Hogy érted, hogy kis fordulatnál beindul az aszinkron motorod? Generátoros vagy motoros üzem?
Autogenerátort pedig amíg lehet maximális gerjesztésen kell járatni (feszültséggel a teljesítményt is leszabályozzuk), ha ezzel szabályoznánk az egy pici hatásfokjavulást jelentene (a kisebb gerjesztőáram miatt), de túl messzevan az akkuktól, +egy forgó tengely is van köztük, így inkább az akkuk töltésénél kell beavatkozni, a generátort meg addig járatni, amíg fedezi a saját gerjesztését (ez az elektronika fent lenne az akku mellett). az akkukról 2 lépésben lehet megoldani az 1 vagy 3F-ú szinuszos feszültséget (50Hz 230Vfázis).
ez 4 komolyabb elektronika (egyes részeit lehet gyári készülékekből átalakítani bontani).

Arról azért ne feledkezz meg, hogy kis frekvencián a transzformátorod úgy fog viselkedni mint egy darab rézdrót: Ohmosan leterheli a teljesítmény tekercselést. A kerék ndítását nagyon megnehezíti!

Generátoros üzemben indul, de az a gyanúm hogy azért mert mágnesfékes motor volt, míg ki nem iktattam, és szerintem felmágneseződött. Az autógenerátornál aksi a gerjesztéshez volt csak használva, indulás majd öngerjesztés. A szabályzást a generátor gyári fesz. szabályzójára bíznám. Azért gondoltam arra, hogy így az automatikusan igazítaná magát a változó fordulat és teljesítmény változásokhoz. akár az autóknál is, csak itt később történne az egyenirányítás.Ha a generátor közelében elhelyezel akár egy 3Ah aksit és a feltranszformált feszt. szállítod kisebb a vezetéken keletkező veszteséged.Ha belegondolsz hogy az autóknál fixen tudod tartani a töltő feszt, ez a 230V vel is megoldható. ezután a frekiváltó már simán üzemelhet.
Az egésznél a terhelhetőség, vagyis a teljesítmény változás a buktató. A szélenergiával, illetve a fordulattal egyenesen arányosan változik.Másik nagy hátrány az áttétel.

Erről sem feledkeztem meg, ezért írtam a relés indításról.
Amely csak akkor adja rá az egészre a gerjesztést, ha elérte az üzemi fordulatot, vagyis terhelés hatására nem áll le.

Esetleg ezzel is lehetne kísérletezni.

Ha valakinek van 16 db átmérő 20 mm-es felesleges neodym mágnese, szívesen átveszem.

Jó gondolat kapásból a generátornál emelni a feszültséget, de akkor +1 bonyolult elektronika kell, ha az akkuefszültsége nem 350V körüli. Az ekkora feszültségű akkupakk töltése, szimmetrizálása megint bonyolult elektronikát igényel.
5db elektronika, de ez már egy nagyonjó rendszer lenne villamos szempontból.
A generátor feszültségét azért nem jó ötlet stabilizálni, mert a generátor teljesítménye U*I, az áram nem lehet nagyobb mint, amit a tekercselés elvisel (melegedés -> szigetelés élettartam csökenés).
A feszültség pedig függ a fordulatszámtól (meg persze a gerjesztéstől), most ha ezt lekorlátozzuk, akkor a teljesítményt is lekorlátoztuk (maximális feszültséget viszont megint korlátozni kell, mert azis a szigetlés éllettartamának rovására megy). Az áttételt kell úgy megválasztani, hogy a névleges rotorteljesítmény (v_szél_névleges) a generátor max teljesítményével legyen egyenlő és v_szél_névlegesnél alakuljon ki (fordulatszám rotor és generátor), így használható ki legjobban a rotor meg a generátor, villamos fékezésre nincs mód (generátor leéghet, ha túl nagy a rotor, ha meg nem, akkor a generátor túl nagy).
Rotor teljesítménye v^3 -el arányos.
Az áttétel nem hátrány, az kell a gép és rotor illesztéséhez, a vesztesége meg járulékos következmény. Ha nincs áttétel, akkor a generátor lesz nagy méretű, nem sorozatgyártott, egyedi méretezést igénylő.

Az elöbb elírtam egy sort.

Hát igen, sajnos ez mind igaz amit leírtál.
A fékezésről még annyit, hogy én áttételezésre egy segédmotor agyváltóját használtam, melybe a gyári dobféket bent hagytam. Ez egy elektromágnessel már használható lenne fékezésre. Most a lapátfordításon is gondolkozom, primitíven oldanám meg. A fékkulcshoz hasonló megoldással. A lapátokat siklócsapágyra, vagy akár csapágyra szerelném, a tengely végét lapolnám.Az egészet egyszerre nyomatnám egy tárcsával, amelynek a rugóereje állítható. Ez nem a fordulatot figyelné, hanem a szélnek a lapátokra ható erejét állítaná.
Szerinted megéri vele foglalkozni?

Az az agyváltó 99% hogy bolygóműves áttétel .
Lapátszögállítást én is tervezek szerintem megérné, mechanikai megoldáddal sincs gond, hasonlóképp oldanám meg énis, az elfordulás elve ugyan az (elvégre csak +-45° ról van szó), a megnyomás kicsit más.
Csak úgy összességében, még ezekmellett a drága energiaárak mellett sem éri meg, hogy nekiálljak szélgenerátort építeni (van áram, ahol viszont nincs ott nem kérdés, hogy megéri-e). Egyre inkább hajlok a napkollektor felé, hogy kiváltsam az egyik legnagyobb fogyasztót a boylert (az éjszakai villanyt meg átkapcsoljuk a belső hálózatra) ez már jelentősen csökkentené a villanyszámlát

Mi már 6 éve napkollektorral melgítjük a vizet 2 bojlerunk volt, ezek kiestek és vettünk közbe egy villany tűzhelyt és most is kevesebbet fizetünk mind elötte!! Csak ajánlani tudom! Szélgépet én se azért építek mert annyira megéri csak mert jó elfoglaltság és még pénzt is hoz a konyhára!! Ja még annyit hogy télen kazánról fűtünk rá nem árammal, ami megint csak jó mivel vegyes tüzelésű kazánunk van a fából meg egyenlőre van elég az erdőbe.

Tavaszra tervezem a szélgép felállítását de már elkeztem agyalni a napelem cellákon is ....
kb 250ft/ wattra jöne ki szembe a gyári 800ft/watt-al...

Jut eszembe, szélgép!
Próbált már valaki sílécből lapátot készíteni.
Láttam sokan fából készítik, lehet egy próbát megérne.
Nálunk fillérekért lehet szerezni lomtalanításból származó darabokat.

Hmmm síléc.... erről se halottam még, de hát ki tudja....

Fékezés helyett miért nem jó a szélkerék részleges lefordulása a szélről? Ez is beállítható, még ha nem is egyből. De ha lenne tudatos védelem így, és mért adat, akkor a beállítás sem lenne gond.. ….Gyógyulj meg gyorsan!

Dehogynem jó, Sőt az az elsődleges! A fékezés csak egy plusz lehetőség. Ha már van, legyen biztonságosabb.
Vagyis a lapátszög (fordulat) állítás, farok kitérés (lefordulás a szélről, esetleg fékezés. Jelenleg gyári elektronikát használok, amely ha nincs terhelés és nagy a fordulat automatikusan söntöli a generátort. A generátor 600W a sönt 400W. Ilyen elektronika végzi a motorkerékpárok fesz. szabályzását is.Legalábbis a régebbiekét, és nagyon egyszerűen megépíthető.

lapátszögállítás 90%-ban hasonlít az én elgondolásomra (2:20 nál van).

Értem, fő a biztonság! Bár én még azon gondolkodom, hogy melyik a nagyobb gond, az üresben pörgés, vagy a terhelt kisebb fordulatú forgás.
Azt megfigyelted, hogy ha beindul a terhelés, akkor megnő a lefordulás is a szélről, vagy csak a fordulat csökken le?

Egyenlőre, megint várom a szelet.
Szélcsend van, de a lapátok azért lassan forognak, igaz ebben semmi energia nincs. Eddig csak lassulás volt terhelésnél. Az előző szélgép állandóan kifordult, de az a rossz helynek is betudható. Közvetlen házmellet volt.

Esetleg ha valaki még nem látta volna...., érdemes megnézni
Bővebben: Link

Nagy az Isten állatkertje

Helo.
Tud valaki olyan topikot, fórumot, weboldalt, ahol vízhúzó építési problémákkal foglalkoznak?
Köszi a segítségeket!

Sziasztok szupermérnökök !

A segítségeteket szeretném kérni egy méréshez vagy méréssorozathoz! Pár hét múlva kész a mágneses fűtésem 3. verziója. Eddig 95% a hatásfoka, viszont egy napon arra gondoltam, hogy szélenergiából talán lehetne hőt előállítani. Ehhez szükség van legalább 500-1000 rpm-re. Kérlek benneteket, hogy jelezzetek vissza, ha valamelyőtök hajlandó egy ilyen kísérletre. Amire szükség van tőletek, az egy működőképes szélturbina. Nekem 25-ös a tengelyem. Ahhoz kell egy tengelykapcsoló attól függően, hogy a turbina mekkora tengellyel rendelkezik. Nem kell hozzá generátor sem. A cuccosomnak van ellenállása bőven, de könnyedén tudom méretezni a szélturbina teljesítményéhez. A próba alatt egy szivattyú segítségével vizet tolunk át a cuccomon, miközben a szelet mérjük....

Ja és fontos, hogy BP közelében legyél

Jelezzetek, ha van lehetőség !

Sziasztok !

Csak nem úgy fűtene mint egy mágnesfékes szobabicikli?
És azt akarod vizzel hűteni esetleg fűtési rendszerre kapcsolni?
Csak érdeklődöm nem kritizállak.
De szerintem egyszerübb a villamos energiát szállítani mint a hőenergiát.
A veszteségekről nem is beszélve.

Szia dobo !


Ez egy 3 év alatt kikísérletezgetett kütyü. Szabadalomhoz közeli az állása és 95% a hatásfoka jelenleg. Villanymotorral hajtva 1000w áramból 950w hő keletkezik. Ha a villanymotor hatásfokát is betesszük a képletbe (80-90%), akkor érdekes szám jön ki.
Az áram szerintem családi házak esetén kisebb tétel, mint a gázfűtés. Ezért erőlködöm a széllel, mert annak kinetikai energiája 100%-hoz közel hővé alakul.
Áram esetén ugyebár vannak veszteségek és ha egy fűtőbetétet akarsz szélenergiával hasznosítani akkukról, akkor 10x annyi akkuteljesítmény kell, mint a fűtőbetét áramfelvétele. Na és akkor még ott van a többszörös feszültségátalakítás is.
Most hirtelen nem tudom, hogy a szélturbinát véve 100%-nak mennyi a felhasználható áram mennyisége, de biztosan kevesebb, mint 90%.

Ott van még a feszültség problémája. Ez a kütyü melegít még 50 rpm-nél is. Az egyedüli feladat a víz áramlási sebességének változtatása fordulatszámtól függően. Még gőzt is elő lehet állítani...

Ha jól értem, a kütyüd mechanikai energiából, méghozzá alacsony fiordulatszámon, 90% os hatásfokkal hőenergiát állít elő. Mi az amivel szabályozható a teljesítménye? Ha szélgéppel akarod hajtani, akkor a rotorhoz és a szélsebességhez kell igazítani a terhelőteljesítményt. A szél mozgási energiájából olyan 30-40% mechanikai energia lesz (elméleti maximum az 60% körüli).
A cucc nem tud fordítva működni? hőenergiából mechanikai?

Komplett rajzot sehol nem fogsz kapni. De pár kérdésedre itt választ kapsz, szélkerék teljesítmény, lapát méretezés, fordulat stb. Fpali53 feltette nem olyan régen a vízhúzójának a képét, nézd meg ( 825690 hozzászólás).

Szia !

Nem hangsúlyozom az alacsony fordulatszámot. Próbáltuk 10hz-től (1000rpm) felfelé. Minél nagyobb a fordulatszám, annál nagyobb az ellenállása is, tehát azzal egyenlőre nem kell foglalkozni. Az átfolyó víz sebessége az, amit szabályozni kell. Ennek kalibrálásához persze pár próba szükséges.

Visszafelé kétséges, ha jól sejtem ez egy maximális veszteségre méretezett szivattyú... vagyis alig szállít folyadékot, de a beletett teljesítmény melegíti azt.

Csak a tisztánlátás végett:
Ha gyorsabban forgatjuk, akkor nagyobb nyomatékot vesz fel (kb hanyadfokú fg, ha a víz sebessége és hőmérséklete állandó? (lin, négyzetes, köbös...))
És még a víz áramlási sebességétől (+Tbemeneti hőmérséklettől) is függne a nyomaték?
Létre lehet-e hozni 0 nyomatékot tetszőleges fordulaton, vagy inkább tetszőleges nyomatékot tetszőleges fordulaton?
Az a baj hogy az elsődleges a szélkerék rotorjának munkapontja, amit jóformán csak a terheléssel lehet beállítani, így jól vezérelhető, vagy a rotor jellegéhez illeszkedő terhelés (ez egy kicsit bonyolultabb) kell, (ezesetben viszont a te terhelésed jellegéből kell kiindulni a rotor típusának kiválasztása felé).
Csak úgy eszembejutott, a vizet nem lehet lehozni csúszógyűrűkön, havt-nál gond lehet

Való iaz, hogy nagyobb fordulaton nagyobb nyomatékot vesz fel. Ezt a meghajtómotor áramfelvétele tisztán mutatta.
Igazából észrevettük azt is, hogy ha melegebb a rendszer, akkor pár wattal kevesebb az áramfelvétel.
Azért mondom, hogy bármely fordulat jó neki, mert egy pufferben lévő víztömeget melegítene. A víz áramlása valamilyen arányban kellene legyen a fordulatszámmal.
A nyomatékkal kapcsolatban annyit mondok, hogy egyszerűen tudom méretezni, de ki kell próbálni egy konfigurációt és ha az nem, akkor egy másikat. Ezt fejben nem olyan egyszerű lejátszani.