egyedüli hátránya hogy esetleg fel kell cserélni két kivezetést"sokat lehet(ne) javítani,de miért” [OFF]Köszönöm hogy válaszolhatok a korszakalkotó kérdéseidre... 
Nagyon szerény... nesze semmi fogd meg jól.
( Csak némi tévedésed oszlatnám el, egy kérdés sosem lehet korszakalkotó, a rá adott válasz már igen. De a tied nem volt az... )
Szervusz!
Az elektrolitos műterhelésről tudnál többet is mondani, jobban érdekelne mint egy áramváltó fordított bekötése elleni áramköri elbonyolítás, ami lehet hogy még ront is a szabályzáson. Aki nem tud egy egyszerű tekercset helyes polaritással bekötni, amit ráadásul valószínűleg ő maga tekert meg, annak talán nem hegesztő inverterrel kellene kezdenie... Szóval az műterhelés izgalmasabb, mert a korrekt beüzemeléshez és teszthez sokkal hasznosabb lenne. Még senkitől sem láttam igazi terhelhetőségi tesztet, hogy mondjuk 20-25V és 50 - 140 A közötti áramoknál folyamatos statikus üzemben milyen melegedés értékek lépnek fel 10-20 perc után, amivel a valós Bi értékét be lehetne lőni. Üdv. István
Szia,
A műterhelés egyszerűen elkészíthető egy 10Literes műanyagkánából aminek eltávolitjuk a tetejét,igy kb.25x16x22Cm méretű edényt kapunk.Hat darab fémlemez kell (az alsó sarkakat lekerekítjük hogy jól feküdjön az edényben),akkorák (kb24.5x20Cm) hogy az edényt felosztjuk hét közel egyforma részre,távtartóknak valami szigetelő kell...(fa is jó,hungarocell,gumitömlődarabok,stb.) A rkeszeket nem kell tömíteni. A két legszélső lemezre készítünk megfelelő keresztmetszetű kivezetést,a csatlakozást szikrázásmentessen kell megoldani!! VIGYÁZAT ROBBANÁSveszély - műkődés közben tetemes menyiségű HHO gáz fejlődik,ajánlatos szabad ég alatt használni. Az elektrolit vizben oldott szódabikarbóna, a hőmérséklettől és telítettségétől függ az ellenálása... Én inoxvas lemezt használok,0.5mm vastag,de lehet más is,sikert az utánépítéshez...
A terhelést én úgy oldottam meg hogy fogtam 6 miliméteres betonvasat kb 40 métert és az egyik végét rákapcsoltam egy váltóáramú gépre ( mert csak váltóáramú lakatfogóm van ) és a hegesztő másik végével megkerestem a megfelelő pontot ahol x áram folyik , megjegyeztem és fojattam a következő kivezetések megtalálását . amikor mind megvolt kerestem egy hőalló (azbesztos ) lapot és amilyen széles volt olyan átmérőjű vas csövet befogtam az esztergapadba feltekercseltem rá a betonvasat . Raktam rá 12-es csavarokat amikhez odahegesztettem a kivezetéseket. Gondolni kell itt is a keletkező hőre . Lehet hogy ez nem való hiteles mérésekre de a célnak nekem megfelelt.
A feltöltött ferritmag legerjedéséhez nem kell feszültség sem áram. A tekercsben addig emelkedik a feszültség amíg a zener és/vagy terhelő mérő-ellenálláson annyi áram átfolyik, hogy a mágneses energia felemésztődik. A ferritmag ha önmagára hagyjuk akkor a giromágneses állandója szabja meg, hogy milyen gyorsan dobja le a gerjesztést.
A zener értéke elvileg tetszőleges, a gyakorlatban inkább a kialakuló zavarimpulzus csökkentése a cél, amellett, hogy a megengedett időn belül történjen a lemágneseződés.
van mit tisztázni a témában...
Én úgy vélem, hogy életképes, de felesleges.
Ha már a nagyfesz oldalon építkezik az ember, akkor minek az áramváltó?
Nem egészen. A lemágnesezés első pillanatában a mágnesezőáram fog továbbfolyni. Hogy ez mekkora feszültségen történik, az attól függ, hogy mekkora az a zener. Ha ez túl kicsi, akkor a következő bekapcsolásig nem épül le az áram. A lemágnesezés folyamán legalább akkora ellenkező irányú fszültség-idő területnek kell a tekercsen létrejönnie, mint a felmágnesezés idején. Tehát, kell feszültség lemágnesezéshez, de ugye ezt az áramváltó saját magának állítja elő. Áram meg eddig is folyt rajta. Annál is inkább, különben a mágneses energia milyen formában emésztődne fel? Mivé alakulna?
Idézet: „Áram meg eddig is folyt rajta. Annál is inkább, különben a mágneses energia milyen formában emésztődne fel? Mivé alakulna? ” Már ne is haragudjon, de maga szerint minek van az ellenállás + a zener az áramváló szek. tekercsén?  Nem akarok senkit megbántani, de a megépített készülékek áramváltói ugye szépen működnek! Akkor meg mit okoskodnak olyasmin ami működik. Az a tény, hogy itt csak az egyik mágnesezési irányt használjuk, attól még a graetz-es áramváltó is működni fog, csak mindkét áramirányra aktív jelet fog szolgáltatni. De nem igazán értem a gondolatmenetét sem... Ezek szerint, ha felmágnesezünk egy ferrit magot és magára hagyjuk, akkor megvárja, míg lemágnesezzük? Vagy, hogy gondolta?
Én azt hiszem, elég világosan szoktam fogalmazni. Ha mégsem volt világos a gondolatmenetem, akkor kerüld az én hozzászólásaim elolvasását, én is ezt fogom tenni.
Ennek ellenére egy kérdésem lenne. Hol írtam le olyat, ami számodra ezt sugallta? " Ezek szerint, ha felmágnesezünk egy ferrit magot és magára hagyjuk, akkor megvárja, míg lemágnesezzük?"
Üdv Mindenkinek!
Ma végre sikerült élesben is tesztelnem a Macit, úgy tűnik minden rendben van, 2 és 2,5 pálcákkal próbáltam hegeszteni, szépen lehetett leolvasztani őket. Legalább 8-10 pálcát elnyomtam szinte egymás után, nem tapasztaltam rendellenes melegedéseket, az igbt-s és dódás hűtőbordák épp hogy kezdtek langyosodni, a főtrafó is csak langyos volt, a greatz híd tejesen hideg. Most még ventilátoros hűtés nem is volt. A gép áramfelvétele 2,5-es pálcával 9A körül volt a mérésem szerint. Most már csak a dobozolás van hátra majd lesznek képek arról is. Mindenkinek köszönöm a segítségét.
Gratula!Én nem vagyok hegesztö azért párszáz métert vartam már-jólnéz ki a varrat-és külön tetszik,hogy a diódákat nem szigetelten szerelted-sikerélmény!
Most egy hatalmasat sóhajtva fellélegeztem és örömmel gratulálok a sikeredhez!
Mondtam,kitartással,okosan élesztve lesz sikerélmény.Használd egészséggel és megelégedéssel,innét már "szabad az út" a továbbfejlesztés irányában,ha esetleg úgy gondolod,az "iskolát" kijártad.A varratnál picit kevés volt az áram,de majd kialakul,a fröcskölés minimális,elégedett vagyok.Még valami,felvettelek az elkészült gépek listájára,de várok még majd képeket.
Köszönöm a gratulációkat, én sem vagyok hegesztő csak amolyan barkács féle, nekem is van még mit tanulnom, igen többeknél láttam azt a megoldást hogy a diódák nem szigetelten vannak szerelve, így nem kellet még egy vezetőrész a közös katódnak hanem a hűtőborda a közös katód. Erdgab is ezt a megoldást javasolta ha jól emlékszem.
Erdgab! Köszönöm, igen a több hónapos munka végül elérte célját. Amint kész leszek a dobozolással rakok fel róla képeket.
Nos elég régen voltam itt utoljára, de erd.gabortól szeretnék kérdezni, valamit. A Tt1-es trafót szeretném megcsinálni, de van két ferrit gyűrűm csak nem tudom melyiket tegyem, mert az egyik kicsit magassab. Meg 0,2-es helyet 0,35-össel tekerném meg. Ahhoz is jó a 80 menet? Jó építést mindenkinek, én is folytatom.
Ezek szerint megint nekikezdtél az építésnek, sok sikert hozzá!
Szia Attila!
Nagyon régen nem hallottam felőled,de örülök,hogy itt vagy. Írd le nekem,mekkorák a méretei annak a ferritgyűrűnek.Külső,belső átmérő és a mag szélessége,esetleg színe,elég mérőszalaggal mérni,nem kell tolómérő.Már most mondom,hogy a 0,35mm huzal jó hozzá és akkor is 80 menet kell.
sárga, egy oldalon fehér
magasság: 11mm belső: 14mm külső:27mm Mind a kettő egyforma. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
